Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)

1992-01-23 / 19. szám

1992. január 23. MEGYEI KORKÉP «ÚJSÁG 3 Testületi ülés Földváron A dunaföldvári önkor­mányzat ma délután két órakor kezdődő ülésén a többi között kinevezi a Közművelődési Intézmé­nyek új igazgatóját. A de­cember 31-én megüresedett poszt betöltésére kiírt pá­lyázatra két aspiráns jelent­kezett. A képviselők dönte­nek a helyi buszjáratok új viteldíjáról, a Béke téri fize­tőparkolóról, valamint is­mét kísérletet tesznek az al­polgármester megválasztá­Képviselöi fogadóóra Horváth Lajos országgyű­lési képviselő január 24-én, pénteken 15-től 16,30-ig tartja fogadóóráját Dombó­váron, a Bezerédj u. 14. szám alatt. Tájékoztató Az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgá­lat Tolna Megyei Intézete tá­jékoztatja a lakosságot, hogy zártégésű készülékek szereléséhez szükséges közegészségügyi szakvé­leményt - amennyiben an­nak szükségességét a rende­let előírja - egy héten belül kiadja, ha előzőleg a ké­ményseprők és polgármes­teri hivatal igazolását a ké­mény átalakíthatóságáról, illetve beépítéséről a kérvé­nyező beszerezte. Nemzetközi cigány bál Norvégiából, Hollandiá­ból, Ausztriából, Németor­szágból, Svédországból jönnek vendégek a január 25-én, este hat órakor kez­dődő immár hagyományos, műsoros cigánybálra. A reggelig tartó mulat­ságra a Szekszárdi Húsipari Vállalat éttermében kerül sor, ahol a hagyományok­hoz hűen éjfélkor bálki- rálynő-választás is lesz. Köszönet Nemrégiben tartotta meg Tamásiban, a diákcentrum­ban a helyi Rászoruló gyermekekért Alapítvány kuratóriuma azt a jótékony- sági batyusbált, aminek a bevételével nemcsak az alapot akarta növelni, ha­nem arra is gondoltak, hogy a szintentartást továbbra is biztosítsák, esetleg növeljék. A nemes cél érdekében is­mét összefogott a város la­kossága. Ezt igazolja az, hogy az elszámolás után több mint negyvenezer fo­rint tiszta bevételt regiszt­rálhattak. Köszönet jár ezért minden résztvevőnek, köz­reműködőnek, de a szerve­zőknek is. Alakulóban A Népbolt Vállalat nyug­díjasainak szeretné megala­kítani a Népbolt Vállalat nyugdíjasainak baráti körét. Azok, akik ebbe a körbe kívánnak tartozni, úgy feb­ruár 15-ig írásban vagy tele­fonon jelentkezzenek. Megfelelő számú érdek­lődő, jelentkezés esetén feb­ruár végén március közpén megtartanák első összejöve­telüket. Mayer Rezső címén, Szekszárd, Tartsay Itp. 48. II/9 (Telefon: 74/13-164) je­lentkezhetnek. Kié a kábel-tv? Hiányzott a tájékoztatás csatornája (Folytatás az 1. oldalról) A jövőbeni elképzeléseink között szerepelt a mozi-csa­torna bevezetése, a vagyonvé­delem rákapcsolása a rend­szerre, átalánydíjas tv, videó, hi—fi javítása. Ez most meghiú­sulni látszik, mert a városgaz­dálkodás, akinek eddig a kezé­ben volt a berendezés, átalakult és ezentúl az önkormányzat kí­vánja átvenni a kábel-tv mű­ködtetését, és ő kívánja azt is eldönteni, hogy a jövőben kivel oldja meg az üzemeltetést. Ez így természetes. Ennek megfe­lelően még az ősszel ki is írtak egy pályázatot, amire mi is je­lentkeztünk. A mai napig nem kaptunk még értesítést ennek sorsáról. Közben híre ment, hogy a képviselőtestület egyik tagjának a megkeresésére egy amerikai cég, a Kábelcom is ajánlatot tett egy vegyes válla­lat létrehozására. A december 23—i önkormányzati testületi ülésre már el is készítették az aláírásra kész szerződést. Én mint állampolgár vettem részt azon a decemberi ülésen, ahol kierőszakoltam, hogy fel­szólalhassak. Egy percet kap­tam a polgármestertől. Csak annyit mondtam, a testület nem kompetens dönteni, mert a ká­belhálózat nem az önkormány­zaté. A hivatal álláspontja Az önkormányzati hivatal­ban tett érdeklődésemre azt a választ kaptam, hogy kábel-tv ügyben Németh Zsolt és Jobban Zoltán képviselő urak az illeté­kesek, velük vegyem fel a kap­csolatot. Megtörtént, a város­házán beszélgettünk. — Valóban, 1991 októberé­ben pályázatot írtunk ki kábel- tv ügyben. Hárman jelentkez­tek is. — Kik azok, szabad tudni? — Nem. A Vagyonkezelői és Településfejlesztési Bizottság véleményezte a pályázatokat. — Az amerikai Kábelcom is pályázott? — Nem, ők közben jelent­keztek és az önkormányzat egyes képviselőinek a felkéré­sére, a pécsi példa alapján kér­tük, hogy hozzanak létre olyan gazdasági társaságot, akik az üzemeltetést, karbantartást és szelektív műsor kialakítását el­vállalnák. — Kik azok az egyes képvi­selők? — Például én, Németh Zsolt. Az amerikaiakkal többször is találkoztunk, ők is tájékozódni kívántak, hogy pontosan hány fogyasztót érint a kábel-tv, mi­lyen a műszaki állapota és mi­lyen változtatást igényel a há­lózat. — Úgy tudom, hogy a tulaj­donosi kérdés nincs pontosan tisztázva, hogy lehet ilyen helyzetben tárgyalni? — Az erősítőktől a készülé­kekig a lakóké. A közműre vo­natkozó törvények alapján kell kezelni a kábel tv-t is, vagyis a lakók nem tulajdont vettek meg, hanem szolgáltatást. Ugyanúgy kell értelmezni, mint a telefont, nem a hálózat az em­bereké, hanem a lehetőség, hogy telefonálhatnak. — Mi lett a pályázatokkal? — Borítékolta a bizottság. Új szituáció adódott, amely más lehetőséget kínált a számunkra. — Mennyivel kerülne ez többe? — Négy fajta lehetőséget kí­nálunk. Áz egyik a minimál szolgáltatás, ami a két magyar csatorna mellett a jugoszláv és a városi tv-t biztosítja, havi 50 fo­rint körüli összegért. A másik, a mai 11-12 csatorna, ami 90-100, a 18 csatornás, bővített szolgál­tatás pedig 200 forint körül jönne ki. Emellett mozi és in­formatikai szolgáltatást is tud­nánk adni, egészen a villanyóra leolvasásáig. A csillagpontos hálózat segítségével nem za­varnák egymás vételi lehetősé­geit a lakók és az is igaz, hogy így a nem fizetők teljes kikap­csolása is lehetséges. — Jelenleg hol tartanak a tárgyalások az amerikaiakkal? — Gyakorlatilag minden elő van készítve, aláírásra készen. Elviekben a január 23—i testületi ülésen döntés születhet a szer­ződés megkötéséről. Indulásként 36-40 millió fo­rint lenne az az összeg, amely- lyel a rendszert át lehetne alakí­tani. Fejlesztésre előbb-utóbb így is költeni kell, ugyanakkor a posta minősítő bizonyítványa szerint a jelenlegi rendszer bő­vítésre nem alkalmas. A költ­ségvetés pedig ezt képtelen át­vállalni. A lakók is szóhoz jutnak Hétfőn és kedden este a Tarr kft szervezésében lakossági fó­rumra került sor. A Rózsa Fe­renc kollégium társalgója meg­telt érdeklődővel, annak elle­nére, hogy kevesen tudták, hogy mi is valójában a tét. Tarr János bevezetőjében is­mertette a város kábelrendsze­rének kiépítését és a jelenlegi problémákat. Véleménye sze­rint az önkormányzat egy cso­portja elkötelezte magát az amerikai Kábelcom mellett. Számokkal is megismerkedhet­tek a jelenlévők, bár a többség valószínű, most hallotta elő­ször, hogy 50 millió forintba ke­rült a kábelrendszer, és ennek a felét a lakosság fedezte. A havi díjak egyik fele pedig a karban­tartást fedezte, a nagyobbik fele pedig a VGV bevétele volt. Az is szóba került, hogy az ameri­kaiak által ajánlott rendszer már nem is csúcstechnológia, náluk már nem is használják. Tarr János után a jelenlévő Job­ban Zoltánt kérték fel, hogy ő is ismertesse a Kábelcom ajánla­tát. A képviselő kicsit szabad­kozott, mert nem készült a fel­szólalásra, csak „megfigyelő­ként" jött el több képviselő tár­saságában. Unszolásra, ha már itt van, ő is elmondta az ameri­kaiakkal való kapcsolat lehető­ségeit. Amikor szóba került, hogy a vegyes vállalatba az önkor­mányzat úgy kíván beszállni, hogy bevinné a 9 ezer fogyasztó által kifizetett rendszert aport- ként, amiért az amerikaiak 1300 forintott ismernének el fogyasz­tónként, felborúit a parlamentá- lis rend. A jelenlévők egymást kiabálták túl. — Milyen jogon viszi bele a lakossági vagyont az önkor­mányzat?! — Kinek a nevében döntöt­tek, hát kit képviselnek ezek?! Csak olaj volt a tűzre Fodor Miklósnak, a 10-es számú kör­zet képviselőjének a hozzászó­lása. Ö ugyanis azzal érvelt, hogy a hálózat elöregedett, a cseh kábelek már elavultak. — Van, ahol egy éve sincs, hogy bekötötték, most dobjuk ki?! A higgadtabbak igyekeztek a hangzavart lecsillapítani. Végül megegyezés született, hogy mindenki röviden, minél keve­sebb indulattal próbálja meg elmondani a véleményét. A Kadarka lakótelep megbí­zottja szerint az emberek félnek az újabb költségektől, egyre több a nehéz körülmények kö­zött élő család. — A tűrőképességünk hatá­rán vagyunk, ne terheljenek to­vább bennünket. Az egyik felszólaló csak arra volt kiváncsi, hogy igaz-e a táb­lázat, ami a kiosztott szóróla­pon szerepelt. Mert ha igaz, mondta, akkor a Kábelcom a dupláját kérné azért, amit a Tarr kft ajánl. Ha nem igaz, ak­kor kéri, hogy az önkormány­zat képviselői cáfolják meg. A cáfolat elmaradt, de újabb kér­dések merültek fel. A polgármester válasza — Tisztázni kell a tulajdoni részeket, a képviselők pedig kérjék ki a körzetükhöz tartozó lakók véleményét- hangzott el egy javaslat. Közben valaki felvetette, hogy erre már nincs idő, hiszen a testületi ülésen, csütörtökön, már döntést hoznak ebben a témában. — Akkor napolják el - volt a válasz. Ez egyben felhívást is je­lentett a jelenlévő Kocsis Imre Antalnak, Szekszárd város pol­gármesterének, aki eddig a hátsó sorokban figyelte az ese­ményeket. Hozzászólásában beismerte, eszébe sem jutott, hogy meghívja a lakóközösség képviselőit a kábel-tv ügyének a megbeszélésére. Az önkor­mányzat a tapasztalati számok útján kívánt dönteni. Úgy gon­dolta, azzal, hogy megválasz­tották, egyben megbíztak benne az emberek, ami azt jelentette a számára, hogy dönthet va­gyongazdálkodási kérdésekben is. Elismerte, hogy a lakosság fele nehéz körülmények között él és nem a legnagyobb prob­lémája a kábel-tv fejlesztése, de van 20 százalék, akik már igé­nyesebbek és újabb 20 százalék, akik különleges szolgáltatá­sokra is vevők lennének. A több mint 3 órára elnyúlt fórum lassan befejeződött. A kérdések azonban továbbra is válaszra várnak. Mauthner I. Testvérvárosi kapcsolatok új megközelítésben Szekszárd testvérvárosi kap­csolatai még a korábbi évtize­dekben köttettek, s az időköz­ben bekövetkezett változások nem minden esetben gyakorol­tak jótékony hatást a kialakított viszonyra. Napjainkban azon­ban ismét aktuális feladattá vált a korábbi kontaktusok megfe­lelő működtetése: ennek a kí­vánalomnak a szellemében ad­tak egymásnak találkozót teg­nap délután a megyeszékhely polgármesteri hivatalában mindazok, akik tevékenyen kí­vánnak résztvenni a kölcsönö­sen előnyös kapcsolatok fejlesz­tésében. A megjelenteket - a vállalatok, kulturális és oktatási intézmények, utazási irodák, vendéglátóipari egységek, ke­reskedelmi vállalkozások kép­viselőit - Kocsis Imre Antal polgármester köszöntötte, s be­vezetőjében hangsúlyozta: a fó­rum arra lenne hivatott, hogy a továbblépés érdekében társa­dalmi bázist adjon egy koráb­ban is meglévő mozgalomnak. Mohai András, a polgármes­teri hivatal leköszönő referense rövid áttekintést adott Szek­szárd testvérvárosi kapcsolatai­ról. A franciaországi Bezons 1967-ben, a jugoszláviai Becse 1972-ben, a finnországi Tornio 1986-ban, a németországi (ak­kor még NSZK-beli) Bietig- heim-Bissingen pedig 1988-ban került fel a testvérvárosok listá­jára. A kapcsolattartás hivatalos szinten a vezető testületek tag­jai között zajlott, évente, illetve kétévente történő látogatások formájában. Ezen kívül termé­szetesen számos alkalommal ta­lálkoztak a vállalatok, intézmé­nyek és sportegyesületek dele­gációi is, s egynémely vonatko­zásban - főleg bezonsi viszony­latban - nem elhanyagolható a családok által megvalósított csereutazás sem. A hozzászó­lók közül többen éppen ennek, azaz a személyes kapcsolatok kialakításának, kiszélesítésének fontosságára mutattak rá: hasznosítható ötletként felme­rült mindazon lakosok szám­bavétele, akik lehetőségeiknél fogva szállást biztosíthatnának a testvérvárosokból érkezők számára. Ugyancsak fontosnak tartotta néhány hozzászóló a kulturális és sportkapcsolato­kon túl a gazdasági együttmű­ködés formáinak a kialakítását is. Sajnos, mint az Kocsis Imre Antal szavaiból kiderült, az ilyesfajta próbálkozások döntő többsége a másik fél nem túl nagy érdeklődése miatt meghi­úsult, mindez persze nem je­lenti azt, hogy fel kellene hagyni a további kísérletezés­sel. Ebből a szempontból iránymutató lehet az Egyesült Államokban található Bing- hampton példája: az amerikai település mindenekelőtt a gaz­daság terén keresi az együtt­működést, s a siker esetén akár újabb, immár tengerentúli test­vérvárossal gyarapodhat a me­gyeszékhely. Számos ötlet, javaslat felsoro­lása után a résztvevők megál­lapodtak abban, hogy a követ­kező fordulót februárban tart­ják meg, amikor is remélhetőleg már konkrét kérdések és tenni­valók kerülnek napirendre.-szá­Vámkonferencia Szekszárdon (Folytatás az 1.oldalról) Az úgynevezett Achilles-pon- toknál szó volt a használt gép­kocsi értékesítésnél előforduló dupla számlákról, ami indo­kolttá tette azt a jogszabályi elő­írást, hogy magánszemélyektől is elfogadják a számlát a Schwacke katalógustól 25-30 százalékkal eltérő összegről. Nem maradt ki a magas adótar­talmú termékek exportjánál, il­letve importjánál elkövetett szabálysértések felemlítése sem. Dohányáru esetében elő­fordult, hogy készpénzzel fizet­tek, fiktiv célpontokat jelöltek meg és nem ment ki az áru az országból. Volt, amikor meg­vesztegetéssel jutottak illegális jövedelemhez, ami egy teherau­tónyi rakománynál 8-9 millió forint hasznot jelentett. Ebbe a körbe tartoznak az alkoholos italok is, amelyek vámtétele azért 80 százalék, mert nálunk túltermelés van belőlük. Az em­lített Achilles-pontok számát szaporítják azok az eladott gépkocsik, amelyeket személy- gépkocsi vámtarifa alapján hoz­tak be, aztán itthon teher- vagy haszonjárműként vámkezeltet­ték. Nem maradhatott ki a sor­ból a kávé sem, ami szintén magas adótartalmú termék. A mai jogszabály megalkotása előtt nagyon elszabadult a piac. Akadt olyan pesti vállalkozó, aki 21 tonna kávét hozott be. Ha 250 forintért adta el, akkor is 150 forintávolt a tiszta haszna kilónként. Szóba került még az apport kérdése, az alul-, illetve felülszámlázás, a reexport, a kutatási eszközök vámmentes­sége és a megteremtendő vám- ügynökség is. Természetesen lehetett kérdezni informálódni és a kérdésekre őszinte, pontos választ kapni. ✓ Atalvető Az erdélyi szellemiség fóruma Atalvető címmel kéthavonta jelentkező lapot indított az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete. A szerény kiadásban megje­lenő füzetecske nem az újságosbódék lapáradatát dagasztja, inkább kapaszkodó akar lenni a megyénkben élő, Erdélyből áttelepültek számára. Az egyesület elnökét - aki a lap fölött is bábáskodik -, Or­bán Lászlót kérdeztük. — Honnan a cím? — Odaát, a Király-hágón gyakran használjuk a szót: átalvető. Ez kétszájú tarisz­nya, és mert a vállon átal- vetve hordják, hát átalvető a neve. Mi, akik odahagytuk Erdélyt, akarva-akaratlanul ilyen átalvetőket cipelünk: hátunkon Erdély és népének sorsa, mellünkön az anyaor­szágé, s benne a miék is. — Ebből a teherből mit tud magára venni az önök egyesülete, s mit tehet a lap­juk? — Érdekvédelmi szövet­ségként kívánunk elsősorban működni. A Tolnába három év alatt áttelepült mintegy ezerkétszáz erdélyi közül öt­százan Jéptek be közénk. Összejöveteleinket minden hónap második szombatján tartjuk a szekszárdi Babits művelődési házban. Ezeken beszélünk ügyes-bajos dol­gainkról, és amiben csak tu­dunk, segítünk tagjainkon. Lakást, állást próbálunk ne­kik szerezni, amihez sok se­gítséget kapunk az önkor­mányzatoktól. Már az nagy ünnep volt, hogy megalakultunk, egy­másra találtunk, mert létezik erdélyi szellemiség, gondo­latvilág, és ezt egymásban megtaláltuk, aminek nagyon örültünk, hiszen a gyökerek elszakítása nagy fájdalom­mal járt. Ezért szeretnénk, ha ez az újság a magunkkal ho­zott szellemiség fóruma lenne. — Az árusoknál nem ta­lálkozunk a lappal. — Tagjainknak megküld­jük, de a barátainknak is osz­togatjuk. Tehát nem meg­gazdagodni akarunk belőle, hanem gazdagítani. — Mi mindenről esik szó az Átalvetőben? — Tagjainkat, egyesüle­tünket érintő kérdések mel­lett a szülőhaza, az odaha­gyott Erdély történetével, irodalmával, művészetével is foglalkozunk. Az egyesü­let hírei mellett közöljük átte­lepült barátaink verseit, írá­sait, amelyben gondjaikról, örömeikről szólnak. Minden számban bemutatunk egyet-egyet az „erdélyi na­gyok" közül. Szerepelt már Dávid Ferenc, az unitárius egyház püspöke, János Zsigmond fejedelem, és a következő számunktól kezd­jük a Bocskaiak, majd a Bát­horyak bemutatását. Tervez­zük, hogy napjaink kiemel­kedő személyiségeiről is szó­lunk. Természetesen Sütő Andrásról is, akinek sorai mottóul ott vannak minden számunkban: „Vagyunk, akik voltunk, leszünk, akik vagyunk!"-I -s

Next

/
Thumbnails
Contents