Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)
1992-01-04 / 3. szám
1992. január 4. PÚJSÁG 13 Korosztályos sakk OB Három aranyérem már „elkelt" Pakson Egy százalék esélyt adott magának Interjú Móra Zoltánnal, Tolna megye sportigazgatójával „Sokat foglalkoztat az útkeresés problémája Pakson az ESZI-ben folytatódott a 9-15 éves korosztályúak országos egyéni sakkbajnoksága. Pénteken a 82 tagú mezőny már az utolsó előtti fordulón jutott túl. Azaz, a finiséhez érkezett a fiatalok küzdelemsorozata. Három korosztályban - a mai záróforduló eredményeitől függetlenül - már eldőlt az országos bajnoki cím sorsa. A 11 éves fiúknál a szombathelyi Soponyai Tamás már behozhatatlan előnnyel vezet, így aztán aranyérmesként utazhat haza a Duna-parti városból. A 13 és a 15 éves lányoknál is ismertté vált a bajnoki cím birtokosa. Az előbbieknél Lendvai Edit (Szombathely) 100 százalékos teljesítménnyel lett „befutó”, míg a 15 éveseknél Grábics Mónika (Miskolc) mindössze fél pontot, egyetlen döntetlent engedélyezett ellenfeleinek. Ami pedig a házigazda paksiak versenyzőinek szereplését illeti: Vámos Viktor tartja ezüstérmes helyezését, mint ahogy a világbajnokságot is megjárt Ács Péter a két évvel idősebb korosztályúaknái. Tegnap egyébként Pakson tartotta kihelyezett ülését a Magyar Sakk Szövetség Ifjúsági Bizottsága, délután pedig az edzők, vezetők és a szülők mondhattak véleményt az országos szakszövetség által szervezett szülők fórumán. A bajnokság állása: 9 évesek, lányok: 1. Vékony Andrea (Debrecen) 9,5, 2. Pallag Szilvia (Makó) 9, 3. Varga Julianna (Párád) 8,5 ponttal. Fiúk: 1. Kirják Péter (SZÁÉV) 6,5, 2. Vámos Viktor (Atomerőmű SE) 6 ponttal. 11 évesek, lányok: 1. Hoang Trang (MTK) 7,5, 2. Dé- csey Katalin (Tapolca) 5,5 (1 függő), 3. Gurgilics Barbara (Szombathely) 5 (1 függő) ponttal. Fiúk: 1. Soponyai Tamás (Szombathely) 7,5, 2. Ács Péter (Atomerőmű SE) 6, 3. Horváth Ádám (Tapolca) 5 ponttal. 13 évesek, lányok: 1. Lend- vay Edit (Szombathely) 8, 2-3. Kiss Fernanda (Statisztika) és Lakos Nikoletta (Tapolca) 6-6 ponttal. Fiúk: 1. Galyas Mihály (Vasútépítő) 6,5, 2-3. Hargittay Szabolcs (Statisztika) és Perger László (Szombathely) 5,5-5,5 pont. 15 évesek, lánmyok: 1. Grábics Mónika (Miskolc) 7,5, 2-3. Albert Kornélia (Statisztika) és Palkó Gabriella (Szombathely) 6-6 ponttal. Fiúk: 1. Szűk Balázs (Mat(t)ador) 6,5, 2. Ruck Róbert (Szombathely) 6, 3. Gyi- mesi Zoltán (DUTEP SC) 5 (1 függő) ponttal. — Bevallom, ha az összes középkori kínzóeszközt beígérik, akkor sem tippeltem volna az Ön sportigazgatóságára. De, azt hiszem, ezzel nemcsak én voltam így. Ön nem lepődött meg? — Meglepett, de azért a sikernek kellett adnom bizonyos százalékot. — Pontosan mennyit? — Egyet a kilencvenkilenchez, de azt legalább biztosan. — Véleménye szerint, mi döntött a pályázata javára? — Azt hiszem, ráéreztem sok mindenre, ami a jelenlegi sportmozgalomban problémás. Utólag derült ki, hogy olyanokat írtam a pályázatomban, amivel a versenysport- és kutatási osztály éppen most foglalkozik. Valószínűleg a sporttörvénnyel kapcsolatos utalásaim is találkoztak az OTSH véleményével, koncepciójával. Tudomásom szerint a megyei önkormányzat is erőteljesen hallatta a hangját, vagyis beleszólt a döntésbe. Persze ebben a határozatban az is benne lehetett, kiket nem akarhattak... — Jó magyar szokás szerint, rögtön megindult a találgatás, mely pártnak lehet a tagja. Ha MDF-es, akkor azért, ha SZDSZ-es, akkor meg amazért került ebbe a pozícióba. Szóval, kiknek van igaza? — A Magyar Szociáldemokrata Párt tagja vagyok. — Azt is hallani, hogy a Móra Zoltánt „megeszik" reggelire a rutinos sportvezetők... — Majd meglátjuk ... Azért én elég harcias vagyok, aki nem hiszi, kérdezze meg a volt munkahelyemen, a szekszárdi Műszaki Szakközépiskolában, akadt-e már olyan, aki „megevett”. — Ha már a múltnál tartunk, mit mondana el önmagáról? — Diósgyőri születésű vagyok, jelenleg 44 éves, a Testnevelési Főiskolán végeztem, utána, 1972-ben kerültem Szekszárdra. Itt a sportiskolánál voltam atlétika-szakágve- zető, majd a sporthivatalhoz kerültem, mint módszertani főelőadó. Ezután több, mint egy évtizeden át tanítottam testnevelést, javarészt az előbb említett iskolában. Ahogy azokat, akik a jövőjüket igyekeznek előre megtervezni, úgy engem is sokat foglalkoztat az útkeresés problémája. Mindig izgő-mozgó, semmivel sem elégedett ember benyomása alakulhatott ki rólam. Ma már azért sokkal nyugodtabb vagyok, bár most is egy nagyon jó társaságot, munkahelyet hagytam ott - a bizonytalanért. — Volt-e valami családi indíttatása, hogy a sporttal kezdett el foglalkozni? — Igen, az édesapám Diósgyőrben volt sportvezető, az ’50-es évek elején. Gyerekkoromban atlétizáltam, síeltem és ha valami bajom volt, órákat sétáltam egyedül az erdőben. Ez talán jelzi azt is, hogy szeretem a magányt és a természetjárást is. Egyébként mindent kedvelek, ami a szakmával összefügg, díjazom a munkát, a teljesítményt. — Sokan a nyakamat akarnák venni, ha nem kérdezem meg: milyennek látja Tolna megye sportéletét? — Nagyon szép eredmények voltak és vannak, ezeket tartani is kellene. Ennek elérése érdekében vannak elképzeléseim, terveim, de konkrétumokat még nem szeretnék mondani, hiszen felelőtlenség lenne ilyen kevés információ birtokában nyilatkozni. Egyelőre ismerkedem, tájékozódom. De, ha már újságíróval ülök szemben, azt azért elmondanám, hogy a sajtóval való jó kapcsolatot fontosnak tartom, mert a reklám nagyon kell a sportnak. Hozzájárulhat bizonyos szemlélet-változtatáshoz is. A magyar ember közismerten fogékony az újra, tehát az új életmódra is, vagyis a több sportra, több mozgásra. Bár - azt is hozzá kell tennem - az elkövetkező 10-15 évben, nem valószínű, hogy több szabadideje lesz... — Milyen lesz az önálló sportigazgatóság felállása? Elég sok a mendemonda... — Jelen pillanatban mindenkinek az állása megmarad, igaz, igyekeznünk kell, hogy bizonyítsuk létünket. Most éppen költözködünk a Szakszervezetek Székházának negyedik emeletére. Költsévetésünkről konkrétumot még nem tudok mondani, a parlament is csak az év utolsó napján döntött a költségvetéséről. Nemsokára a többi megye sportigazgatójával lesz egy tanácskozásunk, melyen a sportigazgatóságok szervezeti és működési szabályzatára teszünk ajánlásokat. — Gondolom, első napja nem az unalom jegyében telt el. — Megmondom őszintén, ideges gyomorral jöttem be. Új hely, új körülmények, aztán a költözés, a rengeteg telefon, s egy csomó olyan adminisztrációs feladat, melyet még sohasem csináltam. Új munkatársaim maximálisan segítettek, ennek ellenére, kicsit „szétestem”. — Sportigazgatósága nem kezdődött a legszerencsésebben, hiszen december 27-én Budapesten nem tudott részt venni a beiktatási ünnepségen. — Kórházban voltam vesekővel, melyet másnap - úgymond - „spontán megszültem”. Utána, december 30-án iktattak be. — Amihez, ha egy kicsit megkésve is, de hadd gratuláljunk, egyben sok sikert kívánva. — Köszönöm, ezen leszek. KRZ Fotó: Ótós Réka Balról Galyas Miklós (elöl) es Szűk Balazs a két listavezető Tájfutás Vidám óévbúcsúztatás Bush-tanács „tiniknek" Dombóvárról jelentik A Paksi SE és a Budapest Bank RT. közösen rendezte meg az óév utolsó napján a 11. Szilveszter Kupa tájfutóversenyt. A vidám hangulatú rendezvény érdekessége volt, hogy az 1992-ben kiadásra kerülő új térkép egyik szelvényét kapták a résztvevők, s most ismerkedtek meg a Paks-Cse- resznyés közötti új tereppel, amely a tájfutást látványossá teszi, hiszen az erdőn kívül több nyílt terepet is magába foglal. Á rendkívül hideg, szeles idő ellenére negyvennyolcán álltak rajthoz. A kategóriák győztesei a Paksi SE-től pezsgőt, a Budapest Banktól pedig tárgyjutalmat kaptak. A Szilveszter Kupa végeredménye: N-17: 1. Glósz Annamária, 2. Dömötör Edit, 3. Gyomaendrőd adott otthont a III. Ippon Kupa karateversenynek, megyénket a faddi művelődési ház valamint a szekszárdi Gyermekek Háza csapata képviselte. Balogh László tanítványai dicséretesen szerepeltek, a 85 indulót felvonultató viadalról a 8-10 évesek versengésében a szekszárdi Kovács Miklós arany-, Sza- bolcska Gábor pedig ezüstéremmel tért haza. A 11-13 éves korosztályban a faddi Báli Ervin Körösztös Lívia (mindhárom Paksi SE) N-15:1. Heiszler Judit, 2. Falusi Lívia (mindkettő Paksi SE), 3. Hirth Judit (Atomerőmű SE). N-13: 1. Nemes Alina, 2. Tóth Katalin (mindkettő Szek- szárd I. Sz. Általános Iskola), 3. Nagy Jolán (Atomerőmű SE). F-21: 1. Magyar János (MAFC), 2. Dömötör Zsolt (Győr, közlekedési főiskola), 3. Tóth Gábor (Atomerőmű SE). F-17: 1. Csekő József, 2. Blézer István, 3. Nepp József (mindhárom Paksi SE). F-15: 1. Gombos László, 2. Teopold Péter (mindkettő Paksi SE), 3. Kiss Ignác (Paks). F-13: 1. Takács László, 2. Hegedűs Viktor (mindkettő Paksi SE), 3. Labrincz Ferenc (Atomerőmű SE). arany-, Kovalcsik Zsolt pedig ezüstéremmel gazdagította gyűjteményét. A 8-10 évesek küzdelmében a faddi Mácsik Zsuzsa és Lő- rincz Zoltán egyaránt bronzérmes let. A 15-18 éves korosztályú lányok döntője az előküz- delmek alatt történt sérülések miatt elmaradt, így a faddiak két biztosnak látszó éremtől estek el. Az összesített pontversenyben így is a 3. helyet szerezték meg. George Bush amerikai elnök sportszeretete közismert. Budapesti látogatása során sem maradhatott el az éltető kocogás programjából. Az államférfi a Parade magazinnak adott interjújában a testmozgás fontosságát boncolgatta. Az elnök letörten említette, hogy az amerikai gyerekek egyre inkább a televízió rabjává válnak. A képernyő előtt ülnek naphosszat, és roppant keveset mozognak. „Nem mondok újat azzal, amikor felhívom az amerikai gyerekek figyelmét arra: egészséges lélek csakis úgy létezhet, ha a test is az. Márpedig testi harmónia, kiegyensúlyozottság elképzelhetetlen rendszeres mozgás nélkül” - jelentette ki George Bush. Az elnök visszaemlékezett tavaly májusi szívpanaszaira. A 67 éves államférfi azóta valamit visszafogott kocogómennyiségéből. Előbb napi 3 kilométerre csökkentette a lassú „poroszká- lás” távját, majd az új metódus szerint mostanában már csak három napot szán arra, hogy fusson. Persze a „kieső időben” sem tétlenkedik! Golfozik, kerékpározik, és a teniszütővel is meglehetősen jól bánik. Váratlanul, előrehozták az Egyesült Államok-MagySror- szág válogatott ökölvívó csapatmérkőzés időpontját, így péntek reggelre Papp László szövetségi kapitány és Szántó Imre edző már kijelölte a szombaton útrakelő gárdát. Az utazó — Nem a szívem miatt helyeztem kicsit háttérbe a kocogást - mondta Bush. - A lábaim bírják kevésbé az ezzel együtt járó terhelést, a monotóniát. Bevallom, úgy ahogy van: a kocogást követően éjszaka a két térdem közé kispárnát kell helyeznem, mert a térdszalagjaim sajognak. De a futásról sohasem mondanék le, hiszen egyszerűen képtelen lennék a rendes napi munkavégzésre. Bush kerek-perec azt nyilatkozta a Parade munkatársának, hogy az amerikai „tinik” lusták. Véleménye szerint a szülők felelőssége, hogy csemetéiket kiugrasszák a TV-készülékek elől, mert a képernyő előtti tes- pedés szellemi és fizikai tunyasághoz vezet. — A fiúknak erősen ajánlom a kerékpározást, a lányok pedig sietősen iratkozzanak be aero- bic-tanfolyamra - tanácsolta George Bush. Rámutatott: korántsem a versenysport foga- datlan prókátora kíván lenni, pusztán az egészségmegőrzés fontosságára hívja fel a figyelmet. Mielőtt vészharangok konga- tása lenne indokolt... - említette. csapat: 48 kg: Lakatos Pál, Isaszegi Róbert, 51 kg: Kovács István, 54 kg: Barta Zsolt, Bognár László, 57 kg: Kalocsai Zoltán, 60 kg: Petrovics János, 63,5 kg: Szili Zoltán, 67 kg: Szabó Lóránt, 81 kg: Béres Zoltán, 91 kg: Hart Péter. A négy napja elköszönt óesztendő utolsó hetére is jutott szabadidős sportprogram Dombóváron és környékén egyaránt. A Spartacus SE tekecsarnokában jó hangulatú egyéni versenyt rendeztek a Szilveszter Kupáért., A végső győzelmet Takács Árpád szerezte neg Suhajda Mihály és dr. Iván Gyula előtt. , A dombóvári Áfész által felajánlott kupáért az asztaliteA diáksportkör és a szülői munkaközösség gondos előkészítő munkájának köszönhetően a szekszárdi 2-es iskolában megrendezett Zrínyi Kupa gyermeklabdarúgó tornán a gyermekek és a felnőttek felejthetetlen sportélményekkel gazdagodtak. A színvonalra sem lehetett panasz, a villámtornán nemcsak fogcsikorgató küzdelmet, hanem emlékezetes egyéni teljesítményeket is láthattunk. Dr. Pataki Miklós egykori ferencvárosi játékos például annak a véleményének adott hangot, hogy az ilyen rendezvények megtekintésével az NB-s egyesületi vezetők is értékes tapasztalatokat nyerhetnének. A legjobbak végül vastaps és szülői meghatottság kíséretében vehették át a jutalmakat. Az időnként kicsorduló könnycseppek is jelezték, hogy a gyerekek tudnak még lelkesedni niszben is rendeztek tömegsport versenyt. Végeredmény: 1. Cserháti József, 2. Kökény Gergely, 3. Frukt Gábor. Szakoson randevúztak a Dombóvár és városkörnyéke szabadidős tekeverseny résztvevői. Az egyéni küzdelemben Tóth István révén szakcsi siker született, a második- és harmadik helyen két dombóvári, dr. Iván Gyula és dr. Urbán András osztozott. ezért a játékért. A gyermekfocisták legközelebb január 25-én Bátaszéken a Kalász Já- nos-emléktornán mérhetik majd össze az erejüket. A hat csapatot pályára szólító viadalt a szabadkaiak részvétele avatta nemzetközivé. A torna végül a pécsiek sikerét hozta, a döntőben imponáló fölénnyel verték a kaposváriakat. A 3. helyért vívott mérkőzésen a szekszárdiak lelépték a szabadkaiakat.' Eredmények, csoportmérkőzések: „A” csoport: Szekszárdi Dózsa-Bonyhád 5-1, Pécsi MSC-Sz. Dózsa 4-0, Bonyhád-Pécs 4-4. „B” csoport: Kaposvár-Bátaszék 3-0, Szabadka-Bátaszék 3-1, Ka- posvár-Szabadka 5-0. Helyosztók. Az 5-6. helyért: Bonyhád-Bátaszék 7-3. A 3-4. helyért: Szekszárd- Szabadka 4-0. A kupadöntőn: Pécs-Kaposvár 5-0. III. Karate Ippön Kupa Faddi és szekszárdi érmek Az amerikaiak ellen Zrínyi Kupa gyermeklabdarúgó torna A pécsiek vitték el a serleget