Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)
1992-01-24 / 20. szám
A CIGÁNYSZÖVETSÉGBEN KI KICSODA? (3. oldal) 1992. JANUÁR 24. PÉNTEK ÁRA: 9,60 FORINT III. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Mai számunk melléklete #• Hazavárják az újszívest Egymásnak adják a kilincset az ismerősök a székes- fehérvári Koncz család otthonában, mióta nyilvánosságra került, hogy a családfő, a 36 éves Koncz Antal a hazai szívátültetés történetében másodikként - új szívet kapott. Az újjászületett Koncz Antalt a családja egyetlen gyertyával díszített tortával köszönti majd. Hívd a pápát! „Hívd a pápát!" telefon- szolgálatot vezetett be az Egygsült Államokban egy brit cég, hogy pénzt gyűjtsön a katolikus egyháznak. A hívők szalagon rögzített üzenetet hallgathatnak II. János Pál pápától. Az egyoldalú beszélgetés díja percenként két dollár: ez a világ első elektronikus adomány- gyűjtő.akciója. Magányos angolok Nagy-Britannia lakosai „lógnak ki" legjobban az Európai Közösségek 12 ta- gállomából, szociológiai szempontból. Egyre több brit él egyedül, immár a háztartások egynegyede 1 fős. Mind több gyerek születik házasságon kívül, arányuk 28 százalék. Verik az idegent Az elmúlt napokban több fekete bőrű személyt ért támadás a fővárosban, azt követően, hogy egy nigériai fiatalember késével halálosan megsebesített egy magyar állampolgárt a metróállomáson. Pénz a zokniban A 21 éves, ceglédi Jakab István új formáját találta ki a pénzszerzésnek: a rendőrségen azt hazudta, hogy ellopták tőle a pénzét, holott a zoknijában rejtette el. Fülsiketítő csörömpölés a délelőtti csendben, a széttört ablaküveg szilánkjai szanaszét szóródnak a kövezeten. Semmi különös nem történt Tolnán, a Perczel Mór utcai kisegítő iskolában, csak a folyosón vihán- coló gyerekek jókedvének az ablak is áldozatul esett. Szóra sem érdemes, máris előkerül a seprű. A kár megtérítésének leKisüzent a város szélén Domokos János címkézi a Séd kolbászt Könnyű a Séd kolbásznak, mert jött, látták (megkóstolták) és győzött. Nem így van vele azonban a készítője, Horváth Dénes szekszárdi vállalkozó, hiszen őt „csak" két dolog akadályozta. Az egyik a pénztelenség, a másik az összes többi lehetséges dolog. Gyakorlatilag 1990. december 20-a után dőlt el, hogy kap hitelt szárazáru üzem létrehozására, aztán kezdett el keresni épületet - kibérelte a kórháztól a volt férfi elme osztály „objektumát" -, nekiállt tervezni, kivitelezőket versenyeztetett, gépeket vásárolt, mindenkivel egyeztetett, aztán februárra minden együtt volt. Lóhalálában építkeztek, április 8-án beindultak. Úgy mondja Horváth Dénes, beüzemelték az épületet. A fő profil az előzőekben említett Séd kolbász gyártása. A termék egy évig is eláll. Decemberre a kolbászgyártás „bejött" és ekkor következett a második lépcső: megjelent a piacon a Séd rúd, ami szalámit és kiváló minőségű terméket jelent. Mindkét szárazáruhoz úgy szerzi be a jó alapanyagot a vállalkozó, hogy maszekkal és kisüzemmel vágat, a húst a húsfeldolgozó alkalmazottai csontozzák ki, készítik el az alapanyagot és a készterméket. A hat tagú kollektívából mindenki mindent csinál. A kolbász, a szalámi mellett zsírral, tepertővel és béllel is kereskednek. A termelés növekedésével, az értékesítéssel párhuzamosan folyt a piackutatás, pontosabban szólva erre nem is kellett nagy gondot fordítani, hiszen Horváth Dénes a Szekszárdi Húsipari Vállalat kereskedelmi osztályvezetője volt tavaly májusig, így nemcsak a szakmát ismeri, de azt is tudja, hogyan kell kereskedni. Ahogy gyártottak, úgy bővítették a területüket. Termékeikkel nemcsak Szekszárdon és környékén jelentek meg, hanem Pécsett, Kaposváron, Dunaújvárosban, Sárbogárdon, valamint Székes- fehérváron is ott vannak és egyre több helyen keresik a Séd kolbászt meg a Séd rudat. Horváth Dénes, most jutott el oda, hogy bizakodik. Bizakodik és tervez. - él FotórÓtós Réka Történelmi együttműködés Tegnap koraeste befejeződött a FÁK támogatásáról rendezett nemzetközi tanácskozás. Az elhangzott javaslatokból készülő akcióprogramok hangolják ösz- sze a támogatást az élelmiszer, a gyógyszer, az energia, a lakásépítés, valamint a technikai támogatás területén. A konferencia megbízottai a jövő héten Minszkben tájékoztatják a FÁK illetékeseit a tanácskozásról, tavasszal pedig újabb értekezletet tartanak. A washingtoni konferencia magyar szempontból legfontosabb célját a jelek szerint sikerült elérni: ráirányult a figyelem a visegrádi együttműködés országainak közös javaslatára, hogy az ő áruikat, szolgáltatásaikat, megvásárolva segítse a nyugat a FÁK-at, így egyúttal támogatva az új demokráciákat is. Hans-Dietrich-Genscher német külügyminiszter az nyilatkozatában történelminek nevezte Budapest, Prága és Varsó ilyen együttműködését, s a tanácskozás köreiben általában kedvező visszhangja volt a javaslatnak. Személyi kérdés - zárt ülésen Februárban nem kell fűtést Az egyebekkel együtt tizenöt napirendi pontban kellett volna tegnap döntésre jutni a szekszárdi önkormányzat testületének. Az ülés reggel kilenckor kezdődött, s óránkénti cigarettaszünettel, valamint másfél órás ebédszünettel este fél nyolcra jutottak el addig, hogy elrendelték a zárt ülést. A témák egy részében úgy találták, hogy nem tudnak, nem akarnak, vagy nem is lehet dönteni. Visszautalták a kérdést a bizottságoknak, de volt arra is példa, hogy eseti bizottságot hoztak létre a tisztázandó kérdések számbavételére. Kivételt képezett a költségvetés koncepciója, mert a művelődési bizottság anyagát teljes egészében elfogadták, összeállt a koncepció, és döntöttek a tárgyalás menetéről is. Nem állapították meg a helyi közlekedés viteldíjait, de itt a döntésképtelenséget az egymásnak ellentmondó jogszabályok okozzák. Hosszú és ügyvédekkel megerősített vita volt a káveltévé rendszerének eladásáról, amely fizetni ügyben még a tulajdonvisszo- nyok sem tisztázottak. Kezdeni kell tehát mindent elölről. Nem döntöttek a Panoráma mozi üzemeltetéséről, de tárgyalás kezdődhet a Fidesz frakció kezdeményezéséről, egy regionális bank alapításával kapcsolatban. A bérlakásban élők számára örvendetes döntést hozott az önkormányzat: e szerint a januári fűtésszámlákat száz százalékban kifizetik, a lakók számlát sem kapnak. A tényékhez tartozik, hogy a rászorulók számára - s közéjük természetesen nem csak a bérlakásban élők tartoznak - már korábban jelentős segélyeket adtak. Most derült ki, hogy a helyi közbiztonsági alapítványt nem lehet bejegyezni, mert a városi rendőrkapitányság nem jogi személy. Az önkormányzat maga hozza létre ezt, de csak a szándékról döntöttek most, a részleteket elnapolták. A kimerítő és lapunkat is érintő vitáról, személyi kérdésekről holnapi számunkban olvashatnak. Leselejtezett tankönyvek Ki segít a kisegítősöknek? hetőségeiről szólva Nagy István tagozatvezető lemondóan széttárja karjait: — Természetesen a főkolomposnak, Horváth Józsefnek kellene fizetni, de miből? A szülők egyetlen jövedelemforrása a gyerekek után kapott rendkívüli nevelési segély. Az idejárok nagy része többszörösen veszélyeztetett, néhányan igen hátrányos környezetből érkeznek. Volt már olyan tanulónk is, akinek a családja fóliasátorban tengette mindennapjait. A szülők nagy része munkanélküli, rendszeresek a családi botrányok. Az iskolában ömlik a szó a gyerekből, sokszor úgy kell leállítani őket, a családok élete nyitott könyv előttünk. (Folytatás a 3. oldalon) Az önkormányzatok vagyonának hasznosításáról tárgyalnak A pécsi JPTE Jogi Kar Közigazgatási Jogi Tanszéke és a Megyei Közigazgatási Kamara Tolna Megyei Tagozata negyvenórás tanfolyamot szervezett az önkormányzatok vagyonának, tulajdonának hasznosítása tárgykörében. Ezzel kapcsolatban kértük dr. Farkas László főjegyzőt rövid értékelésre. — Az önkormányzatok vagyonának rendezése folyik ezekben a napokban, hetekben. Az erről alkotott törvény végrehajtása bizonyos esetekben határidőhöz kötött. Az állami tulajdonok önkormányzati tulajdonba kerülésének rengeteg gyakorlati-módszertani segítségadással kell még párosulnia, mert a köztársasági megbízottak - akik egyébként a későbbiekben e feladatot ellátják majd - még nem rendelkeznek megfelelő jogkörrel ennek felügyeletére és segítésére vonatkozóan, hiszen a kormányrendelet csak most készül. Ugyanakkor a megyei tanács megszűntével egyfajta űr keletkezett a továbbképzések terén is, amit a kamara igyekszik felvállalni. A törvény alapgondolata, mely vagyont ad az ön- kormányzatoknak s ezzel javítja is egyben pozíciójukat valós, csakhogy gazdálkodni kell tudni, s a települések javát szolgálóan kell ésszerűen hasznosítani, mi több, igen sok esetben csak működtetni. Mindennek nincs múltja, s ehhez kívánunk elméleti és gyakorlati segítséget nyújtani. A pénzdíjas tanfolyam a maga kategóriájában egyébként a kifejezetten olcsók közé tartozik, hiszen a kamara is hozzátette támogatását. A hét- (Foly tatás a 2. oldalon) Védővám a cementre Az IPOSZ értékelése az ezévi gazdasági feltételrendszerről Átmeneti intézkedésként egy évig vámpótlékot vetnek ki az import cementre, és korlátozzák a beültethető szemlencsék behozatalát is. Mindkét határozat jogerős. Barta Péter, a NGKM munkatársa elmondotta, hogy a Magyar Cementipari Szövetség kérésére ezévtől kilenc százalékos vámpótlékot vetnek ki a külföldről érkező cementekre. Az érdekképviseleti szervezet a cement kontingentálását is kérte, de azt a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma elutasította, így a cement importja továbbra is liberalizált marad. A beültethető szemlencsék esetében a zsámbéki Medicon- tur Kft. kezdeményezésére a minisztérium kontingenst állapított meg. így az idén összesen kétezer négyszáz darab import szemlencse behozatalát engedélyezik, elsősorban különleges, a Medicontur által nem teljesíthető minőségi igények esetén. Tovább folytatódik a rövidtávú, egyensúlycentrikus és restiktív gazdaságpolitika - állapítja meg az 1992. évi gazdasági feltételrendszerről szóló értékelésében az IPOSZ elnöksége. A szervezet 400 ezer egyéni vállalkozó nevében sérelmezi, hogy a gazdasági irányítás lemondani látszik a hazai magántőke és kisipar részvételéről a szerkezetátalakításban, a privatizá- pióban és a gazdasági kibontakozást előmozdító vállalkozás élénkítésében, miközben a külföldi tőke nagyvonalú kedvezményekben részesül. Az IPOSZ 1992 évi programjának és érdekképviseleti munkájának ismertetése alkalmából tartott sajtótájékoztatón, tegnap Szűcs György, a szervezet elnöke mondta: nem feltételezi a törvényhozás szándékosságát a kisiparosokat elszegényítő szabályozókkal kapcsolatban, az azonban tény, hogy az évvégi törvénykezési hajszában a szektort durván visszavető intézkedések születtek. Az IPOSZ ennek elkerülése érdekében kezdeményezi, hogy a kormány tűzze napirendre a közgazdasági feltételrendszer teljes átvilágítását, és a hibák feltárása után hajtsa végre a szükséges korrekciókat. Indítványozza ezzel az adótörvények módosítását, illetve egy, az egyéni vállalkozókra vonatkozó adótörvény megalkotását. Á kisvállalkozói szféra ezen kívül pénzügyi, szabályozási és adótechnikai segítséget igényel a vállalkozásalapítás, műszaki fejlődés, tőkebefektetés, pi- acrajutás területén. A kezdeményezést február elején tárgyalja meg az IPOSZ országos elnöksége. Ezt követően a szervezetet támogató parlamenti képviselőkön keresztül módosító javaslatként a törvényhozókhoz is eljuttatja elképzeléseit.
