Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-25 / 47. szám

1992. február 25. MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Angoltanán fórum Az Angoltanárok Egyesü­letének Tolna Megyei Szek­ciója február 26-án, szerdán délután fél három órai kez­dettel a Tolna Megyei Ön­kormányzat Pedagógiai In­tézetében angoltanári fóru­mot rendez. A rendezvényre minden érdeklődő szakos illetve nem szakos, de a nyelvet oktató kollégát szívesen lát­nak. Képviselői fogadóóra Dr. Témák Gábor or­szággyűlési képviselő feb­ruár 26-án, szerdán fogadó­órát tart Tolnán, a város­háza nagytermében, 17 óra­kor. Ennek keretében dr. Mihály Zoltán országgyű­lési képviselő előadást tart a szövetkezeti és az átalaku­lási törvényről. Minden ér­deklődőt szeretettel várnak. Előadások, tájékoztatók A szövetkezeti és átme­neti törvényről, valamint a mezőgazdasági privatizáció lehetőségeiről tart tájékozta­tót február 25-én, ma este hat órai kezdettel Dombó­váron, a művelődési házban Bea József, az FM Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője, míg dr. Hadházy Árpád földműve­lésügyi főfelügyelő, a Kis­gazdapárt megyei elnöke szintén ma este 18 órai kez­dettel Gerjenben, a polgár- mesteri hivatalban. Gazdasági fórum Szekszárdon A Magyar Demokrata Fó­rum Tolna Megyei Vá­lasztmánya március 7-én, szombaton 14 órai kezdettel Szekszárdon, a Művészetek Házában gazdasági fórumot rendez. A fórum vendége lesz dr. Szabó Iván ipari és kereske­delmi miniszter, dr. Pong- rácz Tibor pénzügyminisz­tériumi politikai államtitkár továbbá dr. Farkas Gabriella agrárjogász, az MDF alel- nöke. Lehetőség van arra, hogy a lakosság kérdéseket te­gyen föl az előadóknak. Ezért kérik, szíveskedje­nek kérdéseiket írásban vagy személyesen minél előbb eljuttatni az MDF Szekszárdi, Bezerédj u. 2. szám alatti irodájába. Csillagászati előadás Tamásiban, a gimnázium fizikai előadótermében nagy érdeklődéssel kísért csillagászati előadást tartott február 20-án Zombori Ottó csillagász. A világegyetem keletke­zéséről és az újabb tudomá­nyos eredményekről szóló remek előadást a tamási nyugdíjas pedagógus klub tagjai és az érdekelt gimná­ziumi tanulók rendkívüli fi­gyelemmel hallgatták. Az előadást az űrszondák fel­vételei kísérték. Az előadást Kaszás Dezső gimnáziumi tanár, a Tolna Megyei Eötvös Loránd Fizi­kai Társaság elnöke ren­dezte meg. Dr. Koppán József A tárgyalóteremből A történetnek még nincs vége A tárgyalóteremben a törté­net mindig emberekről szól, az ügyeknek előzményeik és következményeik vannak. Ez a történet sem 1991. ok­tóber elsején kezdődött, és nem is fejeződött be akkor. A Szekszárdi Munkaügyi Bíró­ság ekkor a következő ítéle­tet hozta. A felperes Farkas Ferencné nagydorogi lakos kérelmé­nek helyt adva; a Nagydorog És Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet munkaügyi döntő- bizottságának határozatát megváltoztatta, s ezzel a szövetkezet felmondását ha­tályon kívül helyezte. Köte­lezte az alperest, hogy 15 na­pon belül fizessen meg a fel­peresnek 6.363 forint elma­radt munkabért, 13.260 forint perköltséget a felperesi jogi képviselő munkadíja címén, az államnak pedig 14.400 fo­rint eljárási illetéket. Farkas Ferencné 1972 jú­lius 2-a óta dolgozik az áfész-nél. Előmenetele töret­len, 1978 óta kereskedelmi osztályvezető. Az előző évi prémiumfeladatainak teljesí­tését az igazgatóság március 28-án 86 százalékosnak érté­kelte, amiért jelentős össze­get kapott. Tízszázalékos prémiumcsökkentést alkal­mazott a munkáltató a kiske­reskedelmi árukészlet túllé­pése miatt, ami kisvártatva a felmondási okok között sze­repel majd, holott harmincat is levonhatott volna. Az ügyvezető igazgató saját ha­táskörében vonta le a 4 szá­zalékot. Áprilisban 4.500 forint ju­talmat kap, pedig táppénzen van. Ez folyamatos január közepétől május közepéig, tehát a prémium, a jutalom és a felmondás között gya­korlatilag nem is dolgozik. Május 29-én az igazgató- sági ülésen értékelik a mun­kát, ekkor az osztályvezetők, így a jelen ügy felperese is háromezer forint béremelés­ben részesül. Ezt követően az igazgatóság zárt ülésen folytatja munkáját, ahol Jaksa János ügyvezető igaz­gató arról beszél, hogy a ke­reskedelmi osztályveztő munkájának színvonala nem megfelelő. Kifogásolta, hogy családi alapon palackozott italok boltját nyitottak, ami ellentétes a szövetkezet ér­dekeivel. A vitában jóformán csak erről esik szó, a munká­ról nem. Az igazgatóság fel­hatalmazza az ügyvezetőt, hogy a szükséges intézkedé­seket tegye meg. Két nap el­teltével meg is kapja a fel­mondólevelet Farkas Fe­rencné. Mivel ő táppénzre megy, a felmondás időpontja szeptember 19-re módosul. Ä döntőbizottság elutasítja Farkasné fellebbezését, ezért kerül az ügy a munkaügyi bíróságra, ahol megállapít­ják, hogy a felmondásban felsorolt okok valótlanok. A tények éppen az ellenkezőjé­ről szólnak, arról, hogy jól dolgozik. Visszaáll a munkába az osztályvezető, de október negyedikén, majd pedig de­cember hatodikén fegyelmit indítanak ellene, amelynek keretében áthelyezik a Nap­sugár vendéglő üzletve­zető-helyettesének. Előző munkakörében húszezer fo­rint a fizetése, ott 6200 lett volna. Ezt a határozatot már a döntőbizottság is elutasítja, formai okokból. Ezek után az áfész megszünteti a kereske­delmi osztályt, csoportot hoz létre, s átszervezés címén mond fel Farkas Ferencné- nek. Itt áll az ügy jelenleg. Hát­terének kibogozására, s ha sor kerül rá, a tárgyalóte­rembe visszatérünk. Ihárosi Ibolya Költségvetés, helyi adók Cikó község képviselő-testü­letének legutóbbi ülésén első­ként a '92-es év költségvetését és fejlesztési elképzeléseit ter­jesztette elő Forray Gellért pol­gármester. A rendelkezésre álló anyagi eszközök felosztásánál a fő szempont, hogy mind a hiva­tal, mind az általános iskola működése zavartalan legyen. Az intézmények után megma­radó összeget a lakosság véle­ményét, javaslatát figyelembe véve fogják fejlesztésekre fordí­tani. A helyi adók második félévi bevezetésének javaslatát elve­tették némi vitával kísért huza-vona után. Köztudott, hogy Cikón a szemétszállítási díj 60 forint/ hónap házas ingatlanonként. Nos, mostantól az önkormány­zat a díjfizetés megállapítását mellőzi:- egyedül álló személyeknél, ha a mindenkori havi jöve­delme nem éri el a 8 ezer forin­tot, — nyugdíjasoknál, ameny- nyiben a havi egy főre eső nyugdíj nem haladja meg a 7 ezer forintot. A tüzeléstechnikai és kör­nyezetvédelmi vagyonnal kap­csolatosan a cikóiak a rájuk eső részt átadják a megyei önkor­mányzat tulajdonába. A vízműnél viszont a mű­ködtetési vagyonra igényt tart a helyi önkormányzat. Sajnos, továbbra is gond a jegyzői állás betöltése, mivel a meghirdetésre nem jelentkezett megfelelő pályázó H.J. Jogsegély­szolgálat Február 25-étől minden kedden 15-17 óráig ingye­nes jogtanácsadást tart dr. Sümegi Zoltán a tolnai mű­velődési ház emelletti épü­letben. (Bajcsy-Zs. u. 120.) Cipő készül a kesztyűgyárban Mi lesz a dombóvári gyáregység sorsa? Hatszáz pár cipőfelsőrész készül ma még naponta (Folytatás az 1. oldalról) Mit tud tenni, képes-e átvé­szelni a gazdasági reszenziót az egykor csaknem 500 főt foglal­koztató gyáregység, amikor az anyavállalat is értékesítési gon­dokkal küzd. Fennmarad-e, avagy bezár a dombóvári gyá­regység, erről érdeklődtünk a gyáregység vezetőitől. Összeomlott a piac — Az anyavállalat 1965-ben telepítette Dombóvá rra ezt a gyáregységet, kimondottan azért, hogy szovjet piacra ter­meljünk kesztyűket - ad tájé­koztatást a múltról Gaál An- domé, a cégnél nyolc éve dol­gozó főkönyvelő. A kezdeti 237 fős létszám a gyártelepen tíz év alatt 492-re nőtt. Bedolgozók tucatjait fog­lalkoztatták Tamásitól Sásdig. A prosperálás egészen a nyolc­vanas évek végéig, a KGST-, a szocialista piac összeomlásáig tartott. 1991-ben a gyáregység­nek már csak 200 dolgozója volt, a bedolgozás megszűnt. A régi dolgozókat, az 50 év feletti munkásokat korkedvezmény­nyel nyugdíjazták, a kilépők he­lyébe nem vettek fel újakat. Mivel az itt gyártott kesztyűk gyakorlatilag eladhatatlanok lettek, más munka után kellett nézniük a gyáregység vezetői­nek. Előbb a nyugatnémet Ga­bor cipőgyártó cégnek készítet­tek bérmunkában cipőfelsőré­szeket. Ehhez haszonkölcsönbe vettek gépeket és átképezték a munkásokat. Csakhogy nem sokáig tartott ez a munka sem, a Gabor cég Dél-Amerikában gyárat épített, Dombóvárról ki­vonult. A Tamnimpex külke­reskedelmi vállalat közvetíté­sével ekkor került a kesztyű­gyár kapcsolatba az ugyancsak német Goldkrone cipőipari vál­lalattal. Jelenleg az ő részükre végeznek bérmunkát, napi 600-700 pár cipőfelsőrész ké­szül a szalagokon. Rosszabb is lehetne ? Az idén február 1-én kineve­zett új igazgató, Deák Zoltán szerint lesz ez még több is. — Évvégére 1000 pár cipőt tervezünk gyártani, a teljes ka­pacitásunk lekötött, - mondja az igazgató, bár hogy ezt konk­rétan hogy érti, azt nem tudni, mivel a korábbi két műszak he­lyett jelenleg egy műszakban termelnek a szalagon az asszo­nyok. Merthogy a gyár dolgo­zóinak nagy része nő. Csak a szabászaton és a tmk-ban dol­goznak férfiak. Ezért is lehetsé­ges, hogy a bérszínvonal 1991-ben mindössze brutto 9.132 forint volt, amiben a veze­tői bérek is természetesen benne foglaltatnak. Idén lesz ugyan béremelés, de kevesebb a tervezettnél. Hiába, a nincsből nem lehet mit kiosztani. Pré­mium? Százszázalékos telje­sítményt itt, bármennyire is igyekezzen, nem ér el senki a kialakított normák, a szervezet­lenség miatt. A munkások kö­zött rossz a hangulat, nagy a létbizonytalanság. Pedig a gyárban még továbbra is mű­ködnek olyan szociális juttatá­sok, mint az üzemi étkezés. A jövő bizonytalan A szakmunkástanulók kép­zése is tovább folyik, három év­folyamon 54-en tanulnak. A je­lenlegi harmadikosok ugyan még kesztyűvarróként startol­tak, de már cipőfelsőrészgyártó szakmunkásként fognak vé­gezni. Milyen kilátásaik vannak ezeknek a fiataloknak, ők hogy látják helyzetüket, erről kérdez­tük őket. — Véletlenül jöttem ide, eredetileg az egészségügyi szakiskolába felvételiztem, de oda helyhiány miatt nem vettek fel - mondja Keppel Annamá­ria. A dombóvári kislány a szakmunkásképző után tovább akar tanulni, Martfűre, a cipői­pari szakközépiskolába készül. Úgy véli, magasabb képzett­séggel könnyebb lesz munkát találnia, meg aztán pár év alatt csak eldől, mi is lesz a dombó­vári gyár sorsa. Osztálytársával ellentétben a kurdi Marosi Melinda eredeti­leg is ezt a szakmát választotta. — Kesztyűsnek készültem, először az általános iskolában hallottam erről a szakmáról, az­tán meg az utcánkban lakó egyik nénitől, aki itt dolgozott. Eljöttünk gyárlátogatásra, meg­tetszett, ezt választottam. Bár kesztyűsnek készültem, azért ez a cipőfelsőrész-készítés sem rossz, csak legyen munkánk, - mondja 16 évesektől szokatlan bölcsességgel a kislány. — Ha talpon akarunk ma­radni, a termelést sokkal szer­vezettebbé kell tenni - állítja Deák Zoltán igazgató is, akinek tulajdonképpen addig, míg nem önálló a dombóvári gyár­egység, nem sok újítási lehe­tősége van. Talán, majd ha a pécsi anyavállalat áprilisban részvénytársasággá alakul, ak­kor lesz valami változás. Hogy addig mi lesz? Tűzik továbbra is minibálbérért a cipőfelsőré­szeket a kesztyűipari szak­munkások. F. Kováts Éva Fotó: Ótós Réka Szíjjákl r A napokban vetített a Ma­gyar Televízió egy dohányzásról szóló angol filmet. Igaz, hat év­vel ezelőttit, olyan tipikus mélyhűtöttet, amely éppen „csak" az ízét, zamatét vesz­tette el. Pedig tudományos fil­meknél nem biztos, hogy ártana az aktualitás. De igazán nem akarok bele­szólni a mi kis „televízsönünk" belügyeibe, s tulajdonképpen nem is illene most kötekednem, hiszen akadt egy-két nyomot hagyó pillanata a filmnek. No, nem a sete-sutára sikeredett „rákot okoz, nem okoz annyira rákot" típusú dohányzásellenes, dohánygyártó vitára gondolok, s mégcsak nem is az államkasz- szákba befolyó, megdöbbentően hatalmas bevételek jutnak eszembe. Ugyan kérem, ezek már régi történetek! Az én fantáziámat valójában az a kép indította meg, ahol négy fehér köpenyes(l) férfiú a kész termék minőségvizsgálatát végezte. Az volt a munkájuk, hogy szítták a mérgező, bűzlő rudacskát. Feltételezem, gyer­mekkorukban ók sem arról ál­modoztak csillagfényes, nyári estéiken, hogy „ha felnövök, kátrányszívó leszek egy nagy-nagy cigarettagyárban". Aztán valakinek ezt is csinálnia kellett, akár az utcasöprést vagy a nyilvános klozet takarítását. Aki nem hajlamos a rákra, úgyis megmarad... Ha jól belegondolok, nálunk is van egy egyre növekvő réteg, amely igencsak szíjjá — lega­lábbis a fogát. Ők azok, akik nem „kívánják" a tejet, a sajtot, a húst, a gyümölcsöt, a zöldsé­get, jó nekik a mócsing, hetente kétszer a tej, egyszer a hús, meg a harmadosztályú alma. Persze, aki bírja vitamin és fehérje nél­kül, az úgyis megmarad ... Igaz, ehhez a próbához, rájuk nem adnak fehér köpenyt. KRZ Vállalati igények kielégítése Nemzetközi autóbusz- vezetői továbbképzés A Gemenc Volán szek­szárdi üzemigazgatóságán autóbuszvezetőknek szer­veznek az elmúlt év decem­bere óta nemzetközi tovább­képzést. Erre azért is van szükség, mert ez év január 1 -jével csak azok végezhetnek nemzetközi szállítást, akik ilyen jellegű bizonyítvánnyal rendelkeznek. Borkő Lász- lóné oktató-nevelő tiszt el­mondta, mivel a vállalat ma­radék fő profilja az autóbusz­vezetés, ezért vált szüksé­gessé a rendszeres tovább­képzés mellett az ez irányú képzés is. — Ehhez az engedélyt a Budapesti Közlekedési Éőfe- lügyelettől kaptuk meg. A megye üzemigazgatóságai­nak jeleztük a lehetőséget, akik éltek is ezzel. A szerve­zéskor fő szempontként ke­zeltük a vállalati, belső igé­nyek kielégítését, de külsősö­ket sem utasítottunk vissza. A gyorsított tanfolyam, mely annyit jelent, hogy tíz napig tart, széles körű anyagot ölel át. Kresz-műszaki ismeretei­ket bővíthetik, de vámismere­tekkel, vezetéstechnikával, továbbá nemzetközi forgalmi ismeretekkel is megismer­kedhetnek a sofőrök. Ä tanu­lást segíti az országonként kidolgozott tételsor, melyek rendelkezésre állnak. Az el­méleti és gyakorlati tudás mellett rendkívül fontos az autóbuszvezetők nyelvisme­rete, mégpedig angol, német és orosz nyelvből. Ezek isme­rete a külföldön való konzul­tálás szempontjából rendkí­vül fontos. Eddig három tur­nus szerzett bizonyítványt.- p.tcri -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents