Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)
1992-01-22 / 18. szám
1992. január 22. MEGYEI KORKÉP »ÚJSÁG 3 ¥elmentésr r kinevezés A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetője eddigi érdemeinek elismerése mellett felmentette a Tolna Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőségvezetői megbízatása alól Mátyás Tibort, aki több éven át töltötte be ezt a funkciót. Egyúttal 1992. január 15-től három éves időtartamra a felügyelőségvezetői feladatok ellátására dr. Varga Tibort nevezte ki. Dr. Varga Tibor kinevezéséig a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara marketing tanszékén dolgozott adjunktusként. A korábbi vezető a felügyelőségve- zető-helyettesi funkciót tölti be. Gyenis István Mözsön r Gyenis István képzőművész kiállítása nyílott pénteken a mözsi művelődési házban az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének a rendezésében. A bemutatott anyagot január 31-ig láthatja az érdeklődő közönség naponta 8-16-ig. Bíró Annamária kiállítása Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési ház kiállítótermében Bíró Annamária fazekas, a Népművészet Ifjú Mestere, népi iparművész kiállítása nyűik január 24-én, pénteken délután négy órakor. A kiállítást Tóth József, a Népi Iparművészeti Tanács és ♦ Népi Iparművészeti Egyesület elnöke nyitja meg. A bemutatott anyag február 27-ig látható 10-18 óráig. Klubfoglalkozások Gyönkön, a művelődési házban szerdai napokon, délután két órakor, 8-12 éves gyerekek részvételével Lutra-ídub működik, ahol matricát vásárolni ugyan nem lehet, de csere-berélni annál inkább. A klub egy országos vetélkedőn is részt vesz, ennek keretében a feladatokat Budapestről kapják, s megoldva küldik visz- sza. A megoldott feladatokért a klub pontokat kap, s a vetélkedő befejezésekor, májusban értékelik az eredményeket. Az Eletmű- vészet, családért klubban 9 január 23-án, este hat órakor Zöldségtermesztés a kiskertben címmel lesz előadás. Ekkor Sárosdi János agronómus beszél arról, hogy mit érdemes vetni kiskertbe, mivel érdemes foglalkozni. Szó esik még a biokertészetről, és arról, hogyan ültessük egymás mellé a növényeket. Tűzifa Pörbölyról A pörbölyi erdészettel vette fel a kapcsolatot a sárpilisi önkormányzat tűzifa beszerzésével kapcsolatban. A helybeliek a tűzifa vásárlásakor tíz köbméterig ingyen vihetik a fát, mivel annak a költségét az önkormányzat fizeti meg, de az afölött elszállított mennyi- ■* ségért a lakóknak már fizetni kell. A cikkben említett Beloiannisz utca, egy hétköznapon. A képen szabálytalanságok egész sora látható Parkolunk, de hogyan? Belvárosi anomáliák Szekszárdon nemcsak a forgalom nagy, de ha valaki meg is akar állni az autójával és egy-két, esetleg több órán át intézni szeretné az ügyeit, parkolni sem könnyű. — Mi indokolta a város- központ frekventált helyein fizető parkolók létrehozását? - kérdeztük Ipacs József forgalomtechnikai főelőadótól, a szekszárdi polgármesteri hivatal ületékesétől. — A város területén korábban is voltak fizető parkolóhelyek, méghozzá három. A Garay téren, a Piactéren és az Arany János utcában. Ezek tizenhárom éve, 1979-ben létesültek, az akkori árszínvonalnak megfelelően kettő, illetve négy forintért lehetett egy órára parkolni. Az önkormányzatok megalakulásakor ezeknek a parkolóknak a tevékenysége felülvizsgálatra került, ekkor állapítottuk meg a mostani árakat, a tíz, illetve tizenöt forintot óránként. Három új parkolót is létesítettünk, az Ybl Miklós utcában a nővérszálló mögött, a Korzó áruház mögötti, valamint a Magyar Nemzeti Bank előtti és mögötti területen. A fizető parkolóknak elsősorban szabályozó szerepük van. — Elősegítik hogy ne álljanak napokat egyesek a gépkocsijukkal a parkolóhelyeken, gyorsabbá váljon a forgalom, csökkenjen a várakozási idő. A fizető helyeknek más előnyük is van, bizonyos feltételeknek kell megfelelniük, például szilárd burkolat, jó megközelíthetőség és megvilágítottság. — Mégsem okozott osztatlan sikert az autósok körében, olyan vélemények is elhangzottak, hogy az önkormányzat csak pénzhez akar jutni ezek kialakításával. — Erre cáfolatként csak annyit mondhatok, hogy az a pénz, ami innen befolyik, a parkolók fenntartásának költségeit sem fedezi. A fizető parkolók számával együtt sajnos a szabálytalankodók száma is jelentősen megnőtt. — Jó magyar szokás szerint fizetni természetesen senki nem akar, ezért aztán elözönlötték az autósok a Béla teret, a száz- hatvanlakásos parkolóját, beállnak a parkokba, a gyepsávra, a Kiskorzó drága díszburkolatára, vagy meg kell nézni például a Beloiannisz utcát, a volt pártbizottság épülete előtt. Itt bőven akad anomália. Beállnak a rakodásra szolgáló placcra, sokszor a gyalogátkelőhelyre is, megakadályozzák a biztonságos ki- és bekanyarodást. Visszatérve a százhatvanla- kásos épülethez, az ott lakók közül sokan szeretnék, ha itt is fizető parkolóhelyet alakítanánk ki, hiszen nem tudnak beállni az autótulajdonosok a saját lakásuk elé. A közlekedési morállal van elsősorban gond, és a KRESZ szabályainak be nem tartásával, illetve nem megfelelő ismeretével. — A fizető parkolók mellett lakók és dolgozók is pénzért parkolhatnak? — Az ott lakóknak - újításként - parkolási engedélyeket adott ki az önkormányzat. A dolgozóknak fizetniük kell, illetve a munkahely vásárolhat engedélyeket a részükre. Szek- szárd belvárosának meghatározó épületei még a lovaskocsik korában épültek -, nem a mai közlekedési struktúra igényeit vették figyelembe annakidején. — Ezen változtatni nem lehet -, egy parkolóház építése mindenképpen segítene a gondok megoldásában. Ehhez viszont rengeteg pénzre volna szükség, és az sajnos nincs. venter Fotó: gottvald Gondolatok a magyar kultúra napján E napon született a mű, mely megsárgult papíron olvasható Kölcsey Ferenc kezeírásával: Hymnus, a 'Magyar nép' zivataros évszázadaiból. Cseke. Januar 22d. 1823. E nap kultúránk napja, ám e nép kultúrája kinek-kinek mit jelnet? Nekünk az őshazából hozott, pogány hitvilágon alapuló gyökereket, a Kárpát-medencei - lassan 1100 esztendős - európai keresztény hit által felkínált és befogadott kultúrát. Jelenti a történelmünket, s a történelmünkben elhangzott szót, mely költészet és amit rajtunk kívül más nem ért, hiszen e nyelv egyedül áll Európa szívében. Jelenti a szárnyaló dalt, mely bartóki magaslatokban már nem egyetlen földrész zenéje, hanem egyetemleges. Botladozik a gondolat, mely egymásba fűzi az idők végtelenjébe tűnő múltat és jelent, hiszen a kultúra, mely mienk, megfogalmazható-e? Úgy tűnik nem. Ma már nem azt kell vizsgálnunk, mit adtunk mi a a világnak, vagy mit kaptunk mi tőle, hanem azt, hogy a nagy egységben a magunk világa hogyan illeszkedik be. Csak a magunk apró megyéjében is mily szépen* csendül a sárközi szó, s mellette a velünk élő német. Itt halljuk a múlt nyelvünket őrző bukovinai székelyt, s az Északról ide-kényszerült palócot, s a Délről elűzött szer- bet. Szándékosan kevertem az időrendet, a századokat és az évtizedeket, hiszen ma már mindez nem jelenthet mást, mint a múltat. A múltat csupán? De hiszen e múlt mennyi kínt és könnyet jelent nekik, s nekünk? Sokat, nagyon sokat, de mégiscsak múlt, ám ez a közös. Szent István királyunk fiához írt intelmekben mit is írt? - Fiam, tiszteld az idegent! Igen, tiszteljük és barátként fogadtuk már 1000 esztendeje. Egy kenyeret eszünk és egy kupából isz- szuk a bort, mert bennünket gazdagított jövetelük. S ha másként hangzik is a szó ajkukról, szívük a mienkkel dobban együtt. így lettünk eggyé és így lett egy a kultúra, melyben együtt élünk. S ezen a napon mindenkihez és mindenkiről szól a költő szava: Szánd meg Isten a Magyart Kit vészek hányának. Nyújt feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors a 'kit régen tép Hozz rá víg esztendőt, Megbünhődte már e’ nép A 'múltat' s jövendőt A Tolna megyei Honismereti Egyesület nevében: Dr. Rosner Gyula Közigazgatási tanfolyam A Pécsi JPTE Jogi Kar Köz- igazgatási Jogi Tanszéke és a Megyei Közigazgatási Kamara Tolna Megyei Tagozata tanfolyamot szervez az „Önkormányzatok vagyonának, tulajdonának hasznosítása" témakörében jegyzők, körjegyzők részére. A negyven órás tanfolyam január 23-án, csütörtökön kezdődik, melynek helyszíne a megyei önkormányzati hivatal. Az első napon, fél kilenckor, az önkormányzatok vagyonáról, és tulajdonáról lesz szó. A Megyei Vagyonátadó Bizottság ismerteti a tapasztalatait. Szó lesz többek között a tipikus gondokról és problémákról , valamint a helyi problémákról és a megoldások formáiról. Másnap, január 24-én pénteken, 8.30-tól folytatódik a tanfolyam, melyen az önkormányzati vagyon és tulajdon hasznosításának főbb megyei tapasztalatairól esik szó. Bemutatják a tipikus jogalkalmazási és jogértelmezési hibákat a vagyon és tulajdon hasznosításával, vállalkozókat érintő helyi adórendeletek, vállalkozási, érdekeltségi szabályzatok, alapítványok tapasztalatainak alapján. Az előadó, és a vitavezető a KMB Területi Hivatala Törvényességi Ellenőrzési Osztályának szakértője. Elő- és utóélet nélküli rendelkezések Az állami Barkas nem szennyez? A Noé című környetvédelmi hírlevélben olvastam, hogy 1992. január 1-től, közúti közlekedési szolgáltatáshoz kétütemű benzinmotorral meghajtott gépkocsi nem használható. A rendelkezés a Wartburgokat és Barkasokat érinti, de érdekes módon csak azokat, melyekkel magánfuvarozást végeznek. Azt a négyezer Barkast, mellyel a posta, az áram- és gázszolgáltató cégek stb. dolgoznak, számításon kívül hagyják. Igaz, hogy van egy olyan kitétel is, mely szerint a rendelkezés nem vonatkozik arra a gépkocsira, amely kipufogógázának szeny- nyezőanyag-tartalma nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott értéket... De, mint a Noé írja, ez a külön jogszabály mindeddig nem jelent meg. De, mint én gondolom, nehezen elképzelhető, hogy a magánkézben lévő kétüteműek mind átlépnék a küszöbértéket, a köztulajdonúak közül viszont egy sem. Az állami Barkas nem szeny- nyez? És még két apróság: 1. Mit kínálnak a tiltok a kétüteműek helyett? 2. S ha már megszületett a „törvény", fáradoznak-e a betartatásán? Eklatáns példája ez jogalkotásunk elő- és utóélet nélküli rendelkezéseinek. Persze, hogy egyet értünk abban, hogy a környezetszeny- nyező járműveket mihamarabb vonják ki a forgalomból! De ne ilyen módszerrel! Jobb helyeken úgy szokás megtiltani valamit, ha előtte már új lehetőségeket tártak az érintettek elé. Ha közük, hogy holnaptól nem járhatunk Trabanttal, csak akkor bólintunk megértőén, ha a garázsban már ott áll a Volkswagen ... - Wy A Dédász szakemberei szereléshez készítik a kábelt Sárpilisi mozaik Hétköznapok, ünnepnapok a falu életében Lassan telnek-múlnak a hétköznapok a Sárpilisen, különösebb dolgok nem történnek ebben a közel hatszázötven lélekszámú sárközi kis településen. Az idős emberek nemigen mennek ki ilyen fogcsikorgató hidegben az utcára, meghúzódnak inkább a meleg szobában. A fiatalabbak pedig dolgoznak. Az elmúlt esztendőben azért A postáról jön Dóczi Györgyné az egyszínű hétköznapok mellett ünnepnapok is akadtak a községben. Főként akkor, amikor elkészült az óvodában a fűtés, a kályhákat felváltotta a korszerűbb központifűtés. Az önkormányzat egy új utca kialakításával tizenöt házhelyet jelölt ki -, az utca egyik oldala már közművesített. Jobbára a sárpiüsiek leszármazottai építkeznek itt helyben, de 1986-tól némi visszavándorlás is tapasztalható a községben. Erlich János polgármester a régi földkönyveket tanulmányozva akadt egy 1901-es bejegyzésre, amelyben 1103-1105 körül volt nyüvántartva az akkor Sár-pilis néven jegyzett nagyközség lé- lekszáma. Az akkori embereket a helyhezkötöttség éltette, s amikor a parasztok nem éreztek a lábuk alatt talajt, akkor vándoroltak el innét. Az visszatelepülök kedvet kapnak az építkezésre akkor, amikor egy 500-530 négyszögöles telket rendkívül olcsón, akár 80 ezer forintért is meg lehet vásárolni. Korszerűbb körülmények között fogadhatja ügyfeleit a polgármesteri hivatal. A felújítási munkákat még az elmúlt évben kezdték meg, s háromnegyed részben elkészültek vele. Ezzel párhuzamosan a házasságkötő terem is megszépült. A községben egyre több nyugdíjas energiatakarékos vil- lanyhályhával fűt. A transzformátor kapacitása szűknek bizonyult, ezért szükségessé vált a bővítése. Márciusra tervezte a Dédász ezt a munkát, de már most megkezdték, hogy mihamarabb végezzenek.- pusztai téri -
