Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-15 / 39. szám
2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. február 15. Fuvarozási egyezmény Magyar-szlovén miniszteri találkozóra került sor Budapesten. A találkozón aláírták a magyar-szlovén közúti fuvarozási egyezményt, amely teljes összhangban van a fuvarpiac liberalizációját megvalósító európai törekvésekkel, s ennek megfelelően biztosítja a szolgáltatások adminisztratív korlátozásokról mentes áramlását. Ceausescu „hagyatéka" Fél milliárd dollárba kerülne befejezni Ceausescu, a volt román diktátor mega- lomán építményét, a Köz- társasági Palotát. A kolosz- szális, neoklasszicista monstrum egyike a Föld legnagyobb épületeinek, s 80 százalékban volt kész, amikor Ceausescut elsöpörte 1989 végén a forradalom. Eddig 1 milliárd dollárba került az épület, s egy tanulmány szerint további fél milliárdra lenne szükség befejezéséhez. Mentősök sztrájkja A varsói mentőautók vezetői sztrájkjának második napján, csütörtökön felmondott valamennyi sofőrnek a mentőszolgálat vezetése, s katonákat ültettek a mentőautók volánjához. A mentősök nem voltak hajlandóak átvenni a felmondást: keveslik a fizetésüket. Szekszárd város polgármestere, Kocsis Imre Antal 1992. február 18-án, (kedden) 18 órakor a 3. Sz. Általános Iskolában (Kadarka utca) lakossági fórumot tart. Témák:- az 1992. évi költségvetés rendelet-tervezete- II. világháborús emlékmű helyi közlekedés közérdekű várospolitikai | témák. I A GALAXIS KFT. I Utazási Irodájának J ajánlata ÜDÜLÉS I a spanyol tengerparton I BENIDORMBAN 10 nap 7 éj I Utazás: autóbusszal I Elhelyezés: 4 fős appartmanszálló- ban közvetlenül a tengerparton. Időpontok, részvételi díj: I 1992. június 19-június 28. 16.950 Ft/fő I 1992. június 26-július 5. 16.950 Ft/fő I 1992. július 3—július 12. 22.450 Ft/fö I 1992. szeptember 4-szeptember 13. I 22.450 Ft/fő I 1992.szeptemberll-szeptember21. I 16.950 Ft/fő. I Appartmanos elhelyezéssel üdülést ajánlunk I az olasz és a görög tengerparton. I Vásárlóutakat szervezünk: f. Isztambulba 5.500 Ft/fő+20 DEM, Triestbe 1.550 Ft/fő+BBP I Bécsbe 700 Ft/fő+BBP Szabadkára 350 Ft/fő+BBP Várjuk mielőbbi jelentkezésüket irodánkban I Bonyhád, Szabadság tér 13. (Tűzoltó Múzeum) Tel.: 74/51-401. Fejlesztés három területen Testvérvárosi küldöttség Bietigheim-Bissingenből A kapcsolatok rövid múltra tekinthetnek vissza, ám annál gazdagabbak - hangsúlyozta bevezetésként Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere azon a tegnapi rendezvényen, ahol a megyeszékhely német testvérvárosának, Bietigheim-Bissingennek a küldöttei találkoztak a helyi intézmények, vállalatok, társadalmi- és gazdasági szervezetek, sportegyesületek és egyházak képviselőivel. A hat fős bietig- heim-bissingeni delegáció vasárnap délutáni itt tartózkodásáig feszes programot bonyolít le: ebből adódóan a városháza dísztermében tartott találkozón, azaz a kölcsönös bemutatkozáson, majd az azt követő megbeszéléseken Siegrid Geis- ler, a testvérvárosi ügyek referense, valamint Martin Stölzle sajtóreferens vett részt. Eközben Peter Holzwart, Bietigheim-Bissingen második polgármestere a városháza tárgyalótermében építési és városfejlesztési kérdésekben folytatott eszmecserét a jelenlévőkkel, s ugyancsak ekkor Dagmar Lutz múzeumigazgató a Wosinsky Mór Múzeum, Hans Erb rendőrségi szakértő a rendőrség és a főügyészség, Friedrich Gehlen gazdasági szakértő pedig szekszárdi vállalkozói szervezetek meghívásának tett eleget. A párhuzamos rendezvények egyébként egy tudatos koncepció részei: Kocsis Imre Antal polgármester arra mutatott rá, hogy főképpen három területen lenne kívánatos a kapcsolatok további fejlesztése, méghozzá gazdasági, bűnmegelőzési, illetve kultúrális téren. A német vendégek a tervek szerint a mai nap folyamán a Babits Mihály Művelődési Házba, a Kórházba, a Gemenc Expo területére, Kajmádra, valamint Bonbhádra, az ottani sváb bálba látogatnak el.-szá- Fotó: Ótós Réka A kép két szélén a vendégek: Siegrid Geiseler és Martin Stölzle A téeszek átalakulásával kapcsolatos határidők A Magyar Demokrata Fórum Tolna Megyei Választmányának Elnöksége 1992. február 12-i ülésén szükségesnek tartotta az érdekeltek figyelmét felhívni a szövetkezeti törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvényben meghatározott alábbi jogvesztő határidőkre: 1992. február 20-ig kell az önkormányzatnak a téesz-va- gyon iránti igényét bejelentenie. 1992. február 29-ig kell a kárpótlási jegygyei földet igénylőknek érdekegyeztető fórum megalakítását kezdeményezni az önkormányzatnál, mely azt 15 napon belül köteles megalakítani. 1992. március 20-ig kell a vagyonnevesítésre vonatkozó igényét bejelentenie annak, aki legalább 5 évig tagja volt a szövetkezetnek, továbbá annak, aki a megszűnt tagsági viszonyát helyreállította, illetőleg ezek örökösének. 1992. április 30-ig kell a szövetkezet közgyűlésének döntenie a vagyon nevesítéséről. A vagyon nevesítésről meghozott közgyűlési határozat után 60 napon belül lehet szervezeti változást - ideértve a kiválást is - kezdeményezni. Az egyéni, illetve csoportos kiválás 1992. december 31-ig hajtható végre. Vételi jog illeti meg - a helyileg kialakult áron - a szövetkezeti szakcsoport tagját, illetve a haszonbérlőt, ha legalább 5 éve használatban álló földre, valamint a volt szövetkezeti tagot megváltott földjére, ha azt a megváltás óta megszakítás nélkül használja, amennyiben tulajdonszerzési szándékát a szövetkezet felhívásától számított 1 hónapon belül bejelenti. Ezen határidők letelte után igény már nem érvényesíthető. A részletekre vonatkozó felvilágosítást az érdekeltek az Földművelésügyi Minisztérium Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatalában, Szekszárd, Mártírok tere 11-13. sz. alatt, vagy az MDF Szekszárd, Bezerédj u. 2. szám alatti irodájában igényelhetik. Szabó Iván a gazdasági kamara közgyűlésén (Folytatás az 1. oldalról) A miniszter szerint rövid időn belül megváltozna a bányák kedvezőtlen megítélése, ha azok a térségükben lévő hőerőművekhez kapcsolódnának, lényegesen csökkentett veszteségüket kompenzálnák az értékesített erőművi szolgáltatások. Ezt a megoldást tervezik idén a felszámolási eljárások után a Mecsekben és a Bakonyban egyaránt bevezetni. A hazai gazdaság másik nehezen kezelhető problémája az egyre tömegesebben jelentkező munkanélküliség. A tárca vezetője szerint nem jelent megoldást, ha életképtelen munkahelyeket tart életben a kormány. A piacgazdaságban együtt kell élni ezzel a jelenséggel. Olyan, magasabb szintre kell törekedni, ahol a munkanélküli a mainál lényegesen jobb ellátást kap. A közeljövő legnagyobb feladata ezen a téren annak biztosítása, hogy a most regionálisan jelentkező feszültségek kisebb terhet okozva országosan oszoljanak el. Előadásában Szabó Iván külön kiemelte a hazai hitelpolitika várható alakulását. Mint elmondta, ha komolyan akarjuk venni a piacgazdaságot, hiú ábránd az állami eszközökkel kikény- szerített hitelpolitikára várni. A rendelkezésre álló információk szerint az utóbbi két évben a magyar vállalatok, önkormányzatok és a lakosság körében jelentős megtakarítás tapasztalható. Az infláció visszaszorításával »azonban megmozdulhatnak ezek a felgyülemlett pénzeszközök, akkor várhatóan a banki hitelek kamatai is jóval alacsonyabbak lesznek. Az elsődleges feladat tehát az infláció letörése, amiben biztató eredményeket ér el a hazai pénzügypolitika. A miniszter a hazai gazdaság életrekeltésének feltételei között említette még többek között a vállalkozói szféra erősítését az infrastrukturális fejlesztések szükségességét, valamint észszerű mértékig a magyar gazdaság szabályzókkal és állampolgári magatartással történő védelmét. Az 1991. évi munka értékelését követően az idei munkatervet tárgyalta meg a kamarai közgyűlés. Az előző évihez hasonlóan ebben a kiemelkedő szerepet kapnak a gazdaságfejlesztési, érdekvédelmi és érdekegyeztetési törekvések. Az elmúlt évben örömteli módon gyarapodtak a kamara külkapcsolatai, ez volt az összetevője annak, hogy jelentősen bővültek a kamarai szolgáltatások is. Ezt a folyamatot szeretné törés nélkül továbbvinni a szervezet. A célkitűzés megvalósításában eredményesen közreműködhet majd a fokozatosan kiépülő városi kamarai rendszer, az erősödő szakértői munka. A tagok körében egyértelmű igényként fogalmazódott meg egy egységes kamarai törvény létrehozása. A közgyűlés ünnepélyes pillanata volt, amikor a kamara elnöksége által alapított díjakat osztották ki. Kiváló kamarai munkájáért kapott elismerést dr. Gön- döcs István, a Mecseki Szénbányák Vállalat vezetője, Magyar István, a Bö- hönyei AG vezetője, Ma- róthy László, a Paksi Atomerőmű nukleáris igazgatója. A Kiváló vállalkozás címet érdemelte ki a szekszárdi Gemenc Expo, a pécsi HUNOR Skandinávia Kft., a somogyi Surján Rt., a kiváló exportőr pedig a pécsi SIR Kft., a Kaposvári Villamos- sági Gyár, és Bonyhádi Zo- máncárugyár lett a kamara megítélése szerint. K.E. * A társadalmi szervezetek támogatása (Folytatás az 1. oldalról) get szolgáló, országos és regionális feladatokat ellátó szervezetek munkájának segítése. A pályázat elbírálásánál a felosztható szűkös pénzkeret miatt - előnyben részesülnek azok a szervezetek, amelyek- szociális, rehabilitációs, prevenciós és egészségmegőrzési,- ifjúsági és gyermekérdekeket képviselő,- természet- és környezetvédelmi tevékenységet folytatnak. A pályázatnak tartalmaznia kell: 1. Az egyesülésről szóló 1989. évi II. törvényben előírt jogszabályi feltételekre figyelemmel a szervezet bejegyzését igazoló okmány másolatát és alapszabályát. (A szervezet cégszerű megnevezését, címét, egyszámlaszámát, a referens nevét, telefon, illetve telefax számát). 2. A szervezet vagyoni helyzetének részletes bemutatását. 3. A szervezet eddigi tevékenységének rövid érdemi ösz- szefoglalását. (max. 2. oldal). 4. Kimutatást a szervezet létszámáról, annak alakulásáról és az aktív működőképességről. 5. Azt a célt, amelyre a költségvetési támogatást igénybe kívánja venni (max. 2. oldal). 6. Ha már az előző évben részesült költségvetési támogatásban, részletes tájékoztatást annak felhasználásáról. 7. A kért támogatás összegét. Nem vehetnek részt a pályázaton (nem részesülhetnek költségvetési támogatásban) az alábbi társadalmi szervezetek. 1. Politikai pártok, szervezetek és mozgalmak. 2. A munkavállalói érdek- képviseleti szervezetek és szakmai szövetségek. 3. A nemzetiségi és etnikai kisebbségi szervezetek, mert elkülönített költségvetési keretből részesülnek. 4. Azok a társadalmi szervek, amelyek más költségvetési forrásból támogatást kapnak. 5. A hobbi jellegű szervezetek. A pályázó szervezetnek vállalnia kell, hogy a megítélt támogatás felhasználásáról beszámol. A'pályázatokat 1992. március 14-ig az alábbi címre kérjük megküldeni: Társadalmi Szervezetek Költségvetési Támogatását Koordináló Bizottság, 1358. Budapest, Széchenyi rkp. 19. Képviselői Irodaház.Tel: 111-1400/17-78/17-83/17-23 Városi közvetlen: 1311-141. Adótanács adó Jövedelem, szellemi tevékenységből És ha valaki szellemi tevékenységben származó jövedelemből él? Szellemi tevékenységet folytat az a magánszemély, aki eredeti jogosultként - a származékos jogosult, pl. az örökös nem minősül ilyennek - találmány értékesítésből szerzői jogi védelem alá tartozó alkotásból, valamint egyes tudományos és művészeti alkotó tevékenységből szerez önálló tevékenységből jövedelmet. A jövedelem kétféleképpen határozható meg, vagy 10 százalékos költséghányad érvényesítése mellett a bevétel 90 százaléka a jövedelem, vagy a bevételből az annak elérése érdekében követlenül felmerült, igazolt és törvény által elismert költségeket le kell vonni, s a különbözet a jövedelem. Mindkét számítási módnál az e tevékenységből származó jövedelem legfeljebb 100 ezer forinttal csökkenthető. Az összjövedelmet csökkentő kedvezmény azonban csak az önálló szellemi tevékenység jövedelméből vehető igénybe, más jövedelem-forrásra nem vihető át és csak abban az esetben, ha a magánszemély nem alkalmazza az ún. átmeneti szabályt. Fontos szabály, hogy nem illeti meg ez a kedvezmény azt sem, aki a szellemi tevékenységét vállalkozói igazolvány alapján gyakorolja. Az átmeneti szabály szerint, ha az önálló tevékenységet végző magánszemély az 1991. december 31-éig írásba foglalt szerződéssel vállalt önálló szellemi tevékenységet ellenértékeként 1992. évben kap honoráriumot, úgy erre választhatja az 1991-ben érvényes diktált (35, 50, 60 százalék) jövedelem számítási módot. Emellett viszont az 1992. évi tevékenység ellenértékéről származó jövedelmet csak az ún. tételes költségelszámolással lehet megállapítani. Az önálló szellemi tevékenységből származó bevétellel szemben magasabb költség (veszteség) nem számolható el, kivéve az értékcsökkenési leírás összegét. A költség fajtákat nem határozza meg tételesen a törvény, általános szabály az, hogy költség az a kiadás, amely a bevétel- szerző tevékenységgel közvetlen összefüggésben merül fel, az adott tevékenység folytatása és kizárólag a bevétel megszerzése érdekében. A személyes kiadások nem minősülnek költségnek. Nem számolható el költségként a nem jövedelemszerző tevékenység kapcsán vagyontárgy beszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás. Nem költség a hitel- törlesztés, a jogszabály megsértéséből keletkező befizetés - kivéve az önellenőrzési pótlékot -, a kötelezettség nélkül nyújott ajándék, a befizetett nyugdíjjárulék, a földadó és a szja sem. 1 «
