Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)

1992-01-24 / 20. szám

1992. január 24. MEGYEI KÖRKÉP MÉPÚJSÁG 3 Táncmüsor Gyönkön A gyönki német nemzeti­ségi egyesület szervezésé­ben január 25-én, délután öt órakor a művelődési házban színes programot rendez­nek. Ebben a műsorban fel­lép a komlói német gyer- mektánccsoport, a hőgyészi ifjúsági tánccsoport, a pécs- váradi tánccsoport, vala­mint a gyönki német nem­zetiségi egyesület gyermek tánccsoportja. Közös vásár A TESZ helyiségében, Szekszárd, Dózsa Gy. u. 1., január 31-én, a Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Ér­dekszövetsége a gabonafor­galmi vállalat és az ARA­NEAE Kft. közös kedvez­ményes vásárt rendez. Az értékesítés reggel nyolc óra­kor kezdődik. Czeizel Endre Szekszárdon A Budapest Bank RT., a Talizmán Egyesület, az Ál­lami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a megyei művelődési ház rendezésében január 30-án, este hat órakor a művelő­dési ház színháztermében dr. Czeizel Endre orvosge­netikus tart előadást „Egészséget mindenkinek" címmel a leggyakoribb be­tegségek megelőzéséről, a táplálkozás, a korszerű életmód jelentőségéről. Ezt megelőzően 12 órától a márványteremben az Ál­lami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szak­emberei ingyenes élet­mód-tanácsadást és szűrést (vérnyomás, optimális test- f súly), a MEDIPLUS szak- rendelés pedig kedvezmé­nyes áron koleszterin szű­rést végez. A Tolna Megyei Tejipari Vállalat, a sütőipari vállalat, a Gabonaforgalmi- és Ma­lomipari Vállalat, valamint a Szekszárdi Húsipari Válla­lat korszerű termékeiből kóstolóval egybekötött be­mutatót és kedvezményes árusítást, az ELIXIR szak­bolt egészségvédő terméke­iből bemutatót és árusítást tartanak. Az előadást köve­tően a szolgáltatások este nyolc óráig igénybe vehe­tők. Dr. Czeizel Endre ezt a programot megelőzően a TIT meghívására előadást tart „A magyarság geneti­kája és a Tolna megyei vizs­gálatok tapasztalatai" cím­mel. Erre Szekszárdon, a Be­loiannisz u. 1-3. szám alatt, a II. emeleti tanácsteremben kerül sor 17 órakor. Kiállítás Ragóné Gáti Mariann al­kotásaiból nyílik kiállítás a Pécsi Székesegyház Kocsis László termében (Szent Ist­ván tér 14.) január 26-án, délután 16 órakor. A kiállí­tást megnyitja Lantosné dr. Imre Mária, a Pécsi Néprajzi Múzeum tudományos fő­munkatársa, közreműködik az Egyetem utcai Álalános Iskola énekkara, valamint Darvas Ferenc Szekszárdon élő költő. Közös meditáció Az agykontroll tanfolya­mot végzetteknek közös meditáció lesz január 24-én, pénteken, 17 órakor a Babits Mihály művelődési házban. Influenza­járvány Bonyhádon A polgármesteri hivatalban jelezte a bonyhádi III-as számú általános iskola igazgatója, hogy igen sok a beteg tanuló, amit a két másik iskola igazga­tója is megerősített. Ezzel szinte egy időben a városi tisztifőor­vos, dr. Bálint Júlia már részle­tes adatokkal is rendelkezett ar­ról, hogy a 6-14 éves korosztály körében milyen mértékű az inf­luenzás megbetegedés. Ennek érzékeltetésére elegendő annyi, hogy a körzeti orvosi, valamint a gyermekorvosi rendelőkben 4-5-szörösére nőtt a betegek száma, az addigi 30-40 beteg helyett naponta már 150-160 je­lentkezett panaszokkal. A hirte­len magas lázzal, hányingerrel és elesettség érzettel járó influ­enza vírusának kiderítésére az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Járvá­nyügyi Osztálya a Bonyhádon, Aparhanton és Lengyelben vett vérminták ‘elemzését Pécsett végezteti el, hogy az influenza típusát megállapítsák. Mindez néhány napot igénybe vesz. A városi tisztifőorvos a fertő­zés továbbterjedésének meg­akadályozása érdekében elren­delte a három bonyhádi általá­nos iskola csütörtöki és pénteki napra történő bezárását. Az is­kolák bezárása, és a hét vége remélhetően segít a regenerá­lódásban. Amint azt dr. Bálint Júlia vá­rosi tisztifőorvostól megtudtuk, a megye egész területére kiter­jedő influenzajelző szolgálat felállítását is elrendelték. Ä ví­rusos fertőzés vélhetően a na­pokban, már a csúcsot elke­rülve lanyhul, s rövid időn be­lül lezajlik. Egyébként arra húsz éve nem volt precedens, hogy Bonyhádon influenzajár­vány miatt iskolákat kellett volna bezárni. Azoknak a szü­lőknek a gyermekei, akik képte­lenek voltak munkájuk miatt az elhelyezésről gondoskodni, ta­nári felügyelet mellett, az isko­lában napközis ellátásban ré­szesülnek. A fertőzés egyéb­ként jobbára csak a gyermeke­ket sújtja, a felnőttek úgy tűnik immunissá váltak. -szs­Leselejtezett tankönyvek Ki segít a kisegí (Folytatás az 1. oldalról) Gyámhatósági közbeavatko­zást igénylő esetben gyakran mi tesszük meg az első lépése­ket, de a gondok újratermelőd­nek. — Szülői értekezletet össze­hívni hasztalan próbálkozás - veti közbe Ballerné Tunjipek Te­réz pedagógus. - Néhányszor ugyan meghirdettük, de a taná­rok többen voltak a szülődnél. Nincs más hátra, mint a család- látogatás. A hozzátartozók ilyenkor nagyon kedvesek, megígérik, hogy ezután más­képp lesz, de minden marad a régiben. Kezdődik az óra, az egyik osztályban félretolt padok és asztalok jelzik, hogy testnevelés órára készülnek. A kicsik megmozgatják * végtagjaikat, tornagyakorlatok címén né­hány szánalmas mozdulatot tesznek. Mindez kevésnek tű­nik a bennük szunnyadó ener­gia levezetéséhez. — Talán az ablak kitörése is azt példázza, hogy a gyerekek­ben óriási a mozgásigény, mondja Nagy István. - Ősszel és tavasszal az udvaron tor­náznak, nagyon sokat futnak. A tornaóra utáni tisztálkodási le­hetőség pedig csak hiú ábránd. Nem izzanak a telefonvonalak Körbejárjuk az öreg épületet, valamikor óvoda volt itt. A ki­segítő kezdetben az 1-es iskolá­ban kapott helyet. Az egészsé­gesek és fogyatékosok közti konfliktusoknak természetesen az utóbbiak voltak a szenvedő alanyai, kicsúfolták, megaláz­ták őket. Még olyan diákcsí­nyeket is a nyakukba varrtak, amit nem követtek el. Nagyobb merényletet el se lehetne kép­zelni, mint fogyatékos gyereke­ket huzamosabb ideig össze­zárni az egészségesekkel. A ta­gozatvezető panaszáradata ar­ról győz meg, hogy a költözkö­dés után sem irigylésreméltó a helyzetük: — A tanulók összlétszáma A technika óra a legkedveltebb foglalkozás 45 fő, három csoportban zajlik itt a tanítás. A négy osztályte­rem elegendő, ám a tárgyi felté­teleinkkel nem dicsekedhetünk. Étkezéskor az egyik tantermet berendezzük ebédlőnek. Lese­lejtezett tankönyveket vettünk át, van egy tévénk is. Nincsenek nagy igényeink, de egy telefon nagyon kellene. Epilepsziás, rendszeres gyógyszeres kezelés alatt álló tanulók járnak ide, akikhez bármelyik pillanatban hívni kell a mentőt. Legfeljebb csak a közeli vegyes boltból le­het telefonálni, korlátozott idő­ben. Sajnos, évek óta hiába adunk be kérvényeket a tele­fonvonal ügyében. Solymos Péter tanító így vé­lekedik a munkájáról: — A beiskolázással is gon­dok vannak, hisz most még fo­galmunk sincs róla, hogy jövőre a legkisebbek között hány gye­rekünk lesz. Ha megcsappan a tanulói létszám, feleslegessé vá­lik a pedagógus, tehát a mun­kanélküliség veszélye is fenn­áll. Pedig az általános iskolából érkező jelzések szerint szép számmal akadnak tanulók, akiknek itt lenne a helyük. Sok szülő azonban valamiféle rosz- szul értelmezett hiúságból in­kább a normál iskolatípusba kényszeríti gyerekét, pedig ez­zel csak felesleges kudarcél­ménynek, megaláztatásnak te­szi ki. Tapasztalataink szerint az áttelepítési bizottság nagyon ritkán utalja kisegítőbe a gyere­ket. Örvendetes viszont, hogy az általános iskolai végzettséget végre nálunk is elismerik. — Én a tanítóképzőt, később a gyógypedagógiai főiskolát is elvégeztem - fűzi hozzá Illa Lászlóné. - Tanítók, tanárok és gyógypedagógusok egyaránt vannak köztünk, de nem ez a lényeg. Valamennyien gyógy­pedagógusok lesznek, akik né­hány évet lehúznak ezen a terü­leten. Hogy miért érdemes ezt csinálni? A gyerekekből su­gárzó ragaszkodás, érzelem­gazdagság kárpótol mindenért. Ebben a közegben ismeretlen fogalom az irigység, a marako­dás, a tanulók őszintén tudnak örülni egymás sikereinek. Könnyű nektek... Az itt dolgozó maroknyi pe­dagóguscsapat a mindennapos harcok megvívása közepette magára van utalva, csak egy­másra számíthatnak. Lényege­sen kedvezőtlenebb munkafel­tételeik szinte alig tükröződnek az anyagi megbecsülésben, a pedagógustársadalom előítéle­teivel is nem egyszer szembe­sülnek. Néhány gyermekrajz arról árulkodik, hogy az apró­ságok szexuális felvilágosítása az egy szobában összezsúfolt, 5-6 fős családokban már ideje­korán elkezdődött. Egyeseknél gyakran a hajnalig tartó videó­zás jelenti a vizuális nevelést. Mikor úgy tűnik, hogy leszok­tathatok a trágár beszédről, másnapra újabb cifraságokkal gyarapodik gazdag szókészle­tük. Újabb és újabb nekirugasz­kodást követel a nevelők mun­kája, miközben az otthoni kör­nyezet léleknyomorító behatá­saival hadakoznak. Amit az is­kolában felépítenek, sokszor pillanatok alatt lerombolja a családi közeg. Általános iskolá­ban dolgozó kollégáiktól mégis nem egyszer hallják a csipke­lődő megjegyzést, hogy „köny- nyű nektek, hisz nem kell eredményt felmutatni... "- kés jár - Fotó: Kispál Nyelvkönyvek nemzetiségi óvodásoknak Nemzetiségi óvodások szá­mára nyelvoktató programot je­lentetett meg a salgótarjáni Mikszáth kiadó. A szlovák, német, horvát, román és ma­gyar nyelvkönyv tematikusán dolgozza fel az egyes nyelvi leckéket. A könyveket február utolsó hetében már postázzák a vevőknek. W Ha I az Cigányügyi csiki-csuki A cigányszövetségben ki kicsoda? Ismét volt cigányfórum Tol­nán. Erről tájékoztatott ben­nünket Sárközi Sándor, és Ko­vács Károly, a Tolna Megyei Független Cigányszövetség tolnai szervezetének új elnöke, a régit, Boros Józsefet időköz­ben leváltották. Tájékoztatójuk alapján úgy tűnik, hogy mindaz megvalósu­lóban van, amiről a november másodiki lapunkban még azt ír­tuk: Ki kéri számon az ígérete­ket? Működik az önkormány­zati hivatalban a kisebbségi iroda, kerületekre osztották a települést, s mindegyikben van megbízottuk, aki közvetíti a problémákat a hivatalhoz. A tervek között szerepel, hogy a segélyezési igényeket is a szö­vetség közvetítésével juttatják el az önkormányzathoz. A gyerekeknek karácsonyi ünnepséget rendeztek, a sze­gedi televízió stúdió-akciója ke­retében érkeztek az ajándék- csomagok, a. zenészek pedig műsort adtak. Tervezik egy gyerek folklór-együttes meg­alakítását. Alapítvány létrehozásával bevételre is tehetnének szert - erről már beszéltek az üzemek­kel, és a közülük való vállalko­zókkal -, amelyből munkahe­lyet, vagy munkalehetőséget teremthetnének, a segélyezés mellett. Az erdőgazdaságban már szerveztek alkalmi munkákat, a csemetekertben újabbakra kí­nálkozik lehetőség. Több társa­dalmi munkát elvállalatak, hogy a lakosságot meggyőzzék tettrekészségükről, s a rászoru­lókon segítsenek. A megyei szövetséget ille­tően elmondták, hogy irodát kaptak, de nincsen birtokukban a szervezetek és a tagság név­sora, nem tudnak az újonnan belépőknek tagsági könyvet adni, nincs pénz levelezésre, utazásra. Jó lenne, ha véget érne már ez a csiki csuki, ami köztük és dr. Gémes Balázs között kialakult, mondta Sárközi Sándor, mert ha így megy tovább, szétzüllik a szervezet. Le kellene már ülni és megbeszélni a teendőket. t€ Ezzel kapcsolatos kérdései­ket, a magunkéval együtt tol­mácsoltuk dr. Gémes Balázs­nak. Tagja Ön a szövetségnek? Hisz az elnök, Sárközi József /Édes/ állítása szerint kizárták decemberben. Mivel az a küldöttközgyűlés amelynek jegyzőkönyvéi meg­küldték, már összehívásában sem felelt meg az alapszabály­nak, a résztvevők körét illetően pedig nem képviselte a szövet­ség tagságát, legitimitása meg­kérdőjelezhető, ezért senkit sem zárhattak ki. Lemondott-e szóvivői meg­bízatásáról a novemberi köz­gyűlésen, december 14-i hatály- lyal? Nem. Csupán ebbéli szándé­komat jeleztem. Ezt már csak azért sem tehettem, mert akkor az a látszat keletkezik, mintha részese lennék az akkor már gyanított pénzügyi visszaélé­seknek. Hogy pontosan ki mit mondott, arról a jegyzőköny tanúskodik. Hol vannak a szövetség érté­kei? Biztos helyen. írásbeli utasí­tásom van az ellenőrző bizott­ság elnökétől, hogy azokat ne adjam ki illetékteleneknek. Kiket nevez illetéktelennek? A szövetség megyei titkárát, Berki Elemért, a paksi szervezet elnöki funkciójából leváltotta, mert nem tudott elszámolni a szövetség pénzéből huszonöte­zer forinttal, ezért ellene és a megyei elnök ellen más ügyben nyomozás folyik sikkasztás alapos gyanúja miatt. A szóvi­vőt egy illegitim közgyűlésen választották meg. Érthetetlen számomra, hogy a szekszárdi önkormányzati hivatalban ilyen emberekkel tárgyalnak, s ezzel legitimálják mint „veze­tőket", mielőtt a helyzet tisztá­zódik. S« A helyzet hamarosan tisztá­zódik. Az ügyészség törvé­nyességi felügyeleti vizsgálatá­nak befejezése után azt is lehet majd tudni, ki kicsoda a Tolna Megyei Független Cigányszö­vetség élén. Ennek éppen a cigányság va­lóságos érdekképvisele miatt van jelentősége Ihárosi Ibolya I I ■ I I I I Ön védtelennek érzi magát adóhatóságokkal, a társadalombiztosítással kapcsolatos ügyei intézésében, el kell jönnie a Tolna Megyei Vállalkozói Központ „Egyéni vállalkozók könyvvezetése és adózása” című tanfolyamára. Résztvevők köre: szellemi szabadfoglalkozásúak, vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők, betéti társaságok, gazdasági munkaközösségek Tematika az új számviteli rend és adószabályok szerint: ■ pénztárkönyv, naplófőkönyv vezetése ■ költségek elszámolása ■ részletező nyilvántartások ■ gyakorlati példák a könyvvezetésre, analitikus nyilván­tartásra, zárásra ■ adózás: bejelentés, előlegfizetés, adókedvezmények, SZJA kiszámítása, ÁFA-kötelezettség, számlázási sza­bályok, nyugta kiállítása, ÁFA-elszámolás, VÁNYA-kér- dései ■ társadalombiztosítás: TB-járulék, nyugdíjjárulék kiszá­mítása. Tanfolyam időpontja: 1992. február 3., 4., 5., 6-án 15-19 óráig. Tanfolyam helye: MTESZ Székház, Szekszárd, Rákóczi u. 20. 1 I I ■ I ■ I I Díja: 4.800 Ft/fő Patml Jelentkezés Szekszárd, Rákóczi u. 20. Telefon: 11-918, 11-721. Telefax: 11-721 I ág; A Tolna Megyei Vállalkozói Központ a prioritást élvező ágazatokban működő, valamint az induló vállalkozók tan folyami díját anyagilag támogatja. ,ZU I an- J|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents