Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)
1992-01-14 / 11. szám
2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. január 14. Carrington a béke- fenntartásról Lord Carrington, az EK jugoszláviai békeközvetítője szerint az ENSZ-békefenn- tartók a tűzszünet vasárnapi megsértése ellenére is hamarosan Jugoszláviába mennek. Kisebb incidens történt, de szerintem nem lényeges. A tűzszünet a jelek szerint kitart, és remélem, mielőbb ott lesznek a békefenntartó erők - mondta Lord Carrington a BBC-nek tegnap, mielőtt Londonból New Yorkba utazott. Tanfolyam - Párizsban A Visegrádi Hármak vezető önkormányzati szakembereinek kezdődött tanfolyam tegnap Párizsban, a francia belügyminisztérium szervezésében. Franciaországban igen nagy hangsúlyt kapott a helyi önkormányzatok kérdése, a decentralizációs folyamatok keretében mind több feladat kerül át hozzájuk az államigazgatástól. A tanfolyamra magyar, csehszlovák és lengyel szakembereket hívtak meg; a magyar résztvevők a Belügyminisztérium illetékes vezetői és több önkormányzat képviselői. Japán segély Japán 45 tonnányi élelmiszerszállítmányt indított el vasárnap az úgynevezett északi szigetekre, hogy enyhítse az ottani élelmiszerhiányt. A japán kormány és a Vöröskereszt szállítmánya tejporból, vajból, cukorból, egyéb élelmiszerből áll. A segélyt Tokió Kunasiri, Etorofu, Sikotan és Habomai lakóinak szánja- Japán e területeket már a második világháború vége óta követeli vissza a Szovjetuniótól. Aluljárótisztogatás Tegnap reggelre valamennyi budapesti aluljáróból elszállították az elárusító konténereket. Éjjel 1 órakor mintegy 100 rendőr, valamint a szállító munkások 45 konténert vittek el az aluljárókból. A BRFK illetékese elmondta: az akció nem ért véget, a rendőrök, a közterületfelügyelők és a pénzügyőrök az aluljárókat továbbra is ellenőrzik. Ha alkalmi árussal találkoznak, előbb felszólítják a távozásra, de ha az ismételt felkérésnek sem tesz eleget, akkor az előállítás következik. Sas a síneken Szokatlan útakadályra bukkantak a lengyelországi Przemysl közelében a vágányokat ellenőrző vasutasok- egy hatalmas sas feküdt a síneken. A sérült szárnyú madarat nem kis erőfeszítéssel próbálták megmenteni a vonat elől. Akciójuk nem volt veszélytelen, hiszen az egyméter magasságú sas (szárnyainak fesz• távolsága a két métert is meghaladta) nem értette, hogy csupán segíteni akarnak rajta, és hevesen védekezett, de sikerült elszállítani a zoológiaia intézetbe. A rejtélyes vörös higany Gamzahurdia skizofrén lenne? Miközben a menekülésre kényszerült Gamzahurdia volt grúz elnök január 8-án Örményországban tartott sajtó- értkezletén azt hangoztatta, hogy nem hajlandó lemondani és továbbra is Grúzia államfőjének tekinti magát, addig Tbilisziben ugyanazon a napon Tengiz Szigua, az ideiglenes grúz kormány feje azzal lepte meg a sajtó képviselőit, hogy a Tbiliszi Pszichiátriai Intézet orvosai már 1958-ban skizofréniát állapítottak meg Gamzahurdi- ánál. A sajtóértekezletről beszámoló párizsi Le Monde Tengiz Szigouát idézve megállapítja, hogy ez az orvosi diagnózis ugyan mentességet biztosíthat Gamzahurdiának a bírósági felelősségre vonás alól, de ugyanakkor akadálya is annak, hogy a jövőben ismét politikai szerepet vállaljon. Végül Tengiz Szigua jelezte, hogy a grúz parlament legkevesebb tizenöt napon belül kimondja Gamzahurdia elmozdítását. Ami pedig a betegségét illeti, azt a diagnózist annak idején megállapító orvosok készek ma is megerősíteni. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 137,21 140,01 ausztrál dollár 56,42 . 57,66 belga frank (100) 234,93 239,59 dán korona 12,46 12,72 finn márka 17,78 18,18 francia frank 14,17 14,45 görög drachma (100) 41,98 42,82 holland forint 42,95 43,81 ír font 128,80 131,40 japán yen (100) 60,38 61,58 kanadai dollár 66,11 67,51 kuvaiti dinár 265,95 271,45 német márka 48,41 49,37 norvég korona 12,30 12,54 olasz líra (1000) 64,10 65,38 osztrák schilling (100) 687,98 701,58 portugál escudo (100) 55,77 56,87 spanyol peseta (100) 75,92 77,44 svájci frank 54,43 55,51 svéd korona 13,27 13,53 USA dollár 76,15 77,71 ECU (közös piac) 98,48 100,44 (Folytatás az 1. oldalról.) A matematikai pontossággal végrehajtott akciónak - az első hivatalos közlések szerint - az lett volna a célja, hogy lefoglaljanak nagy mennyiségű fegyvert és kábítószert, ami - a biztonsági szervek megbízható értesülése szerint - éppen akkor volt érkezőben, csempészáru formájában, a mosnovi repülőtérre. Mivel azonban a légikikötőt sikeresen elfoglaló kommandósok semmi ilyet nem találtak, mint akik jól végezték dolgukat, beszálltak AN-24-es szolgálati gépükbe, és visszarepültek bázisukra. Az eset lázba hozta a cseh és a szlovák közvéleményt, s az ellenzék azonnal Jan Langos belügyminiszter fejét követelte. A kormányzat részéről pedig egymásnak ellentmondó magyarázatok tömkelegé röppent fel az elkövetkező hetek során, mígnem az egész balszerencsés ügy lassan feledésbe merült. Az egyik ilyen módosító magyarázat volt, hogy Langos a tévékamerák előtt töredelmesen bevallotta: tulajdonképpen nem is fegyvert vagy kábítószert kerestek, hanem rendkívül veszélyes, radioaktív anyagot. Hogy állítólag mi volt ez a rejtélyes anyag, azt Richard Sacher korábbi belügyminisztertől vélhette megtudni a közvélemény: elsőnek ugyanis Sacher ejtette ki a száján a „vörös higany" kifejezést. A bűnüldöző szakértők szerint a „vörös higany" először is nem higany. A nemzetközi alvilágban „Red Mercury" néven ismerik azt a port, amelynek folyékony halmazállapotú változata már „Red Sherry" elnevezéssel fut, és radioaktív sugárzást bocsát ki magából. A „vörös sherry", tehát nem ital. Namármost a „vörös higanyt" atombombák robbantó szerkezetének (gyutacsának) elkészítésekor szokták használni, de állítólag másra is alkalmas. A Szovjetunióban különleges technológiát dolgoztak ki előállítására - hangzott a magyarázat az akkori történelmi helyzetben, 1991 szeptemberében, tehát már a moszkvai puccs után, de még a Szovjetunió széthullása előtt. A csehszlovák szakértők által sugallt magyarázat szerint a „vörös higanyt" úgy hordták szét a Szovjetunióból, mint a kivonás előtt álló katonák a kalasnyikovokat a szovjet laktanyákból. A „vörös higany" elnevezés tehát korántsem tudományos műszó, hanem a csempész-alvilág zsargonjához tartozik. Hogy az egész kérdés még áttekinthetetlenebb legyen, egyes illetékesek később átfogó cáfolattal éltek, és azt mondták, nem is „vörös higanyt" kerestek a mosnovi repülőtéren, hanem valami nagyon veszélyes dolgot, de azt nem mondhatják meg, hogy mit. • ' Mint az MTI római tudósítója jelentette, az olasz hatóságok a minap Milánóban őrizetbe vettek három magyar és egy osztrák állampolgárt, atomfegyverek előállításához felhasználható anyagok csempészésének vádjával. A hírek szerint két kilogramm, úgynevezett vörös higannyal akartak üzletelni. Lehet, hogy semmi köze az egészhez, de a Rudé Právo című prágai lap január 2-i számában megjelent tudósítás szerint a L' Unitá című olasz újság december 31-én arról adott hírt: novemberben a svájci rendőrség Zürichben elkobozott 19 és fél kilogramm, eladásra szánt uránt, egyúttal pedig őrizetbe vette Jan Novotny csehszlovák állampolgárt, s vele együtt egy osztrák, három svájci és két olasz állampolgárt. Az olaszok történetesen milánói illetőségűek. Mint a Rudé Právo írta, a La Repubblica című olasz lap - R. Dolce olasz vizsgálóbíróra hivatkozva - „nem dúsított uránnak" nevezte azt az anyagot, amelyet a svájci rajtaütés során foglaltak le. A fantáziadús alvilági keresztapák zsebszótárában a nem dúsított, szovjet eredetű urán elnevezése: „proletár urán", ami talán még a „vörös higanynál" is találóbb kifejezés. Barna csomagolópapírral burkolta be magát egy moszkvai asz- szony, így védekezve a hideg ellen a szovjet fővárosban. Példaértékű francia-német megegyezés Tüzes nemzeti érzés, kontra magyar külpolitika Hatos lottó A Szerencsjáték Rt. tájékoztatása szerint a január 16-án megtartott januári első hatoslottó húzáson az alábbi számokat húzták ki: 2,10,14,26, 32,4L A pótszám: 12. Hideg a Szovjetunióban A magyar vezetés a rendszerváltással a külpolitikát mint sikerágazatot vette át az előző kormánytól - lehet hallani gyakorta a sommás értékelést, amivel Katona Tamás külügyi államtitkár csak részben ért egyet. — Ha az utolsó esztendejét nézzük a Németh-kormánynak, akkor lehet valami igazság az értékelésben - vélekedett Katona Tamás. — A korábbi magyar külpolitikára azonban, ha egyáltalán volt ilyen, aligha lehetne ezt a dicséretet ráaggatni. Az 1980-as évek végén, Horn Gyula külügyminiszter és Kovács László államtitkár felismerte, hogy az új világhelyzetben a magyar külpolitikának van némi mozgástere. Kovács László elvégezte az elemzést, Horn Gyula, aki viszont nem kedvelte a számítgatásokat, döntött. S az élet igazolta ezeket a merész döntéseket. Ám ha mindez a kezdet kezdetén jelentett is valamit az új rendszerben a magyar külpolitikának, az élet azért nem állt meg, sőt, felgyorsult. Tehát 1990 után is fel kellett mérnünk a gyorsan változó helyzetet, s annak megfelelően kellett döntéseinket meghozni. S azt hiszem, hogy az új kormányzat külpolitikája sem vizsgázott rosszul. — Mégis, gyakorta elhangzanak olyan vádak, hogy a magyar kormány szinte valamennyi szomszédunkkal elmérgesítette a viszonyt... — Ezzel az általános kijelentéssel nem nagyon lehet mit kezdeni. Egyrészt nem azt vettem észre, mintha korábban, mondjuk Grósz Károly idejében annyira felhőtlen lett volna a magyar-román viszony. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ebben a térségben megszűntek a régi struktúrák. Bizonyos országokban komoly, másutt téves lépések történtek a demokrácia irányába, de mindenütt felszabadult egy hosszú ideje elnyomott, vagy manipulált tüzes nemzeti érzés. Ezt nagyon nehéz kezelni, nemcsak maguknak az érintett kormányoknak, de egész Európának, így Magyarországnak is. — Mintha időnként nálunk is lehetne találkozni a túlzott magyarkodás jeleivel... — Ha találkozunk is ilyesmivel, azért azokat nem szabad komolyan venni. Nincs olyan párt a magyar parlamentben, amelyik ilyesfajta gondolatokból próbálna tőkét kovácsolni magának.' Szerencsére nagykorú országban élünk, itt az emberek tudják, hogy az érdemi kérdésekre kell odafigyelni, s nem a színpadi kulisz- szákra és külsőségekre. — Sokan azt is tudni vélik, hogy már meg is történt betagolódásunk a német befolyási övezetbe. — Hol van ez az övezet? Nem helyteleníteném, ha odatartoznánk, de nincs ilyen. Németország is az egységesedő Európa része, tehát nincs abban a helyzetben, hogy egyedül szabja meg a kontinens sorsát. Abban már van igazság, hogy Európában az történik, amit Németország és Franciaország akar. De ezt szívesen követjük, s a német-francia megegyezés példaértékű lehet szomszédaink számára is. — Szomszédunk Jugoszlávia is, ahol a sorozatos tűzszünetek ellenére még nem értek véget az összecsapások. Véleménye szerint érdekében állna Jugoszláviának kiterjeszteni a háborús konfliktust? — Azt hiszem, hogy igazából nem, mivel éppen elég ellenség van az országon belül is. De erre most már nem is lenne lehetőség. Európa egyébként éppen arra készül, hogy tudomásul vegye a reahtásokat: azaz a legbölcsebb dolog elismerni a tagköztársaságokat, s rájuk bízni az esetleges szerveződés és együttműködés új útjait. Mindehhez mi csak sok sikert kívánhatunk, annál is inkább, mivel Szerbiában fél millió magyar él, s remélhetőleg ott is fog élni. Ha sikerül biztosítani a nyugalmat számukra. — Katona Tamás jelenleg ugyan politikus, de korábban mint történész szerzett hírnevet magának. Jut ideje ezirá- nyú munkásságának folytatására? — A manót! Az idegölő parlamenti munka után, amikor hazamegyek, előszedem a szép nagy piros táskámból az aktuális iratokat. Örülök, ha azokkal végezni tudok. Szeri Árpád Fotó: Ótós Réka Kérdőjelek Utak, adók, benzin Szeretném előrebocsátani: teljes szívemből egyetértek azzal, hogy végre némi pénz a környezetvédelemnek is jut majd a benzin árából. Egy hónapja sincs, hogy az Országgyűlés rábólintott az üzemanyagárban lévő fogyasztási adó drasztikus emelésére: alig telt el három hónap azóta, hogy a közlekedési tárca kiharcolta, hogy a benzin árába már 5 forint 20 fillérnyi útalapot építsenek. Az utóbbi napokban hosszú sorok kígyóznak a rendőrségi ablakok előtt. Minden hivatalban naponta több tucatnyian adják le a kocsijuk rendszámát, hogy ne kelljen se biztosítást, se adót fizetniük. Olvasom az újabb hírt, miszerint ötven filléres környezetvédelmi termékdíjat terveznek bevezetni. Nem az összeg miatt berzenkedem, hanem az előbb említett összes terhet viselvén keresem a választ önmagam kérdéseire: megint ott tartunk, hogy luxus-árat kell fizetnie mindenkinek, aki nem busszal-villamossal közlekedve akarja hivatalos ügyeit intézni? Nem tellene az államnak a majd negyven forintos literenkénti adóból ötven fillér a környezetvédelemre? Azt már tudom, hogy a súlyadónak csak töredékét szánják az autók rongálta utak karbantartására, a többit a költségvetési lyukak foldozgatására fordítják. Vajon ez a félforint eljut-e a megfelelő kasszába? (FEB) Interjú Katona Tamás külügyi államtitkárral
