Tolnai Népújság, 1991. december (2. évfolyam, 283-304. szám)

1991-12-03 / 283. szám

1991. december 3. 'tolnai) , , NÉPÚJSÁG 5 Tájoló * Szekszárdion, a Babits Mihály Művelődési Ház szín­háztermében december 6-án este hét órakor a Bartina nép­táncegyüttes önálló estjére ke­rül sor. Ezen közreműködik a Bartina gyermektánccsoport és a Bartina utánpótláscsoport. A Sárdy bérlet második előadása december 9-én, hétfőn este hét órakor lesz, amikor a Pécsi Nemzeti Színház művészei Ge- ier-Szántó: Gyertyafénykeringő című zenés vígjátékát mutatják be. • A Művészetek Házában december 9-én, hétfőn este fél nyolckor a Budapesti Vonósok hangversenye lesz. A zenekart Kocsis Zoltán dirigálja. Műso­rukban Mozart: Fagottverseny, és Klarinétverseny, valamint Richard Strauss: Duett - Con­certino. A közönséget szponzo­ráló Takarékbank megyei igaz­gatósága a koncerten három darab ezer-ezer forintos érték­jegyet sorsol ki. # Dombóváron, a Művelő­dési Ház kiállítótermében de­cember 4-én, szerdán 18,30-kor nyílik a Képcsarnok karácsonyi festmény- és kis­plasztikái kiállítása. A kiállítást Benkő László, az Omega együttes vezetője nyitja meg. A művelődési ház földszint 5. termében bemutatott anyagot december 8-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Benkóék a tévében is Mise Nyíregyházán, falumentés Sajógalgócon Benkó Sándor neve határon innen és túl egyaránt ismert. Rendkívül sokoldalú egyéniség, nemcsak előadóművész, a csaknem 35 éve működő nép­szerű Benkó Dixieland zenekar vezetője, hanem a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosgé­pek Tanszékének adjunktusa­ként egyetemi oktató és sikeres vállalkozó is. Sokirányú elfoglaltsága elle­nére a külföldi meghívásokra és a fővárosi fellépések mellett or­szágos turnékra, vidéki koncer­tekre is mindig marad ideje. — Mit jelent ön számára a vidéki közönség? — Úgy gondolom, hogy min­den zenekar létkérdése a kö­zönséggel való állandó és jó kapcsolat. Számunkra a közön­ség nemcsak Budapest 2 millió lakosát jelenti, hanem a vidéket is, az ország egészét. Az együt­tesnek évente 250-300 fellé­pése van. Ennek legalább felét Magyarországon teljesítjük, amiből megközelítőleg 90 a vi­déki fellépés. Hagyományai vannak a nyári tatai és szegedi dixieland fesz­tiváloknak. A BMV Dixieland fesztivál helyszíne a diósgyőri várban volt. Egy falu mentő program részeként került sor a Benkó Dixieland Band műso­rára Sajógalgócon, a néhány házból álló kis faluban. Újdon­ság a Balaton környéki nyári di­xieland-fesztiválok sorozata: Balatonfenyvesen, Máriafür­dőn, Csopakon. A nyíregyházi dixieland-fesztivál amerikai sztárokkal a Nyírségi Ősz ren­dezvénye. Zenei érdekességnek a „Christmas Mass” (Karácsonyi mise) igeliturgia bemutatásá­nak lehet tanúja a közönség Nyíregyházán december 23-án. — Hallhatnánk a miséről egy kicsit bővebben? — A hagyományos egyházi liturgiák és a New Orleans-i muzsika között a mise kapcsán igyekeztünk kapcsolatot találni. Most az utolsó hangig kompo­nált, méghozzzá önálló mű - Benkó-szerzemény - az egész mise. Nagyon komolyan vettük az egyházzal való együttműkö­dést, és azt is, hogy ez valóban ökumenikus ige-liturgia legyen, és több egyház elvárásának fe­leljen meg. A tervek szerint a művet felvételről a televízió is közvetíti. A zenei anyagot pedig hanglemezen rögzítjük, tehát a karácsonyi újdonságok között már remélhetőleg találkozhat­nak vele a zenei érdekességet kedvelők. Mérő Éva Dunaföldváriaknak! Új ú jság Költői est „Solti Kukker” néven egy má­sik havilap is napvilágot látott nemrég, amely a nagyközség Fidesz-csoportjának kiadványa. A már jelentős múltra visszate­kintő Solti Hírlap néhány egy­kori munkatársából, valamint más külső személyekből verbu­válódott szerkesztőség ezt a lépést azért tartotta szükséges­nek, mert: „a szellem lerázva béklyóit végre szabadon szár­nyalhat és egyetlen ember sem érezheti úgy, hogy néhány gő­gös, üresfejű (...) zsebdiktá- tor gúzsba kötheti lelkét és el­méjét.” Az'első szám cikkeinek tar­talmából és hangvételéből ítélve egyelőre valamiféle „el- lenlap”-nak tekinthető a kiad­vány. A megfellebbezhetetlen mi­nősítést úgyis a keresettség mondja ki, hisz nem valószínű, hogy a közel hétezer lelket számláló település két újságot is „el tudna tartani”. Pálinkás István költői estjét december 3-án, kedden 16 órá­tól tartják a dunaföldvári városi könyvtárban. A fiatal rácalmási költő második, „Követ hoztam” című kötetéről beszélget az al­kotóval Bankó András. Gyermekjátszó A „Téleleji gyermekjátszó” programjára december 6-án, pénteken 15 órai kezdettel ke­rül sor a dunaföldvári városi könyvtárban. Ennek keretében kézműves foglalkozásokat tar­tanak, s lesz karácsonyi dalta­nulás is, Miskolczi Mária veze­tésével. Előreláthatólag 17 óra­kor kezdődik az az eredmény- hirdetés, amely a Dunaföldvári Kulturális Egyesület és a Shell Interág által közösen meghirde­tett Kagylógyöngye pályázatra beérkezett versenyműveket rangsorolja. Miket láttam! Ne legyenek illúziói senkinek, az emberi hülyeségnek, ke­gyetlenségnek és megaláztatásnak nincsenek határai! Fran­ciaországban törpedobáló - igen, jól olvasták - törpedobáló versenyt rendeztek, ki tudja távolabbra hajítani, dobni, vetni a kisméretű emberkét. Most talán ezeken a hasábokon nem térnék ki arra, vajon, akik ezt elkövetik, az érzelmi, értelmi si­várság mely fokozatánál tartanak, arról sem szólnék, hogy mit érezhetett az, aki feltehetőleg kényszerből, a pénzért alázta meg ennyire saját magát. A dologról mindenki fantáziáljon sa­ját belátása szerint. Viszont azért ne keseredjünk el, a humánum még nem ve­szett ki teljesen e világból, hiszen bukósisakot húztak embe­rünk fejére, s szőnyegeken landolt. Elvégre úriemberek va­gyunk, vagy mi a szösz! * A „Mit tartalmaznak az amerikai blúzok?” cimű, Karácsondi Imre bácsi erotikával átitatott fényműveit bemutató kiállítására voltam a minap hivatalos, a szekszárdi tanítóképző főiskola kollégiumába. A kiállítás csak PÁR óráig élt, így a lehetőség valóban PÁRatlan volt. (Ezt, rajtam kívül, mintegy tízen érez­ték így ...) Imre bácsi még ’88-ban járt kint Amerikában - sa­ját verseinek felolvasása céljából -, s az ottani élményeit ve­tette papírra, egy különleges fénymásoló technikával. Termé­szetesen (?) mindegyik képhez tartozott egy kis útmutatás is, pl.: „Magyarnóta Friszkóban. Itt vagyok a Golden Géten, ide vágytam olyan régen, az orrom a ködbe belenyúlik, sej, de nem látok át Oklendig”. A másik alkotáson egy csiga látható, melyhez mi más is lehetne a szöveg, mint: „így csigázott fel nyúdzsörzi". Egyébként a kiállítást maga a ’’nagyon naiv mű­vész” nyitotta meg és ő is zárta le. Akadt itt vers és zene (ami­korra szereztek magnót), miközben Imre bácsi néha kicsit „unta magát”. Aztán, mint mindennek, ennek is vége lett egy­szer ... KRZ Mit kínál a TávEgyetem? A Budapesti Műszaki Egye­tem, a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Nemzeti Szakképzési Intézet szerződést kötött egy távtanu­lási központ létrehozásáról, amely október közepén meg­kezdte működését. Ezen köz­ponton keresztül a magyar fia­talok is beiratkozhatnak a Há- geni Távegyetemre, a Holland Nyitott Egyetemre és a későb­biekben más nyugati távegye­temekre is. Mit kell tudni a Há- geni Távegyetemről? A hetve­nes évek közepén az észak-rajna-westfaliai tarto­mány azért alapította, hogy a környéken meglévő képzési igényeket könnyebben kielégít­hesse. Ez az oktatási forma kö­rülbelül az ötödébe kerül, mint a direkt oktatás. Jelenleg közel 45 ezer hallgatója van, ezzel Németország harmadik legna­gyobb egyeteme. Ez évtől ma­gyar hallgatók is szerezhetnek távoktatás segítségével diplo­mát, másoddiplomát vagy egy­szerűen hasznos ismereteket idegen nyelven. A közgazda­ságtudomány, az informatika, az elektrotechnika, valamint a matematika területén a hallga­tók első diplomát szerezhetnek, de bizonyára sokakat érdekel a neveléstudomány, a pedagó­gia, a szociológia és a politoló­gia szakokon indított képzés, il­letve a jogászok továbbképzési lehetőségei is. Az így szerzett diploma egész Európában elfogadott. Már az 1991/92-es tanévben is 30 magyar diák kezdte meg ta­nulmányait a Hágeni Távegye­tem különböző fakultásain. A távtanulási központ az egyete­mekkel együttműködve bizto­sítja a magyarországi konzultá­ciós lehetőségeket is. A nyugati egyetemek mintá­jára lehetőség van a nyári sze­meszterre beiratkozni 1992. ja­nuár 2 - 15-ig, a következő évi téli szemeszterre pedig 1992. május 15 - július 15-ig. Pályá­zati iratokat, valamint részletes információt a budapesti távtanu­lási központban (1114 Buda­pest, Villányi út 11/13. IV. 402. Telefon: 166-75-22) kaphatnak az érdeklődők. A Köznevelés írja Az oktatási hetilap november 29-én megjelent dupla számá­ban interjút olvashatnak dr. Do­bos Krisztinával, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium he­lyettes államtitkárával, aki be­mutatkozásakor távlati célját röviden abban foglalta össze, hogy „az európai normáknak megfelelő közoktatást” kíván létrehozni Magyarországon. Szunyogh Szabolcs ennek a tö­rekvésnek a részleteiről is kérdezte a helyettes államtit­kárt. Folytatódik a vita az oktatási törvény koncepciójáról, ezúttal Sáska Géza „Áz iskolák máso­dik államosítása felé?” című cikkével, és bizonyára sokakat érdekel a szakképzésről szóló törvény szakmai tervezete is. TV-napló Műsorváltozás Ocsúdni sincs időnk, oly hirtelen ér bennünket a műsor- változás. Pilinszkyre szeretnénk emlékezni, az angyali szavú költőre, de a tévé elnöke saját hatáskörében úgy döntött, hogy megismétli a Létkérdések című műsor leg­utóbbi adását, ezúttal három politológus vendéggel, Bihari Mihállyal, Lengyel Lászlóval és Schlett Istvánnal, akiknek az a feladata, hogy a vita után mondják el a véleményüket. Az első adás jóval nagyobb vihart kavart, mint amire bárki is számított, akik nézték, aggodalommal figyelték az indulatok elszabadulását, akik csak hallottak róla, elbizonytalanodtak, s ezt az újságok híradása sem oldotta fel. Az igazságtevés­ről van szó, arról a bizonyos Zétényi-Takács törvényről, amire már Nyugaton is felfigyeltek, mint ezt Göncz Árpád legutóbbi nyilatkozatából megtudtuk. Akkor hát nézzük meg újra, okuljunk, ha van min, s hallgassuk meg a három jeles politológust. Lehet, hogy emlékezetünk megcsalt, nem is egészen olyan volt az a bizonyos vita, mint ahogyan hallani véltük, talán sok minden el is kerülte figyelmünket. A terem zsúfolt, elhelyezkedik a két vitázó fél, Kónya Imre, aki az utóbbi időben többször is igyekezett felhívni magára a figyelmet és Pető Iván. Kezdődjék a szellemi pár­baj. A tét nem csekély: hogyan lehet elégtételt szolgáltatni azoknak, akiket az elmúlt negyven évben megaláztak, ki- semmiztek, jogtalanul elítéltek. Rögtön feltűnik, hogy Kónya rossz vitapartner, talán nem is szeret vitatkozni, csak győzni szeret. Arra sem ad időt vi­tapartnerének, hogy befejezze a mondatot, közbeszól, kiok­tat, s mindenképp, már azzal is, ahogyan elhelyezkedik a karszékben, érezteti, hogy az igazság birtokában van. A zsúfolt nézőtér pedig helyesel. Azt lenne jó tudni, hogy a közhangulatot fejezi-e ki, vagy inkább Kónya hívei töltik meg a széksorokat, de bármiként is van, időnként jó lenne csillapítani az indulatokat. Valaki aggodalmaskodik, bírósá­gaink és bíráink alkalmasak-e a várható perek lebonyolítá­sára, mert ha nem, akkor majd ők gondoskodnak az igaz­ságtevésről. Újabb hangzavar támad, amikor elhangzik a higgadt figyelmeztetés: aki szelet vet, vihart arat. Pető Iván Illyés versét szeretné idézni a zsarnokságról, de nem enge­dik, mintha csupa versolvasó lenne a teremben. Pedig még ebben az esetben sem ártana néhány sort felidézni, mert hol zsarnokság van, ott zsarnokság van az óvodákban, az apai tanácsban, az anya mosolyában, abban, ahogy a gyermek idegennek felelget, s hol zsarnokság van, min­denki szem a láncban... Ez nem ad felmentést senkinek, s azt sem jelenti, hogy a nép önként hajtotta igába nyakát. De meg lehet-e találni a bűnösöket vagy beérjük majd bűnbakokkal is? S érdemes-e visszamenőlegesen megváltoztatni a jogot, amikor ez el­lenkezik a jogállam lényegével? Sokan felhördültek, mond­ván, akkor inkább nem kell Európa sem, de ha ellenkező irányba indulunk el, az végzetes út lenne. A bő másfél óra után a három meghívott vendég mondta el véleményét, s ez volt az új az ismétlésben. Bihari Mihály reménykedett, ez a közönség nem az országos közvéle­ményt képviselte, megállapítva, itt mindenki rosszul érezte magát, a két vitázó, a közönség, a tévénéző egyaránt. A lé­nyeget érintette valószínűleg Lengyel László, amikor azt mondta, a nyugdíjasok, az egykori 56-osok, nem jutottak szerephez, csak veszteségüket érzik, amiért nem kárpó­tolta őket senki semmilyen formában. Természetesen kér­dés, ha netán megkezdődnek a perek, elítélnek néhány embert, kárpótolva érzik-e magukat, hisz nyugdíjuk akkor is épp oly silány lesz, mint most. S elégtételt jelent-e, amikor egy ilyen gyűlésen, mint Bihari Mihály mondta, „aktualizálni tudták indulataikat”, mert indulatokra nem lehet politikát épí­teni. Lengyel László újra feltette a kérdést, amire mindenkinek magának kell válaszolnia: mit tettem én, hogyan éltem azokban az időkben? Pető Iván ezzel kapcsolatban szere­tett volna az lllyés-versre hivatkozni, mert bármi történt is, valahogyan mindenki élt az elmúlt negyven évben. Az is tény, hogy a miniszterelnök is magas állást töltött be, olyant, amihez a hajdani központi bizottság jóváhagyása kellett. A közönség erre felhördült, mondván, az nem ugyanaz. Pedig nem ez a lényeg. 1920-tól nemzedékek sora próbált valahogy megélni, igyekezett túlélni azt a je­lent, amit nem maga készített elő, de nem tudott előle ki­térni. Most kellene elkezdeni építeni egy olyan társadalmat, amelyben nem kell visszaigazítani az órákat, mert nem for­dul elő jogsérelem, senkinek kárára. Van mit jóvátenni a múltból, még több a feladat a jövőt il­letően. Ennek a vitának is ezt kellett volna szolgálnia, de va­lahol megrekedt, s végül mindenki csalódott, senki nem érezhette győztesnek magát. Hasznos volt hát megismételni ezt az országos izgalmat kiváltó műsort? Vagy jobb lett volna mégis, ha békét, meg­nyugvást sugalló Pilinszky-verseket hallgattunk? Csányi László Megjelent! # Most jelent meg David At­tenborough: Az élet erőpró­bái című ismeretterjesztő könyve. *A Természetfölötti jelen­ségek Atlasza a Derek és Júlia Parker könyvek sorozatban lá­tott napvilágot. # A Családi beszélgetések sorozatban jelent meg a Te meg én és a testvérkék és a Nagyapa meg én és az elmú­lás című kötet. # A gyerekeknek kínál cse­megét a Walt Disney: Hamu­pipőke meséskönyv. # A Karácsony című könyv egy album az ünnepről versek­ben, történetekben elbeszélve. Zeneszerzői verseny Katona József és Kodály Zoltán emlékére Katona József és Kodály Zol­tán tiszteletére nemzetközi ze­neszerzői versenyt írt ki a kecs­keméti Katona József Társaság és a Magyar Kodály Társaság. A közösen meghirdetett ver­seny célja az, hogy értékes iro­dalmi alkotásokon alapuló, mai nyelven szóló vokális művekkel állítson emléket a magyar drá­mairodalom kiemelkedő alakjá­nak és a magyar nemzeti zene világhírű reprezentánsának. A versenyre a világ bármely országából, korhatár nélkül bárki benevezhet dal, illetve kó­rusmű kategóriában egy-egy, máshol még be nem mutatott művel. Mindkét kategóriában magyar nyelven írt vers vagy prózai szöveg használható fel, bármely kor műköltészetéből, il­letve népköltészetéből. A leg­jobb műveket a különböző in­tézmények, szervezetek által felajánlott, 20-50 ezer forint ér­tékű díjakkal jutalmazzák. A zeneszerzői verseny kiírá­sának időpontja Katona József születésének kétszázadik év­fordulójával esik egybe. A díjki­osztás és a díjnyertes pálya­művek bemutatása Kodály Zol­tán születésének 110. évfordu­lóján, jövő év decemberében lesz a Kodály Zoltán Zenepe­dagógiai, Intézet és a Kodály Zoltán Ének-zenei Iskola és Zeneművészeti Szakközépis­kola szervezésében. A pályázat jeligés. A kézira­tokat 1992. május 31-ig két pél­dányban, a több hangszerrel kísért dalok esetében egy-egy partitúra és zongorakivonat formájában kell beküldeni a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet címére: (Kecskemét, Kéttemplom köz 1. Pf.: 188. H-6001.).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents