Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-14 / 38. szám
1992. február 14. MEGYEI KÖRKÉP WÚJSÁG 3 Bibliatörténeti előadás Folytatódik a bibliatörténeti előadássorozat a tamási művelődési központban. A következő rendezvényt február 17-én 18 órakor tartják, Szerelem és a házasság címmel. Találkozó a SZÍV-klubban A Tolna Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület SZÍV-klubja február 18-án 17 órai kezdettel tartja következő összejövetelét Szekszárdon, a Beloiannisz u. 1-3. második emeleti tanácstermében. Ezen a családorvoslásról dr. Hangay István megyei tisztifőorvos beszél, majd az Úszás a szívbetegségek esetén címmel Lindauer Zoltán egészségnevelő tart előadást. Klubest Tamásiban A TAMÁSI-ÉRT klubestjére február 15-én, szombaton 18 órakor kerül sor a Tamási Diákcentrumban. Ennék vendége lesz dr. Kiss László egyetemi docens, önkormányzatszakértő. Ebből az alkalomból a Mi az önkormányzati képviselő feladata? és a Ki a jó képviselő? címmel tart előadást. Testületi ülés Várdombon Várdomb község Onkor- *L mányzatának képviselő-tes- tülete február 17-én, hétfőn, 18 órakor tartja soros ülését az iskola ebédlőjében. A napirendek között szerepel egy új képviselő delegálása a testületbe. Várhatóan sor kerül az 1991. év költségvetése zárszámadásának az elfogadására, valamint az 1992. évi költség- vetés megállapitására. Megtárgyalják a képviselők a felmerült vagyonátadási kérdéseket is. Megválasztják a helyi érdekegyeztető bizottság tagjait is. Előadás Tolnán Február 15-én 16 órai kezdettel Tolnán, a művelődési házban Kapitány Ferenc országgyűlési képviselő és Farkas István, a földhivatal vezetője aktuális ► kérdésekről tart tájékoztatást, a kárpótlási törvény jobb megvalósítása érdekében. A tájékoztatóra minden érdeklődőt várnak a környékből, hogy segítséget adjanak mindenkinek. Meghallgatás Tolnanémediben A tolnanémedi képviselő-testület február 17-én, hétfőn, 18 órakor közmeghallgatást tart a művelődési házban. Az érdeklődő állampolgárok tájékoztatót hallhatnak majd az 1991. évi költségvetés teljesítéséről, az 1992. évi költségvetési koncepcióról, mellette pedig a lakosságot érintő f. egyéb aktuális kérdések is felszínre kerülnek. Sorozat a tsz-ek átalakulásáról „A legtöbb kockáztatnivalója az aktív tagságnak van" Fels'ónánai elképzelések (Folytatás az 1. oldalról) A szövetkezet elképzeléseiről Erős András tsz-elnökkel beszélgettünk: — A múlt év összes gondját magunkkal hoztuk, a termelés költségei folyamatosan növekedtek, miközben a termékek árai szinten maradtak vagy csökkentek. Ezt még tetézték az értékesítési problémáink, amikor pedig végre el tudtunk valamit adni, a fizetés feltételeit nem mi, hanem a vásárló diktálta. Ezek az objektiv körülmények, amihez társulnak még a kárpótlási, az átmeneti, és az új szövetkezeti törvényekből ránk háruló feladatok. Es közben persze termelni is kell, mégpedig, ha lehet, nyereségesen. — Véleménye szerint a szövetkezeti tagság mennyire ismeri az átmeneti és az új szövetkezeti törvényt, illetve az általuk biztosított lehetőségeket? — Nagyon nagy felelősség minden tsz-vezetőnek, hogy a tagságot úgy informálja, hogy megismerjék a törvényadta lehetőségeiket és azokkal indulatmentesen tudjanak élni. Decemberben munkahelyi tanácskozásokat tartottunk a Partement elé benyújtott törvények tervezetéről. Azóta részközgyűléseken is megvitattuk, hogy milyen konkrét feladataink lesznek. Április 30-ig be kell fejezni a vagyon nevesítését. Meggyőződésem, hogy olyan javaslatot nem tudunk a tagság elé terjeszteni, ami mindenkinek megnyeri a tetszését. Ez lesz az első komoly összeütközés a tagság között. — Miből gondolja, hogy az ösz- szeütközés elkerülhetetlen? — Decemberben kérdőíveket küldtünk ki a tagjaink és a nyugdíjasaink részére. Arra voltunk kiváncsiak, milyen formában képzelik el a vagyon felosztását. Három csoportra szakádt a tagság: a tagsági viszonyban eltöltött idő szerint, majd az elmúlt 10 évben eltöltött idő szerint, ezekre az évekre esik ugyanis a vagyongyarapodás zöme, és volt olyan réteg, aki az évek és a vagyongyarapítás szerint képzeli el a felosztást. Ugyanakkor a vagyonnevesítést kétharmados többséggel kell majd megszavaznia a közgyűlésnek. Még bonyolítja a helyzetet, hogy akik öt évet dolgoztak a tsz-nél, még ha évek óta nem is dolgoznak már nálunk, a törvény szerint kérhetik a vagyonrészüket. Tehát 4 érdekszférát kell összeegyeztetnünk. — Mi történik a vagyon nevesítése után? — A tagok szövetkezeti üzletrésszel rendelkeznek, ennek megfelelően résztulajdonosok. Hatvan nap áll rendelkezésükre, hogy eldöntsék, esetleg ki kíván önálló lenni vagy a szétválást, kivállást, uj társulási formát kezdeményezni. — Mi történik akkor, ha a kiválni szándékozók olyan vagyontárgyakat szeretnének magukkal vinni, ami a „maradóknak" nem tetszik? — Ezt tartom a második kritikus pontnak, ha erre sor kerülne a szövetkezet életében. Ekkor jön az árverés. Ez olyan közbeiktatott módszer, amely nem a megegyezésen alapul. — Ön hogyan látja, itt Felső- nánán, a tagok mennyire azonosítják a változásokkal a létbizonytalanságot? — Úgy gondolom, hogy a többség a szövetkezési forma mellett marad, de azt látni kell, hogy a szövetkezet már közel sem tudja felvállalni azt a szociális hálót, ami eddig a tsz- ekre hárult. Az, hogy a tagok résztulajdonosok, az azt jelenti, hogy a nyereségből annak arányában részesülnek, de megszűnik a foglalkoztatási kötelezettsége a szövetkezetnek. Mindenkinek az az érdeke, hogy minél nyereségesebben gazdálkodjon, tehát a létszám is ennek megfelelően alakul majd. Én az egész 92-es év legfontosabb feladatának ezt az egész átmenetet tartom. Úgy kell a változásokat levezényelni, hogy ez a 7-800 ember, aki ebben érintett, ne sértődött, hanem elégedett legyen. — Az elkövetkező nélhány hónap pályája legnehezebb, időszaka lesz . . . — A tsz-elnököket az elmúlt két évben érte annyi igazságtalan vád, ami miatt akár álmatlan éjszakáim is lehetnének. 47 évemet végig falun töltöttem, úgy érzem, hasznára tudok lenni még ennek a közösségnek. Ha mégis pesszimista vagyok, az azért van, mert a rendszerváltás után többet vártam a vidék felzárkóztatásától. De abban hiszek, hogy a többség javára fogjuk megoldani az átalakulást. Természetesn egy ügyet addig lehet szolgálni, amíg a saját szerepét is látja benne az ember. Mauthner Ilona A Kapos Kamara próbáján Az elmúlt év novemberétől szétvált a dombóvári Kapos néptáncegyüttes. Hét párral megalakították a Dombóvár Kapos Kamara Néptánc Egyesületet. Az egyesület fő célkitűzése: a Kapos néptáncegyüttes műsorát továbbvinni, vagyis a saját hagyományaikat kamara- együttes szintjén előadni. Teljes műsoridejük pillanatnyilag 40 perc, amiben tolnai, széki és kalotaszegi táncokból áll. Kpm Paksi Atomerőmű RT (Folytatás az 1. oldalról) A változástnagyon sok szempont indokolta, mondta Büki professzor, de talán a legfontosabb az, hogy az ország gazdasági-társadalmi átalakulása megköveteli, hogy a gazdasági egységek jól elkülöníthetőek és egyértelműek legyenek. Ez az átalakulás Pakson ma még nem jelent privatizációt, hiszen az RT egyszemélyes állami tulajdonba marad, de megteremti annak a lehetőségét, hogy a későbbiekben akár belföldi vagy nyugati tőke is bekapcsolódjék a társaság munkájába. A Paksi Atomerőmű RT igazgatói jogkörét az 5 tagú igazgatóság és a 3 tagú felügyelő bizottság gyakorolja. A nagygyűlésen bemutatkoztak az igazgatósági tagok, Bakács István beruházási igazgató, Becker István tanácsadó, Holló Vilmos gazdasági vezérigazgató-helyettes, dr. Veszély Károly termelési főmérnök és dr. Petz Ernő vezérigazgató, akiket az ipari miniszter a vagyonügynökség egyeztetésével választott meg. Az igazgatóság elnökének Bakács Istvánt nevezték ki. Az ország egyik legnagyobb részvénytársasága már csütörtökön reggel megtartotta első igazgatósági ülését, melyen határozat is született arról, hogy a jelenlegi kollektív szerződést életben tartják mindaddig, amíg az új el nem készül. A munkáltatói jogokat pedig az igazgatóság áttestálta a vezérigazgatóra. A keresztény értékekről Beszélgetés Bíró László kanonokkal Bíró László kanonok, a pécsi székesegyház plébánosa tartott előadást a Keresztény Pedagóguskamara Szekszárdi Tagozata meghívására szerdán este az 505-ös szakmunkásképző épületében.- Az előadás témája az egyház szerepe a mai társadalomban. Miként foglalná ezt össze röviden?- Hoztam az előadásra egy Mécs László-verset, amelyben a költő arról meditál, hogy a Bakonyban sétál és emlékezik, kik éltek ott hajdan. Elmondja, hogy itt élt Szent Gellért, akit megöltek és vértanú lett, itt élt Sobri Jóska, akit szintén megöltek. Ősz van, hullanak a falevelek. A jobbról piros falevelek mártír vért jeleznek, a balról piros falevelek szintén vérről beszélnek. A költő azon meditál, ki mondja meg ma már, hogy ki a szent és ki a betyár? Ma az a gondunk hogy a szabadságot összekeverjük a szabadossággal, a demokráciát pedig a minden elv nélüliség- gel. A kereszténység szerepét én abban látom, hogy szilárd értékrendet közvetítsen az embereknek.- Mindezt elfogadón a kereszténység szellemi, lelki küldetésének, de még nem beszéltünk az egyház társadalmi szerepéről.- Sokat beszélünk manapság az európai kultúráról, nagyon fontos hogy ennek a tartalmát tisztázzuk, és nagyon jó lenne, ha nemcsak a jólétiség szerepelne benne, hanem az eszmeiség is Az egyház másik társadalmi szerepe a diakonia, a személyhez szóló, személyre szabott odafigyelés, nem csak a fizikális, hanem a lelki segítségnyújtás. Nagyon fontos hogy meghallgassuk a másikat.- Az elején szólt az értékrendről, mit tekint Ön keresztény értékrendnek, illetve melyek ennek az alappillérei? — Lehet, hogy nagyon el- vontnak hangzik, de a keresztény értékrendben mindenképpen szerepel a transzcendencia. Egyszerűbben fogalmazva, nemcsak annak van értéke, amit megfoghatok, hanem a megfoghatatlannak is. A kereszténység minden konkrét tettén túl a kultúrát szolgálta és szolgálja, ez szintén jelentős mozzanata az értékrendnek. Nagyon fontosnak tartom az odafigyelést a másik emberre. Amikor a kereszténység individualizálódott, mindig szembekerült Krisztussal. Aki őt követi - aminek az alapja mégiscsak a szeretetparancs -, szükségképpen odafordul a másikhoz. Nincsen maszek kereszténység!- Mindaz, amit Ön elmondott - és még sok más is - szerintem nem keresztény, hanem egyetemes emberi érték. Milyen a kapcsolata a kereszténységnek más értékrendekkel?- A dialógus. A mostani társadalmi helyzetben még külön hagsúlyt is kaphat a párbeszéd jelentősége, mert ezen a módon találhatjuk meg, hogy mi az, ami valóságos érték, és mi a talmi.- Azzal szemben, amit Ön most elmondott, a mai magyar valóságban tapasztalható egyfajta agresz- sziv katolicizmus is, mi erről a véleménye?- Erről sokat beszélnek manapság, de megmondom őszintén, én nem találkoztam vele.- Példa lehet erre az-egyházi intézmények visszakövetelése ott is, ahol például csak egy iskola van, a helyi társadalom pedig világnézetileg is differenciált.- Abból, hogy az egyház visszaköveteli az iskola épületét, amit elvettek tőle, még nem következik, hogy a lekiismereti szabadságot is korlátozná. Senkire nem kényszerítünk rá semmiféle hittant. A katolikus iskoláknak mindig is sajátja volt a szabadság. Tudom az idősebb generációtól, hogy mind a cisztereknél, mind pedig a jezsuitáknál a grófgyereket éppúgy kirúgták, mint a parasztot, ha ezt megérdemelte, a zsidó éppúgy megtarthatta hitét, mint a protestáns. Jártam Pécsett katolikus óvodában, ahol minden gyerek a szülők lekiismerete szerint nevelődik, tehát nem tapos bele' az egyház a lelkiismereti szabadságba, ha kezelésébe kerül az épület. — Az egyházi vagyonnal kapcsolatban felmerülhet még egy kérdés. Véleményem szerint mindaz az érték, ami ebben az országban ezer év alatt fölhalmozódott, a magyar nép munkájának a gyümölcse. Ha ebből az egyház visszavesz, akkor az magyar tulajdonból egy internacionalista szervezet tulajdonába megy át. — Biztos, hogy ez általánosságban így nem igaz. Nem minden egyházi vagyon keletkezett a tizedből, meg a kilencedből. Tudok olyan, pillanatnyilag állami tulajdonban lévő épületről, amiért az adományozónak az életjáradékot a feloszlatott rend tagjai a börtönből fizették, amikor már a város használta az épületet. Azt tehát, hogy mi a népi tulajdon, és minem, sokkal differenciáltabban is lehet nézni. A dolog tartalmi oldala pedig az, hogy sok épület a saját funkciójában, tehát a nép használatában marad meg. Az a döntő kérdés, hogy az egyház népellenes-e, vagy nem. Márpedig nemhogy nem az, hanem éppen ellenkezőleg, a népet akarja szolgálni. Csak az történik, hogy a korábbi színtelen- ség helyett egyfajta színben jön létre az érték. Magam is egyházi ginmáziumba jártam, tehát tudom, hogy micsoda gazdagságot jelent, ha nem egy világnézetileg színtelen pedagógus- gárda tanít. Az biztos, hogy az igazi keresztény sohasem hatalomra, hanem szolgálatra törekszik. — Köszönöm szépen a beszélgetést. Ihárosi Ibolya Mechatronikai értekezlet Szekszárdon, az 505-ös Számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet február 13-án, csütörtökön, és 14-én, pénteken, kétnapos országos értekezletnek adott otthont, melyre a szakemberek az ország minden pontjáról érkeztek. Szakemberek, akik az országban már tanítják iskolájukban a mechatronikát, valamint azok, akik ezután kapcsolódnak be ennek az oktatásába. Képviseltették magukat a felhasználók is. A mechatronika oktatása hivatalosan 1990-ben indult meg Budapesten, Szekszárdon, az 505-ös Szakmunkásképzőben elsőévesek tanulnak. A mechatronika a jövőt képviseli a jelenben, egyben csúcstechnológia is, mely' egyesíti a klasszikus mérnöki tudományokat képviselő gépészetet, elektrotechnikát, valamint elektronikát, automatikát és informatikát. Előtérbe helyezi a mechanikai rendszerek kiegészítését szenzorokkal és mikroszámítógépekkel - a műszaki teljesítőképesség növelése és az alkalmazási lehetőségek bővítése céljából. Az értekezleten megbeszélik, hogy egy, korábban már megszületett tantervet vizsgálnak meg és aktualizálnak, a profilhoz igazítanak, a helyi sajátosságoknak megfelelően alakítva a képzést, hisz az igények mindenhol másként jelentkeznek.
