Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-26 / 48. szám
1992. február 26. VÁLLALKOZÁS - PIAC MÉPÚJSÁG 5 A Gemenc Expo jövőképe Álmok, vagy megvalósuló tervek? Kísérleti vállalkozói iskola, ipari vámszabadterület, kiállítás Amerikában Lezárult a szekszárdi Gemenc Expo első éve, pontosabban csak első néhány hónapja, hiszen tavaly szeptemberben nyitotta meg kapuit. Mi történt az új év kezdete óta, a látszólagos nyugalom időszakában? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Kanalovics László vásárigazgatót. — Az első néhány hónapot sikeresnek minősíthetjük - kezdte Kanalovics úr -, bár egy 74 milliós beruházás eredményeiről ilyen rövid idő elteltével még nehéz lenne végleges következtetéseket levonni. Egy dologról azonban meggyőződhettem: van jövője ennek a vállalkozásnak, s a további fejlesztésre bíztattak mind a helyi partnerek, mind az itt megforduló külföldi üzletemberek. Az év eleje természetesen nem pihenéssel telt, hanem a fejlesztési elképzelések kidolgozásával, hazai és külföldi partnerek, befektetők keresésével, tárgyalásokkal, szervező- munkával. így lassan kirajzolódik a Gemenc Expo komplexum jövőbeli képe, amely az eddigi vásárvároshoz képest sok új elemmel gyarapodik. Az egyik fontos elhatározás az, hogy a jelenlegi Gemenc Expo-tól keletre eső területen ipari vámszabadterületet szeretnénk létrehozni. Ez azt jelenti, hogy külföldi partnereinknek egy minden igényt kielégítő infrastruktúrával - gáz, áram, víz, csatorna, telefon, ipari vágány, úthálózat - ellátott területet, üzemcsarnokokat tudunk ajánlani, ahová korszerű technológiát telepíthetnek. Kihasználhatják a helyi, viszonylagosan olcsóbb munkaerőből és az alacsonyabb infrastrukturális költségekből adódó előnyöket, valamint azt, hogy vámmentesen hozhatják be a gépeket, nyersanyagokat, és szállíthatják el a késztermékeket. Mi pedig korszerű technológiákat, 3-3,5 ezer ember foglalkoztatását és nem utolsósorban bevételt is remélhetünk ettől. Másik lényeges elképzelésünk, hogy egy új oktatási forma, egy új iskolatípus alapjait szeretnénk lerakni. Egy pedagóguscsoport kidolgozott egy 24 tantermes kísérleti iskolára vonatkozó elképzelést, ahol a jövő leendő vállalkozói képezhetik magukat, az óvodás kortól egészen 18 éves korukig. Maga az oktatás is vállalkozói alapon működne, s természetesen a tanterv is vállalkozásközpontú lenne, az „ép testben ép lélek" alapelvet a legfőbb szempontok közé sorolva, s ennek megfelelően igen változatos sportolási lehetőségeket biztosítva a diákok számára. Biztosan mindenkiben felmerül, hogy ezek az elképzelések a szép álmok kategóriájába tartoznak. De így volt ez a Gemenc Expo indításakor is. A legfontosabb nyilván a finanszírozási kérdések tisztázása. Úgy érzem, joggal remélhetek támogatást hazai forrásokból, de még többet várok a külföldi kapcsolatoktól. Ausztriával, Ausztráliával, Dél-Koreával, Hollandiával, Németországgal például már jól alakulnak ezek Jogszabályfigyelő 184/1991. (XII.30.) Kormány- rendelet a lakásszövetkezetek, a társasházak, a társadalmi szervezetek és az általuk alapított intézmények, az alapítványok, a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösségek, valamint a víziközmű-társulatok éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról (Magyar Közlöny 1991. évi 149. szám). A rendeletek az éves mérlegek, eredménykimutatások összeá 1 lításá nak, ta rta írná na k, tagolásának sajátos szabályait foglalják össze. 40/1991. (XII.30.) PM-rende- let a befektetési alapokhoz kapcsolódó értékpapírok felügyeleti szolgáltatásainak díjáról (Magyar Közlöny 1991. évi 149. szám). A rendelet szabályozza a tevékenységi engedély, a befektetési jegy kibocsátása előtti tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárás és a folyamatos felügyeleti tevékenység után fizetendő díjakat, a díjak levonásának határidejét és módját, valamint szabályait. 2/1992. (1.13.) MüM rendelet az adóköteles bérnövekmény kiszámításához alkalmazott mutatók meghatározásához (Magyar Közlöny 1992. évi 4. szám) A 178/1991. (XII.29.) Kormányrendelet kimondta, hogy a 10 főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezetek 28%-ot meghaladó bérnövekménye után társasági adót kötelesek fizetni. A munkaügyi miniszter rendelete a bérnövekmény kiszámításának szabályait határozza meg. AJANLATKERESI FELHÍVÁS Az Állami Vagyonügynökséghez befektetői ajánlat érkezett a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát (Szekszárd, 7100 Pf.: 2.) gazdasági társasággá való átalakulást követő jegyzett (alap) tőke 76%-os kivásárlására. A GAZDASÁG TEVÉKENYSÉGE; növénytermesztés, * ^állattenyésztés, szőlő-bortermelés, ^élelmiszer-feldolgozás. A megalakulás előtt álló gazdasági társaság főbb adatairól és jellemzőiről információ beszerezhető az Állami Vagyonügynökség Privatizációs Programigazgatóságán (Budapest, V, Vigadó u. 6. 11/225.). A részletes befektetői (vételi) ajánlat - megfelelő pénzügyi biztosítékokkal BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 1992. március 23., déli 12 óra. A BENYÚJTÁS HELYE: ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG (Budapest, V., Vigadó u. 6. Központi postabontó I. em. 104.) Az ajánlatokat zárt borítékban, három példányban kell benyújtani. (191) Tervek: 1. szálloda, 2. iskola, 3. sportcsarnok, 4. szabadidőközpont, szórakoztató komplexum. a kapcsolatok, s az ipari vám-' szabadterület iránt is jelentős igény mutatkozik a nyugati befektetők körében. Március 15-én találkozom Pécsett Habsburg Ottóval és leányával, az ő erkölcsi támogatásuk igen értékes segítség lenne programunk megvalósításához. Az Egyesült Államokkal is van kapcsolatunk, a New York állambeli Binghamptonból többször is járt már küldöttség Szekszárdon. Mi a Gemenc Expóra ingyenes részvételi lehetőséget ajánlottunk nekik, s cserébe ők is ajánlottak egy nagy lehetőséget: Tolna megye bemutatkozhat ingyenesen náluk egy olyan kiállításon, ahol tőkés cégek keresnek befektetési lehetőségeket. Úgy érzem, ez egy komoly esély a megye vállalatainak, ennek ellenére nagyon keservesen sikerült megszervezni a részvételt, mert sokallták azt a mindössze 28 ezer forintot, ami egy ember kiutaztatásához szükséges. Végül is 14 cég vesz részt megyénkből a március 3-án kezdődő bing- hamptoni kiállításon.- árki VOSZ-ülés Pécsen A Vállalkozók Országos Szövetsége ma délelőtt 10 órakor elnökségi ülést tart Pécsen, a Konzum Áruház épületében. Az ülésen szó lesz a Baranya megyei területi csoport munkájáról, Palotás János elnök beszámol a VOSZ NVKK egyéves tevékenységéről, valamint az alapszabály által előírt belső szabályzatok tartalmáról. Közérdekű javaslat A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján a KISOSZ Tolna Megyei Szervezete a helyi adókról szóló rendelet ellen közérdekű javaslattal élt Szekszárd önkormányzati testületé felé. Eszerint az 500 ezer forint nettó árbevétel, mint mentességi határ, a kereskedelemben elfo- gadhatalan, ennek 3-4-sze- rese lenne indokolt. A maximális mértékben - 3 ezrelék - megállapított adókulcs jelentős terhet jelent a kereskedők, vállalkozók egyes rétegeinél. Hiszen itt nem a jövedelemről van szó, hanem a nettó árbevételről. így a megállapított adó a kezdőket, a veszteséges egységeket - akik veszteségüktől függetlenül adókötelesek lesznek - a megélhetésükben veszélyezteti. A másik vesztes kör az alacsony haszonkulccsal dolgozók, így a nagykereskedők, vegyeskereskedők, a benzinkutasok, mivel a ténylegesen realizált jövedelmük jelentős részét veszi el ezen adó. Ezért a KISOSZ szerint helyesebb lenne a jelenlegi lineáris helyett deg- resszív adókulcs alkalmazása, tehát nem az adó megszüntetését, hanem a differenciálást kéri a szervezet. A KISOSZ továbbá kérte a felemelt közterület-foglalási díjak felülvizsgálatát is. A z új társasági törvény eredményeként 1990-ben a kötvények mellett megjelenhettek a tőzsdén a részvények is. Innen folytatjuk beszélgetésünket Jaksity Györggyel, a Lupis Brókerház igazgatójával. — A spontán és irányított privatizáció során nagyon sok ember fektethette a pénzét értékpapírokba. A megalakuló részvénytársaságok ugyanis a dolgozóik körében kínálták elsődlegesen a papírjaikat. Nem hiányzik ez a forgalom a tőzsdéről? — Az értékpapírok előbb-utóbb úgyis megjelennek vagy a brókerszervezeteknél, vagy a tőzsdén, hiszen a piac nemcsak magára a tőzsde épületére korlátozódik. A piacot szervezni kell, mert élénkülése csak ettől várható, kellenek azok a szervezetek is, melyek az egyes tranzakciókat szakszerűen le tudják bonyolítani. — Van pénze az embereknek értékpapírvásárlásra ? — Van, de még nem ismerték fel azt, hogy célszerű a megtakarításaikat értékpapírokban tartani. Most különben is olyan időket élünk, amikor mindenki kivár. 1988 óta nem érdemes a vállalatoknak beruházni, mert drága a hitel, nem érdemes értékpapírt venni, mert drága a hitel, nem érdefnes értékpapírt venni, mert az éves hozadéka nem biztos, hogy meghaladja az inflációt. Nem érdemes vállalkozni, mert összedőlt a fizetőképes kereslet világa, és különben is több szereplő van a piacon, mint az kívánatos volna. Meg kell várni, gondolja a befektető, míg kitisztulnak a viszonyok, a piacon csak az életképes szereplők maradnak; amíg a hiteléhség megszűnésével pénz-túlkínálat lesz, s ennek nyomán elviselhető mértékűre csökkennek a kamatlábak. A kisbefektető csak biztosra akar menni. Ebben a jelenlegi helyzetben tehát kivárásra rendezkedik be: nem vásárol semmit. Ettől a magatartástól azonban még lassabban következik be az élénküPénz - tárca (VI.) s Értékek és értékpapírok III. A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg ... ?! lés, az életképes cégek kiválasztódása. — Miért érdekelje a kisbefektetőket mindez? Ó biztonságban akarja tudni a pénzét és fütyül a makrogazdaság nyavalygásaira. — A befektető haszna az értékpapírok révén két dologból tevődik össze: az osztalékból és az árfolyamnyereségből. Ez a kettő együtt jelenti a hasznot, a hozadékot. Közülük azonban csak az osztalék jelent évente valóban pénzt, az árfolyamnyereség akkor jelentkezik, ha jó időben tudják eladni az értékpapírokat. Ha tehát a befektető akkor vesz értékpapírt, amikor az olcsó, vagy olcsóbb (vagyis recesszió idején) és nem rövid távra spekulál, akkor a gazdaság élénkülésekor nemvárt árfolyamnyereségre tehet szert. És a dolognak éppen ez a lényege. A befektetések elmaradása esetén azonban a magánszektor megtakarításai nem tudnak a jó megtérülésű akciók (beruházások) finanszírozási forrásaivá válni. Ehelyett azokat a költségvetés éli fel. Mint tudjuk, nem túl hatékonyan. így nem csoda, hogy várhatóan még 1992-ben is folytatódik a gazdaság összezsugorodása. De ez nemcsak a gazdaságnak, hanem az állampolgárnak sem jó. Ha tehát az állampolgárok bíznak a gazdasági fellendülésben, ráadásul tesznek is érte valamit, akkor a gazdaság felélénkül. — Vagyis a vállalkozásélénkülés az állampolgár hitén múlik? — Kis leegyszerűsítéssel igen. Ellenkező esetben csak az árnyékgazdaság, a fekete piac fog fejlődni, ami lehet, hogy egy-két embernek, vállalkozásnak óriási hasznot hoz, de a nemzet gazdasága elsorvad. — Mindezek után joggal merülhet fel a kérdés, hogy a tőzsde vállalkozásélénkítési csodaszer, vagy egyszerűen csak kereskedelmi és közvetítő, befolyásoló mechanizmus? — A tőzsde nem csodaszer, de óriási hatással lehet a gazdaságra. Éppen ezért minden fejlett piacgazdaságban támogatást kap a tőzsde és a befektető. Mindezzel együtt a tőzsde nem újraelosztó mechanizmus, csak az adás-vétel kereteit adja meg. — Mért érdemes tőzsdézni? — A bankbetétek forrásadója 20 százalék, míg az osztalék típusú jövedelmeké csak 10 százalék. Aki mer és tud hosszabb távon gondolkodni, befektetni, annak mindenképpen érdemesebb részvényeket vásárolni, mint például kötvényeket, mégha ez utóbbi hozama pillanatnyilag magasabb is. Az amerikai gazdaságban például százéves átlagot figyelembe véve a kötvényeken legfeljebb 8 százalékos hozamot lehetett realizálni, míg a részvényeken 12 százalékot. Aki tehát vállalja a nagyobb kockázatot, hosszabb távon nagyobb haszonhoz juthat. T ermészetesen mindez egy viszonylag stabil, kiszámítható gazdaságot feltételez. Egy ilyen gazdaság felépítésének alapja azonban a befektetői bizalom és kultúra kérdése. Merth László (FEB)
