Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-04 / 29. szám

1992. február 4. TÁJOLÓ ÍPUJSAG 5 Innen, onnan Szekszárdon, a Művésze­tek Házában február 5-én, szerdán 16 órakor nyílik Medveszky Jenő festőmű­vész emlékkiállítása. A várdombi iskolagalériá- ban ma, délután háromkor nyílik Orbán László és Sely László autodidakta festők kiállítása, melyet Darvas Ferenc költő nyit meg. A kiállítás február 17-ig látogatható. Hagyományteremtő és bátyus svábbált rendez­nek Várdombon február 8-án, szombaton 19 órakor a művelődési házban. A bál előtt a várdombi né­met nemzetiségi hagyo­mányőrző néptáncegyüt­tes ad színes műsort a vendégeknek. A dombóvári művelődési ház színháztermében feb­ruár 10-én gyermekszín- házbérletes előadások lesznek. Fábián Éva: Uta­zás a Föld körül című elő­adását nézhetik meg a gyerekek 11 órakor óvo­dásbérlet L, 14-kor isko­lásbérlet II., 16 órakor is­kolásbérlet III. üí Pakson, a Városi Fiók- könyvtárban a Bibliaisme­reti Szabadegyetem kö­vetkező előadására feb­ruár 10-én, hétfőn 17 óra­kor kerül sor, amikor So- roncz Ferenc bölcskei ka­tolikus plébános tart elő­adást A kereszt címmel. Bátaszéken, a művelődési házban a Népfőiskola programjában február 10-én 18 órakor „A ciká- dori apátság hiteles helyi tevékenysége" címmel dr. Koszta László történész tart előadást. Jótanácsok pályázatok készítéséhez (Folytatás.) 6. Általában fontosnak tart­juk, hogy a pályázóról kialakult kép, vélemény, annak karaktere a közvéleményben tudatosan legyen kiépítve, az erre való tö­rekvés a pozitív megítélés, a si­keres pályázat egyik fontos eleme. Itt szólunk a public relations (pr), a kapcsolatépítés, á közön­ségkapcsolatok kérdéséről, ami - igen leegyszerűsítve - azt je­lenti, hogy „éltető társadalmi közeget" alakítunk ki magunk körül, amely a sikeres együtt­működés záloga. Ezt a pályáza­tok készítőinek is fontos tud­niuk. 7. Néhány formai elem jóta­nácsként: — Válasszunk kifejező címet pályamunkánkhoz. — Az elején röviden (lehető­leg 2-3 mondatban) foglaljuk össze jól érthetően a pályázat tartalmát. — Hosszabb anyagoknál fel­tétlen készítsünk tartalomjegy­zéket, így áttekinthetőbb lesz a dolgozatunk. — Ha szükséges, készítsünk mellékleteket (sajtókivágások, táblázatok, diagrammok, blokk-sémák), amelyekkel il­lusztrálhatjuk, s meggyőzőbbé tehetjük írásunkat. 8. Törekedjünk arra, hogy a pályázat hangneme legyen mértéktartó, szerény, ugyanak­kor magabiztos. A szöveg lehe­tőleg sablonoktól mentes, ere­deti megfogalmazású legyen. Helyzetünkről, eredménye­inkről, céljainkról reálisan fo­galmazzunk, ellenkező esetben könnyen lelepleződhetünk, s így hitelét veszítheti dolgoza­tunk. 9. A pályázat legyen cselek­vésre orientált (hacsak nem va­lamilyen elméleti téma kutatá­sára, teoretikus feldolgozására kérünk támogatást), váljon ér­zékelhetővé belőle haladásunk iránya. Legyen világos, hogy milyen pontról, milyen pontra juthatunk el támogatóink segít­ségével, foglaljuk jól össze, hogy milyen hozadéka, követ­kezménye, új eredménye vár­ható a támogatást igénylő prog­ramnak. írjunk arról is, hogy az hogyan működhet tovább a támogatás felhasználása után, esetleg keletkezik-e valamilyen új struktúra. Hangsúlyozzuk ki, hogy kiknek az együttműködését, összefogását tudjuk megnyerni. 10. Ha elnyertük a pályázati támogatást, még nem ért véget a pályázók feladata, sőt az iga­zán csak most kezdődik: — Általában ilyenkor törté­nik az eddigi terv pontosítása, esetleg részletesebb kidolgo­zása. — Nemcsak a támogatás el­nyerésének, de felhasználásá­nak - a pénz elköltésének - a tudományára is szükségünk van, főként, ha ésszerűen, taka­rékosan akarunk cselekedni. — Egyre gyakoribb, hogy a támogatók a programot menet­közben is követni, segíteni, el­lenőrizni kívánják - erre is le­gyünk felkészültek. — A program végén vagy a támogatási időszak leteltével készítsünk összefoglalót, rög­zítsük írásban (vagy egyéb mó­don is) a jelentősebb lépéseket, szakaszokat, új döntési helyze­teket - értékeljük a folyamatot. Ez a munka hozzásegíthet bennünket ahhoz is, hogy adott esetben publikálni tudjuk mű­ködésünket, szakmai elemzést készíthessünk arról. Esetenként érdemes progra­munk törzsét idegennyelvre is lefordítani, az egyre bővülő külföldi kapcsolatok, segítési nyilatkozatok lehetőséget kí­nálnak ilyen gazdasági erőfor­rás megnyerésére is. Befejezésül hangsúlyozzuk, ha a költségvetési támogatás csökkent is (vagy legalább nem nőtt az inflációval lépést tartva) az utóbbi időben, vannak pénz­források az országban - és azon kívül -, amelyekhez hozzáférni, azokról tájékozottnak lenni: a mi lehetőségünk és feladatunk. Gyermekrajz - verseny „Segítsünk a katasztrófák megelőzésében" címmel gyer­mekrajzversenyt hirdet a Vö­röskereszt és a Vörös Félhold Nemzetközi Mozgalom a május 8-i vöröskeresztes világnap al­kalmából, amelyen 15 éven aluli gyermekek indulhatnak. A pályamunkákat február 28-ig kell eljuttatni a Magyar Vörös- kereszt címére: 1051. Budapest, Arany János u. 31. Ugyanitt le­het a gyermekrajzverseny rész­letes kiírása, elbírálása iránt is érdeklődni. Pedagógusok az oktatási törvény tervezetéről Érdekes vizsgálat végére tett pontot az Oktatáskutató Inté­zet: ezer pedagógust kérdeztek meg az oktatási törvény ké­szülő tervezetéről. A megkér­dezettek 130 ezer tanárt képvi­seltek, 73 százalékuk nő volt, 42 százalékuk 31-40 év közötti, 46 százalékuk több mint 16 esz­tendeje dolgozik a szakmában, további 42 százalékuk 9-15 esz­tendőt töltött már a katedrán. 1985 óta a mostani, immár az ötödik olyan reprezentatív fel­mérés, amelyben a tanárok közérzetét tudakolják. De mi is derül ki az anyagból? A leg­fontosabb: a megkérdezettek 64 százaléka úgy véli, hogy elke­rülhetetlen az iskolarendszer változása. Nem ennyire egysé­ges a véleményük azonban az új iskolarendszer típusáról. 28 százalék a 6+6 osztályos rend­szer mellett voksolt, 26 százalék a 10+2 osztályt látná helyesnek, a korábbi 4+8 osztályos isko­lákra 21 százalék szavazott, míg a mostani 8+4 csak 19 szá­zalék szerint eredményes. A törvény vitájának egyik kulcskérdése: legyen-e köz­ponti tanterv? A megkérdezet­tek 85 százaléka jónak tartaná, ha volna ilyen, de alternatív módon választható, 10 százalé­kuk a hagyományosan kötelező tanterv mellett szavazott és csak 5 százalék vette volna szí­vesen, ha a tanár teljesen maga dönthet a tanmenetről. Hogy ki fogadja el ezeket a tanterveket? A többség szerint - 58 százalék látja így - ez a tan­testület illetékességébe tartozik, 12 százalék az egyes pedagógu­sokra bízná, 14 százalék pedig valamilyen szakmai szerve­zetre ruházná a döntést. Ehhez kapcsolódik a vizsgarendszer kérdése is. Korábban a pedagó­gustársadalom két táborra osz­lott, most a központilag szabá­lyozott vizsgák mellett foglalt állást 87 százalék, 82 százalék megfontolandónak tartja, hogy minden iskolafokozatba egy-egy vizsga jelentse a belé­pőt. A mostani viták kényes kér­dése az iskolák felügyeletének problémája. 73 százalékuk azt vallja, hogy valamiféle szakmai felügyeletre szükségük van az iskoláknak, de megoszlanak a vélemények a „gazda" szemé­lye körül. A területi oktatási központokat elfogadná 43 szá­zalék, az egyetemeket tartaná alkalmasnak erre 20 százalék, 14 százalék az államot látná szívesen ebben a pozícióban és csak 9 százalék bízná az ön- kormányzatokra. Ez egyben a pedagógustársadalomnak azt a kívánságát is tükrözi, miszerint szívesen látnának bizonyos ál­lami védettséget az iskolák fe­lett. Helyesnek látnák ha a bé­rük, felügyeletük a minisztéri­umtól függne, az iskola anyagi fenntartása viszont az önkor­mányzatokra tartozna. Érdemes még megemlíteni, hogy a megkérdezettek több­sége nem szívesen látná sem a szülők, sem a diákok beleszólá­sának növekedését. Elengedhe­tetlennek tartják a pedagógu­sok bérének rendezését. So­kuknak - ez mintegy 33 száza­lék - a havi bruttó bére nem ha­ladja meg a 15 ezer forintot, 52 százalékuknak - a túlórákat, a magánórákat, a korrepetálást is beleszámítva - nettó jövedelme sem több ennyinél. (somfai) FEB Mozdulat Alapítvány Számlaszám: 489-98512/950-50031-42 Az alapítvány szülői kezdeménye­zésre, az Innotip Bt. (Veszprém) támoga­tásával jött létre az izomsorvadásos, ki­emelten a Duchenne típusú izomsorva­dásban szenvedő gyermekek és az őket gondozó csalá­dok támogatására. A DMD (Distrop- hia musculorum progressiva) a 200 féle izomsorvadás közül a leggyako­ribb. Gyógyíthatat­lan, s még olyan gyógyszer sincs, amely lassítaná a fo­lyamatot. Amikor a szülők mindezt megtudják, megfor­dulnak az ország összes klinikáján, rengeteg időt, ener­giát, pénzt felhasz­nálva, de sajnos a diagnózis minde­nütt ugyanaz. A Mozdulat Ala­pítvány célja az izomsorvadásos be­tegek életmódjával, érdekeik képvisele­tével kapcsolatos problémák megol­dásának elősegítése, míg a remény az alapítvány által tá­mogatni kívánt Pályázati figyelő A Miniszterelnöki Hivatal If­júságpolitikai Titkársága 1991/92. évben Projectek és Pá­lyázatok címmel ismét megje­lentette kiadványát. A Köz­ponti Ifjúsági Alap 80 millió fo­rintból támogatja a következő négy projectet: Autonómia project Célja olyan ifjúsági kezde­ményezések támogatása, ame­lyek korosztályi vagy társa­dalmi problémák megoldására vállalkoznak. Azok a gyermek és ifjúsági közösségek része­sülhetnek támogatásban, me­lyek tagságának legalább 2/3-a 25 évesnél fiatalabb. Európa project Célja elősegíteni a magyar fi­atalok tapasztalatszerzését az gyógyszerkutatá­sokhoz kapcsolódik. Ilyen, a nemzetközi szakirodalom eredményeire tá­maszkodó munka már Magyarorszá­gon is folyik, bár si­ker csak megfelelő háttér esetén remél­hető. A legsürgősebb, feladat, hogy minél több családdal kap­csolatba kerüljenek, tudják, kik az érin­tettek. Az alapít­vány címe: Hideg Ottóné, 9707 Szom­bathely, Csók I. u. 24. fax: 80/27-547. Tv-napló Az egyházak körül A Panoráma kezdte, mintha feledtetni akarta volna, hogy az elmúlt hónapokban sokat veszített fényéből, fris­sességéből. A hang éles volt, szokatlan, nem is illett ebbe a műsorba. Alkalmat az adott rá, hogy a rádió megvál­toztatta a vallásos adások helyét, a tévében is kevés hely jut az ilyen műsoroknak. Elsősorban a határokon túli egyházi személyek szólaltak meg, panaszolva, hogy az egyházi adásokat nem tudják jól venni, ami bizonyára így van, s az is kétségtelen, hogy a papok sokat tettek a kisebbségben élők magyarságtudatának fenntartásáért, bár ebben irodalmunknak, főleg költészetünknek is sze­repe van, amiről felesleges megfeledkezni. Az indulat túlnőtt az indokolton. Később a híradóban megszólalt egy ismert színész is, a kereszténydemokrata pártelnök pedig szervezett vallásüldözésről beszélt, amivel a jám­bor néző nem tud mit kezdeni. Ki üldöz kit, kérdezhet­nénk, de mintha nem is erről lenne már szó. A kérdést a médiának és az egyházaknak kell eldönteniök, abban pedig nehéz lesz közmegyezésre jutni, hogy kinek mi sok, mi kevés. Ami meglepett: a hang hevessége, az indu­lat, mintha boldogtalanságunk, beleértve a rossz gazda­sági helyzetet, a növekvő munkanélküliséget is, eltör­pülne olyan vita mellett, amit az érintett felek a kereszté- - nyi megértés jegyében intézhetnének el egymás között. Egészen más kérdést vetett fel Téglássy Ferenc riport­filmje, az Útmutató, amelyben azt firtatta, milyen választ adnak papok és hívők az igazságtétel és megbocsátás visszatérő kérdésére. Az elmúlt negyven évben párt és állam ellenségesen kezelte az egyházakat, Mindszentyvel az élen jónéhány pap lett koncepciós per áldozata. A mártírok mellett azonban voltak olyanok is, akik emberi gyengeségből, karriervágyból szerepet vállaltak. Külön osztályt képez­tek, mint békepapok szolgálták a szocializmus építését. Szó szerint idézem Mindszenty emlékiratát: „A kommu­nisták teljesen illetéktelenül, gonosz szándékkal kénysze­rítették rá a békepapok üzelmeit az Egyházra." Arról is ír, hogy a békepapokat eltávolította állásukból, a Szent­szék pedig valamennyit alkalmatlannak minősítette ve­zető egyházi állásra. Nem alaptalanul. Emlékszem egy Tolna megyei békepapra, aki egyenesen elvtársainak szó­lította a pártfunkcionáriusokat, zavarba is hozva őket, mert erre azért nem tartottak igényt. A kérdés messze vezet, de mégis csak szembe kell nézni vele, mint Téglássy Ferenc filmje is teszi: igazságté­tel vagy megbocsátás? Á megbocsátásba sok minden be­lefér, akár az is, hogy a hívő bocsásson meg eltévedt lel­kipásztorának. Papok, köztük a prímás, hívők próbáltak eligazodni a múlt és a lélek útvesztőiben. „Majd én tartom a hátamat helyettetek" - mondta a kálvinista püspök papjainak s úgy is lön, ám az elmúlt negyven évet senki nem vészelte át nyomtalanul. Az viszont személyes tapasztalatom, hogy a hívek általában elfordultak a békepapoktól, akik­nek nem volt hitele, az együttérzés azokat kísérte, akiket elhurcoltak, mint a bátaszéki plébánost. A riportfilm nem kívánt igazságot szolgáltatni, de a kérdés feltevésével arra figyelmeztetett, hogy az egyhá­zakon belül is vannak kérdések, amikről senki nem be­szél szívesen, papok sem, hívők sem, m mégis csak létez­nek. Mindszenty ezen a téren is határozott volt, aki nem alkudott. Azt viszont mindenkinek magának kell eldön­tenie, hogy az igazságtételt vagy a megbocsátást vá- lasztja-e. Csányi László európai valóságról, segítséget nyújtani a különböző orszá­gokban élő fiatalok közösségei­nek korosztályi kapcsolataihoz, az európai országok közötti kapcsolatok támogatásával és szervezési segítséggel. Támoga­tásban részesülnek azok az ifjú­sági csoportok, amelyek tagsá­gának legalább 90 százaléka 14-25 év közötti fiatal, mini­mum 5, maximum 50 fős cso­port minimum 6, maximum 30 napos közös programon vesz részt. A pályázat kizárólag 1992. évre tervezett programok tá­mogatására nyújtható be. Info project Célja a gyermekekről és a fia­talokról szóló, illetve az ifjúság számára szükséges információk nyilvánosságának megterem­tése. A project célcsoportjai az önálló információfelhasználás képessegével rendelkező 14 évesnél idősebb korosztályok. Mentor project Célja az ifjúságsegítő szak­emberek felsőfokú képzésének és posztgraduális képzésének, gyakorlatának és tudományos munkájának támogatása. A projectekről és a pályáza­tokról bővebb felvilágosítást és adatlapot a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Informá­ciós-Szolgáltató Irodában kap­hatnak. (Szekszárd, Béla tér 6. Tel: 74/11-928.) Nyitva tartás: Hétfő, szerda: 13.00-18.00 óráig, kedd, csütörtök: 13.00-17.00 óráig péntek: 13.00-15.30 óráig, vagy a Paksi Ifjúsági Irodában: Paks, Gagarin u. 12. Tel: 75/11-646. Nyitva tartás: hétfő­től péntekig 14.00-20.00 óráig. Környezetvédelmi napok Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával, valamint az Országgyűlés Kör­nyezetvédelmi Bizottsága, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, továbbá a Belügyminisztérium politikai államtitkárai véd­nökségével február 26-27-28-án Esztergomban, az OKTÁV Oktatási Központban megrendezik az Önkormányzati Környezetvédelmi Napok című konferenciát. Fórumot kívánnak teremteni az önkormányzati vezetők és a környezetvé­delmi szakemberek problémáinak, lehetőségei­nek, anyagi és technikai forrásainak egyezteté­sére. A konferencián találkozhatnak, információt és véleményt cserélhetnek az államigazgatás és a közigazgatás vezetői a fejlődő környezetvédelmi iparág vállalkozóival és szakértőivel is. Mindazok, akik érdeklődnek az esztergomi rendezvény iránt, további felvilágosítást kap­hatnak Székely Tibor OMFB osztályvezetőtől (Telefon 117-59-00), illetve Paljer Judittól, a Kör­nyezetvédelmi Információs Klub irodavezetőjé­től (Telefon: 184-78-81). Megjelent A világ fővárosai címmel jelent meg a má­sodik, átdolgozott kiadás. A fővárosok sorsával, fej­lődésével, szerkezetével ismerkedhet meg az ol­vasó. Vilma néni háztartási tanácsadója igazi nosz­talgia szakácskönyv, házi ízekkel, praktikákkal. Megtudhatják, hogy fő­zött a nagyi utánozhatat­lan finomságokat. ♦ Asztalos Lajos-Bán Jenő: A sakkjáték elemei című könyv úgymond hi­ánypótló mű, a kezdetek­től a középjátékig a sakk rejtelmeibe enged bete­kintést. A könyvet a ma­gyar sakkozók „bibli- ája"-ként emlegetik. ♦ Bán Jenő: A végjáté­kok taktikája. Nem a sakkozás gyakorlatát, az elméletet vizsgálja. Takti­kai feladványokat ad, s ezeket képekkel is illuszt­rálja a könyvben. (A könyvek a Kossuth Könyvkiadó gondozásá­ban jelentek meg.)

Next

/
Thumbnails
Contents