Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-26 / 48. szám

1992. február 26. VÁLLALKOZÁS - PIAC MÉPÚJSÁG 5 A Gemenc Expo jövőképe Álmok, vagy megvalósuló tervek? Kísérleti vállalkozói iskola, ipari vámszabadterület, kiállítás Amerikában Lezárult a szekszárdi Ge­menc Expo első éve, pontosab­ban csak első néhány hónapja, hiszen tavaly szeptemberben nyitotta meg kapuit. Mi történt az új év kezdete óta, a látszóla­gos nyugalom időszakában? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Kanalovics László vásárigazga­tót. — Az első néhány hónapot sikeresnek minősíthetjük - kezdte Kanalovics úr -, bár egy 74 milliós beruházás eredmé­nyeiről ilyen rövid idő eltelté­vel még nehéz lenne végleges következtetéseket levonni. Egy dologról azonban meggyőződ­hettem: van jövője ennek a vál­lalkozásnak, s a további fejlesz­tésre bíztattak mind a helyi partnerek, mind az itt megfor­duló külföldi üzletemberek. Az év eleje természetesen nem pihenéssel telt, hanem a fejlesztési elképzelések kidol­gozásával, hazai és külföldi partnerek, befektetők keresésé­vel, tárgyalásokkal, szervező- munkával. így lassan kirajzo­lódik a Gemenc Expo komple­xum jövőbeli képe, amely az eddigi vásárvároshoz képest sok új elemmel gyarapodik. Az egyik fontos elhatározás az, hogy a jelenlegi Gemenc Expo-tól keletre eső területen ipari vámszabadterületet sze­retnénk létrehozni. Ez azt je­lenti, hogy külföldi partnere­inknek egy minden igényt ki­elégítő infrastruktúrával - gáz, áram, víz, csatorna, telefon, ipari vágány, úthálózat - ellá­tott területet, üzemcsarnokokat tudunk ajánlani, ahová kor­szerű technológiát telepíthet­nek. Kihasználhatják a helyi, viszonylagosan olcsóbb mun­kaerőből és az alacsonyabb inf­rastrukturális költségekből adódó előnyöket, valamint azt, hogy vámmentesen hozhatják be a gépeket, nyersanyagokat, és szállíthatják el a késztermé­keket. Mi pedig korszerű tech­nológiákat, 3-3,5 ezer ember foglalkoztatását és nem utolsó­sorban bevételt is remélhetünk ettől. Másik lényeges elképzelé­sünk, hogy egy új oktatási forma, egy új iskolatípus alap­jait szeretnénk lerakni. Egy pe­dagóguscsoport kidolgozott egy 24 tantermes kísérleti isko­lára vonatkozó elképzelést, ahol a jövő leendő vállalkozói képezhetik magukat, az óvodás kortól egészen 18 éves korukig. Maga az oktatás is vállalkozói alapon működne, s természete­sen a tanterv is vállalkozásköz­pontú lenne, az „ép testben ép lélek" alapelvet a legfőbb szempontok közé sorolva, s en­nek megfelelően igen változa­tos sportolási lehetőségeket biz­tosítva a diákok számára. Biztosan mindenkiben felme­rül, hogy ezek az elképzelések a szép álmok kategóriájába tar­toznak. De így volt ez a Ge­menc Expo indításakor is. A legfontosabb nyilván a finan­szírozási kérdések tisztázása. Úgy érzem, joggal remélhetek támogatást hazai forrásokból, de még többet várok a külföldi kapcsolatoktól. Ausztriával, Ausztráliával, Dél-Koreával, Hollandiával, Németországgal például már jól alakulnak ezek Jogszabályfigyelő 184/1991. (XII.30.) Kormány- rendelet a lakásszövetkezetek, a társasházak, a társadalmi szervezetek és az általuk alapí­tott intézmények, az alapítvá­nyok, a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet el­látó munkaközösségek, vala­mint a víziközmű-társulatok éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségé­nek sajátosságáról (Magyar Közlöny 1991. évi 149. szám). A rendeletek az éves mérle­gek, eredménykimutatások összeá 1 lításá nak, ta rta írná na k, tagolásának sajátos szabályait foglalják össze. 40/1991. (XII.30.) PM-rende- let a befektetési alapokhoz kap­csolódó értékpapírok felügye­leti szolgáltatásainak díjáról (Magyar Közlöny 1991. évi 149. szám). A rendelet szabályozza a tevékenységi engedély, a be­fektetési jegy kibocsátása előtti tájékoztató jóváhagyására irá­nyuló eljárás és a folyamatos felügyeleti tevékenység után fi­zetendő díjakat, a díjak levoná­sának határidejét és módját, va­lamint szabályait. 2/1992. (1.13.) MüM rendelet az adóköteles bérnövekmény kiszámításához alkalmazott mutatók meghatározásához (Magyar Közlöny 1992. évi 4. szám) A 178/1991. (XII.29.) Kor­mányrendelet kimondta, hogy a 10 főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezetek 28%-ot meghaladó bérnövekménye után társasági adót kötelesek fizetni. A munkaügyi miniszter rendelete a bérnövekmény ki­számításának szabályait hatá­rozza meg. AJANLATKERESI FELHÍVÁS Az Állami Vagyonügynökséghez befektetői ajánlat érkezett a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát (Szekszárd, 7100 Pf.: 2.) gazdasági társasággá való átalakulást követő jegyzett (alap) tőke 76%-os kivásárlására. A GAZDASÁG TEVÉKENYSÉGE; növénytermesztés, * ^állattenyésztés, szőlő-bortermelés, ^élelmiszer-feldolgozás. A megalakulás előtt álló gazdasági társaság főbb adatairól és jellemzőiről információ beszerezhető az Állami Vagyonügynökség Privatizációs Programigazgatóságán (Budapest, V, Vigadó u. 6. 11/225.). A részletes befektetői (vételi) ajánlat - megfelelő pénzügyi biztosítékokkal ­BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 1992. március 23., déli 12 óra. A BENYÚJTÁS HELYE: ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG (Budapest, V., Vigadó u. 6. Központi postabontó I. em. 104.) Az ajánlatokat zárt borítékban, három példányban kell benyújtani. (191) Tervek: 1. szálloda, 2. iskola, 3. sportcsarnok, 4. szabadidőközpont, szórakoztató komplexum. a kapcsolatok, s az ipari vám-' szabadterület iránt is jelentős igény mutatkozik a nyugati be­fektetők körében. Március 15-én találkozom Pécsett Habsburg Ottóval és le­ányával, az ő erkölcsi támoga­tásuk igen értékes segítség lenne programunk megvalósí­tásához. Az Egyesült Államokkal is van kapcsolatunk, a New York állambeli Binghamptonból többször is járt már küldöttség Szekszárdon. Mi a Gemenc Ex­póra ingyenes részvételi lehető­séget ajánlottunk nekik, s cse­rébe ők is ajánlottak egy nagy lehetőséget: Tolna megye be­mutatkozhat ingyenesen náluk egy olyan kiállításon, ahol tő­kés cégek keresnek befektetési lehetőségeket. Úgy érzem, ez egy komoly esély a megye vál­lalatainak, ennek ellenére na­gyon keservesen sikerült meg­szervezni a részvételt, mert so­kallták azt a mindössze 28 ezer forintot, ami egy ember kiutaz­tatásához szükséges. Végül is 14 cég vesz részt megyénkből a március 3-án kezdődő bing- hamptoni kiállításon.- árki ­VOSZ-ülés Pécsen A Vállalkozók Országos Szövetsége ma délelőtt 10 órakor elnökségi ülést tart Pécsen, a Konzum Áruház épületében. Az ülésen szó lesz a Baranya megyei területi csoport mun­kájáról, Palotás János elnök beszámol a VOSZ NVKK egy­éves tevékenységéről, valamint az alapszabály által előírt belső szabályzatok tartalmáról. Közérdekű javaslat A helyi önkormányzatok­ról szóló 1990. évi LXV. tör­vény alapján a KISOSZ Tolna Megyei Szervezete a helyi adókról szóló rendelet ellen közérdekű javaslattal élt Szekszárd önkormány­zati testületé felé. Eszerint az 500 ezer forint nettó ár­bevétel, mint mentességi ha­tár, a kereskedelemben elfo- gadhatalan, ennek 3-4-sze- rese lenne indokolt. A maximális mértékben - 3 ezrelék - megállapított adókulcs jelentős terhet je­lent a kereskedők, vállalko­zók egyes rétegeinél. Hiszen itt nem a jövedelemről van szó, hanem a nettó árbevé­telről. így a megállapított adó a kezdőket, a vesztesé­ges egységeket - akik vesz­teségüktől függetlenül adó­kötelesek lesznek - a megél­hetésükben veszélyezteti. A másik vesztes kör az alacsony haszonkulccsal dolgozók, így a nagykeres­kedők, vegyeskereskedők, a benzinkutasok, mivel a ténylegesen realizált jöve­delmük jelentős részét veszi el ezen adó. Ezért a KISOSZ szerint helyesebb lenne a je­lenlegi lineáris helyett deg- resszív adókulcs alkalma­zása, tehát nem az adó meg­szüntetését, hanem a diffe­renciálást kéri a szervezet. A KISOSZ továbbá kérte a felemelt közterület-foglalási díjak felülvizsgálatát is. A z új társasági törvény eredményeként 1990-ben a kötvények mellett megje­lenhettek a tőzsdén a részvé­nyek is. Innen folytatjuk be­szélgetésünket Jaksity Györggyel, a Lupis Brókerház igazgatójával. — A spon­tán és irányí­tott privatizá­ció során na­gyon sok ember fektethette a pénzét érték­papírokba. A megalakuló részvénytársa­ságok ugyanis a dolgozóik kö­rében kínálták elsődlegesen a papírjaikat. Nem hiányzik ez a forgalom a tőzsdéről? — Az értékpapírok előbb-utóbb úgyis megjelen­nek vagy a brókerszerveze­teknél, vagy a tőzsdén, hiszen a piac nemcsak magára a tőzsde épületére korlátozó­dik. A piacot szervezni kell, mert élénkülése csak ettől várható, kellenek azok a szer­vezetek is, melyek az egyes tranzakciókat szakszerűen le tudják bonyolítani. — Van pénze az embereknek értékpapírvásárlásra ? — Van, de még nem ismer­ték fel azt, hogy célszerű a megtakarításaikat értékpapí­rokban tartani. Most külön­ben is olyan időket élünk, amikor mindenki kivár. 1988 óta nem érdemes a vállala­toknak beruházni, mert drága a hitel, nem érdemes értékpa­pírt venni, mert drága a hitel, nem érdefnes értékpapírt venni, mert az éves hozadéka nem biztos, hogy meghaladja az inflációt. Nem érdemes vállalkozni, mert összedőlt a fizetőképes kereslet világa, és különben is több szereplő van a piacon, mint az kívánatos volna. Meg kell várni, gon­dolja a befektető, míg kitisz­tulnak a viszonyok, a piacon csak az életképes szereplők maradnak; amíg a hiteléhség megszűnésével pénz-túlkíná­lat lesz, s ennek nyomán elvi­selhető mértékűre csökken­nek a kamatlábak. A kisbefektető csak biz­tosra akar menni. Ebben a je­lenlegi helyzetben tehát kivá­rásra rendezkedik be: nem vásárol semmit. Ettől a maga­tartástól azonban még lassab­ban következik be az élénkü­Pénz - tárca (VI.) s Értékek és értékpapírok III. A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk ma­gunkat a bőrünkben. Hát akkor meg ... ?! lés, az életképes cégek kivá­lasztódása. — Miért érdekelje a kisbefek­tetőket mindez? Ó biztonságban akarja tudni a pénzét és fütyül a makrogazdaság nyavalygásaira. — A befektető haszna az értékpapírok révén két do­logból tevődik össze: az osz­talékból és az árfolyamnyere­ségből. Ez a kettő együtt je­lenti a hasznot, a hozadékot. Közülük azonban csak az osz­talék jelent évente valóban pénzt, az árfolyamnyereség akkor jelentkezik, ha jó idő­ben tudják eladni az értékpa­pírokat. Ha tehát a befektető akkor vesz értékpapírt, amikor az olcsó, vagy olcsóbb (vagyis recesszió idején) és nem rövid távra spekulál, akkor a gaz­daság élénkülésekor nemvárt árfolyamnyereségre tehet szert. És a dolognak éppen ez a lényege. A befektetések el­maradása esetén azonban a magánszektor megtakarításai nem tudnak a jó megtérülésű akciók (beruházások) finan­szírozási forrásaivá válni. Ehelyett azokat a költségvetés éli fel. Mint tudjuk, nem túl hatékonyan. így nem csoda, hogy várhatóan még 1992-ben is folytatódik a gaz­daság összezsugorodása. De ez nemcsak a gazdaságnak, hanem az állampolgárnak sem jó. Ha tehát az állampol­gárok bíznak a gazdasági fel­lendülésben, ráadásul tesz­nek is érte valamit, akkor a gazdaság felélénkül. — Vagyis a vállalkozásélén­külés az állampolgár hitén mú­lik? — Kis leegyszerűsítéssel igen. Ellenkező esetben csak az árnyék­gazdaság, a fekete piac fog fejlődni, ami lehet, hogy egy-két embernek, vállalkozás­nak óriási hasznot hoz, de a nemzet gazdasága el­sorvad. — Mind­ezek után jog­gal merülhet fel a kérdés, hogy a tőzsde vállalkozásélénkítési cso­daszer, vagy egyszerűen csak ke­reskedelmi és közvetítő, befolyá­soló mechanizmus? — A tőzsde nem csoda­szer, de óriási hatással lehet a gazdaságra. Éppen ezért minden fejlett piacgazdaság­ban támogatást kap a tőzsde és a befektető. Mindezzel együtt a tőzsde nem újrael­osztó mechanizmus, csak az adás-vétel kereteit adja meg. — Mért érdemes tőzsdézni? — A bankbetétek forrás­adója 20 százalék, míg az osztalék típusú jövedelmeké csak 10 százalék. Aki mer és tud hosszabb távon gondol­kodni, befektetni, annak min­denképpen érdemesebb rész­vényeket vásárolni, mint pél­dául kötvényeket, mégha ez utóbbi hozama pillanatnyilag magasabb is. Az amerikai gazdaságban például száz­éves átlagot figyelembe véve a kötvényeken legfeljebb 8 százalékos hozamot lehetett realizálni, míg a részvénye­ken 12 százalékot. Aki tehát vállalja a nagyobb kockázatot, hosszabb távon nagyobb ha­szonhoz juthat. T ermészetesen mindez egy viszonylag stabil, kiszá­mítható gazdaságot feltételez. Egy ilyen gazdaság felépíté­sének alapja azonban a befek­tetői bizalom és kultúra kér­dése. Merth László (FEB)

Next

/
Thumbnails
Contents