Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)

1992-01-30 / 25. szám

2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. január 30. Hírek innen­onnan „Lengyel heroin" Varsó: A krakkói rendőr­ség becslése szerint az ősi lengyel városban a narko- mániások száma már meg­közelítette a 18 ezret, közü­lük mintegy 50 foglalkozik az általuk leginkább fo­gyasztott kábítószer, a „lengyel heroin" vagy má­sik nevén „kompot" előállí­tásával, több-kevesebb rendszerességgel. A rendőrség ennek elle­nére nem elégedetlen a helyzettel - szerintük Krakkó az egyetlen nagyvá­ros az országban, ahol még nem folyik nyíltan az utcá­kon a kábítószer-kereskede­lem. Szakmák osztályozása New York: A biológu­soknak és a geológusoknak van az Egyesült Államok­ban a legjobb dolguk, a ta­xisofőröknek és az autóke­reskedőknek viszont itt a legrosszabb - tudatja az amerikai Money magazin legfrissebb, februári száma. Az UPI ismertetése szerint a magazin 100 munkakört osztályozott 7 szempont - köztük fizetés, társadalmi tekintély, munkakörülmé­nyek, biztonság alapján. A biológusok átlagosan évente 64 531 dollár fizetést kapnak, a geológusok pedig ennél is többet, 70 560-at. A lista végén a taxisok kul­lognak, fizetésük évente egy dollár híján 37 ezer, te­kintélyük csekély a társada­lom szemében, hiszen szinte mindenki tud autót vezetni. Alulról a másodi­kak az autóárusok, megelő­zik őket a szemetesek, majd a mészárosok és az építői­pari munkások következ­nek. Állati kísérletek Párizs: Új rendelettel szi­gorítják Franciaországban az állatokon végzett kísérle­teket: kísérleti célokra ezen­túl csak olyan állatot szabad felhasználni, amelyet külön e célra tenyésztettek. Az or­szág orvostudományában, gyógyszergyártásában igen sok állatkísérletet hajtanak végre, 1990-ben például több mint hárommillió álla­tot használtak fel e célra, igaz, 90 százalékuk kis rág­csáló - egér, patkány, ten­geri malac - volt. Édes szájú britek London: Nyugat-Euró- pában a britek a legédesebb szájúak: a legfrissebb ada­tok szerint az ország 55 mil­lió lakosa több mint fél mil­lió tonna csokoládét fo­gyasztott el tavaly - ezzel Nagy-Britannia a közös pi­aci csúcstartó. Az átlagos fogyasztó 93 pennyt (mint­egy 130 forint) költött he­tente csokoládéra. Az ipar­ág vállalatai mértékadó szakemberei szerint az álta­lános gazdasági recesszió nem vonatkozik a csokolá- ' déra, a piac állandóan bő­vül. A felnőttek egyébként rossz példával járnak elől: több csokoládét esznek, mint a gyerekek. Csehszlovák alkotmányozás (Folytatás az 1. oldalról) A szövetségi parlament a Havel-indítványok ellenjavas­lataként beterjesztett képviselői tervezet sorsáról sem döntött egyelőre, hanem „átpasszolta a labdát" a két köztársasági tör­vényhozás - a Szlovák és a Cseh Nemzeti Tanács - térfe­lére. E két utóbbi testület elnök­sége oly sok meddő vita után most „vegyesbizottság" felállí­tását tervezi, miközben minden racionális egyeztetésnek gátat szab az a körülmény, hogy Csehszlovákiában gyakorlati­lag már eldördült a választási kampány startpisztolya. Arra lehet számítani, hogy a júniusi választásokat megelőző kortes­kedés során különösen nagy hangsúlyt kapnak majd a „nemzeti érzelmek", főként Szlovákiában. Havel elgondolásai öt fő elemet tartalmaztak. Az első indítvány - bízva a közvéle­ménykutatási adatok szerint még mindig inkább föderáció­párti lakossági többségben - le­hetővé tette volna, hogy ne csak a szövetségi parlament, hanem az államfő is kiírhasson nép­szavazást, illetve hogy állam- polgári kezdeményezés, alá­írásgyűjtés nyomán ugyancsak kitűzhető legyen a referendum. Ezt a javaslatot a Szövetségi Gyűlés elvetette, miként a má­sodik indítványt is, amelynek értelmében a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság leendő új alkotmányának érvényessé­gét a Szlovák és a Cseh Nem­zeti Tanács általi ratifikálástól tették volna függővé. Feltűnő, hogy - a Polgári Demokrata Pártnak, vagyis a cseh polgári jobboldalnak számos képvise­lője mellett - lényegében a „nemzeti irányultságú" szlovák mozgalmak (a baloldallal együtt) buktatták meg ezt a há- veli tervet. Pedig a gondolat nyilvánvalóan a szlovák eman­cipációs igények kielégítését szolgálta, úgy látszik, a szlovák „nemzetiek" erősen bíznak a választási sikerben, így nem fo­gadnak már el semmit a födera- lista elnöktől, különösen nem, ha az „adományt" a jelenlegi összetételű Szlovák Nemzeti Tanács „tenné zsebre". Az el­szakadásra törekvő szlovák erők okkal tartanak attól, hogy a mai szlovák parlament akár még hajlandó is lenne ratifi­kálni a csehekkel közös alkot­mányt. A két parlamenti kudarc után Havel a harmadik javaslatot vissza is vonta. Ez az új szövet­ségi törvényhozás szerkezeté­ről szólt, és egykamarás szövet­ségi gyűlést irányzott elő. Az elnöki javaslat kiesése folytán a kétkamarás parlamentről szóló képvisélői ellenindítvány tár­gyalásába fogtak. (Ez az ellen­indítvány egyben szabályozza a szövetségi kormány jogállá­sát, valamint módosítja az ál­lamfő jogkörét. Elveszi az elnök törvénykezdeményezési jogát, ám megadja neki a törvények „visszaküldésének" a jogosít­ványát.) Csakhogy felismerték, hogy a két köztársaság akarata ellenére semmi tartósat nem tudnak al­kotni, ezért a döntést elhalasz­tották. A huzavona nyomán gyakor­latilag elvesztette értelmét az a- korábban sem túl népszerű - elnöki javaslat, amely a válasz­tási rendszert módosította volna. (Hiszen nincs értelme dönteni a választások módjáról, amíg nincs tisztázva, hogy mi­lyen szerveket választanak.) Václav Havel javaslatcsomag­jának utolsó eleme lehetővé tenné az államfő számára, hogy- pontosan körülhatárolt szük­séghelyzetben - feloszlathassa a parlamentet, és ideiglenesen elnöki rendeletekkel kormá­nyozzon. Az eddigi tapasztalatok fé­nyében teljességgel valószínűt­len, hogy ez a parlament - figye­lembe véve az összetételét - el­fogadná ezt az elnöki javaslatot. Elképzelhető, hogy ezt a vá­lasztási harcot még a régi játék- szabályok szerint fogják meg­vívni a pártok, miközben nyil­vánvaló, hogy a régi képviseleti struktúra már nem életképes. Csakhogy az új struktúra meg­alkotásához kellő erővel és idő­vel rendelkező parlamentre lenne szükség. Az idő lejárt, az erőviszonyok tisztázásra szo­rulnak. Dán minta a magyar távközlési rendszerben Magyarországon mielőbb ki kell építeni a korszerű, digitális távközlési alaphálózatot, lehe­tővé téve, hogy arra egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozá­sok is rácsatlakozhassanak. Hazánknak olyan távközlési hálózat lenne leginkább megfe­lelő, amely ötvözi az amerikai mintájú rendszert - ahol külön­féle cégek vehetnek részt az egyes távközlési szolgáltatá­sokban - az európai megoldás­sal - itt egy távközlési vállalat kezében összpontosul a távköz­lési piac. A tervek szerint a magyar rendszer megtartaná mindkét mintából az előnyös tulajdon­ságokat, azaz a finn és a dán gyakorlat szerint fenntartaná az állam felelősségét az ellátásban, ugyanakkor engedné érvénye­Elmozdult a holtpontról a moszkvai közel-keleti értekez­let, miután szerdán, a befejező napon a munkacsoportok kije­lölték a későbbi fórumok helyét és időpontját. Továbbra sem megoldott azonban a paleszti­nok képviseletének ügye, így ők szerdán sem vettek részt a sülni a versenyt is a szolgáltatás színvonala érdekében. Katona Kálmán, az Országgyűlés Gaz­dasági Bizottságának tagja, a távközlési albizottság elnöke ezzel jellemezte azt a távköz­léspolitikai dokumentumot, amelyet a távközlési törvény- tervezethez csatolva a napok­ban kapnak kézhez a parla­menti képviselők. A törvényt egyébként februárban tűzi na­pirendre az Országgyűlés. A távközlési albizottság ve­zetője nemrégiben hírközlési szakemberekből álló küldöttség élén Washingtonban járt, ahol az amerikai hírközlési piaccal, illetve az azzal kapcsolatos sza­bályozási kérdésekkel ismer­kedett. Katona Kálmán az MTI kérdésére elmondta: a látogatás arról győzte meg a magyar regionális együttműködés egyes elemeit tárgyaló munka- csoportok tanácskozásain. Nyugati diplomaták sajtónyi­latkozataiból szerdán délután került nyilvánosságra, hogy az öt munkacsoport tavasszal kezdi meg tevékenységét. A fegyverzetkorlátozásról Was­szakembereket, hogy módosí­tani kell a koncessziós törvény­nek azt a részét, amely a táv­közlési alaphálózat tulajdonjo­gát állami hatáskörbe rendeli, valamint arról, hogy a területen a verseny mellett fontos a szi­gorú szabályozás is. A több éves, nagyszabású terv megva­lósításához azonban egylőre nincsenek meg a források. A Közlekedési és Hírközlési és Vízügyi minisztérium szakem­berei ezért az alaphálózat sze­repével kapcsolatban azt a vé­leményt képviselik, hogy annak kiépítése koncessziós alapon, állami tulajdonban történjen. Erre azért lenne szükség - állít­ják a tárca munkatársai - hogy megteremtődjön a pénz egy megfelelő színvonalú rendszer kiépítéséhez. hingtonban (május eleje), a gazdasági együttműködésről Brüsszelben (május 11-12), a környezetvédelemről Tokióban (április vége), a vízkészletek felhasználásáról Ausztriában vagy Törökországban (tavasz- szal) rendezik meg az első kö­zös fórumot. Magyar­macedón tárgyalások A magyar külügyminiszter meggyőződése szerint Mace­dónia kész teljesíteni azokat a követelményeket, amelyeket az Európai Közösség támaszt az elismerésüket kérő délszláv ál­lamokkal szemben. Jeszenszky Géza erről azután nyilatkozott, hogy szerdán hivatalában fo­gadta Denko Maleszki mace­dón külügyminisztert. A tárgyalások tapasztalatai alapján Jeszenszky Géza úgy vélekedett, hogy Macedóniá­ban - akárcsak Bosznia-Herce­govinában - korrekt, művelt, őszintén demokratikus elköte­lezettségű politikusok kerültek kormányra. Az általános politi­kai, gazdasági gondokon túl helyzetüket nehezíti, hogy a la­kosságon egyfajta kiábrándult­ság vett erőt, miután az Európai Közösség még nem ismerte el köztársaságaik függetlenségét. A magyar diplomácia irányítója viszont azzal bíztatta macedón partnerét, hogy „egy jogos tö­rekvést képviselve előbb-utóbb el fogják érni céljukat". Az en­nél némileg pontosabb dátum iránt érdeklődő újságíróknak Jeszenszky Géza nem adott ha­tározott választ. Közel-keleti értekezlet Kérdőjelek Kisragadozó veszély Feje tetejére állt a világ? Bush amerikai elnök - összhangban a hasonló sú­lyú orosz leszerelési lépé­sekkel - példátlan méretű stratégiai fegyverzetcsök­kentést jelentett be, s a világ mégsem örül igazán felsza­badultan. Nem csökken a veszély, ha kevesebb a fegyver? A leszerelés összességében ma is növeli a nemzetközi biztonságot. De ma egyedülálló jelenség, hogy a volt Szovjetunió szétesé­sével párhuzamosan nö­vekszik annak a veszélye is, hogy akár éppen a leszere­lésre kerülő nukleáris esz­közök illetéktelen kezekbe juthatnak. S vannak a világ újfajta instabilitásának - például éppen a mi térsé­günkben - másfajta forrásai is. S ez komoly üröm az örömben. Megoldhatatlan ellent­mondások elé kerültünk volna? A washingtoni és moszkvai döntések vitatha­tatlanul példaértékűek és hasznosak. De ettől még a vüág tojástáncot jár, amely­nek lépéseit mindenki most tanulja - már aki akarja. Bush úgy fogalmazott az Unió helyzetét értékelő, most közzétett elemzésé­ben, hogy az Egyesült Ál­lamok partnereivel fokozot­tan együttműködve törek­szik a biztonság erősítésére, s többször is figyelmeztetett a veszélyekre. Mert ilyen a világ helyzete. A dzsungel­ben is akkor bátorodnak fel a kis ragadozók, amikor a királytigrisek nem vadász­nak, s a szelíd erdőlakók nem éberek. Kocsis Tamás Ferenczy-Europress ♦ Hatos lottó Az 1992. évi 2. hatos lottó számsorsolás nyereményei a jövedelem-adó levonása után a következőek: 6 találatos szel­vény 1 darab volt, nyermeénye 7.841.576 forint, 5 plusz 1 talála­tos szelvény 5 darab volt, nye­reményük egyenként 552.772 forint, 5 találatos szelvény 51 darab volt, nyereményük egyenként 76.878 forint, 4 talála­tos szelvény 4.145 darab volt, nyereményük egyenként 1.261 forint, 3 találatos szelvény 82.963 darab volt, nyeremé­nyük egyenként 79 forint. Okok és kilátások Miért jobb most a dollár? Oktatásügy Liberális és konzervatív értékek A mindmáig alapvalutának számító, de az utóbbi években bizony gyakran gyengélkedő dollár a legutóbbi napokban felfelé gurult a lejtőn és a nagy pénzügyi szorítóban pontozá­sos győzelmeket arat legkomo­lyabb ellenfelei, a német márka, a svájci frank és a japán jen el­len. Az esztendő legeleje az ame­rikai zöldhasú árfolyamának már megszokott bizonytalan­kodásával kezdődött, de aztán a trend hirtelen megváltozott és néhány napon belül a dollár ér­téke 1.52 márkáról - átlépvén az 1.60-a bűvös lélektani Rubi- kont -1.64-re emelkedett. Ilyen rövid idő alatt az amerikai pénz 12 pfenninges értéknövekedése az utóbbi idők rekordjának számít. A dollár értéke ugyanebben a rövid időben a svájci frankkal szemben 4, a japán jennel szemben pedig csaknem 2 (pontosan 1.9) percenttel emel­kedett. Egy dollárért a szóban- forgó időszak elején 5.3875, a végén már 5.5475 francia fran­kot adtak. A jelenség oka több komponensből áll össze. Az Egyesült Államokban elnökvá­lasztási esztendő kezdődött. A kormány nem utolsósorban ezért tesz meg mindent azért, hogy az országot akár a hajánál fogva kirángassa a recesszió po­litikailag sem veszélytelen ká­tyújából. A pénzpolitikát irá­nyító testület, a Federal Reserve Board e cél jegyében markán­san leszállította a kamatlábakat, hogy hazai és nemzetközi vi­szonylatban vonzóbbá tegye az amerikai beruházásokat és ez­zel értelemszerűen növelje - a jelek szerint eddig sikerrel - a dollár iránti keresletet. Ez az érem egyik oldala. A másik, talán legfontosabb faktor Németország. Itt a Bun­desbank még karácsony táján az amerikaival éppen ellentétes irányú döntést hozott, teteme­sen megemelte a kamatlábakat. Ez értelemszerűen önmagában is csökkentheti a németországi invesztíciók - és a márka ­iránti hazai valamint nemzet­közi érdeklődést. Ráadásul akkor, amikor a németországi bértárgyalások - amelyeknek az eredménye minden elemi gazdaságossági számítás rendkívül lényeges ré­sze - a legkényesebb szaka­szukhoz érkeztek. És akkor, amikor, amint ez várható volt, a német gazdaság, a maga to­vábbra is impozáns ereje elle­nére, már (vagy talán még?) kezdi érezni az ország egyesíté­sének és Kelet-Európa megsegí­tésének árát. Mindez azonban a jelek sze­rint csak most igaz. Hosszabb távon a jelenlegi trend ezúttal is átmenetinek bizonyulhat. Egy­részt azért, mert az erősebb dol­lár ugyan jó az Amerikában be­ruházóknak, de rossz az ameri­kai exportőröknek. Másrészt azért, mert bebizonyosodhat Kohl próféciája, amely szerint „a német gazdaság mindent ki­bír". Ferenczy-Europress (Folytatás az 1. oldalról) lehet adminisztratív úton le­zárni. Számos lényeges pont még tisztázásra vár: ezek közé tartozik a tanuló joga, az iskola finanszírozása, az állami garan­cia, a demokratikus irányítás, az esélyegyenlőség problémája. Ezek közül egy sem lehet poli­tikai alku tárgya, mindezen kérdésekben a pedagógusszak­szervezet általános közmege­gyezésre törekszik. * A pedagógusszakszervezet . rendezvénye után fél órával a Fidesz meghívásának eleget téve Dobos Krisztina, a Műve­lődési Minisztérium helyettes államtitkára tartott tájékoztatót a fentiekhez hasonló témakör­ben. Mindenekelőtt szó esett a nemzeti alaptantervről, mely­ből az egyes elképzelésekkel szemben az is következik, hogy szükséges meghatározni azt az ismeretanyagot, melyet minden gyermeknek meg kell tanulni. Ez a fontos dokumentum egyébként napokon belül min­den érintett iskolába eljut. Az oktatási törvény koncepciója ér­telmében a vizsgarendszer egy­séges lenne az ország területén. A vizsga az alsó tagozatban nem indokolt, 12 éves korban viszont hasznos lenne a diag­nosztikus mérés. Ami az érett­ségit illeti, Dobos Krisztina hangsúlyozta: ennek a vizsgá­nak vissza kell kapnia az okta­tásban elfoglalt egykor méltó helyét. Az első felszólaló, Palo­tás Zoltán a törvénytervezet elemzéséhez hozzákezdve egy figyelemreméltó tényre is fel­hívta a figyelmet: nehéz a kon­szenzus megteremtése, mert egymás mellett mennek el a gondolatok. ^-szá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents