Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-20 / 68. szám
1992. március 20. MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 Három jelölt Tolnán A város 5. számú körzetében időközi képviselőválasztás lesz április 5-én. A jelölési határidő lejárt. Hárman pályáznak a visszalépett Szilák Mihály helyére. Imre Attila az SZDSZ színeiben, Károlyi István, függetlenként, de MDF támogatással, és Mayer Károly független jelölt. Matek verseny Bátaszéken A harmadik Tolna megyei általános iskolai matematikaverseny döntőjére kerül sor ma Bátaszéken, az általános iskolában. A döntőn megyén kívüli gyerekek is részt vesznek, Bajáról. Egy tanuló a szlovákaiai Galán- táról érkezik. A kísérőtanárok részére szakmai napot tartanak, amelyen Transzformációk az alsó tagozatban címmel Kovács Csöngőmé tanár tart előadást. Versenyek, versenyfeladatok a felsőtagozatban lesz a témája az ezt követő beszélgetésnek, amelyen részt vesz Lajos Jó- zsefné, az OKI Szolgáltató Iroda főmunkatársa. A kis matematikusok versenyeinek lebonyolításban nagy segítséget nyújtott a bátaszéki áfész és a takarék- szövetkezet, a szekszárdi Skála áruház és a Gemenc EXPO. • • Ünnepeljünk együtt! A Munkavállalók Megyei Erdekegyetető Tanácsát alkotó szervezetek kezdeményezik, hogy szerte a megyében a szakszervezetek legyenek május elseje megünneplésének fő szervezői. Olyan ünnepet szeretnének, amely a kikapcsolódás mellett alkalmat teremt a közös gondokodásra is. Ezért ezen a munkás-ünnepen szívesen látnak majd minden olyan politikai és társadalmi szevezetet, amelynek célja és gyakorlata a munkavállalók, a nyugdíjasok, a munkanélküliek helyzetének javítása, érdekeik képviselete. A programok kellő időben való előkészítésének érdekében március 17-én megbeszélést tartottak a Szakszervezetek Házában, programajánlatokat, olcsó megoldásokat keresve. Tavaszi „zsongás // A régi méhészek Jó- zsef-nap táján kezdenek a méhek körül „dajkálkodni" azaz tevékenykedni. Megyénknek két kéziratos méhészeti könyvecskéje is van. Az egyik címe: Méheskönyvecske, a másiké: Az Méhesgazda mint bánnyék és Dajkálkodgyék az eő Mé- heivel. A dajkálkodás odaillő, szelíd kifejezése a gondoskodó méhészeti munkának. Belső egységbe kapcsolja a méhek szorgalmát és a méhész buzgalmát. Az évenkinti méhészkedés kezdésének az idejét a régi „méhesgazdák" Szent Józsefnek az ünnepnapjához kötötték emlékeztetőül. Hajdanában a kasos méhek zárt helyen pl. padláson való teleltetése általános volt Magyarországon. Ez még az újabb időkben is előfordult. Fekete István említi, hogy az egyik kemény téli napon beszorultak a szamosudvarhe- lyi vadászház vendégszobájába, ahol „csendben hallani lehetett a méh egyhangú dongását a padláson". (Fekete I: Kittenberger K. élete). Az áttelelésre szánt kasok kijárónyílását a „száját" dugasszal lazán bedugták és megfelelő módon, zárt helyen elhelyezték. Tavasszal József-nap körül a kasokat a méhesben helyükre kirakták, dugójukat kivették és a mé- heket „kibocsátották". Mindezt szertartásosan végezték. Ezzel a két művelettel kezdődött a méhek körüli dajkálkodás. Ezt a Tolna megyei: Az Méhes Gazda kéziratos könyvecske így mondja el: „Sz. Jóseff napján ha kirakod méheidet egyenként nitogasd ki a Szájukat. Mongy 5. Miatyánkot 5. Üdvözleteit minden kas felett az Miheskertedből egy rajod sem megy el azon esztendőben". A méhek közösségben élnek. E közösség szép és találó elnevezése: a méhcsalád. A család minden méhnek az otthona: meleget nyújt, védelmet ad és lehetőséget a munkára. Ahogy az időjárás József-nap körül és attól távolodva felmelegszik, a méhek is megkezdik külső munkájukat. A belső munka ritmu- sosan úgyis folyamatosan folyik. A munka maga az élet a családban. „Ebben ösztönük hajtja és vezeti őket és így a Teremtő láthatatlan bölcsességének látható nyomai és tanúi ők". (XII. Piusz pápa az őt üdvözlő olasz méhészeknek mondott beszédéből). Bár a mai modern méhészkedés technikailag és eredményekben nagyon különbözik a hajdanitól, mégis a jelen keresztény méhésze tudatosan csatlakozhatik az elődök jószándékú hitéhez és méheire imádságos bizalommal kérje Szent József mindenkori védelmét. Dr. Koppán József NAGY KEDVEZMÉNY A SZEZON NYITÁSHOZ! BERN * BUDAPEST • GENF PÁRATLAN AJÁNLAT A ro/Jflex NAPELLENZŐK 45963 Ft. HELYETT MÁR 27500 Ft -ÉRT, AMÍG A KÉSZLET TART! UGYANOTT: SZALAGFÜGGÖNYÖK, BIZTONSÁGI REDŐNYÖK, LAMELLÁS KÜLSŐ ÁRNYÉKOLÓK. Bemutatóterem: ROLLFLEX Stúdió 1013 Budapest Lánchíd u. 9 T.: 201-9591 i Borverseny Kocsolán A tavalyi évhez hasonlóan Kocsolán is megrendezésre került a kistermelők borversenye és farsangja. A bírálatra összesen 58 minta érkezett, melyből húsz volt a fehér, és harminc- nyolc a vörös borok száma. A bizottság elnöke Éles Simon dombóvári kertbarátkor vezetője volt, aki elmondta, hogy Kocsolán az elmúlt évben jó borokat érleltek a tőkék, így eredményesebb volt a munka, mint például Dombóváron és az egész Kapos völgyében. A bírálat eredményeként hat arany, tizenegy ezüst, huszonöt bronz minősítés és tizenhat oklevél került kiosztásra. A legeredményesebb kistermelők a következők voltak: Braun Zoltán, Stier józsef, Simon Mihály, Orsós Károly, Bálint János, illetve Őri József, Varga János, Kelemen Jenő, Simon László, Fülöp József, Kovács Zoltán és Péter Sándor. Az eredményhirdetés után következett a farsangi bál, mely az új sportcsarnokban került megrendezésre, ahol Kelemen Jenő iskolaigazgató köszöntötte a megjelenteket. - Bodó Imre rr Nem pajzánkodni akarok, hanem lőni! Vadászvizsga, vadászszemmel tf A vadászvizsga, mint arról már egy korábbi írásban beszámoltunk, arra kötelezi az érintetteket, hogy fegyverismeretből újból bizonyítsák rátermettségüket, valamint egy minden részletre kiterjedő orvosi vizsgálaton vegyenek részt. A fegyverismereti vizsga alól mentesülnek a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, nekik viszont komoly pszichológiai teszteket kell elvégezniük az általános Orvosi vizsgálaton felül. A vadászok körében igencsak borzolja a kedélyeket ez a vizsga és velejárói. Bár szükségességét nem kérdőjelezik meg, de lefolyásáról nincsenek a legjobb véleménnyel. Úgy érzik, ez az egész procedúra nem egyéb egy ellenük irányuló csendes kampánynál. Erről beszélgetünk Bognár Mihállyal, a Tolna Megyei Vadászszövetség megyei fővadászával. — Bognár úr, miért kavarta fel a kedélyeket ennyire ez a bizonyos orvosi vizsgálat? — Kezdjük mindjárt a lefolytatásával. Itt szakvizsgálatokról van szó, amit szakorvosok végeznek el. Beutazik tehát a vadász vidékről, beáll a kilométeres sorba, aztán elküldik, mondván, előbb a betegekkel foglalkoznak. Utazhat haza, másnap újra vissza. Nem tudom, ki állapította meg ezeket az egészség- ügyi szinteket, aminek meg kell felelni, de hogy vadászt, sőt vadat nem látott életében, az biztosnak látszik. Csak néhány példa. Alkalmatlan vadásznak, aki dadog. Alkalmatlan a testi fogyatékos. Természetesen ne félkarú, féllábú emberre gondoljunk, hiszen az ilyen nem hinném, hogy vadászni akarna. Testi fogyatékosságnak számít például egy hiányzó lábujj. Megmondom őszintén, több évtizedes pályafutásom alatt nem láttam még senkit, aki lábujjai sütötte el a puskáját. Aztán itt van a hallásvizsgálat. Aki 20-30 évet eltöltött ebben a szakmában, és több ezer lövedék fütyült el a füle mellett, nem biztos, hogy olyan tökéletesen hall, ahogyan az meg van írva. Ez természetesen alkalmatlanságot jelent. A hivatásos vadászok esetében ott van még egy úgynevezett pályaalkalmassági vizsgálat is, amit az egész országban öt helyen végeznek. Ez egy 3-5 órás tesztelést jelent, 300 kérdéssel. Aki már túl van rajta, azt mondja, ha eddig normálisnak is tartotta magát, ebben nem volt egész biztos, amikor kijött a vizsgálatról. — Miért gondolják önök, hogy ez a vizsgálat nem a vadászok érdekében, hanem ellenük irányul? — Elsősorban a pénz miatt. Az orvosi vizsgálat 300 forintban kerül. A hivatásosok komplex vizsgálata 1000 forintba. Ha valaki nem fogadja el az eredményt, és fellebbez, több mint 5000 forint. A fegyverismereti vizsga 2000 forint. Ha az állam bevételhez akar jutni ezzel, egyszerűbb lett volna, ha adót vetnek ki ránk. Tudja, úgy érezzük, a vadászokat még mindig a régi rendszer kiváltságosainak tekintik. Az ország több mint ötven ezer vadásza közül pár száz volt csak az, aki kivételes bánásmódban részesült, akikről a legendák szólnak. A szürke többség számára egy hobbi, egy csodálatos szenvedély. A puska elsütése, a vad elejtése az utolsó mozzanat csak, hogy úgy mondjam, a hab a tortán. Ha elsorvasztják a vadásztársaságokat, ha nem törődik senki világhírű vadállományunkkal, oda jutunk majd, hogy csak mutatóba lesznek állataink, mint oly sok európai országban. Pedig a vadásztatás komoly dollármilliókat hoz évente, minden befektetés nélkül. Vajon hány vadásznak kell lemondania a vizsgák után az ilyen pillanatokról? Tolna megyében például tavaly 111 millió forint bevételt jelentett. A vadászok önérzetükben érzik sértve magukat. Főleg az orvosi vizsgálatok miatt. így aztán megérthetjük annak az idősebb vadásztársunknak az esetét, aki midőn húgy- és ivarszerveit vizsgálták, és az utóbbit nem olyannak találták, mint egy 20 évesét, így fakadt ki: de doktor úr, én nem pajzánkodni akarok a nyúllal, hanem le akarom lőni! Venter Marianna RENDKÍVÜLI MOPEDVASAR! A paksi TITÁN Áruházban Jáwa, Babetta 40.400 Ft helyett 28.900 Ft Nyitvatartási idő: hétköznap 8-17.30 óráig, szombaton 8-12 óráig AMÍG A KÉSZLET TART! (226) Idegenforgalmunk holnapja Mit tehet egy szövetség? (Folytatás az 1. oldalról) Első lépésként az információ áramoltatását kell megoldani. Olyan irányító táblákat, térképeket elhelyezni frekventált helyeken, amelyek segítői az egyébként átmenő idegenforgalomnak. A szemléleten is változtatni kell. Nemcsak azt kell vendégnek tekinteni, aki bemegy egy szállodába és ott ilyen vagy olyan szolgáltatásban részesül. Az is vendég, aki egy hetet eltölt egy falusi portán a családjával. .. — Ezen a ponton akár le is táborozhatunk, hiszen eljutottunk ahhoz a témához, ami napjainkban különösen nagy hangsúlyt kap, a falusi turizmus. Nyilván, hogy a most alakult Szövetség is ilyen szemlélettel próbál tenni az újrahonosítás érdekében. Egyre többet hallani különböző helyeken a megyénkben megalakult turisztikai jellegű vállalkozásokról. Mi a tapasztalata a szövetségnek, menynyire tudnak ezek egymás programjáról és fontos-e az együttműködés, vagy inkább több önálló kis egység független tevékenysége a jobb? — Nem tudnak egymásról és véleményem szerint elengedhetetlenül szükséges a ko- ordiált együttműködés, a különböző vendéglátó egységek, panziók, magánházak között. Nem tekinthetik egymást konkurenciának. Az információkat saját, belső körön kell eljuttatni egymáshoz, a kínálat oldaláról. Minden igényt ki kell elégíteni, a hátizsákos túristát éppen úgy, mint a luxus-szállót keresőt.' Fontos szerepet szánunk ebben az önkormányzatoknak is, hiszen a vállalkozóknak helyben kell érezniük a támogató akaratot. Vannak természetesen érdekellentétek, de megszervezhető, hogy egy közös szövetségben jól érezze magát mindenki, aki ebből a szakmából akar megélni. — Melyik területek érdemelnek különös figyelmet megyénkben a szövetség szemével nézve? — Az egész megye! Nagyon sok pótolnivaló van. Tamási és környéke fölvállalhatja a Balaton tehermentesítését. Külön programot lehet erre készíteni. Simontornya vagy Dunaföld- vár átmenő forgalmának a megfogása ugyancsak újabb feladat, és lehetne sorolni a sok-sok értéket, amire nem figyelünk, vagy figyeltünk kelle- ően. Amennyiben a helyi fejlesztés megindul, az újabb vonzást jelent a külföldről érkezőknek is. Gondoljunk a világ- kiállításra! Már befektető érdeklődés jelentkezett. Tájékozódó jelleggel ugyan, de létezik. Minden ilyet komolyan kell venni. A szövetségünk munkája azon múlik, hogy menynyire lesznek aktívak a tagjai, mennyire tudják a lehetőségeket kibontani a maguk számára. — Kik lehetnek a Szövetség tagjai? — Bárki, aki elfogadja a most készülő alapszabályt és a tagdíjat befizeti, aki hajlandó az együttműködés ilyen formájára. Eddig azok vannak a Szövetségben, akik már korábban is az idegenforgalomból éltek, szállodák, szövetkezetek, olyan intézmények, ahol a hazai és külföldi vendégek fogadása, ellátása volt és lesz a jövőbeni feladat. Decsi Kiss János
