Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)
1992-01-29 / 24. szám
1992. január 29. VÁLLALKOZÁS - PIAC MÉPÚJSÁG 5 Új patika Szekszárdon Megnyílt az első magángyógyszertár a megyeszékhelyen Ezen a héten új patikával lett gazdagabb Szekszárd, s ez egyben az első „maszek" gyógyszertár a megyeszékhelyen. A Béri Balogh Adám utcai volt családi házból ízlésesen kialakított patika hétfőn reggel kezdte meg működését a város - ilyen szempontból ellátatlan - déli területén. A vállalkozás előzményeiről, s a közeljövő terveiről Kiss Katalin gyógyszerészszel, a patika vezetőjével beszélgettünk: — Bár a jogszabályi feltételek jó ideje adottak már, mégis nagyon lassan szaporodnak a vállalkozások az egészségügy területén. Mi lehet ennek az oka? — Az egyik ok talán az, hogy ez sokkal kötöttebb válEgyszemélyes patika - a pult mögött Kiss Katalin lalkozási formát jelent, mint a kereskedelem, vagy szolgáltatás más ágaiban. Érthető módon szigorúbbak az előírások, több hatósági engedély szükséges, mint mondjuk egy vegyesbolt megnyitásához. Valószínűleg az is közrejátszik, hogy az egészségügyi vállalkozások meglehetősen tőkeigényesek. — Mennyi időre volt szükségük az ötlettől a megvalósulásig? — Fél év kellett a szervezésre. Először is szükség volt egy ellátatlan területre, s ott egy megfelelő épületre. Ezt a családi házat alkalmasnak találtuk arra, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően átalakítsuk és sikerült is a tulajdonosától bérbe venni. Szükségünk volt az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyére, s a megyei tisztifőgyógyszerész támogatására is. Egyelőre a szűkített körű forgalmazáshoz adottak a feltételeink, ehhez minimálisan 56 négyzetméteres alapterület az előírás. A szűkített körű forgalmazás azt jelenti, hogy kapható itt mindaz, ami más patikákban is - ember- és állatgyógyászati gyógyszerek, segédeszközök, gyógyhatású készítmények, testápolással, sze1 ■ * 'ztkzZ&M Kék-fehérbe öltözött a Béri Balogh utcai családi ház mélyi higiéniával kapcsolatos termékek -, de egyelőre nincs laboratóriumunk, tehát az egyedi vények szerinti készítményeket helyben nem tudjuk előállítani. — Az „egyelőre" szó nyilván azt jelzi, hogy ezen változtatni szeretnének ... — Természetesen. Egy éven belül teljes körű forgalmazásra rendezkedünk be, amely legalább 100 négyzetméteres alapterületet feltételez. Szerencsére van hely a bővítésre, kialakítjuk a laboratóriumot, s a létszám is bővül majd. — Mennyire jó üzlet ma a gyógyszerforgalmazás? Eltérhetnek-e az itteni árak a más patikákban alkalmazottaktól? — Hogy mennyire lesz jó üzlet, az nyilván a leendő forgalomtól függ. Az üzleti kockázat itt is ugyanúgy megvan, mint más vállalkozási ágakban. Az áraink, s a gyógyszerekre alkalmazható árrés is ugyanaz, mint az állami gyógyszertáraknál, ebben nem lehet eltérés. Legfeljebb a rezsink kisebb. A gyógyszereket csak meghatározott körből, nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező cégektől - gyógyszertári központoktól, a Hungaropharmá- tól vagy a Pharmafontanától - szerezhetjük be, így vásárlóink ugyanazt a választékot találják nálunk is, mint más gyógyszer- tárakban.-áa- Fotó: kpm Tehertétel Vélemény az új adószabályokról Az elmúlt év végén a Parlament rohammunkával fogadta el azt a három adótörvényt, amely valamilyen módon minden vállalkozót közelről érint. Az új adószabályokról kérdeztük az egyik vállalkozói érdek- képviseleti szerv, a Kereskedők, Vállalkozók Tolna Megyei Szervezetének titkárát, dr. Éis- cher Sándort: — Az egyéni vállalkozók szempontjából egyértelműen hátrányosak azok a változások, amelyeket ezek az új jogszabályok hoztak. Igaz, az adótábla, s ezen belül az adómentes rész határa kedvezőbb lett, de az inflációt is figyelembe véve, ez nem kompenzálja a szinte fel- sorolhatatlanul sok szigorítást, kedvezmény-megvonást, elvonás-növekedést. Egyértelműen rosszabbak lettek például az amortizációs szabályok, s általában a különböző költségek elszámolásának szabályai. A gépjárművek költségelszámolásánál meszűnt az átalány, csak tételes nyilvántartással írható le a költség. Lízing esetén csak a 3 éves futamidejű lízing számolható el költségként. Telefon vagy fax költsége csak 50 százalék erejéig számolható el, ha lakásban van, s ilyen esetben a bekötésre kifizetett 90 ezer forintnak is csak a normál lakástelefon bekötési díjával csökkentett része írható le. Jogszabályfigyelő A 4/1992. számú kormányrendelet engedélyezi az utazási irodák számára, hogy gyakorlatilag korlátlan mennyiségben vásároljanak konvertibilis valutát a Magyar Nemzeti Banktól. A rendelet a Magyar Közlöny idei 4. számában jelent meg, s ugyanebben a számban található az ipari és kereskedelmi miniszter rendelete, amely szintén az utazásszervezői tevékenységet szabályozza. Eszerint az utasoknak okozott esetleges károk fedezetéül 100 ezertől 6 millió forintig terjedő bankgaranciát vagy kauciót kötelesek biztosítani az utazási irodák, a forgalomtól függően. Utazási iroda megnyitásának feltétele továbbá az, hogy a vállalkozás rendelkezzen saját telefonnal és telexszel vagy telefaxszal. A miniszteri rendelet előírja azt is, hogy minden cégnél, illetve a nagyobbak esetén minden kirendeltségÉrdekes, de kevésbé érthető újítás az, hogy az egyéni vállalkozó és a kifizető kapcsolatában adóelőleget kell levonni. Szigorodtak az előírások a könyvvezetés területén, ami több papírmunkát jelent a vállalkozóknak. Akik maguk végzik a könyvelésüket, azok ezentúl havi 3 alkalommal kénytelenek lezárni a pénztárkönyvüket. Sok szigorító intézkedés lépett életbe az adózás rendjében is, keményebbek a szankciók, nagyobbak a kiróható bírságok és nyilván emelkedni fog az ellenőrzések száma is. Az eddig is irreálisan magas társadalombiztosítási terhek tovább nőttek, például azzal, hogy a nyugdíjjárulékként fizetett 10 százalék már nem írható le az adóalapból, a tb-járulék 43 százalékról 44 százalékra emelkedett, a szolidaritási alapba fizetendő összeg is 1-ről 5 százalékra nőtt, s ráadásul a táppénz első tíz napját a munkáltató vállalkozó fizeti, ami esetenként szintén komoly pluszkiadást jelenthet. A kemény verseny, a lakossági kereslet csökkenése, a felvett hitelek és kamataik törlesztése mellett a terhek ilyen drasztikus növelése biztos, hogy igen sok vállalkozás csődjét hozza magával ebben az évben.-dánéi kell lennie legalább egy, szakképesítéssel rendelkező dolgozónak. 144/1991.(XI.15.) Korm. rendelet a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984.(XL5.) MT rendelet és a pénzforgalomról szóló 4/1986.(XII.28.) MNB rendelkezés módosításáról (Magyar Közlöny, 125. szám). A rendelet előírja, hogy a pénzintézetek a náluk megnyitott pénz- forgalmi jellegű bankszámlák jelzőszámát kötelesek 15 napon belül az APEH-al, a KSH-val és a Társadalombiztosítási Főigazgatósággal, illetve eseti megkeresésre a rendőri szervekkel és a bíróságokkal is közölni. A rendelet meghatározza továbbá, hogy a pénzintézet a megterheléseket milyen sorrendben elégítheti ki. Soronkívüliséget kell biztosítani a téves bejegyzések helyesbítésének, a gazdálkodás köréhez nem tartozó eredetű, a bírósági és közigazgatási végrehajtással érvényesített, valamint az adó és társadalom- biztosítási kötelezettségeknek. Vállalkozók, kistermelőit adóelőlege A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény új, fontos szabályt vezetett be. Ha egyéni vállalkozót, vagy mezőgazdasági kistermelőt számla ellenben fizetnek ki, akkor az, aki az szja szerint kifizetőnek minősül - adott esetben egy kiskereskedő -, amennyiben az adóelőleg meghaladná a 100 forintot, az adóelőleget köteles levonni. Ez akkor lehetséges, ha a számla értéke áfa nélkül 3333 forintnál több. E szabály szerint azoknak a kereskedőknek, akik vállalkozótól számlát kérnek, közölniük kell, hogy a számlát mint kifizetők kérik, s a számla kifizetésekor az áfamentes összegből 3 százalékot levonni kötelesek. Ha kifizető mezőgazda- sági kistermelőnek fizet, akkor állatoknál és állati termékeknél a számlaérték 0,5 százalékát, növényi termékeknél 2,5 százalékát kell levonnia. Abban az esetben, ha az ellenérték állatok vagy állati termékek eladásakor 20 000.- forintnál kisebb, illetve, ha egyéb mezőgazdasági terméknél 4 000 - forintnál kisebb, akkor az adóelőleget levonni nem kell. Az előleg levonásáról adóelőleg levonási bizonylatot kell kiállítani, amely tartalmazza a kifizető nevét, adóigazgatási számát, a kifizetett bruttó összeget, a levont adóelőleget. Az adózás rendjéről szóló 1991. évi LXXXV. törvény szerint kifizetőnek minősülhet a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni vállalkozó is. Kemény szankciók Bővülő APEH-jogok, növekvő bírságok Az adózás rendjéről szóló, most módosított törvény szerint jelentősen megemelkedtek a mulasztási bírságok, amelyeket abban az esetben róhat ki az adóhatóság, ha valaki nem tesz ele- . get adóbevallási, nyilatkozattételi, adatszolgáltatási kötelezettségének, tehát például nem ad nyugtát, amikor azt jogszabály előírja, vagy nem nyújtja be felszólításra sem az adóbevallást. Magán- személy alkalmanként 50 ezer, társaság alkalmanként 150 ezer forintig bírságolható. Az első ízben vétők esetén azonban a mulasztási bírság nem lehet több a felső határ 33 százalékánál. A többszörös visszaeső mulasztóknál az adóhatóság kérheti a vállalkozói igazolvány visszavonását is. Az adóellenőr ezentúl jogosult az utcai árusoktól a személyazonosság igazolását kérni. Amennyiben kiderül, hogy az adott személy adóköteles tevékenységet folytat, de nem adózott ez után, akkor az adóhatóság igen kemény adót vethet ki visz- szamenőleg, amely megegyezik egy hasonló vállalkozó egyévi adójával. M agyarországon ma a vállalkozás állampolgári jog. Mindez nem jelent kevesebbet, minthogy aki józan ítélőképességének birtokában tud maradni, vagy nincs vele szemben egyéb kizáró ok (pl. nincs börtönben), - ha kéri -, megkapja a vállalkobeszélgetésfoszlány azonban rávilágít az alkalmazott és a vállalkozó különbségére. Az alkalmazottnak ugyanis csak a pénz kell, míg a vállalkozó folyton-foly- vást megpróbál a pénzéből tőkét kovácsolni. Az alkalmazottnak a megélhetézói igazolványt. Igaz, van néhány eset, amikor csak akkor adható ki ez a jogostívány, ha a vállalkozó maga is szakember, vagy bizonyíthatóan alkalmaz felkészült szakembert (pl. orvos, gyógyszerész). Egyszóval szabad a gazda. De mire?!. Abban a pakliban ugyanis, amiből a vállalkozóknak osztanak, benne van a siker, a gazdagság mellett a csőd, a válság, a látástól vakulásig tartó munka és az örökös feszültséget szülő felelősség is. Mi „szittya atyánk-fiai", kemény kobakunkkal bátrak vagyunk. El merünk idulni akár a vakvilágba is. A napokban bekopogott hozzám egy fiatalember és vállalkozási tanácsot kért. Feljegyeztem a beszélgetésünket, mert érdemes közreadni: — Mire kíván vállalkozni? - faggattam. — Azért jöttem, hogy megmondják nekem. — Mi a szakképzettsége? — Az miért fontos magának? — Mennyit kíván befektetni? — Pénzem az nemigen van, de arra gondoltam, hogy veszek majd fel valami jó kis kölcsönt. Azt mondják, a START hitel jó érre. — Miért akar vállalkozni? — Mert kell a pénz ... Nos, a sorozat olvasói már tudják, mi a különbség a pénz és a tőke között. Ez a Pénz - tárca (I.) Befektetésről, vállalkozásról mindenkinek A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg?! séhez kell a pénz, a vállalkozónak azért, mert az üzletmenetből él. Az alkalmazott általában passzív, a vállalkozó aktív. Óriási különbségek ezek! Éppen ezért nem nehéz felismerni már a tanácsadáson sem a leendő vállalkozót. Például egy ilyen párbeszédből: — Mire kíván vállalkozni? — Van egy ötletem, és azt szeretném tudni, életképes-e, nem fogok-e belebukni. — Mi a szakképesítése? — Nem a szakmámban kívánok vállalkozni, de már sokat tudok a dologról. — Mennyit kíván befektetni? — Van egy kis megtakarított pénzem, de nem szeretném elkótyavetyélni. Ezért kérem, készítsenek nekem egy vállalkozás-indítási költségvetést és üzleti tervet. — Miért akar vállalkozni? — Mert úgy gondolom, komoly lehetőségeket rejt az ötletem, ezért szeretném megvalósítani. Ugye micsoda különbség! Az egyik ember elszánt, és „bátor", ami kétségtelenül nagyon fontos vállalkozói erény, míg a másik csak óvatos és okos. Ez a másik ugyanis lehet, hogy sohasem lesz vállalkozó, de viszonylag kis befektetéssel beleláthat a saját jövőjébe. És aki látja a jövőt, az jobban fel tud készülni erre a nehéz útra, a veszélyek leküzdésére is. És ha már szóba került a START hitel, akkor itt kell elmondani: egyáltalán nem véletlenül utasították el a kérelmezők mintegy 90 százalékát! A nemzetnek ugyanis most inkább van szüksége okos, mintsem „bátor" vállalkozókra. Mi kell tehát a vállalkozáshoz? Mindenekelőtt egy jó ötlet. És ha lehet, ne a szomszédot, ne az ismerőst majmoljuk. A START hitelt igénylők többsége például kocsmát, panziót, vegyeskereskedést akart indítani, márpedig ezek a vállalkozások most tömegével csuklanak össze, az ötletnek reálisan megvalósítható és piacképes tevékenység - szolgáltatás, kereskedés vagy termelés - végzésére kell vonatkoznia. Mert mit ér a legjobb ötlet, ha - akkor és ott - nem valósítható meg, vagy a kutyának sem kellünk az ötleteinkkel együtt? A piac megdolgozásához, a tevékenység beindításához, fenntartásához tőke kell. Mégpedig megfelelő nagyságú tőke, ami nem több, de nem kevesebb a szükségesnél. És ezt ma még rettenetesen kevesen akarják megérteni. M indenkinek vállalkoznia kell, aki képes rá. És mi van akkor, ha egyedül nem megy? Meg kell próbálni társakkal. Erről szólunk a következő alkalommal. Ám ha elment volna a kedvünk a feleslegesnek ítélt kockázatvállalástól, a vállalkozástól, sebaj: van másik lehetőség is! Merth László (FEB)
