Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-18 / 66. szám

1992. március 18.

VÁLLALKOZÁS - PIAC

WUJSAG 5

Nincs szükség magánnyomozóra, de ...

Információ nélkül nem megy (2.)

A céginformációkat megrendelő vállalatok - a fejlett piac- gazdaságok tapasztalatai szerint - zömében nem csupán partnereik regisztrált adatai, hanem elsősorban azok bontása, hitelképessége iránt érdeklődnek. Erre felkészültek ma már a hazai céginformációs szolgálatok is, s ennek érdekében beszerzik egyfelől a mérlegbeszámolókat, másfelől - ahol erre mód van - a banki hitelállományok adatait.

A mérlegbeszámolók adataiból az elsődleges információt a vizsgált cég termelése, vagy forgalma adja, ha lehetőleg több éves idősorban vizsgáljuk. Ezért célszerű az állami vállalatóból részvénytársasággá, vagy esetleg több kft.-vé alakuló cégek esetében a jogelőd termelési, vagy forgalmi adatait is megismerni legalább 3, de inkább 4-5 évre visszamenően, mert csak így lehet következtetést levonni partnereink üzletmenetének alakulásáról.

Minden esetben igényeljék a céginformációt szolgáltatóktól a tárgyévet megelőző év zárómérlegéből az állóeszközök, a forgóeszközök értékét, a nyereség vagy veszteség adatait, a cég követeléseit és tartozásait.

Sokan azt mondják, hogy ezeket a számokat a cégek manipulálhatják, megszépíthetik. Ebben is van némi igazság. Közismertek azok a módszerek, amelyekkel egy jól képzett vállalati főkönyvelő az év zárónapjának adatait befolyásolni tudja: a nyereség egy részét átviheti a következő év első napjaira, vagy az egyes számlák kifizetését visszatarthatja néhány napra. Arra is van mód, hogy az állóeszközállomány záró adatait hasonló módon átigazítsák. S ha még ehhez hozzátesszük, hogy az új számviteli törvény a legképzettebb főkönyvelőket is új feladatok elé állítja, kétségkívül korszerűbb ismeretek megszerzésére ösztönzi, akkor joggal mondható, hogy a mérlegbeszámolók adatai alapján nem lehet egyértelmű következtetést levonni egyetlen vállalat munkájáról, eredményességéről sem.

Ám ezek az adatok jórészt nagyságrendi tájékoztatásul szolgálnak, s bár teljeskörű és abszolút megbízható betekintést nem nyújtanak a vállalat működésre, arra mégis alkalmasak, hogy a partner-cég ismeretet szerezzen társa eszközigényességéről, és közelítően

eredményességéről is. Igen fontos - különösen nálunk - a cégek kintlevőségeinek és tartozásainak összevetése. Jelenleg ugynis - a közismert dominó elv alapján - egy sor vállalatra érvényes az a megállapítás, hogy „tartozik mindenkinek és mindenki tartozik neki". Eía azonban a vállalat tartozásai követeléseinek két-háromszo- rosát is elérik - s ilyenekkel gyakran találkozunk - nem árt ha óvatosak vagyunk a tárgyalások során.

Előnyös - bár nem mindig megoldható - a cég tartozásait legalább rövid-, közép- és hosz- szútávú szakaszra bontani, esetenként a szállítóiknak való tartozásait különválasztani a bankhiteleitől. Vannak olyan megkérdezett cégek, akik ilyen adatszolgáltatásra is szívesen hajlandók, mert tudják, hogy a bontás pénzügyi helyzetükről már elegendő ismeretet ad partnereiknek.

A felsorolt mutatószámok mellett a céginformációs szolgálatok általában tájékoztatnak a vizsgált vállalkozás éves beruházásairól is. Ez az adat - összevetve az állóeszközállomány értékével, s az előállított nyereséggel - már jelzi a vizsgált vállalat előrelátását, s gyakran azt is, mennyire bízik saját jövőjében. Az 1990-91. évi adatok többszáz általam ismert vállalatnál jelezték, hogy csökkent a beruházási kedv, a megújulási folyamat gyakorlatilag megállt, a zömében elavult technika tovább konzerválódott, s ez a magatartás nem ösztönözte őket újabb piaci kapcsolatok létesítésére.

Fontos információt ad a vállalat működéséről a vizsgált év exportja és importja, ha összevetjük a termeléssel, vagy a forgalom egészével. Hiszen a külföldi kapcsolatokkal rendelkező vállalatokról feltételezhető, hogy - exportálók esetében - ismerik termékeik, szolgáltatásaik külpiaci megmérettetésének eredményeit, s tapasztalataikat a fejlesztéskor felhasználják.

Végül fontos, hogy a lehető legfrissebb mérlegbeszámoló adatait igényeljük a céginformációs szolgálattól, mert mondjuk 1992. februárjában az 1990. évi adatok már nem sokat mondanak, az akkor esetleg még sikeres cégek egy része időközben már akár tönkre is mehetett.

Nyitrai Ferencné (FEB)

Befektetési szótár (1.)

— Alkusz: (tőzsdeügynök, bizományos, bróker): az a (többnyire jogi) személy, aki a tőzsdén önállóan, díjazás ellenében, a saját nevében, de mások számlájára köt ügyleteket.

— Államkötvény: az állam által kibocsátott, hosszú lejáratú, fix kamatozású kötvény.

Állampapír: az állam által kibácsott, saját adósságát megtestesítő értékpapír, amelyben adósságtörlesztésre és kamat, vagy járadék fizetésére vállal kötelezettséget. Biztonságos befektetési formának számít. Ide tartozik a államkötvény, az államjegy, az állami pénztárgy- jegy, a kincstárjegy, a kincstári váltó sfb.

— Befektetési alap: közös befektetés céljára összeadott tőke, amelyet a befektetési alap kezelői a kockázatmegosztás elve szerint kezelnek, azaz fektetnek többféle értékpapírba. Lehet nyílt (vagyis a befektetési jegyek folyamatos visszaváltását vállaló), illetve zárt (az általa kibocsátott befektetési jegyek másodpiaci eladhatóságát biztosító) alap. Mindkét fajtájú alap esetében lehet szó tőkeemelésről, azaz új befektetési jegyek kibocsátásáról.

— Befektetési jegy: (tőkebefektetési részjegy): a befektetési alapok részjegyei.

— Befektetési tanácsadó: az egyes tőzsdék és társaságok mindenkori kilátásairól a befektetőket tájékoztató személy, illetve szakértő cég.

Befektetési (portfolió) társaság: a befektetési alap tulajdonosait tömörítő szervezet. Lehet aktív, saját igazgatósággal és felügyelőbizottsággal rendelkező cég (általában a zárt alapok esetében) és passzív, azaz funkcióit az alapkezelőre átruházó szervezet (általában a nyílt alapoknál). A befektetési társaság tőkebefektetési részjegyeket bocsát ki, és az ezek eladásával összegyűjtött tőkét nyereségesen befekteti. A befektetés iránya értékpapír vagy ingatlan lehet.

— Bóvlikötvény: általában vállalat felvásárlásakor kibocsátott, magas kockázatú, viszont nagy hozamot ígérő kötvény.

— Dolgozói részvények: részvénytársaság azon részvényei, amelyeket a vállalat dolgozói (többnyire előnyösebb árfolyamon) vásárolnak meg. Ezeket a részvényeket általában tilos továbbadni.

— Elsőbbségi részvény: garantált osztalékot biztosító, de nem szavazó részvény.

(Folytatjuk)

Ferenczy Europress

A társasági törvény változásai

A részvénytársaság jogszabályainak módosítása

Az alapszabályban rögzíteni kell, hogy milyen részvényfajták kerülnek kibocsátásra, milyen mennyiségben és milyen névértéken. Lényeges egyszerűsítés, hogy az azonos részvényfajtához tartozó azonos névértékű részvények összevont címletű részvényként is kibocsáthatók. Törölték a törvényből azt a kitételt, hogy legalább 10 ezer forint névértékűnek kell lennie a részvénynek. A jogszabály szerint a bemutatóra szóló részvényt, meghatározott időn belül át kell alakítania névre szólóra. A részvénytársaság alapítási tervezetében ismertetni kell az 1990. évi 6. számú értékpapír-törvényt.

Az új jogszabályból kimaradt az a külföldiek által sokat bírált kitétel, hogy ha állami költségvetési szerv vagy pénzintézet kívánt részvényes lenni, ezt nem lehetett visszautasítani, s ha ez a szerv megszerezte az alaptőke legalább egyharmadát, akkor automatikusan 51 százalékos szavazati jogot kapott. A módosított jogszabály szerint az rt. alapítói meghatározhatják a részvényesek körét.

Az rt. alapító közgyűlésének megnyitásáig az alaptőke legalább 30 százalékának pénzbeni hozzájárulásként rendelkezésre kell állni. Az alapító közgyűlésen a részvényjegyzők közül szavazati joggal az rendelkezik, aki a saját jegyzése 30 százalékát befizette. Új kitétel a törvényben, hogy természetes személyek is létrehozhatnak zártkörű alapítású rt.-t. Az rt.-alapítás cégbírósági bejelentését követően a társaság szabadon rendelkezhet az alaptőkének a társaság rendelkezésére bocsátott részével.

Az rt. közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik: a részvénykibocsátás, a részvényátalakítás illetve csere. Legalább háromnegyedes többséggel kell határozni a részvények átalakításáról, ha azokat felülbélyegzéssel alakítják át. A közgyűlés választja az rt. igazgatóit; nemcsak részvényesek, hanem külső személyek is megválaszthatok.

Alaptőke-emelésre akkor kerülhet sor, ha a kibocsátó, illetve jogelődje legalább egy teljes naptári év óta működik. Amennyiben az alaptőke-emelésnél megszabják azok körét, akik a kibocsátott részvényeket megvásárolhatják, és a jegyzésre megállapított zárónapig nem jegyzik le az összes részvényt, az alaptőke-emelést meghiúsultnak kell tekintenti.

Alapvetően új a jogszabályban, hogy a többségi vagy kizárólag külföldi tulajdonú rt. más részvénytársaságban megszerezheti akár a többségi tulajdont is.

Abszolút felvágás

(Izsák jenó rajza)

Kezdés előtt...

A fenti címmel jelent meg a kezdő vállalkozók, vagy vállalkozni szándékozók számára hasznos kézikönyv a Figyelő Rt. kiadásában. A szerző rengeteg gyakorlati tanácsot, számszerű példát ad, de ahhoz is segítséget nyújt, hogy eldönt- hessük: adottságaink, szakmai felkészültségünk, vezetői képességeink elegendőek-e egy vállalkozás elindításához.

Kis üzlet,

nagy szorgalom

Szekszárdon, az újvárosi körzet kereskedelmi ellátás szempontjából bizony nem egy elkényeztetett terület. Ezért osztatlan sikert aratott a néhány éve megnyílt kis üzlet, ahol hamburgertől fagylaltig és üdítő italokig sok finomság kapható.

Málinger Istvánná, a tulajdonos Sióagárdról jár be naponta, hogy a vásárlói rendelkezésére álljon. Mint elmondta, nem állt tőle távol ez a tevékenység, hiszen 12 évig dolgoztak a férjével a vendéglátóiparban. Nagyon szerette ezt a szakmát, ám a gyerekek miatt nem tudta folytatni, adminisztratív munkakörben helyezkedett el. Mikor a csemeték felnőttek, és a viszonyok is úgy alakultak, hogy

teret engedjenek a vállalkozásoknak, a családi tanács úgy döntött, hogy ha kicsiben is, visszatérnek az eredeti szakmához.

Nagy kedvvel vágott bele az üzletbe, vállalva annak kockázatát, hogy ebben a fajta tevékenységben nagyon sok munkával lehet csak talpon maradni. Az állandóan rendelkezésre álló választék és az udvarias, gyors kiszolgálás azonban meghozta gyümölcsét, az ábécé épületében leválasztott kis üzletet megismerték és megszerették a környék lakói. S hogy biztosítva legyen a kikapcsolódás is, a tulajdonost otthon várja - mint a falusi embereket általában - a háztáji: a veteményes és a szőlő.

Pénz-tárca (IX.)

A gazdag - vagy akár csak jobbmódú - polgár általában magától értetődően viseli egziszteniális helyzetének külsődleges jegyeit. Annak ugyanis, aki gond nélkül megteheti, hogy a legutolsó divat szerint öltözködjék, kényelmesen lakjon, jó kocsival járjon, távoli országokba utazzék el, fel sem tűnik, hogy mindez más emberek szemében irigyelni való, ellenszenvet ébresztő fényűzés, ami nekik elérhetetlennek tűnik.

Persze ettől még a tehetős ugyanúgy fog ragaszkodni a megszokott mindennapi szükségleteit -kielégítő környezetéhez, mint korábban - márcsak önazonosságtudata (identitása) okán is. A polgárnak ugyanis szüksége van minderre, hiszen ez adhat számára elégtételt a korábbi lemondásokért, valamint egyfajta megnyugvást az örökös kockázatvállalás miatt.

Az irigykedőkhöz persze sokkal köny- nyebben és kényelmesebben hozzá lehet szokni, mint a sajnálkozókhoz. Különösen akkor, ha az irigység tárgyát csak a külsőségek jelentik. Márpedig döntően ez a helyzet, jóllehet a gazdag ember valódi értékeit nem a külsőségek testesítik meg. Ezért például a műtárgyak - amelyek kevésbé vannak az irigyek szeme előtt - általában hidegen hagyják az embereket. Pedig a műtárgyaknak kincsképző (tőke!) funkciójuk is van, azért inkább méltóak a figyelemre, mint a folyamatosan divatjavesztő göncök, vagy az amortizálódó autók.

Aki nemcsak gazdag, hanem okos is, a hétköznapi külsőségekkel, az életét

amúgy is szükségszerűen kísérő dolgokkal mitsem törődik, inkább a gazdagságát méltóbban reprezentáló műtárgyak világa felé fordul. Tudja ugyanis, hogy annak a portfoliónak, amitől egzisztenciájának tartóssága függ, részét képezik a

(Mű)kincskereső (1.)

A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben.

Hát akkor meg .., ?!

natkoztatással - hozták létre a műalkotásokat. Az elkülönülést, a munkamegosztás tette aztán lehetővé azt, hogy a művészeteknek megteremtődjék a gazdasági eleme is.

— Vagyis a profizmus t#emtett értéket és piacot?

— Ä profizmus - a mesterség tudása - önmagában még nem jelent művészi értéket. A profik értékteremtő foglalkoztatásához olyan mértékű felesleg kell, amely gond nélkül felhasználható arra, hogy a másik ember számára kertet tervezzen,

műtárgyak is - amint azt sorozatunk első fejezetében már megállapítottuk. Szakértőnk Dr. Gergely Pál, a FORTUNA 11 Galéria ügyvezető igazgatója. Vele beszélgettünk a gazdagság és a műtárgyak viszonyáról.

— A műtárgy, az ember és a gazdaság viszonya ősrégi eredetű. Ezért minél régebbre nyúlunk vissza a történelembe, annál inkább igaz az, hogy a műtárgy birtoklása a tulajdonos társadalmi helyzetét minősíti.

Amikor már kialakult egy olyan szintje a társadalomfejlődésnek, hogy az egyik ember kenyeret tudott adni a másiknak azon a címen, hogy az szakosodik és elvont dolgokkal foglalkozik - filozófiával, tudománnyal, technikával, orvoslással, uram bocsá művészettel -, más megítélést kapott a népművészet és a professzionális művészet. Ez utóbbit művelők elkülönült rétegét alkották a társadalomnak, hiszen az emberi elme legmagasabb szintű produkciójával - a tudatos elvozenet szerezzen vagy vizuális műalkotásokat hozzon létre. És ez az ember akkor fog létrehozni valóban értékes dolgokat, ha nem megélhetésének gondjaival kell foglalkoznia.

— A dolog jól ki van találva: befektetés nélkül - az esetek döntő többségében - a műtárgyak világában sem jöhet Jétre értéktermelés. A műalkotás értéke ezért nemcsak az esztétikumból adódik, hanem a befektetések összességéből is. (Természetesen a művész befektetéseit is figyelembe kell venni.)

— Eszereint a mecenatúra a mecénás számára a lehető legjobb befektetés lenne?

— Igen, hiszen így bárki viszonylag a legalacsonyabb áron juthat valódi - piaci értékkel is bíró - műalkotáshoz. Sajnos ezt az ősigazságot napjainkban rendkívül kevesen ismerik fel, ám ami a legszörnyűbb, az állam sem akarja a mecénási szerepet felvállalni. Meg is látszik a nemzet „lelkiállapotán".

Mert László (FEB)