Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-28 / 50. szám

1992. február 28. DUNAFÖLDVÁR MÉPÚJSÁG 13 A szerb templom csak áll és ... Gyöngyszem lehetne Első nekirugaszkodásra nem találtunk senkit, aki megnyugtató választ tudott volna adni a kérdésre: mi lesz a földvári szerb templommal? Az épület sorsával szándékaink szerint lapunkban részletesebben is foglalko­zunk. Ezúttal a templom rövid történetével ismertetjük meg az olvasót, s az­zal, hogy miben reménykedtek, akiknek fájt az értékek pusztulása - majd tíz évvel ezelőtt. Vida Sándor alábbi írása először 1983-ban jelent meg a Földvári Füzetekben. Azóta történt egy s más, ám a templom változatla­nul segítségért kiált. Földvár a török idők alatt telje­sen elnéptelenedett. A virágzó város romhalmazzá változott. Az újratelepítést 1690-ben kezdte Csernovics Arzén ipeki pátriárka, aki sok szerbet telepí­tett le. Még jelentősebb, amit báró Mednyánszky László tett a vá­ros újjáépítéséért, ő települé­sünk második megalapítója. A lakosságnak biztosított enged­mények ösztönző hatással vol­tak, sokan jöttek a népesebb te­rületekről, sokan külföldről. A szerb betelepülőknek az egész ország területén igényük volt, hogy gondoskodjanak - lehetőleg saját rítusuk szerint - lelki ellátásukról. A földváriak is építettek maguknak két templomot, ezek azonban az idők folyamán romba dőltek. Néhány gazdagabb család 1788-ban felépítette a jelenleg is meglévő, a képen látható temp­lomot, amelyre 1828-ban emel­ték a tornyot. A templom kelet-nyugati tá­jolású, szentélyei kelet felé néz­nek. A belső része három elkü­lönülő részre oszlik: előcsar­nok, hajó és szentély. Az előcsarnok (pitvar vagy tornác) a templom nyugati be­járati része. Itt történt a keresz­telés előtti névadás és itt tettek hitvallást. Az előcsarnokban temploma már évek óta elha­gyottan áll, teteje beázik, a kép­állványon, a szószéken mada­rak tanyáznak. Mi lesz a szerb templom sorsa? Az eddig elért eredmények nagyon szerények. Lakat került a korábban tárva-nyitva lévő aj­tóra, az ablakrács és műanyag fólia. Reméljük, hogy a már elkez­dett tárgyalások sikeresek lesz­nek és megkezdődik a templom restaurálása. Ez azért is kívánatos és sür­gető, mert rohamosan pusztul, későbbi helyreállítása egyre nehezebbé és költségesebbé vá­lik, pedig jelentős érték lehetne az idegenforgalom, a műemléki hálózat számára, újabb gyöngyszeme lehetne települé­sünknek. áldja meg a pap a negyvenna­pos újszülöttjét bemutató anyát és gyermekét. A hajó a templom középső és legtágasabb része. Ez a hívek helye az istentisztelet alatt. Be­rendezéséhez tartoztak a kléro- szok (énekvezetők falba mélyí­tett ülőhelyei), a képcsókoló állvány, a keresztelőmedence, a litiás (ünnepi) asztal és a szó­szék. Eredetileg padokat nem használtak, csak a hajó falai mellett voltak hátukkal a falhoz támaszkodó ülőhelyek. A szentély a hajó szintjénél egy-két lépcsőfokkal magasabb, alaprajza félkör alakú. A szen­télyt a képállvány (görögösen ikonosztáz) két részre osztja: külső és belső szentélyre. A képállvány rendszerint 48 képből áll, görögkatolikus templomokban szobrokat nem találni, csak képeket, ikonokat. Magyarországon mintegy háromszázezer a görögkatoli­kus egyházban megkeresztel­tek száma, a különböző nemze­tiségű ortodox keresztények pedig elérik a negyvenezret. A görög szertartású hívek je­lentős része az ország északke­leti és keleti megyéiben él (Sza- bolcs-Szatmár, Bor­sod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bi- har községeiben és városaiban). A Dunaföldváron élt szerbek Megújulásra várva . Kapós a bringa és a fa Elszaporodtak a kerékpárlopások Dunaföldváron. Míg tavaly egész évben összesen tizenegy bicikli eltűnését jelezték, az idén már hatot vittek el a legkülönfélébb helyekről. A kerékpároknak csak kisebb hányadát zárják le tulajdonosaik, így gyakran szinte felkínálják az alkalmi tolvajoknak. Feltételezhetően ennél több kerékpárt lopnak, ám a meglehető­sen körülményes bizonyítási eljárás miatt nem mindenki jelenti be a gép eltűnését. A biciklitolvajok közül eddig ötöt sikerült nyakon csípni. A múlt vasárnap a bölcskei Rákóczi Tsz Várrév dűlőjéből eltu­lajdonítottak tizenkét köbméter kitermelt nyárfarönköt. A rend­őrség a fát két bölcskei ház udvarán megtalálta, az eljárást a felté­telezett tettesek - F.F. és H.L. - ellen megindította. Az utóbbi időben egyre több hasonló eset fordul elő a környé­ken. Részben tűzifát, részben építési anyagnak használható fát tu­lajdonítanak el. dám, zenés műsort láthat a közönség. Ezen fellép Fel­földi Anikó Jászai-díjas, ér­demes művész és Kaposi Miklós, a Rádiókabaré hu­moristája, zongorán közre­működik Körmendi Vilmos. Féhkilenctől a „Miss B" bu­tik divatbemutatója kezdő­dik. A hajnalig tartó mulat­ságon a Berek zenekar mu­zsikál. * Az idősebbeket várják vasárnap a művelődési házba farsangolni. A nyug­díjasklub szervezésében délután háromkor kezdődik a nyugdíjasok farsangi bálja, amelyre a belépés díjtalan. # Löszsuvadások a Duna mentén címmel dr. Endrédi Lajos főiskolai docens tart előadást a kertbarátklubban. A program március 2-án, hétfőn este kezdődik a mű­velődési házban. Röviden A munkanélküliek száma hétszázhatvanháromra nőtt Dunaföldváron. Közülük öt- százkilencvennégy a fizikai dolgozó. Negyvenen része­sülnek a pályakezdők mun­kanélküli segélyében és hu­szonöt embert foglalkoztat­nak közhasznú munkán. ❖ Újabb benzinkút és szer­viz nyílhat jövőre Duna­földváron. Az Arai cég nem­régiben megkereste az ön- kormányzatot, az előzetes tárgyalások szerint a célra valószínűleg magántulaj­donban lévő területet fog vásárolni, hogy pontosan hol, az várhatóan március­ban dől el. Farsangi batyusbál lesz ma a művelődési központ­ban, amelyen este 7-től vi­Kicsoda ön, képviselő úr? Interjú Pintér Györggyel — Úgy hallottam, szívesen úszik. — Fontosnak tartom, hogy mozogjak, bár most már csak hetente egyszer járok a dunaúj­városi uszodába, míg korábban minden munkanapot azzal kezdtem. — Ha helyben lenne uszoda, talán több ideje lenne rá ... — Ez nagyon jó lenne, de úgy gondolom, hogy előbb sok más fontos feladatot meg kell oldanunk. Elsősorban Földvár vonzását, megtartóképességét kell erősítenünk. — Amikor a képviselői székre pályázott, milyen elkép­zelései voltak? — Független jelöltként in­dultam. En akkor is úgy gon­doltam, hogy az egész telepü­lést kell képviselnem. Sok min­den megvalósult azok közül, amit szerettem volna. Úgy kép­zeltem pédául, hogy nem lesz szükség helyi adókra, amit egyelőre tudunk is tartani. Fon­tosnak tartom, hogy erre a ké­sőbbiekben se kerüljön sor. Ha ki tudjuk vívni, hogy Dunaúj­város és Paks között Földvár lesz az a település, ahol nem lesz helyi adó, akkor talán azok közül a vállalkozók közül, akik a szomszédos városokban kér­tek engedélyt, lesznek, akik át­települnek hozzánk. — Ön korábban tanácstag volt, és mielőtt a helyi takarék- szövetkezet vezetője lett volna, pénzügyi szakemberként dol­gozott a helyi hivatalban is. Most az önkormányzat pénz­ügyi és ellenőrzési bizottságá­nak a vezetője. — Képviselőként sokkal többet kell dolgozni, mint ta­nácstagként. Ha számokban kell kifejezni, most egy hónap alatt kell annyit tenni, mint ko­rábban egy év alatt. Fontosnak tartom a kabinetüléseket, nagy a szerepük a döntések előkészí­tésében. Ezeken alkalom nyílik a bővebb tájékozódásra, infor­mációszerzésre. — Milyennek tartja a testület működését? — A kezdeti időszakban vol­tak bukdácsolásaink, amikor sok időt fordítottunk a kevésbé lényeges kérdésekre. Most már jobban fel tudjuk mérni, hogy mire mennyi idő kell. Ha nem, az leginkább abból adódik, hogy vannak, akik nem tudnak mindig eljönni a már említett kabinetülésekre, és ez bizony időnként megnyújtja a döntés- hozatalt. Örvendetes, hogy nincs a testületben pártosko­dás, és nem „elintézni kell va­lakinek valamit", hanem érde­keket kell ütköztetni. — Önt sokan ismerték ko­rábban is Földváron. Népsze­rűségét mutatja, hogy függet­lenként sok támogatót szerzett. Nem bánta meg, hogy indult? — Nem, ez egy jó erőfelmé­rés, egy kihívás. Az emberek megtisztelnek bizalmukkal, megkeresnek, akár magán-, akár közügyről legyen szó. A „civilek" is sokat segíthetnek A múlt értékeivel - a szebb városért Hamarosan megismerkedhetnek a földváriak a város műemlékeit és műemlékjellegű épületeit feldol­gozó kutatómunka eredményeivel. Készítője, Nándori Klára, Duna- földvár főépítésze településképi vizsgálatot tervez, amelyben a vá­ros lakóira is számít. E munka kap­csán kérdeztük a főépítészt. — Mi a célja a vizsgálatnak? — A település műemléki környezetében és városképi je­lentőségű területein meglévő értékeink feltárása és hosszabb távon megőrzése céljából vé­gezzük a vizsgálódást. Ezt sze­retnénk kiterjeszteni az egész városra, annak minden utcá­jára, épületére, magán- és köz­területekre, azért, hogy a tele­pülést érintő kérdésekben ad- dottságaink alapos ismeretére támaszkodva intézkedhessünk. — Ennek a vizsgálatnak a városrendezési terv készítése­kor kellett volna elkészülnie ... — Úgy gondolom, hogy egy alapos vizsgálat nélkül nem le­het továbblépni. Ez nem az én feladatom lenne, csupán az, hogy „kipréseljem" azokból, akik a tervet csinálták. Be is lát­ták, hogy erre szükség van, ké­szültek is bizonyos vizsgálódá­sok, azóta azonban már új ter­vező van. Feltétlenül pótolni kell ezt a hiányosságot. Az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ségnél sikerült két tervezőt meggyőznöm, hogy vállaljuk el közösen ezt a munkát. Megle­hetősen jelképes összegért vé­gezzük, a költségek nagy részét az OMF fizeti. — Hogyan fognak hozzá? — A város épületeinek terv­anyagát gyűjtjük, ami időnként nehézséget okoz. A régi épületállományról nincs szinte semmi, illetve nincs em­ber, aki ezeket „előkotorja". Kértem a hivataltól, állítólag meg is volt valahol, de egyelőre nem tudtam hozzájutni. — Hogyan segíthetnek a földváriak ? — Várunk mindenféle - akár vázlatos - rajzot és az épületek­kel kapcsolatos adatokat. Ehhez kérdőíveket állítunk össze, s a polgárokat arra kérjük, hogy azokat kitöltve juttassák vissza hozzánk. Akiknek ez gondot okoz, azokkal megbeszéljük, s magunk töltjük ki az íveket. A földváriak segítsége nélkül nagyon elhúzódhat ez a munka, ezért lenne jó, ha érez­nék a polgárok, hogy fontos do­logban kérjük az együttműkö­désüket. Először mintafelméré­seket végeznénk. Ezeket a min­tákat, leírásokat, fényképeket - az általam feldolgozott két mű­emlék és nyolc műemlékjellegű épület tablóival együtt - kiállí­tanánk, hogy szélesebb körben tanulmányozhassák, akik a munkában részt tudnának venni. Fontos lenne, hogy vala­hogy összejöjjön ez az anyag, hiszen nagy előny lehet, ha is­merjük a házak történetét, mű­szaki állapotát, számítógépen nyilván lehetne tartani, rend­szerezni, egyáltalán: hozzáfér­hetővé tenni. Ez nem egy látvá­nyos dolog, nagyon aprólékos munka. Eredményeképpen azonban létrejön egy adathal­maz, amit sokféleképpen fel le­hetne használni. — Az értékek számbavétele bizonyára sokat segít a város­kép kialakításában. De milyen mozgástere van egy főépítész­nek? Mennyire hallgatnak a ta­nácsira? — Ez egy olyan munka, hogy mindenképpen kevés az az idő, amíg az ember ezt tudja csinálni. Többször éreztem már, hogy csak azért vagyok, hogy el lehessen mondani, hogy a vá­rosnak van egy főépítésze. Volt ugyan néhány dolog, amit sike­rült megakadályoznom. Még régebben le akarták bontani a Sóház utcát, mert négysávos utat szerettek volna építeni. Ez a városközpont egyik legérde­kesebb része. A tanácselnök még azzal is megpróbált meg­győzni, hogy megígérte: „visz- szaépítik" majd a házakat. A szélesítés azonban nem segített volna, hiszen a híd áteresztő- képessége nem növekedett volna. A megoldás minden­képpen az elkerülő út megépí­tése. Örültem, hogy végül ma­radt az utca. Nekem tanácsadási jogom van. Van úgy, hogy kikérik a véleményemet, aztán végül olyasmire adják ki az építési engedélyt, amiről szó sem volt. Több esetben előfordul, hogy a tervezők csak a kezdetlegesebb elképzelést mutatják meg, és a kész terv benyújtásakor a hiva­talban arra hivatkoznak, hogy velem egyeztettek. Ez történt a városközpontnál is ... Magam is tervező vagyok, és az a tapasztalatom, hogy a tervből nem szabad kispórolni a munkát. Minél inkább kidol­gozott a terv, annál valószí­nűbb, hogy nem szalad a kivite­lezés a tervezés elé. Ha ezt nem tartják be, akkor egész más a végeredmény. Az a baj, hogy nálunk a tervezésre sokkal ke­vesebb az idő a szükségesnél, a kivitelezés pedig háromszor annyi ideig tart, mint kellene. Itt is sokkal részletesebb tervre lett volna szükség, és bizony oda kell figyelni építkezés köz­ben, hogy mennyire az történik, amit az ember lerajzolt. Úgy gondolom, az a célravezetőbb, ha kevesebb készül, de az jól. -hangyái- Fotó: Gottvald A vár és környéke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents