Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-13 / 62. szám

1992. március 13. DUNAFÖLDVÁR KÉPÚJSÁG 13 A forradalom évfordulóján Március 15-én a Duna par­ton, az első világháború ál­dozatainak emlékművénél emlékeznek meg az 1848/49-es forradalomról. Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik, ezen az ál­talános iskolások elevenítik fel a 144 évvel ezelőtti ese­ményeket, majd Ballai And­rás, a Magyar László Gim­názium tanulója mondja el a Nemzeti dalt. Ünnepi be­szédet Varga László, nyol­cadik osztályos tanuló mond. Ezt követően az önkor­mányzat, a pártok és a kü­lönféle szervezetek, gazdál­kodó egységek helyezik* el koszorúikat. Az ünnnepséget követően a résztvevők a városházához vonulnak, ahol megkoszo­rúzzák Petőfi Sándor emlék­tábláját. Nem repül a Holló ... .. .Földvárra, ugyanis beteg­ség miatt elmarad a Holló együttes ma estére tervezett koncertje. (Reméljük, hogy a „számyaszegett" csapat hama­rosan ismét felléphet, mert má­sutt is várják ...) Nem marad el azonban Ka- pocsy György vetítettképes elő­adása a Kiskunságról, amely délután háromkor kezdődik a művelődési központban. Nincs takargatnivaló A kultúra, a divat és Miss B. A talányos betúrövidfíés nem személyt fed, csupán egy szándé­kot, stílust, kis túlzással: divatstra­tégiát. A cég vezetője, Szávollovits judit akkor indította divatáru-üz­letet, amikor már számos butik vi- rulgatott Földváron, mégis új vá­sárlóközönséget tudott megcélozni azzal, hogy a fiatalok igényeire kezdett összpontosítani. — A művelődési központ­ban tartott divatbemutató si­kere igazolni látszik kereskedői elgondolását, van igény a frissre, a szokatlanra is, ha azt megfelelően „tálalják". — Dunaföldvár divatáru és konfekció-kereskedelmében egyetlen vékonyka hasadék mutatkozott a tulajdonomban lévő butik bevezetésekor, ezért igazítottam kínálatomat a ti­zenévesek ízlésvilágához. Egy farsangi bál - ha átgondoltan szervezik - célirányos keretet adhat annak, hogy amikor mindenki „kiöltözik" és meg­mutatja, szemében mi a szép, mi a „menő", akkor a szakem­ber is fölsorakoztathassa „ér­veit". Naprakész kollekciójával esetleg ötleketet adhat a testhez álló, egyéniséghez illő öltözkö- déshez-viselkedéshez. Az én kínálatom a leginkább önazo­nosságát kereső korosztály számára teremt választékot. Hogy ki és mit hord szívesen, ennek a „szórása" a tizenéves korosztálynál a legszélesebb: ezért is éreztem kihívásnak a magam számára, hogy az ő vá­gyaik közelébe férkőzhessenek ruhadarabjaim. — Viszont ez csak az egyik, az „eszmei" oldal. Hogyan ta­lált utat a megvalósításhoz? — A megrendelő-körömbe fővárosi géemkák tartoznak, mert... — Megbocsásson; kizárólag budapestiek? — Igen, elsősorban a minő­ség és a gyorsaság miatt dol­goztatok a fővárosban. Mire itt, a régióban egy mintát elkészít­tethetnék, addigra már a kö­vetkező széria kidolgozásánál kellene tartanunk. — Előbb-utóbb bizonyára számbaveszi majd, milyen nye­reséget hozott ez az elgondolás. — Sokkal inkább foglalkoz­tat az, hogy a modellek kivá­lasztásában „gondolatolvasó" vagyok-e, mint az a profit, ami így elérhető. Az ilyen típusú vállalkozás ezzel a kockázattal jár, ezt tehát bekalkuláltam, nincs benne semmi takargatni­való. — A farsangi bál apropóján tartott kedvezményes vásár - mint közvéleménykutatás - mi­lyen tapasztalatokkal gazdagí­totta Önt? — Elsősorban szórakozni jöttek ide az emberek, nem a vásár volt a cél, viszont azt a le­hetőséget sem akartuk kizárni, hogy olcsóbban vásárolhasson az, akinek épp itt tetszett meg valamelyik modell; volt olyan kosztüm, amelyikre több vevő is akadt... — Mire utal a Miss B. elne­vezés? — A modellek forráshelyét jelzi, azt a mellékletet, amelyet a Burda kifejezetten a fiatalok számára állít össze - ez egyben „minőségi védjegy" is.-drás­Kóstolás tanácsokkal Borbírálat a kertbarátoknál ... és íze Tizenhatodik alkalommal ren­dezték meg a múlt pénteken a föl­dvári kertbarátok a borbírálatot. A hagyományos megmérettetés cél­jairól először Szeleczky Józsefet, a kertbarát kör korelnökét kérdeztük. — Ez tulajdonképpen nem a hagyományos értelemben vett borverseny, mert a gazdák jel­lemzést is kapnak a borukról. Kérésünkre a zsűri nemcsak azt határozza meg, hogy melyik arany- ezüst, vagy bronzérmes, hanem tanácsokat is ad. Ez se­gíthet a gazdáknak, hogy a bo­rukat jobbá tegyék. Megmond­ják nekik, hogy esetleg kénezni kell a bort, vagy savat kell tom­pítani. — Mi a földvári bor jellegze­tessége? — Nincs olyan híre, mint a szekszárdinak, de épp ezek a versenyek bizonyították be, hogy itt is vannak kiváló borok. Földvár hagyományosan otellós jellegű borvidék volt. Ma már a direkttermők nem el­fogadhatók. Éppen a kertbará­tok tevékenysége folytán sike­rült jó minőségű - főként fehér - borokat meghonosítani. Nép­szerű az Olaszrizling, a Char- donnay, a Zalagyöngye, vörös­ből pedig a Merlot kezd divatba jönni. A földvári bor illata ... — Milyen célra termelik a gazdák a boraikat? — Nem elsősorban bor­termő, inkább étkezési szőlő­termő termelésére alkalmas vi­dék a miénk. A borokat pedig nem eladásra, saját fogyasz­tásra termelik a gazdák. — Van-e arra remény, hogy valaha Önök is megpróbálnak megjelenni a piacon? Mondjuk egy palackozót hozhatnának létre... , — A szakmai előadások nyomán egyre jobbak lesznek a boraink. Azonban ilyen igény még nem merült fel. Ezt valaki­nek menedzselnie kellene. En­nek anyagi feltételeit mi nem tudjuk biztosítani. Janky Ferenc, a Kertészeti Egyetem Borászati Tanszéké­nek adjunktusa a kezdetek óta vezeti a zsűri munkáját. — Hogyan vélekedik a tava­lyi termésről? — A tavalyi évjárat sehol nem volt igazán kedvező. Ké­sőn indult a vegetáció - mint­egy háromhetes késéssel - kü­lönösen a későn érő fajtáknál volt ez hátrányos. Az általános képnek megfelelő az idei mér­leg: a borok egyharmada jó mi­nőségű, egy tudatos fajtaterme­lés eredménye. Úgy gondoljuk, hogy az ilyen bírálat kiegészít­heti a szakmai előadásokat, hi­szen ilyenkor a gazdák konkrét segítséget kaphatnak. — Az ország más vidékein termelt borokkal összehason­lítva milyennek ítéli az itteni borokat? — A borban sincs igazándi­ból átlagos, mégis azt mondha­tom, hogy egy jó középme­zőnyben foglalnak helyet az it­teni borok. — Milyen esélyekkel indul­hatnak az itteniek más verse­nyeken. — Akik itt az ezüstérmet el­érik, nyugodtan benevezhetnek a területi versenyekre. A be­nyújtott negyvennyolc minta közül az első tíz biztosan jó eséllyel veszi fel a versenyt má­sutt is. A bíráló bizottság döntése alap­ján a fehér borok közül Dózsa Ti­boré bizonyult a legzamatosabb­nak. A további helyezettek: Oláh István, Tamási Ferenc, Vass Ist­ván, Révész István, Héregi Ferenc, Puskás István, Kuti István, Kőbá­nyai János, Cintula Mihály. A vörös boroknál szintén Dózsa Tibor borát ítélték a legfinomabb­nak, második Nagy Lajos, harma­dik Szigeti Gyula nedűje lett.-l-s Zárszámadás az Alkotmány tsz-ben Hol legyen a határ? Hétfőn tartotta zárszámadó közgyiílését az Alkotmány Terme­lőszövetkezet - pillanatnyi formá­jában minden bizonnyal az utolsót. A hét és félmilliós hiánnyal záró szövetkezet nem tudott meg­egyezni az érdekegyeztető fórum­mal a kárpótlásra átadandó terüle­teket illetően. A szövetkezet tavalyi gaz­dálkodásáról Sződi Imre főag- ronómus számolt be a tagság­nak. Elmondta, hogy míg a be­szerzési árak nagymértékben növekedtek, a mezőgazdasági termékek ára bizonyos termé­keknél még csökkent is. Kriti­kán alulinak minősítette a fize­tési fegyelmet, valamint diszk­riminatívnak azt a fajta szerző­déskötést, miszerint a szövet­kezettől vásárlók csak a szállí­tás után kilencven-száz nappal fizetnek. Ennek ellenére a termelőszö­vetkezet a kötelezettségeit telje­sítette, bár időnként nehézséget okozott még a fizetések előte­remtése is. A termelőszövetkezet 2953 hektáron gazdálkodik, 62179 aranykorona értékben. A rész­aránytulajdon az összterület 34 százalékát teszi ki, az állami tu­lajdon jelentéktelen - fél száza­lék -, a többi a szövetkezeti kö­zös tulajdon: 1932 hektár. A szövetkezet vagyona 141 millió 355 ezer forint. A tsz-nek háromszáztizenegy tagja van, százötvenhárom az aktív dol­gozó. A növénytermesztésről szólva a főagronómus el­mondta, hogy a búza, az árpa, a kukorica jobb termést hozott a vártnál, ugyanakkor a borsó, a lencse és a napraforgó gyen­gébbet. Sajnos az eladási ár azoknál a terményeknél is ked- vezőtlenebbbbül alakult, ame­lyek jól termettek. Az árbevétel így a tervezettnek csak 89 szá­zaléka lett. A szarvasmarha tenyésztés­ből hárommillió forinttal, a ser- téshízlalásból egymillióval ke­vesebb volt az árbevétel, mint tervezték. A költségek növeke­dése ezzel szemben markáns volt. A főagronómus úgy ítélte meg, hogy a szövetkezetben romlott a közös tulajdon iránti felelősség, és alacsonyra süly- lyedt a felelősségérzet a végzett munka iránt. Az 1991-es évet hét és félmillió forintos hiány­nyal zárja a szövetkezet. A közgyűlésen ezután a kár­pótlásra kijelölendő területek­ről volt szó. A kárpótlási hivatal értesítése szerint a termelőszövetkezet földjeiből 51 aranykorona érté­kűre várható kárpótlási igény. A szövetkezet vezetése kifogás­sal élt ezzel kapcsolatban, és közölte a hivatallal, hogy csak mintegy huszonnyolcezer aranykorona értékű területet tudnak felajánlani kárpótlásra. A tagi tulajdon több, mint huszonhatezer aranykoronát tesz ki, az állami tulajdon 190 aranykorona. Ezen túlmenően a földalapra az alkalmazottak után húsz, a tagok után har­minc aranykoronát lehet elkü­löníteni. Összességében tehát a tagságnak és a dolgozóknak 33762 aranykoronára van joga. A tagok főként azt firtatták, hogy mi lesz a háztáji gazdasá­gok sorsa. Erre azonban a jelen­legi stádiumban nem kaphattak egyyértelmű válaszokat. Mint sok más egyéb, ez is egy ké­sőbbi döntés tárgya lesz, amit a mostani lépések is befolyásol­nak. Mint például az érdeke­gyeztető fórummal való kon­zultáció. A vezetőség beszámolt arról is, hogy többszöri egyeztetés el­lenére sem jött létre egyezség közte és a helyi érdekegyeztető fórum között a kárpótlásra kije­lölendő földek tárgyában. A vita amiatt alakult ki, hogy a fó­rum kifogásolta, hogy a belte­rületi földek a központtól öt ki­lométerre kezdődnek. Ezt köve­tően módosított javaslatán a tsz, azonban a külterületi gyen­gébb földek ügyében ekkor sem tudtak megegyezni. A tagság úgy foglalt állást, hogy az első variáció szerinti fe­losztást kell ismét képviselni. Mert nem jött létre konszen­zus, az érdekegyeztető fórum állásfoglalása mellé a tsz beter­jeszti fellebbezését a kárpótlási hivatalhoz. Földvári amatőrök, vagy amatőr földváriak? „A semmi ágán..." Átkukkantó • • Ünnep Solton Mától három napon át Solton tavaszi napokat rendeznek a negyvennyolcas forradalom év­fordulója kapcsán. Ma délelőtt a kicsinyeknek mesefilmeket vetítenek a Vécsey Könyvtár­ban és a művelődési otthonban. Az iskolások 11 órakor emlé­keznek meg március 15-éről, majd fél egykor kerül sor az Or­szágos Füharmónia előadására a művelődési otthonban. Ugyanitt kiállítás nyílik délután fél háromkor az iskolai rajz- és batik szakkör munkáiból. A barguzini Petőfi-expedí- cióról 17 órakor Borzák Tibor és Karáth Imre tart élménybeszá­molót a könyvtárban. A mai programot táncház zárja, ame­lyen közreműködik a kecske­méti Hegedűs Együttes. Holnap reggel 9 órakor sakk­verseny kezdődik az iskolások számára az Aranykulcs étte­remben. Ugyanebben az idő­pontban szavalóversenyen mé­rik össze tudásukat Solt két is­kolájának tanulói. 10 órakor ke­rül sor a Hagyományőrző Törzs akadályversenyére, este 7 óra­kor pedig a napokban rendezett borverseny eredményhirdetése veszi kezdetét. Az ünnepi megemlékezést vasárnap reggel 9 órától tartják a Vécsey kastély parkjában, ahol a kissolti általános iskola tanulói lépnek fel. 10 órakor ünnepi mise lesz a református és a katolikus templomban. A Solti Tavaszi Napok zárá­saként délután fél háromkor ünnepi hangverseny lesz a re­formátus templomban Németh József operaénekes , Dobos Ka­talin színművésznő és Németh Attila zongoraművész közre­működésével. A februárban alakult kulturá­lis önkormányzat szerdán tar­totta második megbeszélését, hogy a tevékenysége finanszí­rozási lehetőségét megvizs­gálja. Az összejövetelre meghí­vott Kiss János polgármester betegsége miatt nem lehetett je­len, így a tervezett napirend he­lyett arról beszélgetett a mint­egy félezres tagságú kulturális közösségeket képviselő 16 ala­pító, hogy miként teremthetne a maga számára tárgyalópart­neri helyzetet a városháza ille­tékeseivel. Ezek az amatőr cso­portok éveken át bizonyították sikeres működésükkel, hogy tevékenységükre igény van, szép eredményeikkel, minősí­téseikkel pedig azt, hogy szak­mailag is „ütőképes csapatok­ról" van szó. Az az 1,2 miliő fo­rintos költségigény, amit az ön- kormányzat elé terjesztettek - s ami még föltételesen sem került bele az elfogadott tervezetbe - csupán a működéshez elen­gedhetetlen összeg lett volna. A legtöbb pályázati kiírás rákér­dez, van-e valamilyen egyéb forrása a kulturális kisközös­ségnek, s ehhez méri az odaíté­lendő összeget. A kultúra helyi önkéntesei méltatlannak tart­ják, hogy a helyi önkormányzat ettől az esélytől megfosztotta őket és sérelmezték, hogy hiva­talosan nem állnak szóba velük. A kuratórium szeretné, ha „ügyét" az önkormányzat ka­binetülésen megtárgvalná. Hárommillió hatszáznegyvenezer forintért tulajdonjog átadó, Kalocsa főútvonalán 67 m2 alapterületű üzlethelyiség birtokbavételével. Érdeklődni lehet: Óra-Ékszer Kereskedőház Rt. Andriska János kereskedelemfejlesztési osztályvezetőnél Telefon: 13-13-334 Levélcím: Óra-Ékszer Kereskedőház Rt. 1370 Budapest, Pf.: 307. Telefax: 11-21-498

Next

/
Thumbnails
Contents