Tolnai Népújság, 1991. december (2. évfolyam, 283-304. szám)

1991-12-07 / 287. szám

2 PÚJSÁG 1991. december 7. Történelem- dosszié: 50 éve történt Pearl Harbor felett elsötétült az ég 1941. december 7. az Egyesült Államok történetének legfe­ketébb napja: ekkor támadta meg Japán a legnagyobb ameri­kai flottabázist, Pearl Harbort. Az alábbiakban pillantást ve­tünk az előzményekre, a történésekre és a tanulságokra. Előzmények: 1931: Tokió bekebelezi Mandzsúriát. 1937: sokéves háborő Kína ellen. 1940. szeptember 27: Rómában Németország, Olaszország és Japán aláírja a háromhatalmi egyezményt, amely gyakorlatilag az aláírók között osztja fel a világot. Japán „megkapja” Kelet- és Délkelet-Ázsiát. 1941. jú­lius 21: Japán csapatok szállják meg Dél-lndokínát. Július 24: Roosevelt amerikai elnök tiltakozik emiatt Nomuro japán nagykövet előtt. Július 26: az USA, Anglia, Kanada, Ausztrá­lia, Új-Zéland zárolja a japán követeléseket. Október 2: Was­hington jegyzékben követeli a japán csapatok kivonását Kíná­ból és Indokínából. November 17: a japán nagykövet Roose­velt előtt országa tárgyalási készségét hangoztatja. December 5: Washington magyarázatot kér Tokiótól a dél-kínai tengeren feltűnt (70!) japán csapatszállító hajóról. Egy gyásznap krónikája. 1941. december 7. reggel 7.56 perc. Honolulu, a Hawai-szigetek fővárosa felett 150 japán harci repülőgép tűnik fel és Pearl harbor felé tart. Hamarosan bombazápor hull a hullámsírba merül öt csatahajó, három tor­pedóromboló, egy aknalerakó hajó, megrongálódik három csatahajó, három torpedóromboló és sok kisebb hadihajó.A bázison állomásozó 273 repülőgép közül 252 pusztul el, zö­mük a földön. 1941. december 8. Roosevelt üzenete a Kongresszushoz. „A tegnapi japán támadás súlyos károkat okozott... Nagyon sok amerikai az életét vesztette. Japán tegnap megtámadta Malájföldet, Hongkongot, Guamot, Waket, a Fülöp-szigeteket is. Kérem a Kongresszust, jelentse ki, hogy az Egyesült Álla­mok és Japán háborúban áll egymással”. Tanulságok: A gyors japán diadal napja a japán militariz- mus halálos ítéletének napja is volt, egyben az egész háború egyik fordulópontja: a Hitler-ellenés hatalmak immár a hatal­mas Amerika szövetségeseiként harcoltak. Sztálin megsza­badult legnagyobb lidérnyomásától, egy japán támadás lehe­tőségétől, Chrurchill ezt mondta, „most már biztos a győze­lem”. Ez tette lehetővé, hogy később a távol-keleti szovjet csapatok jórészét a Volga mellé vigyék: nem utolsósorban Pearl Harbor „vezetett el” a sztálingrádi fordulathoz. Ferenczy-Europress Az Érdekegyeztető Tanács rendkívüli ülése Vásárolj magyar árut, mert ezzel a hazai dolgozóknak adsz munkát! - ajánlották a munka­adók és a munkavállalók képvi­selői egyaránt az Érdekegyez­tető Tanács pénteki rendkívüli ülésén. A rendkívüli ülést a szak- szervezetek javasolták azért, mert aránytalanul nagy terheket ró a gazdasági változás a mun­kavállalókra. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői végül négy témakört tűztek a pénteki, szombati tár­gyalás napirendjére. Ezek: a gazdaságpolitika irányelvei, az adók, bérek, árak, munkanélkü­liség, a szociális ellátás, illetve a szakszervezeti jogok téma­köre. Lapzártakor az újraelosz­tási politikáról tárgyaltak. Légből kapott ajándék Szép számú érdeklődő, mi több, érdekelt gyűlt össze teg­nap délután három óra előtt a szekszárdi Prométheusz park­ban. Néhány másodperccel há­rom óra előtt aztán feltűnt az égbolton egy sárga helikopter, fedélzetén a Mikulással, aki a Gyermekek Háza, az M és M Bt., az Agro Air Kft. közremű­ködésével nem is üres zsákkal érkezett, hiszen kétezer cso­mag húzta vállát. Az ajándék- csomagokat a polgármesteri hi­vatal, a bankok és kereske­delmi kft-k töltötték meg édes­séggel. Miklós püspök kései utódját óriási ováció fogadta, s az apróságok nem tudták, mit csodáljanak jobban, a Mikulást, vagy égi szekerét, a helikoptert. Mire szétosztotta ajándékait, újabb látványosság fogadta az érdeklődőket. Egy hőlégballon kezdte komótos dagadását a tömeg figyelő szeme előtt, mi­közben a Mikulás helikopterbe szállt, s a gyerekek búcsúinte­getéseit viszonozva eltűnt az égbolton. Szófia adóssága Ultimativ hangvételűnek mi­nősítette a bolgár kormány a Deutsche Banknak azt a leve­lét, amelyben felszólították a szófiai minisztertanácsot, hogy adjon kormánygaranciát Bulgá­ria külföldi adósságaira. A pénz­intézet azt követelte, hogy a jövő év január 31-éig adjon ga­ranciát a tartozásokra, ellen­kező esetben a Deutsche Bank nem vállalja tovább a bankközi konzultatív tanács elnökének a szerepét. Bulgária 1990. már­cius 29-én függesztette fel ti- zenegymilliárd dolláros nyugati adósságainak törzstörlesztését. Ufókalandok Dombóvár körzetében (3.) Egy erő leállítja az autó motorját Szerkesztőségünk nem kívánja eldönteni a vitát - mert ez nem is áll módjában - hogy léteznek-e ufók, és ha igen, akkor azok milyen eredetűek. Éppen ezért, és mert a téma a „leve­gőben van”, helyt adunk az eltérő véleményeknek, érveknek ellenérveknek, személyes tapasztalatoknak, élményeknek. Folytatásként álljon itt még két történet; iskolavégzett, té­nyeket helyesen értelmező, túl­zásoktól mentes személyek ré­széről, akik nevüket adták e tényanyag közléséhez, vállalva különleges élményeik nyilvá­nosságra kerülésének követ­kezményeit. A következő élmény, amely­nek nem fett volna szabad meg­történnie, Balatoni Lászlóval, a mágocsi téesz energetikusával történt meg. 1991. augusztus végén - szabadságáról visszatérve - munkába indult Dombóvárról a mágocsi téeszbe. Világos színű Dáciájával reggel fél hét után indult el hazulról. Elhagyva Dombóvári, higgadt tempóban haladt. Dombóvár és Mágocs között félúton az út közel de­rékszögű ívben kanyarodik. A kanyar előtt jobbról egy erdő­sáv van, az útra merőlegesen. A kanyar után az út párhuza­mosan halad az erdősávval. Az erdősáv és az út között mintegy 200-250 méter művelt terület van. Az esemény idején má­sodvetésű silókukoricával volt bevetve. Balatoni László az er- dősávot elhgyva arra lett fi­gyelmes, hogy jobbról a szél­védőn keresztül kékes fényt észlel. Kissé lehajolva, a fény irányába figyelt. A kanyar vé­gén tartott, amikor az autó mo­torja és az autórádió egyidejű­leg megállt, illetve elhallgatott. Az autót kikormányozta az út szélére. Először műszaki hibára gondolt, mivel előző nap tan­kolt. Órájára pillantva megálla­pította, hogy háromnegyed hét múlt öt perccel. Ki akart szállni a kocsiból, hogy megvizsgálja, milyen műszaki hiba okozta a motor leállását. Ekkor az elő­zőnél erősebb kék fény sugár­zódat be a szélvédőn. Az út és , az erdősáv közötti terület köze­pén 10-12 méter széles kék fényhengert látott. A fényhen­ger mintegy 150 méter messze lehetett, a terület középpontjá­ban. Kiszállt az autóból. A kékesli- lás fényhenger szélei sárgával voltak szegélyezve. A fényhen­ger olyan volt, mint egy hosz- szúkás üvegpohár, amelyen át lehet látni és minden dimenzió­ját érzékelni lehet. A jelenség a kéknek különböző árnyalatai­ban változtatta színét - enyhén fluoreszkált. Az átláthatósága nem változott. Felső végén sö­tét színű ovális test lebegett. Nagysága valamivel nagyobb volt, mint a fényhenger átmé­rője. A lebegő testet körülbelül 45 fokos szög alatt látta. A ké­sőbbi számításoknál ez a ma­gasság 150 méter körüli értéket adott. A jelenség „liftezni” kez­dett, mintegy 50 méteres szint- különbséggel. A „liftezés” hoz­závetőleg három percig tartha­tott, majd a sötétszínű test - minden átmenet nélkül, ellent­mondva a földi fizikának - szé­dületes sebességgel emelkedni kezdett és eltűnt. Ezután a mo­tor önmagától elindult, mielőtt Balatoni László visszaült volna kocsijába. Megítélése szerint 4-5 percig tartott az egész esemény. Mit láthatott Balatoni László, ami reggel háromnegyed hétkor odavarázsolta magát a kukori­caföld fölé? Milyen erő lehet az, amely leállítja az autó motorját, majd eltávozása után el is in­dítja? Ha hiszünk a tudósoknak és a csillagászoknak ufó-kér­désben, akkor ezt a történetet is a kitaláció kategóriába kell sorolnunk. Mivel a történetnek élő és hi­telt érdemlő emberek a tanúi, hadd tehessem fel a kérdést: Akkor most van ufó, vagy nincs ufó? Befejezésül még egy történet e sorok írójának élményanya­gából idézve. E történet időben a legrövidebb, mivel csak négy másodpercig volt észlelhető . (Folytatása következik.) Szalay Iván üzemmérnök Szabadlábon védekezik a vajda Szabadlábon védekezik Sár­közi József, közismert nevén Édes, a cigányvajda. Mint annak idején hírt adtunk róla, a szekszárdi városi bíró­ság nem rendelte el előzetes le­tartóztatását, amit az ügyész­ség nyomozati érdekből kez­deményezett, s ezért meg is fel­lebbezett. Pénteken a megyei bíróság határozatában helyben hagyta az elsőfokú döntést, így annak indokait is. Sárközi József alaposan gyanúsítható lopással és sik­kasztással, valamint nyomozás folyik ellene vesztegetési kísér­let, pontosabban szólva befo­lyással való üzérkedés gyanúja miatt. Fogvatartása nem indokolt, mert a vallomásokat, szakértői véleményeket a rendőrség be­szerezte, a nyomozás során minden pénztári és banki bi­zonylatot lefoglaltak. Az ezek­ben lévő adatokat megváltoz­tatni nem lehet. A nyomozás megállapításai és bizonyítékai szerint Sárközi József 1991 nyarán a Szek­szárdi Közúti Igazgatósággal kötött szerződésen túlmenően több fát vágatott ki, és azt az al­vállalkozó el is szállította, a szakértői vélemény szerint az igazgatóságot 149 596 forintnyi „eltulajdonítási kár” érte. 1991 augusztus 15-én, bár erről már megállapodtak a Független Cigányszövetség tit­kárával és könyvelőjével, az írásbeli engedélyt nem várta meg, hanem a bankszámláról felvett 250 ezer forintot, amit fel is használt. A pénzt negyven százalékos kamatával együtt októberben fizette vissza. E két ügyben beismerő, és részben feltáró vallomást tett, amely a rendelkezésre álló bi­zonyítékokkal összhangban áll, s közvetlen hozzátartozójára nézve is terhelő, ezért a bíró­ság logikailag sem tartja meg­alapozottnak az ügyészség azon véleményét, hogy akadá­lyozhatja a nyomozást, ha sza­badlábon védekezik. Sárközi Józsefnek hétfőn fel­kínáltuk a lehetőséget, hogy vé­leményét kifejthesse. A lehető­séggel nem élt, többek között azzal az indokkal, hogy szer­dán az ügyvédje jelenlétében esetleg hajlandó nyilatkozni. Azóta nem jelentkezett. Ihárosi Kérdőjelek Szomszédolások Vitathatatlan, Antall mi­niszterelnök moszkvai és kijevi látogatására éppúgy szükség volt, mint a parla­ment küldöttségének „szomszédolására”. Igazi hasznosságáról azonban - ilyenek a körülmények - csak a jövő mont ítéletet. Tudunk-e „újszovjetül”? A kremlbeli találkozók erősít­hetik bennünk a reményt, hogy a magyar kormányzat érti a forrásban levő szovjet politikát, s Gorbacsovék is reálisan értékelik a buda­pesti politikát. A ma­gyar-szovjet alapszerző­désnek meg kellett szület­nie, még akkor is, ha éppen az az egyik legnehezebben megválaszolható kérdés, mennyit ér majd ez az ok­mány. A folyamatosan jó fe­leletekhez nélkülözhetetlen a Külügyminisztérium min­denkori felkészültsége. Értünk-e oroszul és ukrá­nul? Aki az orosz Moszkvá­ban aláír Jelcinnel, számol­nia kell azzal, hogy azt nem biztosan fogadják kitörő lel­kesedéssel a szovjet Moszkvában. S aki ugyan­ezt Kravcsukkal is megteszi az újjászületett Ukrajnában- ráadásul első külföldi kormányfőként az újjászüle­tett országban -, számíthat rá, hogy ezt mindkét Moszkva vegyes érzelmek­kel fogadhatja. De ma ezt a külpolitikai kockázatot aligha lehetne elkerülni; ke­leti szomszédságunkban ma könnyebb lemaradni va­lamiről, mint elsietni törté­nelmileg meghatározóvá válható lépéseket. És Bukarest? Vannak akik, utolólag is kétlik, jó időben járt-e Romániában a parlamenti delegáció. Tény: ott volt, sokat hallott - llli- escu elnöktől és szinte min­den más vezető politikustól- s meghallgatták. A mai Kelet-Európábán - ez nem semmi. Mert - akarjuk, nem akarjuk - ilyen ezen a tájon (még?) a mi világunk. Kocsis Tamás Ferenczy-Europress Lesz konferencia! A Fővárosi Önkormányzat sajnálattal bár, de lemondta a Megamorv Petőfi Bizottság által a jövő hét elejére tervezett nemzetközi konferenciát, mivel a Magyar Tudományos Aka­démia hivatalosan is közölte, hogy azon nem kívánja képvi­seltetni magát. A Megmorv Pe­tőfi Bizottság a konferenciát et­től függetlenül december 9-10-én megtartja Budapesten. A Springer elnöke a sajtó jövőjéről Koncentráció, de vélemény­monopólium nélkül Az európai egyesülési folya­mattal párhuzamosan elkerül­hetetlen a sajtó fokozódó kon­centrációja, ami azonban nem sértheti a médiapiac sokszínű­ségét,! s nem jár együtt szük­ségszerűen a vélemény mono­póliumával - fejtette ki a sajtó jövőjéről vallott elképzeléseit Günter Wille, a Berlinben szé­kelő Axel Springer Kiadó kon­szern idén megválasztott új el­nöke. „A műszaki forradalom és az ezzel együttjáró költségrobba­nás már ma is szorongatja a kis kiadókat. A legmodernebb nyomótechnika beruházási költségei roppant nagyok. Ezt csak nagy, pénzügyileg erős kiadóvállalatok képesek vál­lalni. Ez az irányzat még inkább felgyorsul és kiéleződik, amikor a konkurenciaharc a határokat átlépve teljes lendületet vesz - vélekedik a német sajtócézár, aki úgy értékelte, hogy maga a Springer-vállalkozás úton van afelé, hogy világcég legyen a médiák világában”. Günter Wille szerint az emel­kedő költségek és a reklámok megszerzéséért vívott mind keményebb versengés hama­rosan „nemzeti határokon át­nyúló szövetségek kiaalakítását követeli az európai tv-piacon”, s legkésőbb 3-5 éven belül létre­jönnek az európai hálózatok, mivel „a nyelvi korlátok a televí­zióban sokkal kisebbek, mint a nyomtatott sajtó területén”. A német média-vezér óvott attól, hogy az integrálódó Euró­pában új bürokratikus akadá­lyokat állítsanak a sajtó elé, s „médiapolitikusok visszaélhes­senek az Európai Közösség­gel”. Ellenezte azok elgondolá­sait, akik például „átfogó euró­pai média-jog” szükségességét emlegetik, mivel az „nemhogy szabad teret adna, hanem a sajtó pórázon tartását idézné elő”. Wille nem ért egyet azok­kal sem, akik merev képzési szabályok bevezetésével korlá­toznák az újságíróhivatás gya­korlását. Megkérdőjelezi a mé­diák nemzetközi fúziójának el­lenőrzését és kiáll a kia­dási-publicisztikai alapmagatar­tás kialakításának tulajdonosi joga mellett. (FEB)

Next

/
Thumbnails
Contents