Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)

1992-01-11 / 9. szám

2 MÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. január 11. Hírek innen­onnan London: Egy repülőgép fedélzetén csütörtökön kü­lönös „utas" érkezett Szaud-Arábiából a brit fő­városba: egy hatalmas, 13,2 kilogrammos burgonya, amelyet termesztői fel akarnak vétetni a világhírű, Guinnes-féle Rekordok könyvébe. Erre meg is van minden esélyük, mert az előző rekorder „csak" 3,2 kilót nyomott, ám a Guin- nesbe való bekerüléshez előbb szükség van a brit Nemzeti Növénytermesz­tési Társulat vizsgálatára. Washington: Fennáll a veszélye, hogy a jövőben hatalmas erejű földrengés pusztít majd a San Francis- cotól északra fekvő kalifor­niai területeken. Ezt két amerikai geológus állítja legújabb tanulmányában, amely most jelent meg a te­kintélyes Science című szaklapban. A kutatók sze­rint az elmúlt 1700 évben legalább háromszor pusztí­tottak nagyerejű - Rich­ter-skála szerint több mint nyolcas erősségű - földlö­kések Kalifornia északi ré­szén, s egy esetleges újabb földrengés ereje elérheti akár a Richter-skála szerinti kilences erősséget is. Bogota: Az amerikai ká­bítószerellenes hivatal (DEA) szerint közel 30 mil­liárd dollár fordul meg évente a kolumbiai kábító- szer-kartellek bankszám­láin. Ez megadja nekik a ha­talmat ahhoz, hogy kor­rumpáljanak és fenntartsa­nak egy megfélemlítésre al­kalmas katonai struktúrát. Bécs: „Gazdátlanok" lesznek a hétvégén a bécsi külföldi követségek: a nagykövetek az osztrák külügyminisztérium ha­gyományos síkirándulásán vesznek részt. A rendez­vény házigazdája Alois Mock külügyminiszter, a színhely pedig az idén Ma­riazell, ahová pénteken reggel különvonat vitte a résztvevőket. Sielni nem kötelező, a háromnapos ki­ránduláson egyéb kikapcso­lódási lehetőség is várja a meghívottakat: az első este például a Mock-házaspár ad vacsorát a vendégek tisz­teletére. Szombat este orgo­nakoncert lesz a mariazelli bazilikában, és Stájerország népművészetéből is Ízelítőt kapnak a diplomaták. Párizs: Szőrén-szálán el­tűnt kétmillió frank a fran­cia jegybank roubaix-tour- coingi fiókjának páncél- szekrényéből. A négyezer darab friss nyomású, ötszáz frankos bankjegy hiányát az év végi rovancsolásnál fe­dezték fel. Addig senkinek sem tűnt fel, hogy a páncél­ban kevesebb a bankó, mint lennie kellett volna. Prága: Szlovák-magyar vállalkozói konferencia kezdődött a Magas-Tátrá- ban, a Csorba-tó mellett. A maga nemében első talál­kozóra több mint ötven magyar vállalkozó utazott három napra Szlovákiába, hogy ismerkedjék a beru­házási lehetőségekkel a gazdaság legkülönbözőbb területein. A konferenciát Zászlós Gábor, a szlovák kormány elnökhelyettese nyitotta meg. Beszédében határozottan elutasította a „magyar expanzionizmus" némelykor elhangzó vádját, és leszögezte: érthető, hogy Dél-Szlovákiában - ahol je­lentős magyar kisebbség él - elsősorban a Magyaror­szággal való együttműkö­dés iránt érdeklődnek. így szavaztak a Tolna megyei képviselők az átalakulási törvényről név vál. körz. képv. csop. szavazat Dr. Témák Gábor 1. vk. MDF igen Figler János 2. vk. MDF — Barcza Imre 3. vk független 1 tartózkodott Horváth Lajos 4. vk. MDF — Dr. Dávid Ibolya 5. vk. MDF igen Nádori László tér. lista SZDSZ tartózkodott Nyerges Tibor tér. lista MDF igen Dr. Pálos Miklós tér. lista KDNP igen Kapitány Ferenc orsz. lista FKGP igen Jánosi György orsz. lista MSZP — Együttműködött-e Szaddám Húszéin a CIA-val? „Kapcsolatban állot-e Szad­dám Húszéin iraki elnök az amerikai Központi Hírszerző Hivatallal, a CIA-val?" „Előre megbeszélt háború volt-e az Öböl-háború?" Ezekkel a provokáló feltevé­sekkel kísérli meg a „A babiloni akta - Szaddám Húszéin - a CIA zsoldosa" című tévéjáték, hogy megválaszoljon olyan kérdéseket, amelyek az Magyarország beható tárgya­lásokat folytat Ausztriával és Cseh-Szlovákiával az illegális határátlépések ügyében. A két szomszédos ország már huza­mosabb ideje szorgalmazza Budapestnél, hogy egyez­ményben szabályozzák az ille­gális határátlépők visszatolon- colásának rendjét. Az osztrák és cseh-szlovák egyezményterve­zet szerint a szerződő felek kö­telezettséget vállalnának arra, hogy egy-három hónapon belül „visszaveszik" a tőlük átszö­kött embereket. A tervezetről Juhász Judit kormányszóvivő adott tájékoztatást szokásos pénteki sajtóértekezletén. A szóvivő utalt arra, hogy a jelenleg is érvényben lévő határegyezményeknek megfe­lelően „rövid úton" átteszík a kiindulási országba mindazo­Öböl-háború után válasz nélkül maradtak. A WDR nyugatné­met rádió valódi tényeken ala­puló fiktív dokumentációt állí­tott össze Neil Hollander ame­rikai újságíró közreműködésé­vel - közölte pénteken Kölnben a WDR. Az adás január 12-én, vasárnap 22,30 órakor kerül sugárzásra a West-3, a Hes- sen-3 és az SWF-3 műsorában, majd későbbi időpontban az kát, akiket a határ közvetlen közelében fognak el. A kidol­gozás alatt álló egyezmények szerint viszont azokat is vissza kellene venni, akik már viszon- lyag huzamosabb ideje tartóz­kodnak illegálisan az érintett országban. Egy ilyen megállapodás azonban csak akkor működhet hatékonyan, ha a térség államai között egyfajta egyezményes háló alakul ki. Magyarország ugyanis garanciát szeretne arra, hogy szomszédai tőle is „visz- szaveszik" a nagy tömegben érkező illegális határátlépőket. (A legtöbb problémát ez ügy­ben Románia okozza. Tavaly 20 ezer intézkedés történt a dél-ke­leti szomszédunkból görbe úton érkezettekkel szemben, s mivel Románia nem veszi visz- sza őket, hazautaztatásuk csak­ARD északi láncolatában. A műsor vetítése után az abban felvetett elméletről többek közt Stansfield Turner, a CIA egy­kori igazgatója (1977-1981), Marcel Pott, a WRD külföldi tudósítója és esetleg egy arab újságíró folytat majd vitát arról, hogy miért nem vonultak be a szövetségesek Bagdadba, miért maradt hatalmon Szaddám Húszéin, stb. nem 100 millió forinttal terhelte meg a büdzsét.) A kormány döntött több nemzetközi egyezmény kihir­detéséről, illetve honi adaptáci­ójáról is. így például Magyaror­szág csatlakozik az európai ré­gészeti örökség védelmét szol­gáló granadai egyezményhez, amelyet az Európa Tanács is normarendszerébe emelt. A kabinet emellett törvényjavas­latot terjeszt az Országgyűlés elé a kettős adóztatást kizáró magyar-brazil, illetve a ma- gyar-dél-koreai egyezmény ki­hirdetéséről. Végül a szóvivő egy olyan kormányhatározatot ismerte­tett, amely feltehetően számos állampolgárt érint. A kabinet ugyanis felhatalmazta a pénz­ügyminisztert, hogy döntsön azokban az ügyekben, ame­Katona Tamás előadása (Folytatás az 1. oldalról) Bevezetésként tömör, átfogó, ám kényes témaköröktől men­tes tájékoztatót hallgathattak meg az érdeklődők, mindenek­előtt a külügyről, mint a régi rendszer sikerágazatáról. Ka­tona Tamás rámutatott arra, hogy a sikerágazat minősítés legfeljebb a Horn Gyula vezette minisztériumra érvényes, az ezt megelőző időszakot illetően csak némi túlzással lehet külpo­litikáról beszélni. A környező, volt szocialista országokat sorra véve az államtitkár meg­állapította: szinte mindenütt egy ásatag, türelmetlen, topor- zékoló nacionalizmus vált uralkodóvá. A kárvallottak - főként és elsősorban Romániá­ban - a magyar nemzetiségű lakosok, akiket bűnbaknak kiál­tottak ki a sokasodó problémák miatt. A megoldás az egységes Európához való csatlakozás, ezzel sokat tehetünk a határa­inkon kívül élő magyarságért. A feltett kérdések között a régi nagyköveti gárda lecseré­lését megfogalmazó igény is szerepelt: Katona Tamás, a ka­nadai emigráns újságban meg­jelent követelésre reagálva ki­fejtette: nem szabad a hozzáértő személyeket leváltani, s hazánk kanadai nagykövete, az éppen az államtitkári javaslatra kine­vezett dr. Kulcsár Kálmán je­lentősen hozzájárult a rend­szerváltáshoz. A megváltozott helyzetben az emigrációra is új szerepkör vár: az ország segí­tése. lyekben állami tulajdonú te­lekre épült magánlakások tu­lajdonosai szeretnék megsze­rezni a telek tulajdonjogát is. A pénzügyi tárca illetékese emlé­keztetett arra, hogy például az '50-es évek közepén lebonyolí­tott családiház-akció során sok esetben alkalmazták ezt a ve­gyes tulajdonú megoldást. Az utóbbi időben számos ké­relem érkezett a Pénzügymi­nisztériumhoz az állam javára biztosított elővásárlási jogról való lemondásra, illetve a telek­tulajdon átruházásra. A kor­mány döntése értelmében ezen ügyekben a jövőben a pénz­ügyminiszter dönthet. A pénz­ügyi tárcának a sajtókonferen­cián részt vevő illetékese azon­ban a sajtó ismételt érdeklődése ellenére sem tudott válaszolni azokra a kérdésekre: hány em­bert érint az intézkedés, miként állapítják meg az állami tulaj­donú telek átruházásának ellenértékét, s ily módon vár­hatóan mekkora bevételre tesz szert az államkassza. Kérdőjelek Az első szakító­próba ? A zászlócsere a nagykö­vetségeken megtörtént, az egyezményeket Minszkben, Moszkvában és a többi fő­városban elfogadták a helyi parlamentek. A világ or­szágai számára mégis meg­lehetősen tisztázatlan: ho­gyan is működik majd a gyakorlatban a Szovjetunió helyére lépő Független Ál­lamok Közössége? Az árfel­szabadítás sokkja után, úgy tűnik, a napokban a hadse­reg irányítása, mindenek­előtt a fekete-tengeri flotta ügye került a középpontba. Ki rendelkezzen a hadi­tengerészettel? , Hadászati feladatokat vagy alacso­nyabb szintű, védelmi célo­kat szabnak-e a változatla­nul ütőképes tengeri eygsé- geknek? Ä vitának vannak szűkebb katonai vonatko­zásai is: hogyan lesznek át­hidalhatók a FÁK-on belüli érdekellentétek? A külföl­det egyelőre az orosz-ukrán vita izgatja leginkább, de csak idő kérdése, hogy számos más konfliktusfor­rás is előtérbe kerüljön. Az első komoly szakító­próba? Jónéhány megfi­gyelő így értékeli a flotta-ügyet, s kétségtelen, hogy - már csak a nukleáris vonatkozások miatt is - a haditengerészet ellenőrzése túlmehet az utód-köztársa­ságok közti viták megszo­kott szintjén. Az igazi ve­szély ugyanis a hadsereg ál­lományában terjedő bizony­talanság, növekvő nyugta­lanság, az Ukrajnának te­endő hűségeskü miatti fel­zúdulás. Márpedig a FÁK átalakulási folyamatának sikerét eddig többek között épp a hadsereg viszonyla­gos visszafogottsága tette lehetővé... Szegő Gábor Ferenczy-Europress Robbanás Londonban Pénteken reggel robbanás történt Londonban a White- hallban, a brit kormányne­gyedben, mintegy 300 méterre a miniszterelnöki rezidenciától, a Downing Street 10-től. Sebe­sülés ezúttal nem volt.-szá­Határsértések, nemzetközi egyezmények, telekvásárlások Az is számít, hány éves a cég első három embere Gyorsfénykép a külföldi befektetőkről (Folytatás az 1.oldalról) Ugyanakkor gazdaságunk szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy mi vonzza ide a külföldi tőkéseket. Milyen jel­legű befektetéseket helyeznek előtérbe? A rövid-, a közép­vagy a hosszabbtávú érdekelt­ség jellemzi őket? S általában: mit vár a külföldi befektető a magyar partnertől a sikeres és tartós együttműködés érdeké­ben? :;T'Ä E kérdésekre - egzakt statisz­tikai kimutatások hiányában - egy esztendőd-céginformációs adatainak és tapasztalatainak alapján is közelítően pontos vá­lasz adható. Az egyik általánosítható ta­pasztalat, hogy a külföldi tőké­sek nagy többsége alaposan tá­jékozódik, mielőtt közös válla­lat alapításába kezd. S nem csupán a korábbi magyar cég vagyoni helyzete, adósságál­lománya, banki értékelése ér­dekli, hanem például a cég első három vezetőjének a személye: kora, szakképzettsége, iskolai végzettsége, korábbi munkahe­lye, stb. Gyakori az a kérdés is, hogy a magyar állam felelőssé­get vállal-e a cég működéséért, felgyülemlett adósságaiért. Egy másik tapasztalat: a kül­földi befektetők körében mar­kánsan kirajzolódik két csoport. Az egyikbe a viszonylag kisebb tőkét befektető, elsősorban az infrastruktúra létrehozásában közreműködő tőkések tartoz­nak. A másodikba a nagy tőké­vel,- Európa vagy vüágszerte ismert márkanévvel rendelkező ipari és kereskedelmi nagy vál­lalatok, amelyek egymással versengve igyekeznek meg­vetni lábukat térségünkben. Az első csoportba tartozó - s néhány ezer-tízezer schillinget, márkát befektető - tőkések je­lentős része marketing, bróker, tanácsadó, adószakértő, ok­tató-továbbképző közös válla­latot létesít, tehát a hiányzó pi­aci infrastruktúra kialakításá­hoz járul hozzá. Ehhez szeren­csésen igazodik a hazai joggya­korlat, bár még vannak jogi fe­hér foltok, például a későn megszületett csődtörvény, vagy a még érvényes számviteli sza­bályozás. Aotebse#uk«é«ú igényli, hogy a vállalkozás több mint fele az ő birtokába jusson. Általában nem várnak a közös vállalko- záSWl1" W? etoéwmgy-két évben nyereséget. ; Elvárják viszont, hogy az itt létrejött vállalkozások teljes mértékben vegyék át azt a mű­ködési formát, amelyet saját hazájukban megszoktak. Áz igény ugyan érthető és jogos, de gyakran ütközik a hazai piac fejletlenségének korlátaiba vagy éppen a hazai partnerek egy részének, értetlenségébe. A jelentős tőkével rendelkező befektetők óvatosabbak. Egy részük kivár, más részük ke­mény feltételeket szab a vétel­hez vagy a társuláshoz. A ta­pasztalatok szerint elsősorban a szellemi tőkét, a szakértelmet és ezzel együtt a hazai közeget jól ismerő, jó kapcsolatokkal rendelkező menedzsereket, ve­zető munkatársakat keresik. Igénylik a gyár vagy üzletháló­zat területét, de kevésbé vagy egyáltalán nem igénylik a be­rendezéseket, a gépeket, a munkaeszközöket. Más szóval: a vállalkozás magját, a korszerű technikát, az ismeretanyagot maguk hozzák, sőt, a szakmai képzést, továbbképzést is ma­guk valósítják meg. Rendsze­rint nem Tálcának igényt a hazai vállalat jóléti* szociális, kultúrá- lis intézményeire sem. A külföldi nagyvállalatok másik „hozadéka" a minőségi IftTmka iránti igény, amelyet a betanított és szak­munkásoktól a vezető beosz­tású dolgozókig mindenkivel szemben támasztanak. Ez pe­dig olyan új szemléletet, felfo­gást követel, amelyre a fejlődő piac építése során múlhatatla­nul szüksége van gazdasá­gunknak. A nagy befektetők zöme hosszú távon érdekelt. Olyan vállalkozásba fektet be tehát szívesen, amely nemcsak a szűk magyar piacot képes el­látni, hanem - részben vagy egészben - az egész régiót. Ez magyarázza, hogy a megter­melt nyereséget általában visz- szaforgatják a vállalkozásba, alaptőkét emelnek, bővítenék ott, ahol perspektívát látnak - de csak ott... A befektetők kö­zött - szerencsére elvétve - vannak csupán rövid távra te­kintő szerencselovagok is, akik kihasználják a magyar piac fej­letlenségét, a hazai vállalkozók naivitását, tájékozatlanságát. Ellenük csakis megfelelő in­formációval lehet védekezni. Végül még egy általánosítható tapasztalat: a külföldi partne­rek hozzászoktak a kiszámít­ható érdekeltséghez, igénylik - teljes joggal - a viszonylag sta­bil adózási, elvonási feltétele­ket, a még meglevő joghézagok mielőbbi kiiktatását. Ha ez biz­tosított, akkor vállalkozásaik számukra és a magyar gazda­ság számára egyaránt sikeresek lesznek. Nyitrai Ferencné dr. Ferenczy-Europress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents