Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-21 / 44. szám

1992. február 21. DUNAFOLDVAR KÉPÚJSÁG 13 t Az átalakulás küszöbén Röviden Magyar Lajos, a Kertba­rátok és Kistermelők Or­szágos Szövetségének tit­kára tartott előadást hétfőn a földvári kertbarátklub­ban. Tájékoztatta az érdek­lődőket a KKOSZ működé­séről. Elmondta, hogy az országos egyesület anyagi­lag nem tudja támogatni a helyi körök tevékenységét. A szervezet félmillió forint támogatást kapott erre az évre. A budapesti központ információkkal, szaktanácsadással, elő­adásokkal és közvetítéssel tudja segíteni a klubokat. * Nándori Klára, Duna- földvár főépítésze tart elő­adást február 24-én a kert­barátok klubjában, a város műemlék épületeiről. A program este hat órakor kezdődik a művelődési központban. * „Ma minden nagyon jó" ­ez a címe az Orfeum Kabaré műsorának, amellyel ma este nyolc órakor lépnek fel a földvári peadagógusbá- lon. A mulatságot Valen- tin-nap jegyében tartják, amelyen a bölcskei Berek zenekar muzsikál. * A Hortobágyról tart vetí­tettképes előadást Kapocsy György, a Fővárosi Állat- kert fotósa, hétfőn délután három órától, a művelődési házban. A moratórium után Regionális tv Újvárosban A frekvenciamoratórium várható eltörlése után a duna­újvárosi városi tv a lehető leg­korábban szeretne sugárzott műsorral előrukkolni. A Par­lament előreláthatólag márci­usban tárgyalja a médiatör­vényt - és remélhetőleg feloldja a tilalmat -, így elképzelhető, hogy rövidesen húsz települé­sen lesz fogható a Dunaújvárosi Televízió műsora. A tv nyolca­dik éve ad műsort kábelen - he­tente ötször jelentkeznek helyi információkkal illetve két alka­lommal vetítenek filmeket -, és 1988 óta porosodik frekvencia­kérelme a hatóságnál. A tv vezetői megkeresték a környező települések önkor­mányzatait. Dunaföldvárra is eljuttatták ajánlatukat, s a kép­viselő-testület várhatóan a kö­vetkező ülésén dönt arról, csat­lakozik-e a tv fejlesztéséhez. A 30 kilométeres körben su­gárzó adó beszerzése lakoson­ként 150 forintot jelentene, míg a fenntartási és működési költ­ségek fejenként havi 5-6 forin­tot tennének ki. A stúdió fej­lesztését - amelyet a megnö­vekvő feladatok tesznek szük­ségessé - várhatóan a dunaúj­városi önkormányzat biztosítja. A regionálissá alakuló televí­ziót az önkormányzatok hoz­nák létre és működtetnék. A központi stúdió a már sokéves tapasztalatokkal működő DTV lenne, itt gyártanák és innen sugároznák a műsort. Ä közszolgálati televízió szerkesztősége fölött egy - a tel­jes régió érdekeit képviselő - bizottság működne. — A törvények „kereszttü­zében" hogyan lehet a munkát tervezni manapság? — Ezeket a törvényeket egymással párhozamosan végre kell hajtani, ezen nincs mit keseregni. Emellett a leg­fontosabb, hogy a szövetkezet működőképes maradjon. Tűr­hető évet zártunk, a mostani eredményünk hat és félmillió körül van. Erre az évre még ugyanúgy kell mindenféle tevékenység- körben tervezni, mint koráb­ban. A nagyobb gond, hogy hogyan vészeljük át úgy ezt a mostani, nehéz időszakot úgy, hogy talpon tudjunk maradni. Ä kereskedők között ugyan­akkor megjelentek a — finoman szólva - komolytalan üzletem­berek, és olykor a szélhámosság határát súroló ügyleteket akar­nak lebonyolítani. Ezeket is ki kell védeni. Roppant nehéz a bankokkal szót érteni, ami bizonyos szempontból érthető is, hiszen hitelt kérni annak „illő", akinek van arra fedezete, hogy azt vissza is fizeti. A bankok az át­alakuló gazdasági egységek esetében felteszik a kérdést, hogy ki fogja majd visszafizetni a hitelt. — Meglehetősen nyugtala­nok az emberek a bizonytalan­ságok miatt. — A változás ellenreakciót vált ki, még abban az esetben is, ha a tsz-tag érdekét szolgálná, és manapság elég nehéz bema- gyarárni, hogy ez mind az ő ér­dekében van. Bizonyára ez hosszú távon így van, ám most sok keservvel fog járni. Lehet, hogy évek múlva a kistermelés is kinövi magát. Az azonban nyilvánvaló, hogy ennyi ember nem fog megélni a mezőgazdaságból, mint ma. A fő változás tehát az, hogy ugyanennyi terméket sokkal kevesebb embernek kell majd előállítania, függetlenül attól, hogy milyen szervezeti keretek között. Ami most történik, az bizo­nyos fokig vakrepülés. „Vakre­pülni" pedig csak az tud, aki sötétben is lát. Aki ezt meg tudja tenni, annak esélye van a kilábalásra. A kockázat óriási, egy rossz döntés pillanatok alatt csődbe juttathatja a céget. A bizonytalanság ugyanakkor felszínre hozza az átgondoltabb cselekvést, megdolgoztatja a szürkeállományt. Ez egy nagy kihívás, hiszen aki most kibírja, az már bizonyosan életben ma­rad. — Ön a napokban tudta meg, hogy a tsz földterületének mekkora hányadára nyújtottak be kárpótlási igényt. — Igen, eléggé meglepett, hiszen a 84 ezer aranykorona értékű terület majd kétharma­dára, mintegy 54 ezer aranyko­ronányi földre érkezett be igény. Hangsúlyozom, ez még nem elbírált kérelem, tehát le­het ennél kevesebb. — Mikor fordul „élesbe" az átalakítás? — A törvények értelmében történik a vagyonnevesítés, ta­vasszal összehívjuk a közgyű­lést, dönteni kell az új szervezet megalakításáról. Ezeket - elég szoros határidővel - párhuza­mosan egymás mellett kell vé­gezni, és közben persze gaz­dálkodni kell. Egy biztos, ha nem maradunk életképesek, ha veszteségbe futunk, az veszé­lyezteti az átalakulást, mert a veszteséget elosztani üzletrész­ként eléggé kényelmetlen do­log. Az átalakulással kapcsola­tos teendőket csak úgy tudjuk végrehajtani, ha az elvetett terményeket le tudjuk aratni, el tudjuk adni, mert ott, ahol cső­döt jelentenek, a végrehajtással nagy gondok lesznek. Értelmet­len lenne lábon álló terménnyel árverezni a földet, hiszen akkor a ráfordított költségeket is kérni kellene. Ezért úgy gondolom, hogy valamikor az ősz folya­mán fog ez kicsúcsosodni, az­tán, hogy befejeződik-e még ebben az évben, az kérdéses. Jósnak kellene lenni, hogy meg tudjam mondani. Sok kárpótlást igénylő nem akarja művelni a területét, csak a tulajdonjogot akarja megsze­rezni, és műveltetni akarja. Ma arról nyilatkozni, hogy ősszel lesz^e ez a cég, ha igen, milyen formában, és akar-e bérbe venni földet, s ha igen, akkor éppen azt a földet ki akarja-e venni művelésre, felelőtlenség lenne. — Meglepetésszerűen hatott a hír, miszerint nem kaphatnak munkanélküli segélyt, akiknek a foglalkoztatását tsz szünetel­teti. — Annál is inkább, mert feb­ruár 16-án értesítették őket ar­ról, hogy attól a naptól kezdve nem jogosultak a segélyre. Ez teljesen érthetetlen akkor, ami­kor a tsz is fizeti a munkanél­küli hozzájárulást. A tagság megszüntetéséből származó kötelezettségeket pedig nagyon sok tsz nem tudja vállalni, hi­szen sokhelyütt még a vetőmag vásárlása is gondot okoz ... Döntés előtt Kuratórium a művelődésért r 0 Megújul a városháza nagyterme Egy a lehetséges megoldások közül: Csepeli István ajánlata A városháza felújításáról ír­tunk már korábban is. Rövide­sen sorra kerül a ház nagy­terme, ahol a frigyek köttetnek, és ahol a tisztelt testület hozza döntéseit. A munkára pályáza­tot írtak ki. A testület rövidesen dönt arról, hogy a beérkezett tervezetek közül melyiket látná szívesen a falakon. Niki Katalin puha, tágas kör­nyezetet valósítana meg: a te­rem magasságának kétharmad részéig textiburkolatot tervez, melynek kárpitja megegyezne a bútorokéval. A teret tükrökkel „varázsolná" nagyobbra és a különféle funkciókhoz modul berendezést javasol, amely megkönnyítené a rendezvé­nyek lebonyolítását. Szabó Imre álmennyezetes megoldást kínál. Elképzelése szerint e szerkezetre festett vagy furnérozott faforgács négyzetlapokat helyeznének, így a világítási és hangosítási rendszert fölé lehetne szerelni, így az rejtve maradna. Hasonló burkolást javasol a falakra is, melynek betételeme színtűmé-' rozott forgácslap lenne. f Csepeli István elképzelése leginkább az Erdélyben és az Ormánságban ma még fellel­hető kazettás templomok bel­sőépítészetére emlékeztet. Ezek a festett , asztalosmunkák egy-egy régi mester kezemun- káját őrzik. Kultúrhagyománya Nyugat-Európából származik, nemcsak templomok, hanem kúriák falait is ékesítették egy­kor e kazettás szerkezetek. A művész tervei szerint a meny- nyezet kazettáin kívül a falbur­kolatot és a székeket is ezek a motívumok díszítenék. Kulturális önkormányzat alakult Korábban már írtunk arról, hogy kulturális önkormányza­tot hoznak létre Földváron. A terv immár megvalósult. Vida Sándornak, a művelődési köz­pont igazgatójának kezdemé­nyezésére a múlt pénteken megalakították a testületet. Eb­ben helyet kaptak a helyi cso­portok, kisközösségek, egyesü­letek és intézmények képvise­lői, akik eddig is tettek a város közművelődéséért. A kuratórium tagjai: Mádi Magdolna, a népművészeti egyesület táncegyüttesének ve­zetője, Borzavári István, a Du- naföldvári Kulturális Egyesület önképző körének képviseleté­ben, Végh István, az UFO-klub vezetője, Teleki Károly, a Föld­vár és a gyermek táncegyüttes vezetője, Molnár György, a DUKE zenei szekciójának veze­tője, Telekiné Rábai Melinda, az énekkar, és az újjáalakuló Páva-kör népdalkörének veze­tője, dr. Velis Béláné bábszak- körvezető, Molnár lászló, a természetvédők képviseleté­ben, Raffainé Kókány Judit, a DUKE gyermekklub szakmai vezetője, Szeleczky József, a kertbarát klub korelnöke. A színjátszók képviseletében Smuk Imre a játékszín és Baksai Erika a diákszínpad szakmai vezetője. A művelődési központ szakmai csapata: Tamási Lászlóné, Pa­taki Dezső, Kovács Zoltán és Vida Sándor. A hímzőszakkör és a nyugí- jasklub is küld egy-egy delegál­tat a kuratóriumba. A kuratórium rövidesen megalkotja szervezeti és mű­ködési szabályzatát, és az ön­kormányzat ad hoc bizottsága­ként kíván működni. Dönt az önkormányzat által a kulturális területre jutó pénzek felosztá­sáról, az eszközök racionális kihasználásáról. A kuratórium szorgalmazza új körök, egyesületek megala­kulását. Tervek már vannak Meglehetős foghíj tátong a Kossuth Lajos utcában, a szerb templom mellett. A területet egy fölvári vállalkozó, Czobor György kapta - és vészi majd meg - az önkormányzattól, hogy ott egy kétemeletes házat építtesen. Á tervek már elké­szültek: a földszinten tizenkét iroda kap majd helyet, az első emeleten hat, a másodikon öt lakás lesz, mindkét szinten to­vábbi két-két irodával. A vállalkozón kívül jelenleg a városban senki nem épít laká­sokat, A házban ötven és nyolcvannégy négyzetméteres otthonok lesznek, kulcsrakész illetve szerkezetkész átadással, a vevők igényei szerint. Az elő­zetes felmérés szerint vala­mennyinek lesz gazdája, per­sze, kérdés, hogy hányán ma­radnak a ringben, ha be kell fi­zetni a vételár egyharmadát. Amikor ez megtörténik, és a ki­vitelezővel is megköti a szerző­dést a vállalkozó, kezdődhet a munka, és az önkormányzat is hozzájuthat a telek árához ... I A foghíjas terület ma ... Vakrepülök előnyben Interjú Ferenczi Jánossal, a Virágzó Tsz elnökével

Next

/
Thumbnails
Contents