Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-18 / 66. szám

ALAPÍTVÁNY AZ INTENZÍV OSZTÁLY BETEGEIÉRT (4. oldal) 1992. MÁRCIUS 18. SZERDA ÁRA: 9,60 FORINT HL ÉVFOLYAM, 66. SZÁM Kis üzlet, nagy szorgalom (5. oldal) Unitárius csúcs­találkozó Unitárius egyházvezetők csúcstalálkozójának ad ott­hont Budapest március 19-22 között. Ilyen jellegű összejövetelt először tarta­nak. Á találkozó célja: közös unitárius irányelvek kidol­gozása morális és aktuális kérdésekben, hogy szoro­sabbra fűzzék a kapcsolatot az unitárius testvéregyhá­zak között, valamint más hitvallású világszerveze­tekkel. A gleccser- ember múzeumban Szép karriert futott be né­hány hónap alatt a tavalyi év osztrák tudományos szenzációja, a dél-tiroli Ötz-völgyben talált mintegy 5 ezer éves holttest. A tiroli tartományi kormány és a szövetségi minisztérium közötti megállapodás bizto­sítja az „Otzi-Intézet"-hez szükséges anyagiakat. A gleccserembert egye­lőre az innsbrucki egyetem anató miai tanszékén őrzik, mínusz hat fokos hőmérsék­leten, abban a reményben, hogy ha a természetes jég több mint ötezer éven át megóvta az utókornak, ak­kor ezt a kis időt most már mesterséges körülmények között is kibírja ... Delfinhalál Az utóbbi hetekben több tucat delfin sodródott partra és pusztult el Anglia dél-nyugati partvidékén, és szakértők egyelőre hiába kutatják a delfinkatasztróta okát. Az idén eddig 61 delfint ve­tett partra a víz, a múlt hét végén egyszerre nyolc te­temet találtak. Az idén már háromszor több delfin pusz­tult el azon a vidéken, mint tavaly egész évben: a helyi környezetvédők szerint a halászok hálói a vétkesek. Londoni zoológusok szerint a valódi ok ismeretlen. Pinceszövetkezetek alakulnak? Az átalakulás a szőlő és bor­termelés területén is gond. Je­lentkeznek az általános prob­lémák, amelyek tájékozatlan­ságból, előkészítetlenségből, in­formációhiányból adódnak, de vannak speciális nehézségek is. Például az, hogy a szőlő és bor­termelés igencsak pénzigényes ágazat, s ha szétesnek a nagy­üzemek, komoly hitelekre lenne szükségük az egyéni gazdáknak, illetve apróbb pin­ceszövetkezeteknek a talpon- maradáshoz. A megfelelő banki háttér viszont még nem létezik. Hogyan tovább a szőlő és bor piacán, és a szőlővédelemben? E kérdésre próbáltak válaszolni egy tegnapi tanácskozás elő­adói Szekszárdon, a mezőgaz­dasági kombinátban. A ren­dezvény délután 3-kor kezdő­dött. Bálint Zoltán, a helyi Ag- roker növényvédőszer és mű­trágya osztályának vezetője nyitotta meg, majd Ferencz Vilmos az Országos Borminő­sítő Intézet felügyelője, Németh László a szekszárdi kombinát főkertésze és mások vázolták a jelen és a jövő feladatait. Már amennyi látszik azokból. Mert a kép, mint oly sok helyén a honi átalakulásnak, bizony nem tel­jesen tiszta. De lépni kell a sző­lőtermelőknek is -, Egertől Szekszárdig, mindenütt.-Wy­Még mindig se Samara, se pénz Sajtótájékoztatót tartott az MB-SAMAX Nagy érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatót tartott tegnap délután két órakor Samu László, az MB SAMAX ügyve­zető igazgatója Budapesten, a Fórum Szálló első emeleti kü­löntermében. Téves adatokat közölt a rendőrség, az ország bűnbakjá­nak tekintenek bennünket - kezdte tájékoztatóját Samu László. Majd adatokkal, szá­mokkal és nevekkel árasztotta el a megjelent újságírókat. Több nevet is felsorolt Samu László, így Kékesi Gáborét, Marcus Bi­berét, és Spitzauer úrét. Majd megemlítette a gazdasági ren­dészetet, a Magyar Külkeres­kedelmi Bankot és a CIB ban­kot. Perben állunk mindegyik- (Folytatás a 2. oldalon) Bős-Nagymarosról folyt a vita a parlamentben Az Országgyűlés tegnapi ülésén folytatódott az általános vita a Bős-nagymarosi vízlép­cső-rendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről kötött 1977. évi magyar-csehszlovák szer­ződésről rendelkező ország- gyűlési határozati javaslatról. Többen bírálták Kersztes K. Sándor környezetvédelmi mi­nisztert. Csapody Miklós, Szél Péter és Zsigmond Attila (MDF) a környezeti károk fel­számolásának haladéktalan megkezdését, a szerződés azonnali felmondását szorgal­mazták. Kiss Róbert (SZDSZ) a határozati javaslat túlhaladott voltát bírálta. Rótt Nándor (KDNP), az Or­szággyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke felhívta a figyelmet, arra, hogy minden ország területi felségjoga a föld felszíne alatti területekre, így a vízkincsre is kiterjed. A T. Ház az általános vitát lezárta, a rész­letes vitára később kerül sor. Sztrájk a görög határon Tegnap délelőtt óta sztráj­kolnak a görög vámosok és emiatt egyre nagyobb autóso­rok keletkeznek a határátkelő helyeken. Azt egyelőre nem le­het tudni, hogy a görög-bolgár, a görög-jugoszláv, illetőleg a görög-török határnál dolgozó vámosok mennyi ideig sztráj­kolnak. Az előzetes hírek sze­rint a munkabeszüntetést 5 napra tervezik. Közel húsz ma­gyar kamion tartózkodik jelen­leg Görögországban. Igyekez­nek valamennyi kamionost ér­tesíteni, hogy kerüljék el Gö­rögországot. Törökországban, a volt Jugoszlávia területén és Bulgáriában is több magyar kamion tartózkodik, számukat egyelőre azonban nem lehet meghatározni. A különlegességet kell megmutatni Kitörés a középszerből Mit „adhat" a világkiállítás a magyar vidéknek? Mint arról szombati számunkban beszámoltunk, megalakult a Világ­kiállítás Tolna Megyei Fóruma. Milyen helye, szerepe lehet ennek a '96-os Expóra való készülődésben, s hogyan befolyásolhatja a megye gaz­dasági arculatát? Erre kerestünk választ a megyei fórum kezdeményező­jétől és a a Világkiállítási Fórum főtitkárától. — Kanalovocs László vásár­tulajdonos és csapata ismét me­rész ötlettel állt elő. Egy három és félmilliárdos beruházás elég meghökkentőnek tűnik... So­kan meglepődtek az Önök kon­cepciója hallatán. — Komplex módon kell ezt szemlélni, hiszen itt nem csu­pán épületekről van szó, hanem arról, hogy a megyében megje­lennének a külföldi befektetők. Végig lehet gondolni, hogy en­nek milyen hatása lehet a tér­ségre. Ha csak azt említem, hogy többszáz új munkahelyet teremt, akkor már ez is nagyon sok mindent jelez. A beruházás megvalósítására pedig akkor jön a külföldi tőke, ha a megva­lósítási tervek elkészülnek. Ha ez három és fél hónapon belül megtörténik, akkor egy befekte­tőt tudunk találni az egész be­ruházásra - egy svéd bankot -, (Folytatás a 3. oldalon.) Cukorexport­pályázat A cukorexport támogatására beadott pályázatokt elbírálta az Agrárpiaci Rendtatást koordi­náló bizottság. A beérkezett 14 pályázat kö­zül kettő nem felelt meg a kií­rásnak. így a 20 százalékos ex­porttámogatást 10 cukorgyár veheti igénybe, illetve egy kft. és az Agrimpex Rt. Ez utóbbi cég kapta a legnagyobb, több mint 30 ezer tonna kiszállí­tandó cukorra szóló támoga­tást, a kiviteli-engedélyeket fo­lyamatosan adják ki. Torgyán még a balhé előtt megpattant? Madamcsere a piroslámpás házban Gergely- járás Tegnap délelőtt nagycsopor­tos óvodások látták vendégül a Babits iskola negyedikeseit Szekszárdon, hogy felelevenít­sék a Gergely napi szokásokat. Közel negyven gyerek, a Köl­csey és a Wossinszky óvoda „végzősei" várták nagy izga­lommal a műsort. A hagyo­mányt nem más, mint Gergely pápa kezáeményezte, hogy több iskolás gyermek legyen: Gerely napján elindultak gye­rekeket toborozni és adomá­nyokat gyűjteni az iskola fenn­tartására. Jelmezbe öltöztek, énekelve, mondókákat sza­valva csalogatták a kicsinyeket. Most a XIII. századi hagyo­mányok, hacsak játék keretében is, de életre keltek. Az óvodá­sok kis darab kolbászt, kenye­ret, szalonnát adtak adomány­ként, cserébe az iskolások saját készítésű bábokat hoztak. A Kölcsey és Wossinszky óvoda helyi nevelési rendsze­rén belül a néphagyományok­kal és és népitánccal való fog­lalkozás kiemelt helyen szere­pel. S bár testvériskolájuk a Zrínyi, sok gyerek fog jövőre a III- asban tanulni, így a Babits- ban folyó hagyományőrző munka jól kapcsolódik majd az itt szerzett ismereteikhez. A kitoloncolás: már másfél éve működik A kitoloncolás intézménye lényegében már másfél éve működik Magyarországon, csak nálunk idegenrendészeti eljárásnak hívják, amiről nem miniszteri szintű megállapodás rendelkezik - mondta Zubek János, a Határőrség szóvivője. Közölte: 1990 októbere óta 35 ezer külföldi állampolgárt érin­tett az idegenrendészeti eljárás, s közülük mintegy 20 ezertől vonták meg a tartózkodási en­gedélyt, s szállították őket visz- sza érkezési helyükre, főként a román határra. A 35 ezer kül­földi közül egyébként 23 ezren útlevéllel jöttek Magyaror­szágra, 12 ezren viszont illegá­lisan lépték át a határt. Az osztrák határon elfogott határsértők 91 százalékának volt útiokmánya, érvényes osztrák vízum nélkül. Az oszt­rák hatóságok eddig több mint háromezer, Magyarországról érkezett határsértőt adtak visz- sza 72 órán belül. Nagy többsé­güket az idegenrendészeti eljá­rás lezárása után a román ha­tárra szállították vissza, s a ha­tóságok vissza is vették őket. A két évvel ezelőtti ország- gyűlési választások idején a baloldali, avagy nemes egysze­rűséggel „lekommunistázott" pártok mellett elsősorban az Agrárszövetség számított az első számú közellenségnek. — Vajon miért? - tettük fel kérdést Nagy Húszéin Tibor­nak, az Agrárszövetség főtitká­rának, aki Pozsgay Imrével együtt tartott Szekszárdon gazdasági fórumot. — Nyilván azért számítot­tunk közellenségnek, mert bi­zonyos politikai erőknek ez volt az érdekük - vélekedett Nagy Húszéin Tibor. — Mely erőkre gondol? (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents