Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám

2 KÉPÚJSÁG VILAGTUKOR - HAZAI TŰKOR 1992. február 19. Kérdőjelek Merre tart Szlovákia ? Jan Carnogursky szlovák miniszterelnök úgy fogal­mazta meg elképzeléseit a csehek és szlovákok jövő­beni együttéléséről, hogy az „keveréke lesz a föderáció­nak és a konföderációnak", vagyis más, mint a jelenlegi. Mit jelenthet ez? A szom­szédos Ukrajna és a balti ál­lamok függetlensége, Hor­vátország és Szlovénia új nemzetközi elismertsége nem maradt hatás nélkül Szlovákiában. A szlovákok 67 százaléka szerint a jelen­legi föderációs rendszer a csehek számára előnyös; csak a szlovákiaiak 20 szá­zaléka tart attól, hogy a függetlenné válás akadá­lyozná a gazdaság fejlődé­sét; s mindössze 30 százalé­kuk ítéli helyesnek Havel elnök politikáját. Vagyis fokozódó szlovák önállósodási törekvésekre lehet számítani? A Die Welt min­denesetre figyelmezteti azokat a politikusokat és publicistákat, akik elkép­zelhetetlennek vélik a mai Cseh-Szlovákia felbomlá­sát, „mily gyorsasággal avultak el hasonló vélemé­nyek a jugoszláv és szovjet esetben". Tehát? Erre is vo­natkozik a politikai alap­igazság: arra kell számítani, ami történhet, nem pedig arra, amit az szeretne, akit nem kérdeznek meg, ami­kor döntenek. Ez mostaná­ban sűrűn visszaköszönő tapasztalat a közelünkben s távolabb egyaránt. Kocsis Tamás (FEB) Az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezőek Nem alkotmányellenes az al­kotmánybírósági törvény azon rendelkezése, amely főszabály­ként azt írja elő, hogy az Al­kotmánybíróság által meg­semmisített jogszabályt a hatá­rozat közzétételétől nem lehet alkalmazni, és a jogszabály megsemmisítése a határozat közzététele előtti jogviszonyo­kat nem érinti. Ez áll összhang­ban a jogbiztonság követelmé­nyével - mondta ki tegnap az Alkotmánybíróság. A munkanélküli szövetkezeti tagok járadéka Félreértés, hogy a munkanél­küli szövetkezeti tagok nem kaphatnak munkanélküli jára­dékot, állította a Munkaügyi Minisztérium képviselője, az Érdekegyeztető Tanács ad hoc bizottságának tegnapi ülésén. A munkanélküli-ellátáshoz vi­szont a munkaviszony meg­szüntetése szükséges. Nem fo­gadható el, hogy azért szünetel­tessék a munkaviszonyt a szö­vetkezetek tagjaik egy részénél, hogy így kelljen állásidőt fi­zetni, hiszen ez idő alatt a tag megkaphatja a munkanélküli járadékot. Az új törvényi ren­delkezés egyik célja éppen a tagsági és munkaviszony mi­benlétének megfelelő tisztá­zása. A szövetkezetekben ha nem tudják foglalkoztatni a ta­got vagy állásidőt fizetnek, vagy megszüntetik a munkavi­szonyt, ekkor jogosult lesz a tag a munkanélküli-ellátásra. Amennyiben a munkaviszonyt ' közös megegyezéssel szüntetik meg, ez lehetetlenné teszi a felmondási térítés és a végki­elégítés kifizetését. Erre fel kell hívni a tagok figyelmet. Az át­meneti törvénnyel együtt - az ipari szövetkezeteknél egyálta­lán nem, a téeszeknél pedig nem hatálytalanították a mun­kaviszony szüneteltetésére vo­natkozó rendelkezéseket. Előjegyzések az Opel Astrára Megkezdték az előjegyzések felvételét Szombathelyen az Opel Astrára, amelyet a tervek szerint márciustól sorozatban szerelnek össze a szentgott­hárdi Opel gyárban. Az elő­jegyzéseket a vasi megyeszék­helyen, az Agroker vállalatnál működő Opel márkakereske­désben lehet kérni, 100 ezer fo­rint előleg befizetése mellett. Adó- tanács -adó Szabályok a mezőgazdaságban Ingatlan, ingó, vagyontárgy, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem. Mit kell er­ről tudni? Az ingatlan és vagyoni ér­tékű jog átruházásából, vala­mint az ingó dolog nem üz­letszerű értékesítéséből szár­mazó bevételnek a megszer­zés idején képviselt forgalmi értékkel, a szerzéssel és az át­ruházással, valamint az ér­téknövelő beruházással kap­csolatban felmerült kiadások­kal csökkentett része a jöve­delem. Forgalmi értéknek - az ingyenes szerzések (ajándék, örökség) kivételével, ahol is az illetékhivatal által megál­lapított forgalmi érték számít - a szerződés szerinti teljes vételárat kell tekinteni. A la­kásbérleti jog forgalmi értéke a lakás használatbavételi díj tízszerese, állami visszavásár­lás esetén pedig a kapott elle­nérték. Külföldről behozott ingó dolog forgalmi értékeként a vámkiszabás alapjául szol­gáló forgalmi érték szolgál. Az olyan ingó dolognál, amely nem esik vámkezelés alá, a számla szerinti, forintra átszámított értéket kell figye­lembe venni. Ha az ingó dolognak és az 1992. január 1-jéig megszer­zett ingatlannak, vagyoni ér­tékű jognak a szerzés idején képviselt forgalmi érték 25 százaléka a jövedelem. A tel­jes vételárba az átvállalt pénz­intézeti hitel is beszámít. Ingatlan értékesítésnek te­kintendő az ingatlan gazda­sági társaságba történő olyan bevitele (apport) is, amely tu­lajdonváltozást eredményez. Ez esetben a szerződés sze­rinti vételárnak a társaság ál­tal e címen jóváírt összeget vagy a bevitt ingatlanra tekin­tettel megszerzett vagyoni ré­szesedést kell figyelembe venni. Az ingatlanok cseréjénél az adókötelezettséget úgy kell tekinteni, mintha a magán- személyek külön-külön adás­vételi szerződést kötöttek volna. Az 1992. január 1-je után szerzett ingatlan elidegeníté­sénél a szerzéskori forgalmi értéket csökkenteni kell a szerzéssel kapcsolatban igénybe vett vissza nem térí­tendő munkáltatói, illetőleg a helyi önkormányzati támoga­tás, valamint az ezzel össze­függésben elengedett hiteltar­tozás összegével. Növelni kell viszont a szerzéskori forgalmi értéket a jelzáloggal biztosí­tott hitel megfizetett kamatá­val. Az 1982- január 1-jéig szer­zett ingatlan 1992. január 1. utáni értékesítése esetén ke­letkezett jövedelem adómen­tes. Az ismertetett módon megállapított jövedelemnek csak az 50 százalékát kell a magánszemély többi jöve­delméhez hozzáadni, a jöve­delem másik fele mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Az ingatlan átruházásból származó bevétel lakás célú felhasználása nem eredmé­nyez adómentességet, hanem az mindaddig nem bevétel, míg a jogosult tulajdonát ké­pezi az állandó lakás céját szolgáló lakás, haszonélvezeti joga a használati jog vagy a bérleti joga fennáll. A jogosult alatt a magánszemélyt, a há­zastársat és az egyeneságbeli hozzátartozót kell érteni. Az ilyen ingatlan (jog) átruhá­zása adófizetési kötelezettsé­get keletkeztet. A lakáscélú beruházásra nemcsak az ingatlan átruhá­zásból származó - az előző­ekben már ismertetett módon megállapítandó - jövedelmet, hanem a teljes bevételt kell rá­fordítani, ahhoz, hogy az ne minősüljön bevételnek. A törvény betűje szerint az adóköteles bevételnek az a ré­sze nem minősül bevételnek, amelyet a magánszemély .sa­ját maga, házástársa vagy egyeneságbeli hozzátartozója részére a szerzéskori forgalmi értéket, a szerzéssel és az át­ruházással kapcsolatban fel­merült költségeket, valamint az értéknövelő beruházásra fordított kiadásokat megha­ladóan használ fel lakáscélú beruházásra. Amennyiben 1992. január 1-jét követően megszerzett ingatlan átruhá­zására kerül sor, az un. nem bevételnek minősülő összeg megállapításánál már ismer­tetett növelő és értékcsök­kentő tételeket is figyelembe kell venni. Chrudinák, az üldözött áldozat Manapság már semmin sem szabad meglepődni. Azon sem, ha egy közismerten elismert személyiségről kiderül, hogy mégsem volt közismerten elis­mert. Chrudinák Alajosról például mindeddig azt gondoltam, hogy ama átkos régi rendszer­ben is a azon sztárriporterek közé tartozott, akiket a hatalom évtizedeken át a tenyerén hor­dozott. S íme, kiderül, hogy ez távolról sincs így. Nem más, mint maga Chrudinák világosí­tott fel arról, hogy mekkorát té­vedtem. Népnemzeti hetila­punk ugyanis közölte azt a meglehetősen ingerült hangvé­telű levelet, melyet Chrudinák Alajos intézett Hankiss Ele­mérhez, a televízó elnökéhez. Ebben olvasható az alábbi kité­tel: „A hatalom 56-tól kezdve ép­pen azért üldözött, kizárt, elbocsá­tott, lecsukott, felelősségre vont, bírált, büntetett és akadályozott munkámban, mert mindig a saját véleményem, meggyőződésem sze­rint szóltam és cselekedtem, mert nem voltam soha senkinek sem csatlósa, ölebe, mert nem csatla­koztam semmilyen hadhoz." ’Az egyébként zengzetes idé­zet elolvasása után talán nem is marad más hátra, mint elismerő bólintásunk, s képzeletbeli fér­fias kézfogásunk azzal az em­berrel, aki mindig saját vélemé­nye szerint szólt. Bizonyára így tett akkor is, amikor Sághy Il­dikó Szerelemtől a színpadig című interjúkötetének egyik szereplőjeként nyilatkozott. (A könyv 1985-ben jelent meg a szerző magánkiadásában). Chrudinák Alajos az interjú be­vezetéseként mindenekelőtt el­árulja az olvasónak, hogy kitől is kapta a bizonyára manapság is büszkén vallott hitét és tartá­sát: „szerény jó munkásember és igaz kommunista" apjától. A kis Alajos életútjának to­vábbi állomásaként szíwel-lé- lekkel vett részt az úttörőmoz­galom megteremtésében: „Az­tán 1950-ben az első úttörőkül­döttséggel a Szovjetunióba utaz­hattam. Mindez nyilván hozzájá­rult ahhoz a döntésemhez, hogy érettségi után a nemzetközi kapcso­latokkal kívántam foglalkozni." Elhatározása mindenesetre si­kerrel járt, felvételt nyert a moszkvai Nemzetközi Kapcso­latok Intézetébe. A rádió 1965-ben kereste meg: az üldö­zött, kizárt, elbocsátott, lecsu­kott, stb. Chrudinák nemes egyszerűséggel így vall a meg­keresés utáni időszakról: „ripor­ter és műsorszerkesztö lettem, a közel-keleti kultúra szakértője." Persze, ez nem lehetett ilyen egyszerű: hiszen - ahogy azt levelében ki is fejti Chrudinák - a hatalom bizonyára akadá­lyozta munkájában. Vagy még­sem? Az interjú következő so­rait szemügyre véve némi két­ség támadhat az olvasóban: „Ráadásul abba, amit én csinál­tam, nem szólt bele senki.” Vagy esetleg később következett volna be az akadályozás, a fele­lősségre vonás, már a televízió­nál, a Panoráma időszakában? De miért is történt volna ilyesmi, hiszen Chrudinák sze­rint „a Panorámában őszintén és kezdeményezóen elemezzük és ér­tékeljük ellentmondásos világun­kat és a világban zajló eseménye­ket. A külpolitikai szerkesztőség azért képes mindezt megvalósítani, mert nálunk igazi műhelymunka folyik. Nagyszerű munkatársakat sikerült ebbe a műhelybe vonza- nom, mert a jelenlegi demokratikus légkör, a vitaszellem, szerintem éppen ilyen műsorokat igényel." Világos beszéd, s ne feledjük, hogy az interjúkötet megjelené­sekor 1985-öt írtunk, amikor persze még más szelek fújtak. S ha befejezésként fellapozzuk az 1990-ben kiadott Ki kicsoda? című alapművet, még néhány érdekes adalékot tudhatunk meg a három és fél évtizeden át üldözött, ám mindig a saját vé­leménye és meggyőződése sze­rint szóló Chrudinák Alajosról. Rögtön tegyük hozzá, hogy 1957-ben Chrudinák Alajosnak valóban számos kellemetlen­ségben lehetett része, mivel - miután Nagy Imre ideológiai platformján állt - kizárták az ország összes egyeteméről. Ám ugyanebben az évben „óraadó, nyelvtanár a TIT József Attila Szabadegyetemen, dolgozik az Országos Fordító Irodán. 1965-68 az ELTE BTK sémi filo­lógiai tanszékén tanít. 1966-72 a Rádió szerkesztő riportere, 1972-77 a MTV külpolitikai szerkesztőségének helyettes vezetője, 1977- külpolitikai fő- szerkesztő, 1989- a Miniszterta­nács Nemzetiségi Kollégiumá­nak tagja." Kitüntetései: Rózsa Fe­renc-díj (1977), SZOT-díj (1979), Balázs Béla-díj (1982), a miskolci tv-fesztivál fődíja (1976, 1978, 1980, 1982), Arany Nimfa-díj (Monte Carlo, 1980), a lipcsei filmfesztivál külön- díja (1981). 1968-tól kezdődően több, mint 70 nagy riport-do­kumentum filmet készített, első fontosabb munkája: Moszkva magyar diákszemmel (1970). íme, egy sokat szenvedett, bí­rált, büntetett, felelősségre vont, akadályozott, stb. ember harmincöt éves üldöztetésének stációi. Mindezek ismeretében csak egyetérthetünk a levelet közlő hetilap Chrudinák harca címet viselő vezércikkének első mon­datával: „Átalakuló világunk­ban a legnagyobb vereséget ta­lán a tisztesség szenvedte." Szeri Árpád Parlamenti felszólalás Kapitány Ferenc a TB-ről (Folytatás az 1. oldalról) nem tudnak. Köztük vannak magánszemélyek is milliós nagyságrendű összeggel. Kü­lönösen az utóbbiak, de a jogi személyek közt is vannak olya­nok akik a tartozás kiegyenlí­tése fejében különböző vagyon­tárgyakat, köztük ingatlant is felajánlanának. Most, amikor előttünk áll jogos követelésként a nyugdíjemelés, az egészség- ügyi dolgozók fizetésemelése, a szolgáltatások színvonalának emelése, minden eszközt meg kell ragadni a fizetőképesség fenntartására. Miután előreláthatólag a TB Főigazgatóság kintlévősége növekedni fog, így fennáll a ve­szélye annak, hogy a társada­lombiztosítás a feladatát igen nagy nehézségekkel tudja csak ellátni. Ez a körülmény teszi indokolttá a módosítást, mely­nek alapján a TB Főigazgatóság a követeléséhez igen rövid időn belül - a hosszantartó pereske­dés helyett - hozzá tudna jutni. Nyugodtan tekinthetjük a ve­szett fejsze nyelének, mert ha ezek a főként nagyvállalatok felszámolásra kerülnek ugyanis számukra más jövőt nem látok - a megmaradó va­gyonukat privatizálva a hitele­zők viszik (gondolok itt a ban­kokra is) magukkal a pénzt és a TB előnytelen rangsorolása mi­att hoppon marad. De az ál- ^ lamháztartás sem részesül be­lőle. A privatizációval teljesen kicsúszik a klasszikus megha­tározásban vett társadalmi tu­lajdonból. Az állam is és a TB is vesztesként kerül ki e gazda­sági megoldásokból. Érdekességként említem, hogy például Kaposváron a • Megyei TB Igazgatóság irodái SZOT palotában vannak. Ezért évi 30 millió forintot fizet a TB a SZOT-nak. Hasonló a helyzet szűkebb hazámban Tolna me­gyében is, ahol ugyancsak bér­letet fizet a TB. Ha mindezek tudatában arra gondolunk, hogy még a pártál­lam idejében is olyan rendeletet szültek, hogy - mint már mon­dottam - kártalanítással kell a vagyont juttatni, de nyilván az állambácsi jóvoltából mégsem fizettek, akkor van mit ezen a téren is rendezni. Nem apró­pénzről, milliárdokról van szó. A társadalom minden tagjának tulajdonáról. * A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 136,55 139,35 ausztrál dollár 58,28 59,52 belga frank (100) 230,27 234,93 dán korona 12,23 12,49 finn márka 17,35 17,75 francia frank 13,93 14,21 görög drachma (100) 41,05 41,89 holland forint 42,12 42,98 ír font 127,31 129,91 japán yen (1000) 60,74 61,94 kanadai dollár 64,92 66,32 kuvaiti dinár 262,51 268,01 német márka 47,39 48,35 norvég korona 12,10 12,34 olasz líra (1000) 63,18 64,46 osztrák schilling (100) 673,54 687,14 portugál escudo (100) 55,15 56,25 spanyol peseta (100) 75,62 77,14 svájci frank 52,58 53,66 svéd korona 13,06 13,32 USA dollár 77,34 78,90 ECU (közös piac) 96,99 98,95 Varga Béla köszöntése Varga Bélát, a II. vüágháború utáni első Nemzetgyűlés elnö­két köszöntötték tegnap, nyolc­vankilencedik születésnapján tisztelettel és szeretettel a Ma­gyar Köztársaság vezető tiszt­ségviselői. KIS- ES NAGYKERESKEDŐK, ÉPÍTKEZŐK FIGYELEM! Fenyőgerenda, palló, deszka, tefőléc, osztrák hajópadló, lambéria, fenyőrönk, nyárrönk és fűrészáru, raklapelemek kaphatók! Betonvas: 28 Ft/kg. Cím: ELŐD KFL., Szentendre, Előd u. 2. Tel.: 26/10-004, 10-298. Telefax: 26/10-552. _______________________________(4) T estületi ülés Tolnán Kárpótlás Fácánkertnek Hétfő esti rendkívüli testületi ülésükön csak két napirendi ponttal foglalkoztak a tolnai képviselők. Először a város 1992 évi költségvetéséről tár­gyaltak. Hosszas vita és több módosító javaslat elfogadása után úgy döntöttek, hogy a gazdasági bizottság által kidol­gozott, s most végleges for­mába öntött változatot - ahogy a jogszabály előírja - a követ­kező, a február 24-ei ülés elé vi­szik, s ott szavaznak róla. A másik kérdés Tolna és Fá­cánkert közös ingatlanainak vagyonmegosztása volt. A két település 1971. január 1-jétől 1990. december 31-ig közös közigazgatás alatt állott. Ebben az időintervallumban - az ak­kori szokások szerint - a „ki­sebb testvér" szerényebb mér­tékben részesült a javakból, mint a „nagyobb". Néhány példa: Tolnán épült vágóhíd, orvosi rendelő, sportcsarnok, könyvtár stb., míg Fácánkerten csak egyes közintézmények felújítására és központi fűtés szerelésekre tellett. A fácánkertieket kárpótolni kell e sérelemért - döntött a tes­tület. Sikerült közös nevezőre jutniuk a jóvátételi összeg nagyságát illetően is. Eszerint: mintegy 4,7 millió forintot szurkol le Tolna városa a falu- nak, 1993. június 30-ig.-Wy-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents