Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-07 / 32. szám
1992. február 7. DUNAFOLDVAR »ÚJSÁG 13 Nem lesz magánmúzeum A városi könyvtár régi épületét eladásra kínálta az önkormányzat, s a jelentkezők közül a Veszprémi család jelentkezését fogadta el. A család egy magánmúzeumot akart létrehozni az épületben, amely alaszkai és afrikai vadásztrófeákat, nép- művészeti tárgyakat mutatott volna be. Az üzlet mégsem jött létre, mert a család a vásárlástól visszalépett. Az épület tehát továbbra is hasznosításra - és vevőre - vár. Vigyázat, robbanhat! Az utóbbi három hét folyamán több lövedéket találtak a volt kendergyár és a szovjetek által használt terület melletti partszakaszon. Előkerült egy aknavető lövedék, öt harckocsiakna és egy 122 mm-es lövedék. Volt, aki a helyéről elvette, s a rendőrségre bevitte a robbanó anyagokat. Kérik, hogy hasonló esetben semmiképpen ne nyúljanak a gyanús tárgyakhoz. Értesítsék inkább a polgármesteri hivatalt vagy a rendőrséget. Az ő feladatuk ugyanis, hogy tűzszerészekkel megvizsgáltassák a veszélyes anyagokat, mint ahogyan ezt most is megtették. A lövedékek eredetéről egyelőre nem kaptunk információt. Befektetők: csak a parton Még mindig nem akadt jelentkező, aki 370 millió forintot adna a volt szovjet laktanyáért. Amennyiben a jelenlegi épületeket akarná valaki hasznosítani, mintegy ötszázmillió forintjába kerülne, hogy azokat rendbe hozza, és a magyar szabványoknak megfelelővé alakítsa. Érdeklődés mutatkozik ugyanakkor a szovjetek által korábban használt É)una-parti terület iránt. Az osztrák-magyar Hungarian Trading Kft. képviselői tárgyaltak az ön- kormányzattal a terület hasznosításáról. Szóba került a megszűnt kendergyár esetleges hasznosítása is, amely munka- lehetőséget biztosíthatna a földváriaknak. Egy konténerkikötő is a tervek között szerepel, elképzelehtő egy charter repülőtér kialakítása, valamint szó- „hídfőállásai" Pakson és Nyí- bajött a vasútállomás hasznosí- regyházán, s a sorba tartozna tása is. A kft.-nek már vannak Dunaföldvár is. Több a munkanélküli Dunaföldváron hétszáztizenhat embernek nincs munkája. Közülük hetvenkilencen munka- nélküli segélyt, öt- százhetvenhatan munkanélküli járadékot, négyen átmeneti járadékot, harminchétén pályakezdő munkanélküli segélyt kapnak. A közhasznú munkában húsz embert tudnak foglalkoztatni. A szakmunkások közül kétszáznyolc- vanhétnek nincs munkája. Százhatvanhárom segéd- és százhatvankettő betanított munkás, huszonhat korábbi vezető és tizennyolc irányító, harminc ügyintéző valamint ugyanennyi ügyviteli alkalmazott van munka nélkül a városban. Iskolai végzettség szerint a szakmunkásképzőt végzettek közül kerül ki a legtöbb munkanélküli: kettőszázötvennégyen vannak. A földvári általános iskolát végzettek közül kétszázhuszonöten, a nyolc osztálynál kevesebbet kijártakból száz- ketten vannak munka nélkül. Egyelőre nem tud elhelyezkedni hat szakiskolai és negyvenöt szakközépiskolai bizonyítványnyal rendelkező személy. Tizenheten a technikumban, negyvennyolvcan a gimnáziumban és tizenkilencen a felső- oktatási intézményekben végzettek közül nem találnak állást a városban. A munkaügyi hivatalnak a cégek nyolc szabad munkahelyet jeleztek, zömében szakmunkások számára. Olvadó tilalom Tavaszra ígérik a város főterén a balrakanyarodási tilalom feloldását. A Kossuth Lajos utcából a Duna-híd felé akkor lehet majd befordulni, ha elmúlnak a fagyok és új útburkolati jeleket festenek fel __ H ogy fog hozzá,Igazgató Úr? Interjú Vida Sándorral Januárban nevezte ki az önkormányzat Vida Sándort a művelődési központ igazgatójának, aki pályázat útján került posztjára. Milyen elképzelésekkel kezd hozzá munkájához az új vezető? — Vannak, akik azt mondják, hogy manapság őrült az, aki a kultúra területén próbálkozik ... — Elég régóta dolgozom már a közművelődésben ahhoz, hogy tisztán lássam, hogy ez nem könnyű terület. Főleg nem abban a helyzetben, amiben most az ország van. Tévedés lenne tehát azt gondolni, hogy itt egy „ifjú titán" csodákat fog művelni. Mégis azt vallom, hogy bármilyen nehéz korszak jön is, akkor is van az embereknek igényük arra, hogy valamilyen közösséghez tartozzanak. Nagy örömömre szolgál, hogy nem mi vagyunk az egyedüli szereplői a helyi közművelődésnek. Alakultak új kulturális kisközösségek, önálló jogi személyként működő egyesületek. Ebből kiindulva úgy gondolom nekünk egy közösségi ház feladatát kell ellátni, helyet biztosítani, ezeknek a közösségeknek. Ezért az alapképletünk, hogy az önkormányzat ennek a háznak a bérköltségét és a dologi kiadásait fedezze, tíz százalékos bér- és öt százalékos dologi „automatizmussal". Mi helyet, technikai eszközöket, szakmai segítséget tudunk nyújtani, hangsúlyozom: az önállóságuk megsértése nélkül. Szolgáltatni, koordinálni szeretnénk, nem integrálni. — Erre vannak, akik azt mondják, hogy az új igazgató ugyanannyi, vagy még több pénzt akar, mint eddig kapott, sőt a közösségek támogatására külön kér még pénzt, amit eddig a művelődési központ kasszájából fizettek. — Ez a hozzá nem értők számára tűnhet így. Látni kell, hogy nemcsak a gazdasági és politikai életben, a kultúra területén is változások következtek be. Korábban bizonyos tevékenységeket - népi tánc, színjátszás - jónéhány szervezet - OKISZ, KISZÖV - támogatott. Emellett a helyi gazdálkodók is segítették őket. Ma ezek a támogatások megszűntek. Tévedés lenne azt gondolni, hogy egy művelődési ház - ami nem profittermelő egység - ki tud termelni annyi hasznot, amelyből ezeket a tevékenységeket el tudná tartani. Nem beszélve arról, hogy csökkentek a tanfolyamokból és egyéb „pénzes" szolgáltatásunkból származó bevételek. Be kell látni azt, hogy egy város ezeken a közösségein keresztül lélegzik, tart kapcsolatot a külvüággal. Nem néhány ember „úri huncutságáról" van szó, hanem közösségekről, amelyek nagyon jó befektetést jelenthetnek a városnak. Viszonylag kevés pénzből profitra tehet szert, hiszen a kultúra a kapcsolatépítésnél mindig az első lépcsőfok. Például: a kertbarátok a németországi testvérvárosból szeretnének a nyáron egy csoportot hívni. A jóhírű bortermelő vidékről, magas szinten gazdálkodó emberek jönnének ide. Nyilván átadhatják a tapasztalataikat az ittenieknek, ami megjelenhet a termelésben is. Másrészt: ha ebben a városban vannak előadóművészetre alkalmas csoportok, és ezek minimális költségekkel életben tarthatók, felléphetnek a városi rendezvényeken. Az „import" ugyanis nagyon drága, szinte lehetetlen megfizetni. A közösségi ház ugyanakkor nem jelenti azt, hogy itt egy portás nyitja-csukja a házat. Az itteni szakmai csapat, amely ugyan kis létszámú, de rendelkezik olyan kapacitással, hogy rendezvényeket, táborokat, tanfolyamokat szervezzen. Emellett kapcsolatot tart ezekkel a közösségekkel, aminek a formáját mi úgy képzeltük el, hogy létrehoznánk egy kulturális kuratóriumot, amit kulturális ön- kormányzatnak is nevezünk. — Milyen hatáskörrel működne ez a testület, és kik lennének a tagjai? — Szerencsétlen dolog lenne, ha az intézmény vezetője diszponálna a pénzek felett. Tehát jelen esetben én eldönt- hetném, hogy mit kívánnék a kevés kis pénzből finanszírozni. Ha mondjuk a népzene irányában lennék elkötelezett, akkor „importálnék" egy szakmai vezetőt, akit nagyon jól megfizetnék, és felhoznám a „népzenei kurzust", esetleg elhanyagolhatnám a többi területet. Ennek kikerülése érdekében mondom én azt, hogy a csoportok támogatását ne a művelődési háznak adják: hagyjunk ki egy újraelosztó mechanizmust! Kapják meg közvetlenül a csoportok, mégpedig a kuratórium döntése alapján. Ennek tagjai lennének a művelődési központ szakemberei, valamint a kulturális csoportok vezetői, vagy azok delegáltja. Szeretnénk, ha a kuratórium az ön- kormányzat ad hoc bizottságaként működhetne. — Milyen lehet ennek a testületnek a mozgástere, amikor a pénzekről az önkormányzat dönt? — Előzetesen fel kell mérni, hogy a csoportoknak milyen igényei vannak, lehetnek. Ezt terjesztjük be az önkormányzat elé, és nyilván a testület dönt majd arról, hogy megadja-e az összeget. A mostani költségvetéshez el is készítettük ezt a felmérést, összesen egymillió kétszázezer forintra van igény. Ha azz önkormányzat megadja a kért összeget, akkor nincs további teendő, ha kevesebb jut, akkor a kért összeg ennek megfelelő hányadában részesednének a csoportok. A kuratórium másik feladata lehet, hogy az önkormányzat felkérésére javaslatot tesz a város nagyobb kulturális rendezvényeire, vagy fontosabb köz- művelődési kérdésekben véleményt formál. — Milyen csoportoknak jutna a pénzből? — Háromféle közösséget tartunk számon: az előadóművészi és a vizuális területen működőket, valamint a klubokat. Az elsőbe a néptánc együttesek, a színjátszók és a bábegyüttes tartozik. Szeretnénk, ha az diákok körében is működne egy diákszínpad. Jelenleg részben önálló, részben a dunaújvárosi színjátszókkal közös előadásokat tartanak. A vizuális területen a kulturális egyesületnek működik egy önképzőköre. A működő közösségeken felül szeretnénk, ha új körök is indulhatnának: felmerült az igény például egy fúvószenekar és népzenei csoport létrehozására, a korábbi Páva-kör felélesztésére. Azért lenne nagyon fontos a mostani segítség, hogy ezt a nehéz időszakot át tudjuk vészelni, mert bízom abban, hogy eljön az idő, amikor a polgárok tehetősebbek lesznek, és a csoportokat nem kell támogatni, de addig segíteni kell őket, mert ha megszűnnek, később nehéz őket feltámasztani.-hájRöviden Tüdőszűrő vizsgálat kezdődött Földváron, amely ezúttal kiegészül vérnyomásméréssel és végbélrákot megelőző vizsgálattal. Ez utóbbit a negyven évesnél idősebb korosztály körében végzik, ugyanis náluk ugrásszerűen emelkedik a vég- bélrák kialakulásának lehetősége. * „Dunaföldvár helye a települések hierarchiájában" címmel dr. Szalai Károly főiskolai docens tart előadást február 10-én (hétfőn) este hat órától a kertbarátoknak a művelődési központban. A kör vendége ezen a héten Figler János országgyűlési képviselő volt. A találkozóról holnapi lapunkban szólunk részletesebben. * A Mini Vígszinpad vendégszerepei jövő szerdán Dunaföldváron. A Törpekaland című gyermekelőadás^délután kettőkor kezdődik a művelődési központban. Fogorvosi rendelővé és szolgálati lakássá alakítják át a volt TÜ- ZÉP-telep egyik épületét. Az új rendelőben várhatóan ősztől fogadja az orvos a betegeket. Épül a rendelő
