Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-26 / 48. szám

KÉPVISELŐ MUNKA NÉLKÜL (3. oldal) 1992. FEBRUÁR 26. SZERDA ÁRA: 9,60 FORINT HL ÉVFOLYAM, 48. SZÁM PUST A BÍN __—^------­K ÚJ FIÓKUNK március 2-tól VÁRJA ÜGYFELEIT Szekszárd, Arany J. u. 15-ben. Minden út hozzánk vezet. ,inm Mindig kérjünk számlát Lassan a finisbe ér az idén is az önadózó ál­lampolgárok egyre népesebb tábora. Február 28-ig minden gazdasági szervezetnek, társaság­nak, vállalatnak és az egyéni vállalkozási iga­zolvánnyal rendelkező személynek, március 20-ig pedig a személyi jövedelemadó bevallását kell benyújtaniuk az érintetteknek, az illetékes adóhatóságokhoz. Az APEH Tolna Megyei Igazgatóságán Vilii János igazgatóhelyettessel beszélgettünk. — Az idei évben megszaporodott az önbe­vallók száma, mi ennek az oka? — A munkanélküliség megnövekedése jelen­tősen hozzájárult ehhez, aki akár egy hónapra is munkanélkül maradt, már önbevalló lett. De azokat is érinti, akik ingyenes vagyonjegyet kaptak, bár a munkaviszonyuk megmaradt. A múlt év augusztusában kellett megrendelnünk a nyomtatványokat, az akkor kért 45 ezret meg kellett toldanunk még 15 ezerrel, mi sem számí­tottunk ekkora növekedésre. — Ugyanakkor ügyfélfogadásuk heti 3 al­kalommal van, még tovább nehezíti a helyze­tet, hogy nem válik ketté az adótanácsadás és az adóhivatal. így aki csak a borítékját sze­retné beadni, sokszor egy órát is kénytelen vá­rakozni, mert az előtte álló ügyfélnek el kell magyarázni a kitöltés minden csinját-binját. (Folytatás a 3. oldalon) Súlyadó - még négy napig pótlékmentesen Azt már tudjuk, hogy február végéig kell a súlyadózáshoz szükséges bevallást elkészíteni, de hogy mikor és mennyit adó­zunk autónk kilói mi­att, a kérdésre választ Scheffer Józseftől, a szekszárdi polgármes­teri hivatal adócso­port-vezetőjétől kér­tünk. — A határidő sze­rint március 15-ig kel­lene feldolgoznunk a beérkezett bevalláso­kat, de ebben az évben ez késni fog, mert feb­ruár 25-ig csak a fele érkezett be. Ahogy tudjuk, küldjük a hatá­rozatokat, melyekben szereplő összeget 30 napon belül kell befi­zetni. Akik késve ad­ták be a bevallást, a törvény értelmében 5-50 százalékos kése­delmi díjjal sújthatok. A súlyadó összege könnyen kiszámítható, minden megkezdett 100 kilométer után 200 forintot kell fizetni. Ezt az összeget két egyenlő részletben, március 15-ig, illetve szeptember 15-ig lehet pótlékmentesen befi­zetni. A jövőben minden évben az Országgyű­lés dönti majd el, hogy a befolyt összegből mennyi maradhat a helyi önkormányza­toknál, illetve mennyi kerül az ország költ­ségvetésébe. Az idén ez az arány 50-50 szá­zalékos. - mau ­Für Lajos Romániába utazik Für Lajos honvédelmi miniszter a tervek szerint február 29-én, szombaton hivatalos látogatásra Ro­mániába utazik. Für Lajos román kollégájával már több alkalommal tanácsko­zott, s most elmúlt évi bu­dapesti látogatását viszo­nozza. Programja során megbeszéléseket folytat Ni­colae Spiroiu altábornagy- gyal, román nemzetvédelmi miniszterrel a két ország hadseregeinek együttmű­ködéséről. Utazás '92 kiállítás A 15. nemzetközi turisz­tikai szakvásár résztvevői­nek száma máris rekordot jelez, hiszen ezidáig 286 cég jelentkezett a márciusi Uta­zás '92 kiállításra. Az első diploma- osztás Tatabánya főiskoláján Az első diplomakiosztó ünnepség volt kedden Ta­tabánya első főiskoláján, a Külkereskedelipi Főiskola kihelyezett levelező tagoza­tán. Másfél évi intenzív ta­nulás után kapta meg má­sodik diplomáját 42 szak­ember. Befagyott a lakásmobilitás Kimennek-e az albérlők az ökormányzati lakásokból? Kifüggesztették a szekszárdi városházán az idén bérlakásra jogosultak előzetes névsorát. A város polgárai ehhez megjegy­zéseket fűzhetnek. Ezekkel együtt kerül a lista véglegesítés és jóváhagyás végett az ön- kormányazti testület követ­kező, március 26-i ülése elé. A témáról kérdeztük dr. Fe­rine z Jánost, a Városigazgatási Iroda vezetőjét.- Az állami lakások a törvény erejénél fogva önkormányzati tu­lajdonba kerültek. Mekkora ez a la­kásállomány a megyeszékhelyen? (Folytatás a 3. oldalon) A kapitány Őcsényben Jacques Cousteau tegnap „átruccant" Magyarországra, hogy jelen le­gyen csapata vizsgálódásai utolsó fázisának indításánál. Mindenféle hír­verés nélkül, s a tőle megszokott nyugalommal irányította a munkát teg­nap az őcsényi repülőtéren, ahol felvételeket készítettek a berendezésről, melynek segítségével elkészítik majd a Duna-vidék radioaktivitást ábrá­zoló térképét. A repülőtér személyzete Cousteau, aki még Párizsban előbb úgy tudta, hogy tizenegy reggelizett, és minden bizony­órára érkezik a csapat. Végül 12 nyal tegnap este már ott is va- óra 8 perckor érkezett meg csorázott. Beachkraft típusú gépe tesz egy „tiszteletkört", mielőtt leszállna. A repülésirá­nyító figyelmezteti a pilótát, hogy mérje fel a repteret. Kicsit szűknek tetszik a hely a gép számára, némi izgalom a to­ronyban, végül mégsincs gond a leszállással. A külső szemlélőnek úgy tű­nik, minden a feje tetején áll, (Folytatás a 2. oldalon.) Bankprivatizáció Hazánk közös piaci társult tagsága azzal is együtt jár, hogy a magyar bankrendszernek eleget kell tennie bizonyos technikai minimumnak. A le­endő zsírórendszer lényegében azonos műszaki színvonalat és logikát képvisel majd, mint bármelyik európai ország ha­sonló elszámolási rendszere - mondotta Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Banktech '92 kiállításon. Ha Magyarországon valamely bank számlavezetést akar foly­tatni, de nem vállalja, hogy a le­endő elektronikus zsírórend­szerbe belép, nem kap enge­délyt banki tevékenységre. Az MNB-nek továbbá jogában áll, hogy a bankok technikai szín­vonalának alakulását közvetve irányítsa, ösztönözze a homo- genizálást. Ezzel el akarja ke­rülni a legkülönbözőbb hard­ver- és szoftver rendszerek te­lepítését. A vállalatok átalaku­lásakor az államhoz visszake­rülő részvények nem módosít­ják az állam tulajdoni részese­dését a bankrendszerben. Tulajdonlási kérdések, vízügyi berkekben függoügxek- még a minisztériumban is! A Magyar Hidrológiai Társa­ság ankétsorozatot szervez. Tata, Székesfehérvár, Szeged és más városok után tegnap Szek­szárd is otthont adott egy ren­dezvényüknek, mely a vízgaz­dálkodáspolitika aktuális kér­déseivel foglalkozott. Mint ismeretes, tulajdonos- váltás zajlik ezidőtájt a vízügyi berkekben is. Az önkormányza­tok, ha igénylik, megkaphatják a területükön található vízmű­veket, holtágakat, vizilétesít- ményeket stb. De sokan nem számolnak azzal, hogy a tulaj­donszerzés nemcsak „gazdag­ságot" jelent, hanem feladatot, felelőséget, működtetési köte­lezettséget is. Ezekről a dolgokról kaptak tájékoztatást a vármegyeházi ankéton az érintett önkor­mányzatok és más szervezetek, egyesületek meghívott képvise­lői. A hét előadó közül Klingl Béla szakaszmérnök - aki a Kö­zépdunántúli Vízügyi Igazga­tóságot vezeti - azokról a prob­lémákról beszélt, melyek a holtágak önkormányzati kézbe kerülése esetén adódhat­nak. — Legbonyolultabb a hely­zet a faddi és a tolnai holtágak­nál - mondta. — Ezeknél gon­dot okoz a vízpótlás és a külön­böző használók (horgászok, fürdőzők, sportolók stb.) eltérő vízminőségi igénye. Ráadásul a tolnai holtágon illegális vizi- szárnyas-tenyésztés is van. Komoly problémák megoldása vár tehát az új tulajdonosokra, de természetesen a továbbiak­ban is számíthatnak, ha igény­lik, a vízügy szakembergárdá­jára, tapasztalataira. A minisztériumból érkezett vendéget, dr. Németh Miklós helyettes államtitkárt először arról kérdeztem, milyen ered­ménnyel járt a különválás. Az, hogy másfél éve megalakult a KHVM - vagyis a vízgazdálko­dási, vízügyi feladatok elváltak a környezetvédelmiektől - le­zárt és sikeres tényként köny­velhető-e el? — A politikai vezetés olyan céllal hozta létre a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Miniszté­riumot, hogy mindazok az inf- rastruktúrális tevékenységek, melyek az ország fejlődésének alapját kell hogy képezzék, egy minisztériumhoz, egy koordi­nálóhoz kerüljenek. Nem két­séges az, hogy amikor létre jött a KHVM, az elődje szétesett, és szétváltak a környezetvédelmi meg a vízügyi feladatok, bizo­nyos rendezetlen ügyek marad­tak. Egyrészt azért, mert nem könnyű a határvonalat meg­húzni a két szakterület között, másrészt azért, mert a nehéz gazdasági helyzetnek köszön­hetően viták alakultak ki az eszközök tulajdonlását illetően. (Folytatás a 3. oldalon) Kisajátítás A jövőben a jelenlegitől eltérő jogi felfogás érvényesül majd a kisajátítások esetében, ugyanis az Országgyűlés keddi ülésén hatályon kívül helyezett több, a kisajátítással összefüggő jog­szabályi rendelkezést. Jóllehet egy 1990. évi tör­vénymódosítás már jelentősen szűkítette a kisajátítás jogcí­meit, ám számos állami tulaj­donú vállalat, intézmény vagy gazdaság jogkörét ez nem érin­tette. Az újonnan alkotott tör­vény értelmében - a modem piacgazdaság jogi garancia­rendszeréhez alkalmazkodva - az állami vagyon mint köztu­lajdon, nem kaphat megkülön­böztetett szerepet. Éppen ezért a jövőben kizárólag közérdekű cél érdekében, és csak a közér­deket képviselő állami szerv vagy helyi önkormányzat ja­vára lehet magántulajdonú in­gatlant kisajátítani. Mindemel­lett az új jogi szabályozás bizto­sítja, hogy a kisajátítás teljes kártalanítás mellett történjen, hiszen az ingatlan tényleges forgalmi értéke képezi a kárta­lanítási összeg alapját. Dombóvár és környéke Kik szóltak hozzá és mit mondtak az elmúlt héten tar­tott közmeghallgatáson Dombóváron? A kérdések és válaszok közül néhányat bő­vebben kifejtünk, erről a 4. oldalon olvashatnak éppúgy, mint a művelődési házban tartott selyemvirág vásárról, vagy a kurdi művelődési ház vezetőjének felhívásáról. Mai Dombóvár és környéki oldalunkon az elmúlt év má­sodik felében történt szőlőhe­gyi gyilkosságok hátteréről is írunk.

Next

/
Thumbnails
Contents