Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-19 / 67. szám

1992. március 19. HAZUNK TAJA MEPUJSAG 5 Szőlőmetszési bemutató Szekszárdon Kell-e minden évben met­szési bemutatót tartani? Ezt a kérdést csak az teheti fel, aki önmagát túlértékeli, tudását tökéletesnek tartja. A metszés elméleti felújítása minden év tavaszán szükséges. A gyakor­lati kivitelezést az előző évjárat időjárása, valamint a tél hatá­rozza meg. A szőlőfajták rügye­inek termékenysége évjáraton­ként az előző termelési év vege­tációs időszakától függ. A rü­gyek életképességét a vessző beérése és a téli időjárás egya­ránt befolyásolja. Tehát minden évben a met­szés megkezdése előtt indokolt lenne a rügyvizsgálatok adata­inak ismeretében felkészülni a gyakorlati kivitelezésre. A leír­takat figyelembevéve 1992. március 7-én a Szekszárdi Kertbarátkor és az érdeklődők részére (70-80 fő) metszési be­mutatót tartottunk. Az 1991-es évjárat szőlővesz- szeinek rügyvizsgálati eredmé­nyei alapján, Dr. Domonyai Pé­ter nagyon fontos szakmai tájé­koztatást adó előadását köve­tően a különböző művelési módok rügy-terheléseinek be­mutatására került sor. A részt­vevők nagy figyelemmel kísér­ték a 14 éves felmagasodott tő­kék elöregedett termőfelületé­nek több éves (több lépcsős) megijfításának gyakorlati kivi­telezését. Mindig kényes kérdés az őszibarack fák korona kialakí­tása, optimális terhelése. Poór József a Balatonboglári Mg. Kombinát főmunkatársa színes előadással egybekötött gyakorlati bemutatója sok kér­dés felvetésére késztette a jelen­lévőket. A két bemutató helyen megízlelt borok ízlelése, kósto­lása után nem udvariasságból, hanem őszinte szavakkal kö­szönték meg a résztvevők a rö­vid idő alatt szerzett újabb ta­pasztalatokat. Azzal búcsúz­tunk egymástól, hogy jövőre az éves tervünkben a metszési bemutatót ismét szerepeltetjük. Egy év tapasztalataival gyara­podva tudunk őszinte baráti ta­lálkozónkon elbeszélgetni. Előadást szerveznek A Szekszárdi Kertbarátkor 1992. március 23-án (hétfőn) az éves programban meghatáro­zott kezdési időponttól eltérően a Babits Mihály Művelődési Ház társalgójában 17 órakor előadást szervez. Dr. Diófási Lajos a KÉÉ Dél-Dunántúli Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézetének igazgatója tart előadást, a címe: Az 1991. évi termelési év érté­kelése, tapasztalatai a szőlő- és bortermelésben. A közeli hely­ségek kertbarát tagjait is szíve­sen várjuk. Horváth József elnök Tejtermelők világtalálkozó) a A VIII. Holstein-fríz világ­konferenciára csaknem 40 országból több mint 300 tej­termeléssel foglalkozó szak­ember érkezik június elején Magyarországra. A buda­pesti tanácskozás előkészí­tése jól halad. A nemzetközi előkészítő bizottság tájékoz­tatása szerint várhatóan az egyhetes eszmecserén alakul majd meg a holstein-fríz Te­nyésztők Világszövetsége. Ez utóbbi esemény kiemel­kedő fontosságot ad a talál­kozónak. A magyar tenyésztőknek e területen rangja van a világ­ban, hiszen a 70-es években az USA-ból és Kanadából importált Holstein-fríz fajtá­Akinek házikertje van, annak vágyai szinte kielégíthetetle­nek. Szeretne a lab­dázó gyerekeknek ép­pen úgy helyet, mint a kora tavasztól késő őszig nyíló virágok­nak, valamint a vete­ményesnek és a gyü­mölcsfáknak, sőt még a szőlőknek is. Ez sajnos nem min­dig sikerül, elsősorban azért, mert sokan nem tervezik meg a kertet, vagy nem mindig ve­szik figyelembe, hogy a kis fából egy két év múlva akár nagy fa is lehet. Sokan panasz­kodnak hogy az egyes szőlőfajták vesszeje rosszul értek be, mi a teendő. A rossz beérés annak a következmé­nye, hogy nem volt megfelelő zöldmunka illetve túlterhelték a tőkéket, ez a tőkék le- gyengülését, kipusztu­lását okozhatja. Fiatal szőlőben ne hagyjuk el a harmatgyökerezést, mert egy idő után ez is tőkepusztuláshoz ve­zet. Tehát a rosszul be­érett vesszőket gyen­gén metszük azaz rö­vid vagy hosszú csa­pokat hagyjunk. Sza­badföldi zöldségter­nak hazánkban alakult ki a legnagyobb létszámú és ge­netikailag legértékesebb te­nyészete Európában. Többek között ennek is köszönhető - a szakemberek véleménye szerint -, hogy egészen a kö­zelmúltig növekedett a tej­termelés hazánkban. Ez az irányzat azonban megtor­pant, sőt várhatóan jelentő­sen csökkenni fog a tejterme­lés. Ennek egyik okaként em­lítik, hogy ebben az évben megszűnt a tejtermeléshez, illetve fogyasztáshoz nyúj­tott költségvetési támogatás. A világon egyébként Uj-Zé- landon kívül csak Magyaror­szágon nem támogatják a tejgazdaságot. A metszés ábécéje Az őszibarack Eredeti alakulása szerint az őszibarack leginkább bokorfa. Ennek bizonyítéka, hogy a megújulni akaró korona leg­gyakrabban az alsó ágak törzs­höz közel eső részén illetve a törzsön hozza legerőteljesebb hajtásait. Ezért is indokolt a 40-60 centiméteres, alacsony törzsmagasság. A koronát a rendszeres és számottevő munkát igénylő metszés miatt is alacsonyan kell tartanunk. Gyümölcsfáink közül az őszibarack kívánja a leghatáro­zottabban a rendszeres met­szést. Szaporítóanyagából kat­lankoronát és zárt felületű ko­ronát alakíthatunk ki. Most a hagyományos katlan korona­formájú őszibarackfa legismer­tebb fenntartó metszését ismer­tetjük. Az oldalágak csúcsán fejlődött vezérvesszőket min­den tavasszal, általában közé­perősen (felényire) vissza­metsszük, hogy rügyeikből mindig jól fejlett hajtásokat (jövő évi termővesszőket) kap­junk. A vezérvesszők rendszeres visszametszésének további célja, hogy elágazódjanak, és az oldalágak alulról fölfelé egész hosszukban berakódjanak ter­mőrészekkel. A vezérvesszők visszametszésének tényleges mértékét az előző évi növedék alapján kell megállapítanunk. Ha tavaly túlságosan rövidre metszettünk, akkor igen erős vesszőket kapunk, ami nem kí­vánatos. Ekkor az idén gyen­gébben (hosszabbra) metsz- szünk. Ha pedig az előző évi metszésünk túlságosan hosszú volt, abból kevés számú és gyengébb vessző fejlődött. Ilyenkor a vezérvesszőket erő­sebben vágjuk vissza. A többi vesszőt minőségük szerint metsszük. A vázágakon 15-20 centiméterre kiritkítjuk a túl sű­rűn álló vesszőket, a száraz nyársakat pedig letisztítjuk. A legértékesebb (ceruza vagy an­nál vastagabb) teljes termő­vesszőket 4-8 (hármas vegyes) rügycsoportra vágjuk vissza. A hiányos termővesszőket (ame­lyeken inkább csak páros rü­gyek vannak, vékonyabbak és kevésbé színesek) vagy ennél hosszabbra metsszük, vagy pe­dig egészen rövidre, 2-3 rügyre vágjuk. Ez utóbbi az úgyneve­zett ugarvessző vagy ugarcsap, amelyből jövőre várunk erőtel­jes, fejlett termővesszőket. A korona belsejében találjuk a kevésbé fejlett, vékony, kö­zéphosszú vesszőket, amelye­ken gyakran egész hosszukban sincsenek virágrügyek. Ritkí­táskor ezek számát csökkent­jük. A fejlett nyársak (10 cent­méternél rövidebb vesszők) a 10-12 év fölötti fák jó termőré­szei. Az ilyen korú fákon ezeket a termőrészeket már hagyjuk érintetlenül. Termő korú katlankoronájú őszibarackfa metszés előtt (A) és után (B) Vásárnaptár Országos állat- és kirakodó- vásár: Március 21.: Fadd. Már­cius 22.: Dunaföldvár, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Pécsvárad, Szekszárd. Március 23.: Rác­keve. Március 25.: Hőgyész. Országos állatvásár: Március 22.: Pécs. Országos kirakóvásár: Már­cius 22.: Szolnok. Autóvásár: Március 21.: Kecskemét, Pécs. Március 22.: Mohács, Pécs, Siófok, Szek­szárd, Szeged, Szolnok. A szekszárdi piac árai szárazbab 80-100 burgonya 16-22 savanyúkáposzta 50 sárgarépa 25-30 fehérrépa 30-35 vöröshagyma 15-22 fokhagyma 140 alma 30-65 tojás 4-6 ....... :::: mesztőknek sajnos ez az év sok kellemetlen­séget okozott a csapa­dékhiány, sajnos fel kell készülni a rossz kelésekre ezért aján­lom mindenkinek, hogy vegyen tartalék­ban most még vetőma­got, hisz ha a vetőmag érvényessége 1993-94 évig tart, akkor nem kidobott pénz. Folytas­suk a zöldborsó, retek, sárgarépa, petrezse­lyem, hagyma, dug- hagyma, póréhagyma vetését. Készítsük elő a palántaneveléshez az ágyásokat amennyiben még nem történt meg, a talajfertőtlenítéseket okvetlen végezzük el, mert ezzel további kel­lemetlenségeket meg­előzhetünk. Virágpa­lánták magjainak veté­sét fűtött helységben megkezdhetjük. Ká­posztafélék: a káposz­tafélék kémiai összeté­tele indokolttá teszi, hogy többet foglalkoz­zunk e növényei, hisz a C-vitamin tartalma mellett fontos a B-l, B-2, valamint a mikroe­lemek száma is. A rö­vid tenyészidejű fajtá­kat már el lehetett kez­deni melegágyba vetni, a középkorai, illetve kései fajtákat szabad­földi palántaágyba vessük. A fajtaválasz­tékot a rádióban regge­lente reklámozott Bejo-zaden Holland cég magjaiból ajánlom. Karfiol (Goodman) hajtatásra és korai sza­badföldi termesztésre egyaránt alkalmas. Ka­ralábé (Kolibri F-l) ko­rai, gyors fejlődésű, hajtatásra és korai sza­badföldi termesztésre egyaránt alkalmas. Fe­jeskáposzta: korai (Pá­réi F-l) nagy termőké­pességű frisspiaci hib­rid, hajtatásra és korai szabadföldi termesz­tésre egyaránt alkal­mas. Középérésű (His- tona F-l) rendkívüli nagy termőképességű, a lábontartást jól bírja, Tripsz toleráns. Közé­pérésű (Predena F-l) a fej gömbölyű igen' tö­mör, kemény, finom szerkezetű. Carlton F-l, kimondottan sa­vanyításra való, Fuzá- rium rezisztens hibrid. Tárolási fajtacsoport (Bartolo F-l) a legna­gyobb felületen ter­mesztett kitűnően tá­rolható fajta. Kelká­poszta (Promosa F-l) az első olyan Fuzárium rezisztens Mohácsi tí­pusú kelkáposzta hib­rid, amely alkalmas egész éven keresztüli termesztésre, beleértve fáz átteleltetést. Wirosa F-l a legszélesebb kör­ben termesztett, több­célú felhasználásra al­kalmas hibrid, rendkí­vül jó télállósága lehe­tővé teszi, hogy késő ősztől tavaszig közvet­lenül a tábláról szállít­ható. Ferenc V. Kertészeti Híradó (Hírek, események) Az elmúlt hetekben megkez­dődött borversenyek nem csak a megyében, de az ország több borvidékén is folytatódnak. A megyei borversenyekről hála az égnek egyre többen ragadnak tollat és rövid híranyagban közreadják a rendezvények eredményeit, hisz a jó bornak is kell a cégér. A megyén kívüli borverse­nyekről viszont kevés az in­formációnk, pedig a szomszéd kertje mindig szebb elv alapján fontos lenne a tájékozódás. E hiány enyhítésére röviden tájé­kozatom az olvasókat a villányi borversenyről. A helyi szak­csoport immár hagyományosan minden évben megrendezi vil­lányi borvidék boraiból a ver­senyt. Amennyiben tehetem, 1978 óta részt veszek ezen a rangos borbírálaton. Minden borversenyt nagy várakozás előzi meg, nemcsak a beneve­zett termelők részéről, hanem a résztvevő bírálók részéről is, hisz nem mindegy, hogy az éves munka eredménye milyen, különösen Dél-Dunántúlon ahol igazán a vörösboroknak a hazája van. Az elmúlt évek és a mostani borverseny bizonyí­totta, hogy Délvidéken mind­egy, hogy milyen az évjárat, a színanyagokban soha sincsen hiány. Sajnos ugyanez nem mondható el a borok kezelésé­ről. Jellemző még ma is, hogy a benevezett borok közül egy- harmada Oporto ma már Ké- koportó. A borvidék hagyomá­nyos fajtája - nem úgy mint Szekszárdon a Kadarka - nem csökken. Az természetes, hogy egyéb fajták is jól szerepeltek, mint Zweigelt, Kékfrankos, Merlot, Cabernet franc, Sau- vignon, Blauburger. Szeren­csémre a Kékoportó bírálatában vehettem részt és a 200 mintá­ból a hetven Oportót végigkós­tolhattam. A borverseny szak­mailag minden bíráló részére nagy élmény volt, hiszen nem csak a jó eredmény, hanem a rossz is példaértékű lehet, ha megszívleli az ember. Egyre jobban bebizonyosodik, hogy a bortermelők nagy része még mindig a megszokott borkészí­téshez ragaszkodik és ritkán veszi figyelembe az évjáratok hatásait, ebből adódik, hogy nagy értékű alapanyagok bor­ban nem jelennek meg. A borok kezeltségében ugyanez ismét­lődik, ezért fordul elő több esetben, hogy a benevezett bo­rokok között sok az oxidált da­rabízű, kénszegény, illós, faízű, dohos, hibás, beteg bor. A megbírált hetven Kékoportóból csak nyolc bor kapott Ara­nyérmet. Amennyiben a kellő szakszerűség nem váltja fel a megszokott hagyományos eljá­rásokat, sajnos ezzel csak sza­porodik azoknak a borosgaz­dáknak a száma, akiknek egyre több az eladhatatlan készlete. A borversenyek mellett már ké­szülődnek a gazdák az idei jó termés reményében szaksze­rűen metszeni a szőlőiket, eh­hez nyújt segítséget az egyre több helyen tartott metszési bemutató. Többek között ilyen jelleggel szerveztek március 9-én, Pécsett, a Dunántúli SZBKI-ban bemutatót, ahová több százan érkeztek külön bu­szokkal a kistermelők. A nö­vényvédőszert forgalmazó kül­földi cégek is megkezdték a ta­vaszi bemutatók szervezését a CIBA-GEIGY képviselete Szek­szárdon és Villányban is bemu­tatót szerve/* Március 9-én a Tolnabor Szőlő és Bortermelők Egyesülete megtartotta borver­senyének eredményhirdetését és díjkiosztását ahol program­ként Dr. Botos Ernő a Kecske­méti SZBKI munkatársa tájé­koztatta a megjelenteket az or­szágban elkezdődött szőlő és borkataszter felvételezésének jelentőségéről. Az értékes tájé­koztató után több kistermelő kérte szőlő és borkataszter fel- vételezését. Ferenc V. Munkára hív a kert Támogatás, hitel Mezőgazdasági vállalkozóknak IPOSZ - Budapest Bank Rt. hitelkonstrukció Célja: legalább egy éves IPOSZ tagsággal rendelkező egyéni vállalkozó, illetve az a társas vállalkozás, amelyben a magántulajdon aránya az 50 százalékot meghaladja a foglal­koztatottak száma éves átlag­ban kevesebb mint 60 fő. A hitel kamata: A 90 napos kincstárjegy mindenkori ho­zama +4 százalék, jelenleg 35 százalék. A hitel összege: 100-500 ezer forint. Futamidő maximum 6 hó­nap. A hitelkeret jelenleg kime­rült, a visszafizetésekből tör­ténő feltöltődéssel egyidejűleg újra indul. IFC kölcsön és tőkejuttatás: Résztvevők köre: Magyaror­szágon bejegyzett rt, kft. vagy szövetkezet, ahol az állami tu­lajdonrész 50 százalék alatt van. Preferált területek: mező­gazdaság, agrár-, szolgáltató-, feldolgozóipar. A kölcsön összege: A devizakölcsön esetén 0,1 és 8 millió márka között, forint- kölcsön esetén 0,14 és 11,2 mil­lió márka közti összeg forint el­lenértéke. Futamidő: 3-9 év. Türelmi idő: 1-4 év. Kölcsön kamata: Devizaköl­csön esetén libor +2,5 százalék (eurohitel alapkamat + 2,5 szá­zalék). Forintkölcsön esetén: MNB alapkamat U 1,5 százalék, a Budapesti Bank forintkölcsöne esetén MNB alapkamat +3 szá­zalék. Kezelési költség: IFC köl­csönnél 1,5 százalék, BB köl­csön esetén 1,0 százalék. Jogi költség: 0,6 százalék. Saját erő szükséglet: mini­mum 25 százalék. Feltételek: az IFC-vel kötendő egyedi megál­lapodás tárgyát képezik. A köl­csön és tőkejuttatás külön-kü- lön és együtt is igényelhető. Ezzel a címmel tartott elő­adást március 11-én Tamási­ban, a nyugdíjas pedagógus klub tagjainak Nyiraty Bálint kertészmérnök. Előtte Bella Margit, a klub vezetője a most elhunyt dr. Könnyű Lászlóról, Tamási szülöttéről emlékezett. Ezután Gáspár Zsófia szavala­tával köszöntötte a pedagógu­sokat, majd Nyirati Bálint be­szélt az aktuális kerti teendők­ről. Részletesen szólt a kerti magvak vásárlásáról, a magvak csiráztatásáról, azok kerti föl­dbe, vagy kis ládikákba, jó mi­nőségű talajba való vetéséről, a helyes palántázásáról. Fontos­nak tartotta a fagyveszély elhá­rítást, ami a kereskedelemben kapható „fátyol-fóliával" pom­pásan megoldható. Beszélt a kártevőkről, és azok elhárításá­ról. A hallgatóság részéről fel­tett kérdésekre részletesen vá­laszolt; majd bemutatott né­hány szakkönyvet. n, T-í-rof

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents