Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-14 / 38. szám

1992. február 14. MEGYEI KÖRKÉP WÚJSÁG 3 Biblia­történeti előadás Folytatódik a bibliatörté­neti előadássorozat a tamási művelődési központban. A következő rendezvényt feb­ruár 17-én 18 órakor tartják, Szerelem és a házasság címmel. Találkozó a SZÍV-klubban A Tolna Megyei Tudo­mányos Ismeretterjesztő Egyesület SZÍV-klubja feb­ruár 18-án 17 órai kezdettel tartja következő összejöve­telét Szekszárdon, a Beloi­annisz u. 1-3. második eme­leti tanácstermében. Ezen a családorvoslásról dr. Hangay István megyei tisztifőorvos beszél, majd az Úszás a szívbetegségek ese­tén címmel Lindauer Zoltán egészségnevelő tart elő­adást. Klubest Tamásiban A TAMÁSI-ÉRT klubest­jére február 15-én, szomba­ton 18 órakor kerül sor a Tamási Diákcentrumban. Ennék vendége lesz dr. Kiss László egyetemi docens, önkormányzatszakértő. Ebből az alkalomból a Mi az önkormányzati képviselő feladata? és a Ki a jó képvi­selő? címmel tart előadást. Testületi ülés Várdombon Várdomb község Onkor- *L mányzatának képviselő-tes- tülete február 17-én, hétfőn, 18 órakor tartja soros ülését az iskola ebédlőjében. A napirendek között sze­repel egy új képviselő dele­gálása a testületbe. Várha­tóan sor kerül az 1991. év költségvetése zárszámadá­sának az elfogadására, va­lamint az 1992. évi költség- vetés megállapitására. Meg­tárgyalják a képviselők a felmerült vagyonátadási kérdéseket is. Megválaszt­ják a helyi érdekegyeztető bizottság tagjait is. Előadás Tolnán Február 15-én 16 órai kezdettel Tolnán, a műve­lődési házban Kapitány Fe­renc országgyűlési képvi­selő és Farkas István, a föl­dhivatal vezetője aktuális ► kérdésekről tart tájékozta­tást, a kárpótlási törvény jobb megvalósítása érdeké­ben. A tájékoztatóra minden érdeklődőt várnak a kör­nyékből, hogy segítséget ad­janak mindenkinek. Meghallgatás Tolna­némediben A tolnanémedi képvi­selő-testület február 17-én, hétfőn, 18 órakor közmeg­hallgatást tart a művelődési házban. Az érdeklődő ál­lampolgárok tájékoztatót hallhatnak majd az 1991. évi költségvetés teljesítéséről, az 1992. évi költségvetési koncepcióról, mellette pe­dig a lakosságot érintő f. egyéb aktuális kérdések is felszínre kerülnek. Sorozat a tsz-ek átalakulásáról „A legtöbb kockáztatnivalója az aktív tagságnak van" Fels'ónánai elképzelések (Folytatás az 1. oldalról) A szövetkezet elképzeléseiről Erős András tsz-elnökkel beszél­gettünk: — A múlt év összes gondját magunkkal hoztuk, a termelés költségei folyamatosan növe­kedtek, miközben a termékek árai szinten maradtak vagy csökkentek. Ezt még tetézték az értékesítési problémáink, ami­kor pedig végre el tudtunk va­lamit adni, a fizetés feltételeit nem mi, hanem a vásárló dik­tálta. Ezek az objektiv körül­mények, amihez társulnak még a kárpótlási, az átmeneti, és az új szövetkezeti törvényekből ránk háruló feladatok. Es köz­ben persze termelni is kell, mégpedig, ha lehet, nyeresége­sen. — Véleménye szerint a szövet­kezeti tagság mennyire ismeri az átmeneti és az új szövetkezeti tör­vényt, illetve az általuk biztosított lehetőségeket? — Nagyon nagy felelősség minden tsz-vezetőnek, hogy a tagságot úgy informálja, hogy megismerjék a törvényadta le­hetőségeiket és azokkal indu­latmentesen tudjanak élni. De­cemberben munkahelyi tanács­kozásokat tartottunk a Parte­ment elé benyújtott törvények tervezetéről. Azóta részközgyű­léseken is megvitattuk, hogy milyen konkrét feladataink lesznek. Április 30-ig be kell fejezni a vagyon nevesítését. Meggyő­ződésem, hogy olyan javaslatot nem tudunk a tagság elé ter­jeszteni, ami mindenkinek megnyeri a tetszését. Ez lesz az első komoly összeütközés a tagság között. — Miből gondolja, hogy az ösz- szeütközés elkerülhetetlen? — Decemberben kérdőíve­ket küldtünk ki a tagjaink és a nyugdíjasaink részére. Arra voltunk kiváncsiak, milyen formában képzelik el a vagyon felosztását. Három csoportra szakádt a tagság: a tagsági vi­szonyban eltöltött idő szerint, majd az elmúlt 10 évben eltöl­tött idő szerint, ezekre az évekre esik ugyanis a vagyon­gyarapodás zöme, és volt olyan réteg, aki az évek és a vagyon­gyarapítás szerint képzeli el a felosztást. Ugyanakkor a va­gyonnevesítést kétharmados többséggel kell majd megsza­vaznia a közgyűlésnek. Még bonyolítja a helyzetet, hogy akik öt évet dolgoztak a tsz-nél, még ha évek óta nem is dol­goznak már nálunk, a törvény szerint kérhetik a vagyonré­szüket. Tehát 4 érdekszférát kell összeegyeztetnünk. — Mi történik a vagyon nevesí­tése után? — A tagok szövetkezeti üz­letrésszel rendelkeznek, ennek megfelelően résztulajdonosok. Hatvan nap áll rendelkezé­sükre, hogy eldöntsék, esetleg ki kíván önálló lenni vagy a szétválást, kivállást, uj társulási formát kezdeményezni. — Mi történik akkor, ha a ki­válni szándékozók olyan vagyon­tárgyakat szeretnének magukkal vinni, ami a „maradóknak" nem tetszik? — Ezt tartom a második kri­tikus pontnak, ha erre sor ke­rülne a szövetkezet életében. Ekkor jön az árverés. Ez olyan közbeiktatott módszer, amely nem a megegyezésen alapul. — Ön hogyan látja, itt Felső- nánán, a tagok mennyire azonosít­ják a változásokkal a létbizonyta­lanságot? — Úgy gondolom, hogy a többség a szövetkezési forma mellett marad, de azt látni kell, hogy a szövetkezet már közel sem tudja felvállalni azt a szo­ciális hálót, ami eddig a tsz- ekre hárult. Az, hogy a tagok résztulajdonosok, az azt jelenti, hogy a nyereségből annak ará­nyában részesülnek, de meg­szűnik a foglalkoztatási kötele­zettsége a szövetkezetnek. Mindenkinek az az érdeke, hogy minél nyereségesebben gazdálkodjon, tehát a létszám is ennek megfelelően alakul majd. Én az egész 92-es év legfon­tosabb feladatának ezt az egész átmenetet tartom. Úgy kell a változásokat levezényelni, hogy ez a 7-800 ember, aki eb­ben érintett, ne sértődött, ha­nem elégedett legyen. — Az elkövetkező nélhány hó­nap pályája legnehezebb, időszaka lesz . . . — A tsz-elnököket az elmúlt két évben érte annyi igazságta­lan vád, ami miatt akár álmat­lan éjszakáim is lehetnének. 47 évemet végig falun töltöttem, úgy érzem, hasznára tudok lenni még ennek a közösség­nek. Ha mégis pesszimista va­gyok, az azért van, mert a rend­szerváltás után többet vártam a vidék felzárkóztatásától. De abban hiszek, hogy a többség javára fogjuk megoldani az át­alakulást. Természetesn egy ügyet addig lehet szolgálni, amíg a saját szerepét is látja benne az ember. Mauthner Ilona A Kapos Kamara próbáján Az elmúlt év novemberétől szétvált a dombóvári Kapos néptáncegyüttes. Hét párral megalakították a Dombóvár Kapos Kamara Néptánc Egye­sületet. Az egyesület fő célkitű­zése: a Kapos néptáncegyüttes műsorát továbbvinni, vagyis a saját hagyományaikat kamara- együttes szintjén előadni. Teljes műsoridejük pillanatnyilag 40 perc, amiben tolnai, széki és ka­lotaszegi táncokból áll. Kpm Paksi Atomerőmű RT (Folytatás az 1. oldalról) A változástnagyon sok szempont indokolta, mondta Büki professzor, de talán a leg­fontosabb az, hogy az ország gazdasági-társadalmi átalaku­lása megköveteli, hogy a gaz­dasági egységek jól elkülönít­hetőek és egyértelműek legye­nek. Ez az átalakulás Pakson ma még nem jelent privatizá­ciót, hiszen az RT egyszemélyes állami tulajdonba marad, de megteremti annak a lehetősé­gét, hogy a későbbiekben akár belföldi vagy nyugati tőke is bekapcsolódjék a társaság munkájába. A Paksi Atome­rőmű RT igazgatói jogkörét az 5 tagú igazgatóság és a 3 tagú felügyelő bizottság gyakorolja. A nagygyűlésen bemutatkoz­tak az igazgatósági tagok, Ba­kács István beruházási igaz­gató, Becker István tanácsadó, Holló Vilmos gazdasági vezé­rigazgató-helyettes, dr. Veszély Károly termelési főmérnök és dr. Petz Ernő vezérigazgató, akiket az ipari miniszter a vagyonügynökség egyezteté­sével választott meg. Az igaz­gatóság elnökének Bakács Ist­vánt nevezték ki. Az ország egyik legnagyobb részvénytár­sasága már csütörtökön reggel megtartotta első igazgatósági ülését, melyen határozat is szü­letett arról, hogy a jelenlegi kol­lektív szerződést életben tartják mindaddig, amíg az új el nem készül. A munkáltatói jogokat pedig az igazgatóság áttestálta a vezérigazgatóra. A keresztény értékekről Beszélgetés Bíró László kanonokkal Bíró László kanonok, a pécsi székesegyház plébánosa tartott előadást a Keresztény Pedagó­guskamara Szekszárdi Tago­zata meghívására szerdán este az 505-ös szakmunkásképző épületében.- Az előadás témája az egyház szerepe a mai társadalomban. Mi­ként foglalná ezt össze röviden?- Hoztam az előadásra egy Mécs László-verset, amelyben a költő arról meditál, hogy a Ba­konyban sétál és emlékezik, kik éltek ott hajdan. Elmondja, hogy itt élt Szent Gellért, akit megöltek és vértanú lett, itt élt Sobri Jóska, akit szintén megöl­tek. Ősz van, hullanak a faleve­lek. A jobbról piros falevelek mártír vért jeleznek, a balról pi­ros falevelek szintén vérről be­szélnek. A költő azon meditál, ki mondja meg ma már, hogy ki a szent és ki a betyár? Ma az a gondunk hogy a sza­badságot összekeverjük a sza­badossággal, a demokráciát pedig a minden elv nélüliség- gel. A kereszténység szerepét én abban látom, hogy szilárd értékrendet közvetítsen az em­bereknek.- Mindezt elfogadón a keresz­ténység szellemi, lelki küldetésé­nek, de még nem beszéltünk az egyház társadalmi szerepéről.- Sokat beszélünk manapság az európai kultúráról, nagyon fontos hogy ennek a tartalmát tisztázzuk, és nagyon jó lenne, ha nemcsak a jólétiség szere­pelne benne, hanem az eszmei­ség is Az egyház másik társadalmi szerepe a diakonia, a személy­hez szóló, személyre szabott odafigyelés, nem csak a fiziká­lis, hanem a lelki segítségnyúj­tás. Nagyon fontos hogy meg­hallgassuk a másikat.- Az elején szólt az értékrend­ről, mit tekint Ön keresztény ér­tékrendnek, illetve melyek ennek az alappillérei? — Lehet, hogy nagyon el- vontnak hangzik, de a keresz­tény értékrendben mindenkép­pen szerepel a transzcendencia. Egyszerűbben fogalmazva, nemcsak annak van értéke, amit megfoghatok, hanem a megfoghatatlannak is. A ke­reszténység minden konkrét tettén túl a kultúrát szolgálta és szolgálja, ez szintén jelentős mozzanata az értékrendnek. Nagyon fontosnak tartom az odafigyelést a másik emberre. Amikor a kereszténység indi­vidualizálódott, mindig szem­bekerült Krisztussal. Aki őt kö­veti - aminek az alapja mégis­csak a szeretetparancs -, szük­ségképpen odafordul a másik­hoz. Nincsen maszek keresz­ténység!- Mindaz, amit Ön elmondott - és még sok más is - szerintem nem keresztény, hanem egyetemes em­beri érték. Milyen a kapcsolata a kereszténységnek más értékrendek­kel?- A dialógus. A mostani tár­sadalmi helyzetben még külön hagsúlyt is kaphat a párbeszéd jelentősége, mert ezen a módon találhatjuk meg, hogy mi az, ami valóságos érték, és mi a talmi.- Azzal szemben, amit Ön most elmondott, a mai magyar valóság­ban tapasztalható egyfajta agresz- sziv katolicizmus is, mi erről a vé­leménye?- Erről sokat beszélnek ma­napság, de megmondom őszin­tén, én nem találkoztam vele.- Példa lehet erre az-egyházi in­tézmények visszakövetelése ott is, ahol például csak egy iskola van, a helyi társadalom pedig világnézeti­leg is differenciált.- Abból, hogy az egyház visszaköveteli az iskola épüle­tét, amit elvettek tőle, még nem következik, hogy a lekiismereti szabadságot is korlátozná. Sen­kire nem kényszerítünk rá semmiféle hittant. A katolikus iskoláknak min­dig is sajátja volt a szabadság. Tudom az idősebb generáció­tól, hogy mind a cisztereknél, mind pedig a jezsuitáknál a grófgyereket éppúgy kirúgták, mint a parasztot, ha ezt megér­demelte, a zsidó éppúgy meg­tarthatta hitét, mint a protes­táns. Jártam Pécsett katolikus óvodában, ahol minden gyerek a szülők lekiismerete szerint nevelődik, tehát nem tapos bele' az egyház a lelkiismereti sza­badságba, ha kezelésébe kerül az épület. — Az egyházi vagyonnal kapcso­latban felmerülhet még egy kérdés. Véleményem szerint mindaz az ér­ték, ami ebben az országban ezer év alatt fölhalmozódott, a magyar nép munkájának a gyümölcse. Ha ebből az egyház visszavesz, akkor az ma­gyar tulajdonból egy internaciona­lista szervezet tulajdonába megy át. — Biztos, hogy ez általános­ságban így nem igaz. Nem minden egyházi vagyon kelet­kezett a tizedből, meg a kilen­cedből. Tudok olyan, pillanat­nyilag állami tulajdonban lévő épületről, amiért az adományo­zónak az életjáradékot a felosz­latott rend tagjai a börtönből fi­zették, amikor már a város használta az épületet. Azt tehát, hogy mi a népi tulajdon, és mi­nem, sokkal differenciáltabban is lehet nézni. A dolog tartalmi oldala pedig az, hogy sok épület a saját funkciójában, tehát a nép hasz­nálatában marad meg. Az a döntő kérdés, hogy az egyház népellenes-e, vagy nem. Már­pedig nemhogy nem az, hanem éppen ellenkezőleg, a népet akarja szolgálni. Csak az törté­nik, hogy a korábbi színtelen- ség helyett egyfajta színben jön létre az érték. Magam is egy­házi ginmáziumba jártam, tehát tudom, hogy micsoda gazdag­ságot jelent, ha nem egy világ­nézetileg színtelen pedagógus- gárda tanít. Az biztos, hogy az igazi ke­resztény sohasem hatalomra, hanem szolgálatra törekszik. — Köszönöm szépen a beszélge­tést. Ihárosi Ibolya Mecha­tronikai értekezlet Szekszárdon, az 505-ös Számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet február 13-án, csütörtökön, és 14-én, pén­teken, kétnapos országos értekezletnek adott otthont, melyre a szakemberek az ország minden pontjáról érkeztek. Szakemberek, akik az országban már tanít­ják iskolájukban a mecha­tronikát, valamint azok, akik ezután kapcsolódnak be ennek az oktatásába. Képviseltették magukat a felhasználók is. A mechatronika oktatása hivatalosan 1990-ben indult meg Budapesten, Szekszár­don, az 505-ös Szakmun­kásképzőben elsőévesek ta­nulnak. A mechatronika a jövőt képviseli a jelenben, egyben csúcstechnológia is, mely' egyesíti a klasszikus mérnöki tudományokat képviselő gépészetet, elekt­rotechnikát, valamint elek­tronikát, automatikát és informatikát. Előtérbe he­lyezi a mechanikai rendsze­rek kiegészítését szenzo­rokkal és mikroszámítógé­pekkel - a műszaki teljesí­tőképesség növelése és az alkalmazási lehetőségek bővítése céljából. Az érte­kezleten megbeszélik, hogy egy, korábban már megszü­letett tantervet vizsgálnak meg és aktualizálnak, a pro­filhoz igazítanak, a helyi sa­játosságoknak megfelelően alakítva a képzést, hisz az igények mindenhol más­ként jelentkeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents