Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-19 / 67. szám

1992. március 19. MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 Előadás Pálfán tart előadást dr. Hadházy Árpád földműve­lésügyi főfelügyelő, a Kis­gazdapárt megyei elnöke március 20-án, pénteken 18 órai kezdettel a művelődési házban, a mezőgazdaságra vonatkozó törvényekről. Utazás '92 A Tolna Megyei Vállalko­zói Központ támogatásával mutatkoznak be a megyé­ben működő cégek, vállal­kozók Budapesten, a BNV területén az Ä pavilonban, a 208-as szektorban. A kiállí­tás ma 10 órakor nyílik, és március 22-ig tart nyitva. Exportálók importálók figyelmébe! Magyarországon, az Eu­rópai Közösséghez való tár­sulással megváltozott a kül­kereskedelemmel kapcsola­tos néhány szabály. Mindazoknak a cégek­nek, akik az Európai Közös­ség országaival kereske­delmet folytatnak, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara szemináriu­mot tart ma délelőtt tíz óra­kor, Szekszárdon, a Vállal­kozók Házában. Kedvezményes vásár A Szekszárdi Nyugdíja­sok Területi Érdekszövet­sége tagjai számára a Gabo­naforgalmi Vállalattal közös szervezésben kedvezmé­nyes vásárt rendez. A vásár március 27-én 8-13 óráig tart a szövetség Szekszárd, Dózsa György u. 1. sz. alatti helyiségében. Tagsági igazolvány szük­séges! Tabajdi Csaba Tamásiban Tabajdi Csaba országgyű­lési képviselő, az MSZP nemzetiségi és etnikai ki­sebbségi, valamint a Kö- zép-Európa tagozatának a vezetője találkozik a válasz­tópolgárokkal ma este, fél hattól Tamásiban, a Gyer­mekek Házában. Tájékoztató Lengyelben A szövetkezeti és átme­neti törvényről, valamint a mezőgazdasági privatizáció lehetőségeiről ad tájékozta­tót március 20-án, pénteken 18 órakor Lengyelben, a polgármesteri hivatalban dr. Vida György, az FM Tolna Megyei Földművelé­sügyi Hivatal hivatalvezető helyettese. Zongoraest Dobai Jenő zongoraestjét hallhatják a zenebarátok ma este, 19 órakor a szekszárdi Liszt Ferenc zeneiskola nagytermében. Ä műsorban Bach, Beet­hoven, Liszt és Schumann műveket hallhatnak az ér­deklődők. Falugyűlés Falugyűlés lesz Tolnané- mediben, ma este 18 órától a művelődési házban, amely­nek vendége dr. Lakos László szocialista ország- gyűlési képviselő. Dr. Lakos László tájékoztatást ad a mezőgazdaság helyzetéről, az azzal kapcsolatos törvé­nyekről, és válaszol a kérdé­sekre. Idegenforgalmunk holnapja Szezon előtt ■ A Tolna Tourist és a kilátások (Folytatás az 1. oldalról) — A visszaesést az elmúlt évben érzékeltük mi is, és azt mondhatom, erre az évre sem sokkal kedvezőbbek a kilátá­sok. Azok az okok, amik visz- szavetették a megyére jellemző belföldi turizmust és a volt szo­cialista országokból érkező vendégforgalmat, hatni fognak az idén is. Ezt úgy próbájuk kompenzálni, hogy a hozzánk tartozó kempingekben és szál­lodákban, változatlan színvo­nal és szolgáltatás mellett szin­ten akarjuk tartani az árakat. Mivel anyagi lehetőségeink fej­lesztésre nem adnak módot, el­sősorban a minőség javítására, magasabb színvonalú munkára törekszünk. A forgalom javulá­sát eredményezheti egy új ren­delet, ami lehetővé teszi az uta­zási irodák számára, hogy kül­földi szállást rendelhetnek ügy­feleiknek forintért, évente 14 napra költőpénz ellátással. — Az elmúlt években viszony­lag sok cég alakult, amelyek fo vagy kiegészítő tevékenységként utazással, idegenforgalommal fog­lalkoznak. Megnehzezíti-e ez az önök helyzetét? — Ennek hatása nem érző­dik igazán a mi munkánkban, hiszen a Tolna Tourist elsősor­ban fogadó jellegű cég, úgy is mondhatjuk, hogy a megye idegenforgalmi házigazdája, el­sősorban az érkező látogatókra helyezi a hangsúlyt, és csak ez után következik az utaztatás. Háttértevékenységként mi az idegenforgalomra vonatkozó információk gyűjtésével, és to­vábbadásával, propagadna és reklám tevékenységgel is folg- lalkozunk. — Véleménye szerint idén nőni, vagy csökkenni fog-e az ér­kező külföldiek száma a tavalyihoz képest? — Reményeink szerint nőni fog. Legtöbben Németország­ból, Hollandiából és Olaszor­szágból érkeznek hozzánk. Év elején egy külföldi cég tanul­mányt készített a megye ide­genforgalmi helyzetéről. Ennek végeredményét még nem is­merjük, de bizonyos pontjairól vannak információink. Szerin­tük a szép tájak iránt lenne ke­reslet Nyugat-Európából. Eh­hez azonban olyan infrasruktú- rát érintő beruházások szüksé­gesek - szálláshelyek, éttermek, úthálózat - aminek létrehozása túlnő az idegenforgalmi cégek anyagi és hatásköri lehetősé­gein. — Sokat emlegetik manapság a falusi turizmust, javasolják a ma­gánvállalkozások támogatását, fő­leg a megyénkhez hasonlóan első­sorban mezőgazdasági jellegű terü­leteken, ahol ez sokaknak jelenthet­nek megélhetési forrást. Tudnak-e önök valamilyen segítséget nyúj­tani azoknak, akjk ezzel kívánnak foglalkozni? — Az Országos Idegenfor­galmi Hivatal pályázatot hirde­tett a falusi turizmus fejleszté­sére. Ennek anyagát megküld­tük a helyi önkormányzatok­nak tájékoztatási céllal. Ezen túlmenően az érdeklődőknek szakmai segítséget tudunk nyújtani. Venter Marianna A megye egyik szép fekvésű, hangulatos települése: Mórágy Szekszárd rendezési terve (Folytatás az 1. oldalról) Ebben az évben, az általános rendezési terv munkarészei készülnek el, az egyéb karbantar­tási munkákon felül az alsóváros, a városköz­pont, a Séd-völgy felső szakasza és a Bottyán- hegy részletes tervének felülvizsgálatára kerül sor. A Bottyánhegyi körzetben, a lakosok részéről belterületbe csatolásra merült fel igény, ami azt jelenti, hogy elképzelhető az eddigi zártkertek belterületté nyilvánítása. Ez azonban sok köz- művesítési problémával jár együtt, amelyek kö­zül az útkialakítás látszik a legbonyolultabba- nak. Ez ugyanis különböző mértékben érinti a zártkerttulajdonosok területeit, itt csak az egy­más közötti megegyezés segíthetne, ami viszont a tulajdonosokon múlik. A Séd-patak alsó szakaszának részletes rende­zési terve februárban készült el, ezen felül úgy­nevezett karbantartási munkákat végeznek el az alsóváros, a városközpont részletes tervén is. Felülvizsgálják az eddigi építési tilalommal súj­tott területeket is. Ez folyamatosan zajlik, főként az északi városrészt és a Kecskés Ferenc utca környékét érintve. Piacrendezés is lesz ebben az évben. Összességében azt lehet elmondani, hogy a város építése teljesen átalakul. A lakásépítés szinte teljesen magánerős, a telkeket az építtetők kutatják fel maguknak. Csatár és Szőlőhegy las­san összeépül. Van még néhány terület, amit fenntart a város, ilyen például az Alkotmány ut­cai lakótelepen az iskolának szánt terület. Az V. számú általános iskola előtti részen egy alapfokú ellátást (orvosi rendelő, stb.) biztosító épület hi­ányzik, erre pályázatot írnak ki, de a megvalósí­tás feltétele az, hogy akadjon erre vállalkozó. Mint azt már a cikk elején is említettük, az iparte­lepítés jellege is megváltozott. Nincs szükség nagy területekre, a mai kisvállakozások szívesen ékelődnek be a lakóterületbe, természetesen csak akkor, ha a megfelelő egészségügyi és környe­zetvédelmi szabályokat betartják. venter A Tolna Megyei Vállalkozói Központ életéből Pályázati postabontás Nem lehet kérdéses, hogy a Tolna Megyei Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány,-élén a Vállalkozói Központtal, mi­lyen hathatós segítséget je­lent a kisvállalkozók életé­ben. Gazdasági háttér, mely a különböző fejlesztési pro­jektekhez anyagi támogatást nyújt. A hét elején immár máso­dik alkalommal bontottak pályázati borítékokat. Az egykori pártbizottság épüle­tében - ma Vállalkozók Háza a neve - lévő tárgyaló, tanácskozóteremben min­den hely elkelt. Valamennyit pályázó foglalt el. Bányai Henrik, a Vállalkozói Köz­pont igazgatója és dr. Nad- ray Katalin az alapítvány kuratóriumának alelnöke, valamint Katona Szilvia ügyviteli titkár volt leveze­tője a postabontásnak. Az igazgató bevezető tá­jékoztatójában szólt a Vál­lalkozói Központ szolgálta­tásairól, a vállalkozói isme­retek oktatásáról, szaktaná­csadásról, micro-credit-hite- lekről, infrastruktúrális és egyéb szolgáltatásokról. Ki­emelte a prioritást élvező ágazatokat, így a mezőgaza- sági és agrártermelés, a tu­rizmus és idegenforgalom kis és középvállalkozásait, a magas színvonalú szakmai szolgáltatásokat, valamint az ipari termelést célzó ter­veket. A jelenlévők nagy száma igazolta, hogy mindezekkel a lakosság széles körben ta­lálkozhatott. Az első negye­dévre meghirdetett pályá­zatra a megye egész terüle­téről 111, azaz - egyszázti­zenegy - pályázat érkezett. Ez a múlt évben meghirde­tett pályázattal szemben két­szeres számot jelez. Szeren­csésnek mondható, hogy ennek megfelelően nőtt a támogatásra szánt forint összege is. Jelenleg 12 millió áll rendelkezésre. Azt azért tudni kell, hogy a finanszí­rozás mértéke az egyes pro­jekteknél a fejlesztés tényle­ges költségeinek 10-50 szá­zaléka lehet. A pályázati postabontás lényege az volt, hogy a be­küldött pályázatokról előze­tesként eldöntötték, hogy megfelel-e az alaki, formai követelményeknek. Kizáró ok volt például, ha valaki nem nyújtott be igazolást ar­ról, hogy a vállalkozói okta­táson részt vett, vagy vállal­kozói igazolvánnyal nem tudta bizonyítani a műkö­dést, netán a támogató jel­legű ajánlás is hiányzott a mellékletekből. A pályázatbontást követő elbírálást a tenderbizottság folyamatosan végzi, immár a jegyzőkönyvek szerint el­fogadott rendben. A döntés háromféle lehet: megítélik a támogatást az igényelt célra, a pályázatot elfogadják a következő negyedévi keret terhére, konkrét támogatási összeg megjelölése nélkül, vagy a pályázatot elutasít­ják. Ez utóbbinak több in­doka is lehet: a kért fejlesz­tési célra szánt keret kime­rült, csökkentek a piaci lehe­tőségek a fejlesztés adott te­rületén, vagy voltak meg­alapozottabb pályázatok. Bányai Henrik igazgató ismertette azokat a kötele­zettség vállalásokat is, ame­lyek a kedvezményezetteket érinti. így például kötelező a támogatást a fejlesztési cél­nak megfelelően használni és a szerződésben kikötött módon elszámolni. A vállal­kozást három éven belül nem szüntetheti meg, és nem alakíthatja át a Vállal­kozói Központ jóváhagyása nélkül. Amennyiben a tar­tós, vagy végleges veszte­séggel működik a vállalko­zás, úgy a kihelyezett összeg ellenértékét vissza lehet vonni. A vállalkozások sikere ér­dekében Bonyhádon, Dom­bóváron, Dunaföldváron, Pakson, Tamásiban, Simon- tornyán és Szekszárdon a városok polgármesteri hiva­talaiban vállalkozói alköz­pontok működnek, ahol minden információval kész­séggel állnak a vállalkozni szándékozók rendelkezé­sére.- dkj ­A Béke-szolgálat hozta ide Amerikai újságíróként Bonyhádon „Hóhérakasztás" Colleen Kelly-vel " Á' Áv-d'X „„ ' •.'4$,,-4'"CvCTŐél■;/ A A' 1 A 'A CT H — Magyarországon a hóhér akasztásának nevezzük azt, ha új­ságíró újságíróval készít interjút. Amerikában mit mondanak erre a helyzetre? — Nem ismerek ilyen mon­dást, de tökéletesen értem a je­lentését. — Colleen, áruld már el nekem, mi hoz egy amerikai újságírónőt Park Riyer-ből a Bonyhádi II. Számú Általános Iskolába. Ráadá­sul nem is „futókalandról" van szó, hiszen két évre jöttél, angolt tanítani. — A Béke-szolgálat osztott be minket, és én eleve egy vi­déki kisvárosba akartam jönni. — Egy pillanat. Bizonyára so­kan nem tudják, pontosan mit is takar a Béke-szolgálat kifejezés. Mondanál erről valami közelebbit? — Amikor George Bush Magyarországon járt, akkor tör­tént egy megegyezés, miszerint a Béke-szolgálat segíti a kö­zép-európai országokat, így Magyarországot is, az angol nyelvoktatás területén. Mivel én angol nyelv szakon végez­tem az egyetemen, így jöhet­tem, de körülbelül egyéves procedúra előzi meg, amíg va­laki a szolgálat tagjaként utaz­hat. Különben közel 6 ezer ön­kéntes dolgozik a Béke-szolgá­laton belül. Azért is akartam Magyarországra jönni, mert egy újságírónak különösen ér­dekes az itt kialakult politikai, gazdasági helyzet. — Erről majd még később szót ejtünk. Előbb azonban mesélj va­lamit a családodról. Igaz az, hogy az egész família újságíró? Sót, állí­tólag édesapádnak saját lapja is van. — A szüleimnek az '50-es évek óta van saját lapjuk, és mi a három fiú testvéremmel már régóta besegítünk a családi vál­lalkozásba. Az újság egyébként egy hetilap, 16, illetve 20 olda­lon szokott megjelenni, és vá­rosi, városkörnyéki orgánum­nak nevezném, úgy 3200-as példányszámmal. — Lehet, hogy illetlen leszek, de azért megkérdezem. Meg lehet eb­ből élni? — Igen, a hirdetések mellett különböző nyomdai tevékeny­ségeket is végzünk. — Amerikában már gondolom nem téma a független sajtó, de ná­lunk fénykorát éli . . . — Otthon túlnyomórészt po­litikailag semleges az újságírás, bár néhány évtizeddel ezelőtt még megvolt, hogy a cikkekben mondjuk a demokrata vagy a republikánus nézetek tükrö­ződtek. — Véleményed szerint, egy át­lag amerikai család hány újságot járat? — Kettőt, egy heti- és egy napilapot. — Ez számomra meglepően ke­vés. Mi lehet ennek az oka? — Nem olcsók az újságok, ezért több pénzt nem áldoznak erre a célra. (Persze, ha bele­gondolunk, Amerikában nem két tévécsatorna és nem öt-hat rádió ontja a híreket... - a szerk.) — Mondok egy szót, mi jut róla eszedbe nyolc hónap itt tartózkodás után? Természetesen magyar vi­szonylatban. Ételek. — Túl sok zsír. — Pénz. — Töredékét keresik a ma­gyarok az amerikaiaknak, ugyanakkor sok dologért any- nyit fizetnek, mint mi. Nem ér­tem, hogy jönnek ki ennyi pénzből. — Nők. — Nagyon sokat dolgoznak. Nálunk a házimunkát - főzést, takarítást - megkönnyítendő sokféle lehetőség között válo­gathatunk. — Férfiak. — Nem is tudom, mit mond­jak ... — Televízió. Szeretem a zenét, valamint a hírprogramokat, de túl soknak találom a beszédet. — Autók. — Nagyon sok a környezet- szennyező. — Meglepetés. — Budapest, amikor először megláttam. — Csalódás. — A kis falvak, melyek vagy ötven évvel el vannak maradva a kortól. — Ha majd hazamész, megírod a magyarországi élményeidet? — Természetesen. Itt az em­berek negyven évig éltek egy­fajta életmódot, melyet most meg kell változtatniuk. Újságí­rói szemmel ez a folyamat ér­dekel. — Mi lesz a címe? — Erre most nem tudnék vá­laszolni, idő kell még. — Nekünk is. KRZ

Next

/
Thumbnails
Contents