Tolnai Népújság, 1991. december (2. évfolyam, 283-304. szám)

1991-12-30 / 304. szám

1991. december 30. PÚJSÁG 3 A VTV óevzaro ajanlata A főzőversenytől az újévi köszöntőig Nemcsak lapunk, a Tolnai Népújság kíván tartalmas, ugyanakkor szórakoztató számmal búcsúzni az óévtől, hanem a szekszárdi városi te­levízió is. A tévé házatáján ugyancsak nagy a sürgés-for­gás, már most lehet találkozni a készülődés csalhatatlan jelei­vel. Ifj. Kutny Gábor szer­kesztő-gyártásvezető a műso­rösszeállítás rövid szünetében adott tájékoztatást arról, hogy mivel is kívánja a televízió - immár a szilveszteri hangulat jegyében - felkelteni a nézők érdeklődését. — December 30-ra, azaz mára időzítettük az egész dél­utánt, illetve az estét betöltő programunkat - tudtuk meg ifj. Kutny Gábortól. — Műsorunk 16 órakor kezdődik egy olyan, a legkisebbeknek szóló vidám összeállítással, amit gyerekek fognak vezetni. Ennek kereté­ben fellép a szekszárdi Holló együttes, majd a zeneiskola növendékei adnak koncertet. A hozzávetőlegesen negyven perces blokkban mindezeken kívül kisiskolás-szavalat, Tom és Jerry rajzfilm, valamint me­sefilm is szerepel. Az ezt kö­vető időszak még mindig a gyermekeké, hiszen az ő ked­vükben járva vetítjük le a Ludas Matyi című rajzfilmet. — A felnőttebb korosztály­nak mit lehetne ajánlani? — A rajzfilm után magazin­műsorunk következik, ebben a december 28-i jótékonysági fo­cigáláról lesz szó. A nézőket is szeretnénk bevonni játékos programunkba: szkanderver­senyt hirdetünk, az ellefél Oláh Imre, alias Pubi, a Húsipari SE legerősebb súlyemelője, vele lehet értékes díjazás ellenében megküzdeni. — Tavaly számos ismert személyiséget vonultatott fel a városi televízió a szilveszteri műsorában. Mindez idén is várható? — Várható, legalábbis olyan formában, hogy több prominens személyt megkérdeztünk a jövő évvel kapcsolatban. A stúdió­ban szeretnénk vendégül látni azt a Szekszárdon tanuló höl­gyet, aki kozmetikusversenyt nyert Pécsett, s most stílsze­rűen szilveszteri arcpakolást készítene. Két kollégánk segít­ségével finn testvérvárosunkba, Tornióba kalauzoljuk el a néző­ket néhány perc erejéig. Három ismert vendéglátóipari egység, a Gemenc, a Holsten és a Ha­lászcsárda főzőversenyen méri össze tudását egymással. Ezt követi az a dokumentumfilm, amelyet a Tolnai Népújság munkatársáról, az Erdélyből át­települt Domokos Eszterről ké­szítettünk. Este hét-fél nyolc körül kívánságműsor kezdődik, stúdiónkban pedig a nézők által kiválasztott legnépszerűbb há­rom szekszárdi személy foglal helyet - amennyiben a parla­menti munka ezt megengedi. — Film szerepel a kínálat­ban? — Igen, a Három férfi és egy mózeskosár című francia film­vígjáték tekinthető meg az este folyamán, majd programunkat egy közös zenélés, úgyneve­zett jam session zárja a Szek­szárdi Big Band részvételével. S végezetül, de nem utolsósor­ban azt is el kell árulnom, hogy újévi köszöntőt is hallhatnak az érdeklődők Kocsis Imre Antal polgármestertől. Az államtitkár válaszol A Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete november 13-án nagygyűlést szervezett, amelyre hívott min­denkit, akit a mezőgazdaság sorsa érdekel. A sikeres rendez­vényen Sárossy László a Földművelésügyi Minisztérium ál­lamtitkára válaszolt, de még többre idő hiányában nem térhe­tett ki. Ezekre írásban küldte meg válaszait, amelyeket na­ponta jelentkező sorozatunkban teszünk közzé. Kérdés: Az űj szövetkezeti törvény alapján átalakuló mezőgazdaságból felszaba­duló munkaerő döntő része nem konvertálható más terü­letre. Az így kialakuló jelen­tős munkanélküli réteg eltar­tásához szükséges állami hozzájárulás nem takarít­ható-e meg, vagy milyen mér­tékben csökkenthető, ha kedvezményekkel vagy bizo­nyos támogatásokkal a szö­vetkezetekkel „tartják” el ezt a csoportot? Válasz: Piacgazdasági vi­szonyok között a mezőgazda­ság nem vállalhatja fel egyedül az össztársadalmi feladatot je­lentő foglalkoztatást, illetve nem töltheti be a szociális vé­dőháló szerepét. Sajnos, eddig ez volt a jellemző, így egyre nagyobb ellentmondás feszül a gazdasági racionalitás és az egzisztenciális-szociális bizton­ság között. Számolnunk kell azzal, hogy a piacgazdasági követelmé­nyekhez való igazodás miatt je­lentős nagyságrendű munkaerő szabadul fel az agrárágazatok­ban is. Az aktív keresők 20 százalékát ezek az ágazatok nem képesek eltartani. A mun­kanélküliség kezeléséhez kor­mányzati eszközökre van szük­ség (ezek funkcionálnak is), nem hárítható a mezőgazda­ságra - hatékonysági követel­mények miatt - az észszerűben foglalkoztatás. A szükséges munkaerő megőrzése érdekében emellett az ágazatnak határozott prog­ramszerű elképzelései vannak. Az átalakulás során létrejövő magán és társas vállalkozások segítésére az ágazat reorgani­zációs programot dolgozott ki. A folgalkoztatási törvény alapján a munkanélüli ellátások finanszírozása - a munkaadók és a munkavállalók befizetései­ből és a költségvetési hozzájá­rulásból képződő - Munkanél­küliek Szolidaritási Alapjából történik. (Az alap most többszö­rösére növekszik). Az aktív fog­lalkoztatáspolitika (képzések, munkahelyteremtés stb.) finan­szírozására pedig a Foglalkoz­tatási Alap szolgál. A komplex térségi kormány- programhoz csatlakozva a tár­sadalmi-gazdasági foglalkozta­tási szempontból elmaradott térségekben a területfejlesztést és a munkahelyteremtést célzó beruházásokat vissza nem téri-, tendő tőkejuttatással támogat­juk. (Egy új munkahely terem­téséhez 500 ezer forintig ad­ható támogatás.) Ezekben a felesztésekben jelentős szere­pük van az agrárágazatoknak is. A felszabaduló munkaerő foglalkoztatását tehát nem a mezőgazdaságra hárítva, ha­nem a fenti eszközökkel kell megoldani. Kérdés: Milyen csatorná­ban juthatnak hozzá a mező- gazdasági termelők azokhoz a prognózisokhoz, melyek alapján a biológiai, technoló­giai korlátokat figyelembe véve, felkészülhetnek az új eladható termékek, termé­nyek előállítására? Válasz: Az agrárpiac szabá­lyozását - reméljük még az Sarossy László idén elfogadott - agrárrendtar­tás törvény alapján kívánjuk végezni. A minisztérium veze­tésének nagyon határozott ál­láspontja, hogy termeléspoliti­kát nem kíván folytatni, ezért a minisztérium nem fogja megha­tározni, miből mit kell termelni. Erre egyébként a minisztérium új szervezeti felépítése, műkö­dése már nem is alkalmas. Egy dolgot viszont világosan ismer­tetni kell, a közgazdasági felté­teleket. Erre rövidesen sor ke­rül, illetve a várható változá­sokra a most lezajlott tájérte­kezleteken utaltunk is. Ezután mindenki szabadon dönt, de nem lehet elvárni az államtól, hogy a gazdálkodók, vállalko­zók helyett piacot keressen. Annyit termeljenek, amennyire szerződésük, megállapodásuk, piacuk van, ez jelenti számukra a biztonságot. Az alakuló terméktanácsok feladata (fő termékpályákon lét­rejöttek, például gabona, hús, baromfi, szőlő-bor, alakulóban például főszerpaprika, tej, cu­kor, növényolaj) a termékpályák szabályozása, a belföldi, ex­portigények, lehetőségek feltá­rása, tevékenységének konkrét meghatározása, önszabályo­zás. A piac szabályoz, kizáró­lag az eladhatóság, a minőség számít, a szükséges informá­ciók beszerzésére a vállalko­zóknak, a piac szereplőinek időt, pénzt energiát kell áldozni. Reformok útján az egészségügyi ellátás Váltás a gyógyszerrendelés és -kiadásban (Folytatás az 1. oldalról.) A rendelet szerint gyógyszer- rendelésre minden orvos jogo­sult, aki a jogszabályi feltéte­leknek megfelel, azonban a gyógyszerfelirási jog mégis szűkült: társadalombiztosítási támogatással ugyanis csak a gyógyító-megelőző tevékeny­séget folytató (tehát a körzeti orvos, szakrendelés szakor­vosa ...) orvos rendelhet gyógyszert, de csak azon bete­gének, akit nyilvántartásba vett (régi gyakorlat szerint: akirőól kartont vezet). A nem gyógyító-megelőző tevékenységet folytató orvosok (gyes-en lévők ...), a nyugdíjas és állástalan orvosok is rendel­hetnek gyógyszert, azonban csak saját maguk és hozzátar­tozóik részére név, lakcím és „pro.familia” jelzés feltüntetésé­vel. (A nyugdíjas orvosok to­vábbra is használhatják a Me­gyei Társadalombiztosítási Igazgtóság Egészségügyi- és Gyógyszerügyi osztályán átve­hető „pro.familia” vényeiket.) Természetesen a „pro.familia” rendelő orvosok is betegadmi­nisztrációt vezetnek: status, di­agnózis, felírt gyógyszer nevé­nek és mennyiségének feltünte­tésével. Az orvos a recepten köteles a beteg személyével és erős ha­tású gyógyszer rendelése ese­tén az adagolás feltüntetésével pontos adatokat szolgáltatni. Ennek hiányában a beteg nem juthat gyógyszeréhez, a gyógyszerész ugyanis nem pó­tolhatja ezen adatokat. A recept alakján, kellékein 1992-ben változtatás nem lesz, kivéve az új formátumú sze­mély-specifikus bélyegző al­kalmazását június 1-től. A gyó­gyító megelőző ellátásban dol­gozó orvosoknak munka­hely-azonosító bélyegzőre to­vábbra is szükségük van, 1992. december 31-ig használhatók a jelenlegi munkahelyazonosítók. Az egy beteg részére rendelt gyógyszermennyiséget úgy kell meghtároznia az orvosnak, hogy az a legközelebbi orvosi vizsgálatig legyen elegendő, maximum 30 napi mennyiség írható fel. Indokolt esetben en­nél több is, azonban az orvos­nak ezt úgy kell dokumentálnia, hogy az a társadalombiztosítás részéről ellenőrizhető legyen. Bizonyos gyógyszerek rendelé­sének joga nem illeti meg a körzeti orvost, ezért ne vegyék rossznéven a betegek, ha or­vosuk a szakrendelőbe küldi őket. A szakrendelők diagnosz­tikai háttéregységei segítik ezen készítmények biztonsá­gos beállítását és kontrollálá­sát. A gyógyszerek kiadásával kapcsolatban az alábbiakra hí­vom fel a betegek figyelmét: — 14 éven aluli gyermekei­ket ne küldjék erős hatású gyógyszerért a gyógyszertárba, — bizonyos gyógyszerek át­vételét a recepten aláírással és a személyi igazolvány - külföl­dinek az útlevelét - számának feltüntetésével kell igazolni, me­lyet ellenőrzés céljából az át­vevő köteles bemutatni a gyógyszerésznek. — 1992. január 1-től a gyógyszertár ügyeleti ideje alatt a gyógyszerek és egyéb termé­kek kiadásáért 80 forintot szá­molhat föl a gyógyszer árán felül, kivéve azokban az ese­tekben, melyek receptjeit az ügyelet napján, illetve tartama alatt állított ki az orvos. (Az ügyelet feladata ugyanis az, hogy sürgős esetekben gon­doskodjék gyógyszerről a beteg számára). — Egyes gyógyszerek tár­sadalombiztosítási százaléka várhatóan a jövő év első fél­évében változik, az eddigi 80- 95 százalékos támogatás mellé bevezetésre kerül az 50 száza­lékos kategória, melyben több eddig teljes fogyasztói áron fi­zetett gyógyszer is bekerülhet, ezért egyes készítményekért többet vagy kevesebbet fog majd fizetni a beteg. Ezen át­csoportosításokra azért lesz szükség, hogy a társadalombiz­tosítás rendelkezésére álló gyógyszerkeretből legkorsze­rűbb, s így legdrágább készít­ményeket legyen képes a leg­nagyobb mértékben támogatni. — Térítésmentesen kapják gyógyszereiket a jövőben is a közgyógyellátottak és bizonyos betegségben szenvedők (pl. cukorbetegek...) Közgyógy. igazolványát vigye mindig magával a beteg az or­voshoz és a patikába is, egy­ben figyelje méltányosságból kiadott igazolványának lejára­tát, hogy az ügyintézés időigé­nyessége ne akadályozza in­gyenes gyógyszerellátását. Felhívom azonban figyelmüket, hogy nem minden gyógyszer rendelhető közgyógyellátás terhére. Egy gyógyszerátállítás várható anyagi következmé­nyeiről a szükséges felvilágosí­tást kezelő orvosuk nyújtja. Közgyógyellátottak szociális otthonban történő tartózkodá­sának tartama alatt közgyógy. igazolványuk nemhasználható föl. A gyógyszerrendelés és -ki­adás újraszabályozásának a szabad orvosválasztás lehető­sége ad aktualitást. Az eddigi rendszerben túlságosan sze­mélytelenné váló gyógyító munka helyére az orvos és be­teg szoros személyes kapcso­lata, a „háziorvos” intézménye lép, s ebbe az irányba hatnak a most bevezetésre kerülő új rendelkezések is. A jövőben is várható további változásokról természetesen valamennyi ér­dekeltet, a lakosságot és az or­vosokat is tájékoztatni fogjuk. Dr. Glósz József né megyei tisztifőgyógyszerész Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Csökken a teljesítmény A beruházások visszafogása miatt az építőipar teljesítménye az idén 13-15 százalékkal csökken, és ez a folyamat vár­hatóan jövőre is folytatódik. A 4377 kivitelező szervezet 1988-as árakon 107,4 milliárd forint bruttó termelési értéket hoz létre, ez jövőre 102 milliárd forintra csökken az előrejelzé­sek szerint. A 198 ezer dolgo­zót foglalkoztató építőiparban már az idén is erőteljes volt a struktúraváltás: elsősorban a kis létszámú, rugalmas szerve­zetek kaptak megrendelést, számuk az idén több mint 3500-ra bővült. Ugyanakkor a 300 dolgozónál többet foglal­koztató cégek száma jelentő­sen visszaesett, jelenleg mind­össze 133 ilyen működik az or­szágban. A kedvezőtlen piaci körülmények az építőipari szer­vezeteket kapacitásai leépíté­sére, illetőleg átcsoportosítá­sára kényszerítették. Ahol ez nem sikerült, elkerülhetetlenné vált a felszámolás, elgyorsult a privatizáció is, az idén az építő­ipari privatizációs program ke­retében 36 vállalat tulajdonvi­szonyai változtak meg. Az ál­lami építőipari vállalatok döntő többségének társasággá alaku­lását a jövő év első felére prog­nosztizálják. Az építési lehetőségek, igé­nyek csökkenése folytatódik 1992-ben. Az építési piac 1993-ban stabilizálódik, és az első növe­kedés 1994-ben várható a prognózis szerint. Veszteséges tsz-ek Gyermekszépségverseny Holnapi lapszámunk 4. ol­dalán a kajdacsi Papp Geor­gina, a dombóvári Fogarasi János, a Bor Katalin, a szed- resi Berta Mariann, a nagy- mányoki Fehér Tünde, gyönki Kató Anna, a mórágyi Nagy Zoltán, a dombóvári Kuczkó Nikoletta, a szekszárdi Máté Gréta, a dombóvári Pócs Ge­orgina, a kurdi Szilágyi Ma­rika, a mórágyi Nagy Tünde, a paksi Szinger Mária, a szek­szárdi Sebestyén Hajnalka, a bonyhád-börzsönyi Borbély Péter, a pörbölyi Molnár Ág­nes, a cikói Biró Erika a tolnai László Szilvia, a bogyiszlói Paksi Julianna, a medinai Benke Szabina, a szekszárdi Balogh Eszter, a szekszárdi Fürer Attila, a bogyiszlói Szántó Dénes, a dombóvári Icha Katalin, a tabódszerda- helyi Sebestyén Szabolcs, a szekszárdi Balogh Judit, a szekszárdi Fürer Klaudia, a szedresi Mészáros János, a bonyhádi Sebestyén Anita, a kölesdi Lengyel Henrietta, kö- lesdi Dömény László, a nagydorogi Magyar Évike sióagárdi Horváth János, a diósberényi Tóth Noémi, hi­dasi Fekete Zsoltika fényké­pét közöljük. Prosectura- koncert a sport- csarnokban Ma este 20 órától „Na, már megint itt ez a Prosectura” címmel ad koncertet a szek­szárdi sportcsarnokban a Pro­sectura együttes. Erre az estére új műsort, új kategóriákat, új kardigánt ígér­nek... • Egyébként nemrégiben a rá­dió Garázs műsorában is nyilat­koztak, sőt, felkerültek a Top-lis­tára is. Önkormányzati hivatal Csikóstöttösön Önálló polgármesteri hivatal alakul január elsejével Csikós­töttösön, ezért az önkormányzat kilépett a kaposszekcsői kör­jegyzőségből. A polgármesteri hivatal címe: Csikóstöttös, Hunyadi tér 27. Vers- és próza­mondó verseny Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési ház próbatermében vers- és prózamondó verseny lesz. Január 11-én délelőtt 10 óra­kor kezdődik a Csokonai Vitéz Mihály országos vers- és pró­zamondó verseny megyei dön­tője. Rövidesen megjelenik A szekszárdi Babits Mihály művelődési ház korábbi évek­ben megkezdett könyvkiadási tevékenységét folytatva már nyomdába adta dr. Várkonyi Zoltán, a kaposvári tanárképző főiskola nyugalmazott főigazga­tójának Tolna megyei népdal­gyűjteményét, melynek „Elszen- tült a nap az égrül” a címe. A könyv 115 oldalon mintegy ezer példányban jelenik meg. Amennyiben a mecenatúra ke­retében sikerül összeszedni a kiadás költségeit, akkor lehető­ség lesz arra, hogy a kultúra ter­jesztésében legnagyobb lehe­tőséggel bíróintézményekhez, így iskolákhoz, könyvtárakhoz, térítés nélkül juttassák el a ki­adványt. A népdalkincsünk eme formá­jában való terjesztéséhez, an­nak megőrzéséhez kér önzetlen segítséget, támogatást a műve­lődési ház. A támogatók nevét, termé­szetesen amennyiben azok kü­lön nem tiltják, szerény módon nyilvánosságra is hozzák. A támogatás nyújtásához a pénzforgalmi jelzőszám: OTP Szekszárd 469-98004 és 840-416511. Unitárius istentisztelet Szekszárdon Szekszárdon, az evangélikus templomban január 5-én, va­sárnap délelőtt negyed tizenket­tőkor unitárius istentiszteletet tartanak. A lelki szolgálatot Szász Já­nos dunántúli tiszteletes tartja. Az elkészült gyorsmérleg szerint Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye 137 termelőszövet­kezete közül mintegy ötven zárja veszteséggel az 1991-es gazdasági évet; a hiány várha­tóan 500-600 millió forint lesz. Ezzel szemben az eredménye­sen gazdálkodó, valamivel több mint nyolcvan mezőgazdasági üzem nyeresége legfeljebb a 200 milliót érheti el. Nem jobb a helyzet a kistermelőknél, és a farmergazdaságoknál sem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents