Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)
1992-01-15 / 12. szám
\ 1992. január 15, VÁLLALKOZÁS - PIAC iffiPÚJSÁG 5 A 139/1991. (X.29.) Korm. rendelet a közúti járművezetők utánképzéséről (Magyar Közlöny, 119. szám). A rendelet a járművezetők hatóságilag elrendelt kötelező utánképzésének szabályait tartalmazza. Az utánképzés felügyelete, a képzési programok végrehajtása, megbízás kiadása a közlekedési felügyeletek hatáskörébe tartozik. A rendelet mellékletei részletesen ismertetik az egyes képzési programok tartalmát, feltételeit, az Utánképzési Foglalkozásvezetői Névjegyzékbe történő felvétel kritériumait, valamint a vizsgázásra és az utánképzési díj megfizetésére vonatkozó előírásokat. A 143/1991. (XI.8.) Korm. rendelet az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának engedélyezéséről szóló 61/1990. (X.l.) Korm.rendeletet módosította (Magyar Közlöny 123. szám). A rendelet hatálya kibővült az ajándékforgalomra, valamint olyan termékekre és technológiákra is, amelyek a származási országtól függetlenül engedélyezési, illetve igazolási kötelezettség alá esnek. Az 59/1991. (XI.19.) AB határozat a társasági törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességéről (Magyar Közlöny 127. szám). Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a társasági törvénynek a részvénytársaságokkal kapcsolatos azon rendelkezéseit, melyek az államnak, az állam képviseletében eljáró költségvetési szerveknek és pénzintézeteknek előjogot biztosítottak (kivétel a túljegyzés visszautasítása, a tulajdoni hányadnál magasabb szavazatarány, elővásárlási jog megelőzése). Az 1991. évi LXIII. törvény a befektetési alapokról (Magyar Közlöny 128. szám). A törvény célja, hogy a lakosság és más befektetők megtakarításait a befektetők javára, a szükséges szakértelmet biztosítva, a kockázat megosztásával lehessen a gazdaságba fektetni. A befektetési alapok lehetnek értékpapíralapok vagy ingatlanalapok, illetve nyíltvégű vagy zártvégű alapok. — Módosult a foglalkoztatási törvény, s eszerint 1992-től a munkáltatók 5 százalék, a dolgozók 1 százalék szolidaritási járulékot fizetnek. Korábban a munkáltatók 1,5 százalékot, a munkavállalók 0,5 százalékot fizettek. Az új tarifákat a januári bérek fizetésekor már alkalmazni kell. • — Amint az már közismert, a Parlament a költség- vetési vita során elfogadta a benzin fogysztási adójának emelését, s ezzel a 92-es oktánszámú üzemanyag ára 60 forint lett, a 98-as 63 forintba, a gázolaj pedig 40 forintba kerül. A benzinárak emelésével természetesen növekedett a saját személy- gépkocsi munkavégzési célú használatára fizethető, illetve elszámolható költség- térítés, kilométerpénz is. Ma kilométerenként 6,50 forint számolható el fenntartási költségként, s ehhez kell hozzáadni az autó benzin- fogysztásának egy kilométerre eső költségét. A tételesen elszámolt kilométerpénz március végéig még adómentes. Jogszabályfigyelő Akire hónapokat is várnak, akit a fővárosból is megtalálnak „Egy darabot elvisznek az életemből" — Mondja, mester! Nem fizethetném a javítás egy részét szénben? - kérdezte a karosszérialakatostól a napszemüveges, elegáns úr. Pataki Márton, akinek lassan neve lesz a szakmában, nevetve meséli, akadt ilyen kuncsaftja is. A fiatal vállalkozó a szakmát a vasipari szövetkezetnél kezdte, s mire értette is azt, éppen jött a vállalkozások kora. Egy munkatársa garázsában kezdték önálló életüket, s a három jó év arra mindenképpen elegendő volt, hogy megismerték őket. Mindez ahhoz vezetett, hogy egyszerűen kinőtték a kis műhelyt, s fejleszteni kellett, akkorára bővült a javításra várók köre. Az elküldött, bosszankodó autós, aki javíttatni indult, viszont nem túlságosan jó cégér, így az 1991-es, a bizonytalanság éveként jegyzett esztendőt feledve, Pataki Márton már saját műhelyében várja az autósokat. Sikerült komoly szülői segítséggel vásárolnia egy régi családi házat Hidason, a vasútállomás mellett, amit igen sok munkával korszerű, négy kocsiállásos javítóműhellyé fejlesztettek. Az átalakítás során sok barát, rokon fáradt el, és soktól kapott a fiatalember jótanácsot, ragyogó ötletet. A végeredmény: egy jól menő, ismert műhely, három alkalmazottal. — A piac diktál, csak meg kell hallani a szavát - mondja. - Az emberek, akik továbbra is „törik magukat, illetve kocsijaikat", elvárják, hogy egy helyen legyen minden a karosszériajavításhoz az anyagot is biztosítsuk, a festőműhelyből már az újjávarázsolt kocsi kerüljön elő. Ez az idő szava volt, így mi is váltottunk. Társam, Martinka Mihály autófényező. Erről elég annyit elmondani: van aki fél évet is vár rá, csak ő fújja le a kocsiját. — Egy korszerű festőműhely is készül itt a hidasi vasút melletti telephelyünkön, s reményeink szerint márciustól már itt készülhetMegszépülnek az autók a régi hidasi ház falai között nek az autók. - veszi át a szót Martinka Mi- hály. O a tapasztaltabb, az idősebb az üzletben. Evekig volt bányász is, majd pincérke- dett, de visszatért a régi mesterséghez, amit sokak állítása szerint kiválóan űz. ők mindketten a nulláról indultak, telve energiával ambícióval, no és kitartással. A műhelyből még sokszor este tízkor is fény szűrődik ki. — Egy darabot elvisznek az ember életéből akkor, amikor a kuncsaft újra beleül egy törött autóból újjávarázsolt „alkotásunkba" - teszi hozzá Pataki Márton, aki azzal is büszkélkedhet, hogy sok a fővárosból idetaláló autós. A most készülő fényezőkamrából vélhetően sok, szépen felújított kocsi kerül ki. Ezt a munkát is három alkalmazott segíti a tavasztól. A csapat mára teljes.- szs - Fotó: Ótós Réka Új információforrás jelent meg azok számára, akik komolyabban érdeklődnek a tőzsde, az értékpapírforgalom iránt. Az „Értékpapír" című kiadtamra, hanem 100 számra lehet előfizetni. A lap első száma tar- vány az Állami Érték- nem periodikusan, talmazza az Állami Érpapír Felügyelet hiva- azaz rendszertelenül tékpapír Felügyelet általos közleményeit tar- jelenik meg, ezért nem tál engedélyezett bró- talmazza. Az új lap meghatározó időtar- kér cégek listáját. Új lap: Értékpapír Az elmúlt egy-másfél év gazdasági változásait az ugrásszerűen megnőtt kisvállalkozások száma és azok magas teljesítménye jellemezte. Közös vonása e kisvállalkozásoknak, hogy egyszerűsített könyvelést vezetnek, a nagyvállalatokénál jóval kevesebb adatot tartalmazó mérlegbeszámolót készítenek, egész adminisztrációjuk takarékos, csak a helyi vezetők igényeire koncentrált. A statisztikusok számára azonban e vállalkozások az információhiány „ködébe" vesznek. A statisztika elrejti a kisvállalkozásokat Mérhető-e a mérhetetlen? A gazdaságnak ezt a szektorát az állami statisztika sehol a világon - így nálunk sem - veszi számba teljeskörűen és rendszeresen, teljesítményeiket csak általában és közelítő módszerekkel becsülik. Az ilyenfajta becslések azonban megté- vesztőek, a döntést hozókat könnyen félrevezethetik. Ha pedig többféle becslés van forgalomban a kisvállalkozások teljesítményét illetően, ez az egész gazdaság helyzetéről és annak alakulásáról is téves képet adhat. A megoldás tehát csakis az lehetne, ha az állami statisztika felvállalná ezt a feladatot. A kérdés tehát nem „a mérhetőség", hanem annak racionális megoldása. A kisvállalkozások teljesítménye becsülhető, az adózási adatok alapján ezt a módszert számos országban alkalmazzák is. A módszer mégsem tökéletes, hiszen csak évente egyszer és meglehetősen későn, a vizsgált év lezárása után több hónappal állnak rendelkezésre az adatok. Másik, s az előbbinél jóval összetettebb probléma az, hogy az adóhatóság számára bevallott termelési, forgalmi adatok gyakran alábecsültek. Maradt tehát az a módszer, amit a piacgazdálkodást folytató országok már évtizedek óta alkalmaznak, s ami a statisztika különböző területein (például az ár-statisztikában, az életszínvonal-megfigyelésben, stb.) nálunk is évtizedek óta bevált: a reprezentatív mintavétel. Ezek az adatok kombinálhatok a negyedévenként bejegyzésre kerülő, megszűnő vagy átalakuló kisvállalkozások számával. Ha a megfelelő számítógépes háttér is rendelkezésre áll, akkor a negyedévenkénti adatok már röviddel a negyedév zárása után kimutathatóak. Ehhez a bázishoz járulhatnának hozzá a számlálóbiztosok útján begyűjtött adatok. „Nagyon fontos, hogy a reprezentatív statisztika módszereivel kiválasztott adatszolgáltatókat meggyőzzék arról, hogy az általuk közreadott információk a cég nevének megjelenése nélkül kerülnek feldolgozásra. Ezek tartalmazzák a termelés és/vagy a forgalom legfontosabb mutatószámait, az export és az import adatait, a foglalkoztatottak létszámát, esetleg ennek megoszlását és a vállalkozás eredményességére vonatkozó néhány számot. A jelenlegi átmeneti időszakban különösen fontos a külkereskedelmi adatok ismerete, egyfelől azért, mert a liberalizált exportban és importban érzékelhetően növekvő a kisvállalatok szerepe, másfelől azért, mert jelentős hányaduk nem termel, hanem szolgáltatást nyújt. Ezek az adatsorok a magyar szellemi termékek külföldi hasznosulásáról adhatnának jellemző információt. Ilyen statisztikai módszerekkel el lehetne érni, hogy a közvélemény itthon és külföldön pontos képet kapjon a kisvállalkozások növekvő szerepéről, eredményeiről és problémáiról. dr. Ny. F. (FEB) t Tisztelt Előfizetőnk! A Magyar Távközlési Vállalat 1992-ben kiadatja a megyei telefonkönyveket és ezzel egyidejűleg a tudakozórendszer adatbázisát is felfrissíti. Ezúton hívjuk fel Tisztelt Előfizetőink figyelmét, hogy ha a telefonkönyvi, illetve a tudakozós adatokban módosítást szeretne, akkor levélben keresse meg ügyfélszolgálati irodáinkat, ahol készséggel állunk rendelkezésükre! Az előfizetői alapadatok (az előfizető neve, címe irányítószámmal együtt, telefonszáma(i) és az e(zek)hez tartozó szervezeti elnevezések) telefonkönyvbe és tudakozórendszerbe való felvétele ingyenes. A kapcsolási számoknál lehetőség van a titkosításra - melynek havi díja 50 Ft -, illetve csekély térítés ellenében telefax, központi szám megjelölésére, üzenetrögzítő vagy magnó jelzésére. Ügyfeleink pontosabb tájékoztatása érdekében lehetőség van arra, hogy ügyfeleink állomásait használó is felvételt nyerjenek adatbázisunkba, az előfizetői jogviszony változatlanul hagyása mellett. Ez esetben - valamint akkor is, ha több néven kívánnak szerepelni a telefonkönyvben, illetve a tudakozóban - 50 Ft adatfelvételi díjat kell alapadatonként fizetni. Ha az alapadaton kívül más adatot is szerepeltetni kíván akár a telefonkönyvben, akár a tudakozóban (pl.: foglalkozás), abban az esetben szintén 50 Ft-ot kell adatonként fizetnie. Kérelmet és módosítást csak a velünk jogviszonyban állóktól tudunk elfogadni. Bejelentéseiket írásban tegyék meg a következő címre: Tolna Megyei Távközlési Üzem Szekszárd 7101 Pf.: 6. Telefonon a 09 tudakozónál lehet pontosabb felvilágosítást kérni. A telefonkönyv előreláthatólag június elején jelenik meg, ezért kérjük, hogy igényeikkel mihamarabb keressék meg üzemünket. PÉCSI TÁVKÖZLÉSI IGAZGATÓSÁG Tolna Megyei Távközlési Üzem /-------' / A lkalmazottak segítik a munkát
