Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)

1992-01-29 / 24. szám

1992. január 29. MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 Képviselő- testületi ülés Bonyhádon Bonyhád város önkor­mányzati képviselő-testü- lete ma 17 órakor a volt vá­rosháza első emeleti tanács­termében tartja soron kö­vetkező ülését. A javasolt napirendek között az 1992. évi költségvetés előkészíté­séről, a helyi autóbuszköz­lekedés viteldíjának megál­lapításáról, valamint a vízmű vállalat vagyonának önkormányzati tulajdonba vételéről tárgyalnak a városatyák. Kovács Péter jegyző az önkormányzati tulajdon átmeneti szabályo­zásának kérdéseiről ad tájé­koztatót. Szó lesz ingatlan- értékesítésről, a Tolna Me­gyei Moziüzemi Vállalat bonyhádi vagyonának átvé­teléről, valamint a városi te­levízió stúdió-vezetőjének kinevezéséről. Az ülésen a r képviselők költségtérítésé­nek megállapítására is sor kerül. Előadás Dr. Hadházy Árpád, a Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal főfelügyelője, a FKgP me­gyei elnöke január 31-én, este 19 órai kezdettel „A mezőgazdasági kistermelés és magángazdálkodás je­lene és jövője" címmel tart előadást Bátaszéken, a mű­velődési házban, a polgár- mesteri hivatal, a helyi ter­melőszövetkezet és a FKgP-alapszervezet szerve­zésében. Az előadás az utóbbi idő­ben megalkotott és a még várható rendelkezések tük­rében tájékoztat a mező- gazdasági kérdésekről. Ugyanekkor Bálint Zoltán * mezőgazdasági vállalkozó gazdálkodásának eredmé­nyeiről, kudarcairól, a Belga Parasztszövetségnél tett lá­togatásának tapasztalatairól számol be. Az oktatási törvény tervezetéről A Pedagógus Szakszer­vezet Tolna Megyei Szövet­sége ma, 29-én délután 13 órakor Szekszárdon, a Mű­vészetek Házában az okta­tási törvénytervezetről tart előadást. A rendezvény vendége Fodor Tamás SZDSZ-es országgyűlési képviselő, a Parlament kul- túrális bizottságánek alel- nöke. Ugyanitt ma délután 16 órai kezdettel Dobos Krisz­tina helyettes államtitkár * lesz a meghívott előadója annak a vitaestnek, melyet a FIDESZ szervezett. Kazetta készül Újszerű vállalkozásba kezdett a szekszárdi madri­gálkórus. A Művelődési Minisztériumtól pályázat űtján elnyert 120 ezer forin­tot műsoros kazetta készíté­sére használják fel, melynek terjesztésétől kettős hasznos remélnek. Egyrészt a kórus népszerűsítését szolgálná, másrészt bevételi forrás is lehetne. A felvételre január 31-én, illetve február 1-2-án éjsza­kánként kerül sor a Művé­szetek Házában, Jobbágy Valér vezényletével. A mű- 0 sor válogatás a kórus széles repertoárjából. A költségvetés készítése A lefaragás művészete A per tétje négy és fél millió forint Bartina utca: kinek a pénze van benne? Senkinek sincs oka irigyelni az idei költségvetéseket elfo­gadó önkormányzati képvise­lőket. Az igaz, hogy általában több pénz van, mint tavaly, de a bérek és a „dologi automatiz­musok" enyhén szólva nem követték az inflációt. Nem be­szélve a korábban elmaradt s mindig húzódó feladatok meg­valósításáról. A szekszárdi önkormányzat képviselőtestülete legutóbbi ülésén döntött a város költség- vetési koncepciójáról. A Város­üzemeltetési és Beruházási Iroda a képviselők elé tárta a várható bevételek számait, és azokat az üzemelési, illetve be­ruházási igényeket, amelyekkel a realitásokon belül számolni lehet. Bizonytalanság persze van, hiszen a bevételek vagy jönnek a tervezett mértékben, vagy nem. Csak a normatív ál­lami támogatás a fillérre biztos. Nagy célokat tehát a viszonylag nagy összegű költségvetéssel sem lehet kitűzni, mert a pénz legnagyobb részét elviszi a vá­ros és intézményeinek üzemel­tetése, fenntartása. A közművelődési bizottság előterjesztése elapján elfogadott koncepció első pontja a város működőképességének a meg­őrzése. Ez annyit jelent "polgári nyelvre" lefordítva, hogy az idén is legyen fűtés, világítás, tisztaság és parkgondozás, "üzemeljen" a temető, ne men­jenek tönkre a kisebb javítások elmaradása miatt az utak, hi­dak, mellékutcák járdái sem, és így tovább. Az intézmények működése pedig egyszerűen azt jelenti, hogy az iskolákban legyen fű­tés, világítás, tanítás, és az alap­szolgáltatásokon felül meg le­hessen őrizni a szakköröket, a nyelv- és úszásoktatást, korre­petálást, és a tehetséggondozás meglévő formáit. Egy támoga­tásról is döntött - nyilván a ha­táridő miatt - a képviselő-testü­let. Az idei költségvetésben a tornateremépítés is abba a ka­tegóriába került, amelyben a helyi erőt kiegészíti a központi költségvetés. A lehetőséget a Garay Gimnázium kapja. Mi­nőségi fejlődést szeretnének el­érni az alapellátást szolgáló in­tézmények működésében, prio­ritást kapott a szociális gondos­kodás és a közoktatás. A szociá­lis bizottság szintén írásban nyújtotta be az „ágazat" kon­cepcióját és igényeit. Cél, hogy a meglévő ellátás színvonala ne csökkenjen. Javasolja a bizott­ság, hogy a krízishelyzetek megoldására hozzanak létre Szekszárdon ingyenkonyhát, átmeneti szállást és családse­gítő szolgálatot. Kérdés, hogy az intézményesített gondosko­dás fenntartása mellett - böl­csödé, területi és házi gondo­zás, idősek klubja, szociális ét­keztetés - mire jut pénz. Van szociális foglalkoztató és bi­zonnyal új feladatok jelentkez­nek, ha ezeket meghatározza a társadalombiztosítási törvény. Egy szót sem ejtettünk még a beruházási és fejlesztési igé­nyekről, köztük a közművek bővítéséről, a már meglévő in­tézmények felújításáról és még sok más témáról, amelyek kö­zött az összhangot, és a fel­adathoz rendelt pénzügyi for­rást is meg kell találniuk a kép­viselőknek. Jelenleg az igények és a lehetőségek között közel félmilliárd forintnyi az eltérés. A költségvetés megalkotása először a bizottságokban, majd a testületi ülésen a lefaragások művészete lesz. Természeteden nemcsak a megyeszékhelyen, mert a költségvetési törvény kihirdetését követően két hó­napon belül mindenütt szám­szerűsíteni kell az önkormáyza- tok idei költségvetését. Ihárosi (Folytatás az 1. oldalról) — Elismerjük azt, hogy a vállalási határidőhöz képest bi­zonyos csúszást szenvedett a beruházás, ám mindez objektív okok, s nem tisztán a kivitelező hibája miatt következett be — mutatott rá Goóts Kálmán, a Wiedemann Rt. műszaki igaz­gatója. — Viszont olyan minő­ségi többletmunkát végeztünk, ami az eredeti tervezethez ké­pest megnövelte a műszaki tar­talmat. A sávhelyreállítás he­lyett ugyanis teljes szélesség­ben aszfaltburkolatot kapott az utca. Hozzá kell tennem, hogy a Bartina utca a régi városrész­hez tartozik, s ez egyebek mel­lett azt jelentette, hogy az út alapja sem volt megfelelő mi­nőségű. A kivitelezést előre nem látható körülmények aka­dályozták: feltáratlan, illetve el- tömedékelt pincék bukkantak elő, melyeket vagy el kellett fa­lazni, vagy szét kellett verni. A Séd-közben robbanóanyagokat találtunk, s nem kevés időt je­lentett elszállításuk. A Polgár- mesteri Hivatal illetékesei ezekből az akadályokból sem­mit sem ismertek el. Mindent összegezve, költséges pótmun­kákat kellett végeznünk, s ezek ellenértékéhez, a mintegy négy és fél millió forinthoz szeret­nénk hozzájutni. — Megítélésünk szerint en­nek a követelésnek nincs alapja — vélekedett Szeleczki József, a Polgármesteri Hivatal város­üzemeltetési és beruházási iro­dájának vezetője. — Már az építkezés folyamán több alka­lommal jeleztük a kivitelező­nek, hogy kifogásaink vannak a munka minőségével és üteme­zésével szemben egyaránt. A szerződéses határidőt nem is tudta betartani a Wiedemann Rt., ezért érvényesítettük a köt­bérre kikötött igényeinket. Azt meg kell jegyeznem, hogy a ha­táridőcsúszás nem a pótmun­kák miatt, hanem az alapszer­ződésben meghatározott mun­kák el nem végzése miatt kö­vetkezett be. A per természetesen senki­nek sem használ. Ráadásul maguk a peres fe­lek saját bevallásuk szerint nem is zárkóztak volna el a közös megegyezéstől. — Többször is egyezséget ajánlottunk az önkormányzat­nak — hangsúlyozta Goóts Kálmán. — Sok saját tőkét fek­tettünk ebbe a munkába, s a pénzből szívesen hagytunk volna egy bizonyos összeget a Bartina utcában. Sajnos, az egyezség nem jött létre, bizo­nyára mindkét félben volt némi hiba. — A partneri viszony való­ban fennállt, olyannyira, hogy azokat a munkákat, melyek el­lentételezték volna a kötbér­igényünket, minden alkalom­mal közösen határoztuk meg — mondta Szeleczki József. — Az elfogadható ajánlatok elől soha nem zárkóztunk el, s amíg lehe­tett, mindent megtettünk annak érdekében, hogy egyezséggel rendezzük ezt a tengeri kí­gyóvá alakult Bartina utcai közműépítést. Nos, az mindenesetre tény, hogy az egyezség végül is nem jött létre a felek között, s az ügy ezek után a Szekszárdi Városi Bíróság elé kerül, ahol február 5-én lesz az első forduló, azaz a tárgyalás. A végkimenetelt ille­tően felesleges lenne jóslásokba bocsátkozni, ám az bizonyos­nak tűnik, hogy a Bartina utca lakói már nyertesnek érezhetik magukat: a pereskedésre ugyanis szerencsére már az építkezés befejezés után, s nem előtt kerül sor ...-szá­Fotó: Kispál Mária Pörbölyi mozaik Készülnek a tervek Testületi ülés Tolnán Most már miénk a mozink, miénk a vízmüvünk, de még nem miénk a laktanyánk A helyi jogalkotás, bizony, döcögős folyamat. Aki már részt vett egyik-másik kisvá­ros vagy falu képviselőinek testületi ülésén, tudja, hogy ilyen helyeken többnyire nem a kristálytiszta észérvek csa­táznak. Inkább átlagemberi érzelmek és indulatok kelnek bírókra. A megszületett dön­tés, a végeredmény pedig rit­kán nevezhető egészséges kompromisszumnak. Egész egyszerűen az „erősebb kutya diadaláról" van szó, miközben a „vesztes" annak rendje és módja szerint megsértődik. Tolnán sincs ez másként, bár korábbi önmagával össze­hasonlítva, működőképe- sebbnek tűnik a testület. Mintha-mintha kezdenének megjelenni a párbeszédre való hajlandóság csírái a pártfrak­ciókban. Hétfő esti-éjszakai ülésükön - mint most mindenütt az or­szágban - a tulajdonlásról és a pénzről volt szó. A város megszerezheti a városban lévő mozit, vízmüvet, lakta­nyát. Persze, nem olyan egy­szerűen, mint azt a demokra­tikus átalakulás buzgó, de naív frontharcosai képzelték, hanem kisebb-nagyobb áldo­zatok árán. A moziért például bizonyos összeget kell fizetni. A vagyonátadó bizottság ugyanis jelezte, hogy a megyei moziüzemi vállalatnak sike­rült felhalmozni közel hatmil­liós tartozást. S ha e cég fel­számolását követően a tolna­iak „kérik" a mozit, a rájuk eső adóssághányadot le kell tenni az asztalra. A képviselők elfo­gadták ezt az ajánlatot. Meg­szavazták azt is, hogy a helyi vízmű szakítson a Tolna Me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalattal, és önállósodjon. Eh­hez a kistelepülési vízműhöz több mint tíz község tartozik - Dunaszentgyörgytől Szedre­sig -, s az érintett polgármes­terek már korábban nyilatkoz­tak: támogatták a regionális működtetést. Azt, hogy a volt szovjet lak­tanya sorsa még mindig bi­zonytalan, talán már unalmas is ismételgetni. Pillanatnyilag az a bökkenő, hogy a HM nem tudja, kivel is tárgyaljon. Az utódállamok melyike(i) kép­viselhettek) az úgynevezett „szovjet követeléseket". Takács István képviselő a polgármester szemére vetette, hogy már régesrég megsze­rezhette volna az összes lak­tanyaépületet, ingyen, nem­csak azt a hármat, amit visz- szakért (amelyek gyakorlati­lag megközelíthetetlenek, mert az objektumot vagyonő­rök védik). Erre Keszthelyi Márton azt válaszolta, hogy valóban a városé lehetne már a többi épület is, de csak „nonprofit" célra igényelhette volna - oktatás, egészségügy stb. -, ami azzal a kötelezett­séggel járna, hogy Tolna saját költségén rendbe teszi a le­robbant épületeket, és fenn­tartja, működteti azokat, a nemtermelő szférában. A továbbiakban szó esett még a művelődési házról is. Ez az intézmény eddig kettős működtetésű volt, de március 1-tol az önkormányzat lesz az „egyeduralkodó": vagyonlel­tár után átveszi a létesítményt, és a munkáltatói jogot is meg­kapja az MSZOSZ-től. Szilák Mihály lemondott képviselői mandátumáról. Döntését azzal indokolta, hogy hétfőtől péntekig mindig távol van - másik megyében dolgozik -, s így nincs lehető­sége, ideje megismerni válasz­tói problémáit, és kiállni érde­keik védelmében. Tárgyalt még a testület többek között a lakossági közműhozzájárulás ezévi mértékéről is. A koncep­cionális vita lezajlott, de a döntést kétfordulós szavazás után kell meghozni. A gázrá­csatlakozás várhatóan 45 ezer, a szennyvíz pedig 11 illetve 18 ezer forint lesz - attól füg­gően, hogy szilárd burko­latú-e az érintett utca, vagy sem. (Ez utóbbiak az úgyne­vezett „kivethető" díjak, ugyanis vannak Tolnán olyan területek - Duna-part, Réti sor stb. -, ahol a csatornáztatást kötelezővé teszi az önkor­mányzat, környezetvédelmi okok miatt.) — Olasz érdekeltségű kör­nyezetvédelmi és ipari beru­házásokra is van kilátás - mondta a polgármester. A Duna-part és a holtág rehabili­tációjára illetve egy parketta­üzem létesítésére próbálnak most pénzt szerezni egy nem­zetközi pályázat útján. - Wy ­A pörbölyiek még jól emlé­keznek arra az időre, amikor úgy emlegették a községet, hogy Alsónyék-Pörböly. Elő­nyös adottságai mellett a köz­séggel szemben a közöny volt az uralkodó. A tanácsrendszer megszűntével ez is megválto­zott, ma már a 656 lakosú köz­ség is önállóan gondolkodik, önállóan dolgozik - nem kis eredménnyel. A korábbi öt év­ben összesen sem épült annyi járda, mint 1991-ben. Befejezé­séhez közeledik a két ütemben épülő művelődési ház is. Az első ütemben átadták az orvosi rendelőt és várót, melynek központi fűtése van. Elkészült a posta is. A Sió Kisszövetkezet március 31-re ígéri a nagyte­rem, a színpad, a vizesblokk át­adását is. Pörbölyön egyetlen, az óvoda utcájában van csak szi­lárd Útburkolat. Március végére készülnek el valamennyi utca útépítési tervei, s ezek kivitele­zési munkái folyamatosan tör­ténnek meg. Az utak mentén 900 folyóméter csapadékvízel­vezető árkot építettek. Készül­nek a tervei egy buszforduló­nak is a község központjában, hozzá megfelelő gyalogátkelő zebrával, s a szükséges közvi­lágítással. Az önkormányzat nem vetett ki helyi adót, a lakosság az ivó­víz közmű hozzájárulást tíz évig fizeti. A szemétszállítás - melyet kéthetente egy bátaszéki fuvarozóval oldanak meg - in­gyenes, a költségeket az ön- kormányzat vállalta magára. A felsorolás persze nem tel­jes, nem is lehet az, hisz nap mint nap történik valami, ami a helybelieknek jelentős.- pusztai téri - Fotó: Kispál Mária Ez a jelen.

Next

/
Thumbnails
Contents