Tolnai Népújság, 1991. december (2. évfolyam, 283-304. szám)

1991-12-23 / 300. szám

1991. december 23. pújság 3 Tülekedő munkanélküliek Tisztelt hölgyek, urak, munkanélküli társaim! Jó­magam is önökkel állok sor­ban Szekszárdion, a Mikes u. 9. sz. alatt, a HIVATAL ajtaja előtt. Megyek már reggel 7 órára, hogy 8-kor, ajtónyi­táskor az elsők közt vehes- sem le a sorszámomat. De hiába. Fél nyolcra már sokan vagyunk, nyolcra meg ren­getegen. Amikor megnyílik előttünk a varázsajtó, senki nem nézi már, hogy ki jött előtte. Aki erős, aki ügyes és jól használja a könyökét, a lábát tolakodáskor - az a győztes, és ezeké az uraké, és hölgyeké lesz az első, a második, a sokadik sor­szám. Tudom, mindenki ideges, ingerült, bántja, nyomasztja az embert a bizonytalanság, a szegénység. De megten- nék-e egy orvosi rendelő­ben, hogy szemtelenül félre­tolják az idősebbeket, vagy gyengébbeket? Igaz ugye, vagy nem? Attól, hogy az ember elve­szítette a munkáját, nem fel­tétlenül szükséges, hogy el­veszítse a tisztességét, be­csületességét és - a jó mo­dorát is! Mindannyiunknak jólesik, mikor az ügyintézők embernek néznek minket. Kedvesek, türelmesek. Hát próbáljunk meg mi is ehhez méltóan viselkedni! Kérem Önöket tisztelt munkanélküli társaim! Azért egy kérésem lenne a Tolna Megyei Munkaügyi Központ szekszárdi kiren­deltségéhez is. Illetve egy öt­letem. Láttam ugyanis, hogy néhány ott dolgozó már ne­gyed nyolckor beérkezik a munkahelyére. Mi történne, ha közülük valaki kirakná a sorszámokat valami kis re­keszbe az ajtóra? Mivel jó­magam is olyan helyen dol­goztam, ahol naponta 150-200 ügyfél keresett fel bennünket - bevált ez a módszer. Talán érdemes lenne itt is kipróbálni, talán így türelmesebbek lennének az ügyfelek, és könnyebb lenne az ügyintézők mun­kája is. Elek Privatizáció előtt a Mecseki Ércbányászati Vállalat Az uránt a paksi erőmű vette át Az államtitkár válaszol A Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete november 13-án nagygyűlést szervezett, amelyre hívott min­denkit, akit a mezőgazdaság sorsa érdekel. A sikeres rendez­vényen Sárossy László a Földművelésügyi Minisztérium ál­lamtitkára válaszolt, de még többre idő hiányában nem térhe­tett ki. Ezekre írásban küldte meg válaszait, amelyeket na­ponta jelentkező sorozatunkban teszünk közzé. (Folytatás az 1. oldalról) dai Ontario Hydro céget bízta meg, amely megállapította: je­lentős létszámcsökkentéssel és átszervezéssel a termelés gaz­daságosan folytatható. Ennek alapján kapott megbízást a Prizma-Coopsystam Szerve­zési és Vezetési Tanácsadó Kft., hogy a vállalat vezetésével közösen dolgozza ki a MÉV „túlélési” stratégiáját. A program keretében a MÉV megkezdte a szerkezeti átala­kulást, amelynek következmé­nyeként a több mint 7000-es dolgozói létszámot 2100-ra csökkentette, valamint 17 önálló részlege működik társa­ságként, mintegy 600 fő foglal­koztatásával. A vállalat, amely tavaly még csaknem 2,5 milli­árd forint állami támogatást ka­pott, az idén már egyáltalán nem jutott szubvencióhoz. Ezt a költségek radikális csökkenté­sével, illetve a termelési lehető­ségek maximális kihasználásá­val sikerült elérni. A vállalat az idén 416 tonna uránt termelt, azt a Paksi Ato­merőmű vette át. Az árbevétel meghaladta a 2 milliárd forintot. Jövőre 430 fonna szállítására van szerződése, ami a cég ka­pacitásának 80 százalékát je­lenti. A MÉV számít arra, hogy a vegyes vállalat létrehozásával új piacokhoz is jut partnerén ke­resztül. Kérdés: A települések döntő többségében valami­kor működött legeltetési bi­zottság, amely feldatainak el­látásához rendelkezett rét és legelő területettel, illetve azon az általuk létrehozott ingatlanokkal. Ezen földterü­letek és ingatlanok az elműlt évtizedek során a helyi ter­melőszövetkezetekhez, il­letve más szervezetekhez ke­rültek. Milyen formában és milyen módon juthat vissza volt tulajdonához az a közös­ség, amely újra létre kívánja hozni a legeltetési bizottsá­got és milyen irányú termelői igényeket kíván megoldani? Válasz: A kérdés megvála­szolásához a legelő tulajdonok alakulásának rövid történeti át­tekintése szükséges. Az 1950-es évek elején lét­rehozott legeltetési bizottságok nem a saját tulajdonban álló le­gelőkön gazdálkodtak. A legel­tetési bizottságok rendelkezé­sére bocsátott legelőterületek 1960-ig az eredeti tulajdonosok nevén maradtak. Legelőtulaj­donosok voltak: az állam, a le­geltetési társulatok, a legelőbir­tokosságok, a községek, a vá­rosok, a földművesszövetkeze­tek és magánszemélyek. 1960-ban a legeltetési bizottsá­gok által kezelt legelőket a Ma­gyar Állam nevére telekköny- vezték, a legeltetési bizottságok részére úgynevezett kezelői jo­got adtak. Ha a községben a termelőszövetkezet a legelte­tési feladatokat átvállalta, a le­geltetési bizottság megszűnt és az ingatlanok a szövetkezet tu­lajdonába kerültek. A szövetke­zetek 1967-től pedig meg is szerezték a volt legeltetési bi­zottságok ingatlanainak tulaj­donjogát. Jelenleg nincs, és előkészítés alatt sem áll olyan jogszabály, amely kimondaná, hogy ezek a közösségek - amelyek újra létre kívánják hozni a legeltetési bizottságot - visszakapják a volt tulajdonu­kat. A kárpótlással kapcsolatos közismert alkotmánybírósági határozat egyértelműen rögzí­tette, hogy a tulajdoni reform során az eredeti földtulajdon visszaadásáról nem lehet szó. Ez nemcsak magánszemé­lyekre, hanem az egykori legel­tetési társulatokra, legelőbirto­kosságokra is irányadó. Színezi a helyzetet, hogy a tulajdoni re­form részének tekinthető kár­pótlási eljárás keretében is csak magánszemélyek jutnak kárpólási jegyhez, amellyel ár­verés útján földtulajdont sze­rezhetnek. A volt közösségnek - tehát a legelőtársulatoknak, legelőbirtokosságnak, vagy a legeltetési bizottságnak - ilyen lehetősége a kárpótlási eljárás keretében nincs. Mindemellett semmi akadálya annak, hogy a kárpótlás keretében földtulaj­donhoz jutott magánszemélyek a legeltetési feladatok elltására társaságot alakítsanak. Ezt elő­segíti az a rendelkezés, hogy a termelőszövetkezet, vagy ál­lami gazdaság legelőterületet is köteles árverésre bocsátani. Az árverésre kerülő földek ki­jelölésénél és az árverés lebo­nyolításánál pedig szempont, hogy a legelő művelési ágú föl­dek egy tagban maradjanak. Ezekre a legelőkre a legeltetési célú társulatot megalakítani szándékozó magánszemélyek közösen, meghatalmazottjuk út­ján is licitáljanak. Kérdés: A piacgazdaság­ban az eddigieknél is fonto­sabb lesz a kormányzat szá­mára a gyors és pontos in­formáció. Például a készlet­felmérések, termésbecslések jelenlegi rendszere, s annak milyensége magán viseli a parancsuralmi rendszerből fakadó pontatlan, hátsó gon­dolatoktól terhelt, bürokrati­kus, lassú adatszolgáltatást. Sarossy László Van-e már valamilyen elkép­zelése a földművelési tárcá­nak, hogy ezen javítson? - Különös tekintettel a magán- szektor súlyának növekedé­sére? Válasz: Az Agrárpiaci Rend­tartás információs rendszeré­nek kialakítása gyorsított ütem­ben folyik. Az agrárágazat in­formációs rendszere pedig kié­pült, működőképes. Az adatszolgáltatást kizáró­lag a statisztikai törvény szabá­lyozza, KSH rendelheti el. Az agrárrendtartás törvényben az agrárpiaci információs szolgál­tatás elrendelésére FM jogkört kértünk, mely lehetőséget ad arra, hogy tekintettel legyünk a magánszektor súlyának növe­kedésére is. Kérdés: Hogyan valósít­ható meg a nemzetközi állat­egészségügyi garancia (élelmiszer, élőállat, takar­mány hatósági igazolása és felügyelete) a jövőben, ha a feladatokat a költségvetés­hez igazították? Válasz: A kérdésre a választ általánoságban már a diag­nosztikai intézetek igazgatói ré­szére adandó válaszomban megadtam. Vagyis a szűkös költségvetéshez való igazodás nem jelent feltétlenül szakmai visszalépést. Megnyugtatására ennél konkrétabban viszont úgy fo­galmaznék, hogy a központi beavatkozások alapjának min­dig is az összes körülményt mérlegelő konkrét feladatmeg­határozást tartottam. A költség- vetést is csak olyan mértékben szabad alakítanunk, amely még a működőképességet biztosí­tani tudja. Uj tornaterem Kocsolán Lehet, hogy sokaknak nem szerencse számuk a 13, de a kocsolaiaknak bizonyosan az, hiszen tizenhárom évi várako­zás után, a múlt hét szombatján adták át ünnepélyes keretek között az oly régóta várt torna­termet. Az építkezés 1978-ban kez­dődött, ekkor állították fel az épület vázszerkezetét. A tény­leges munkálatok azonban anyagiak hiányában csak 1988-ban kezdődtek el. A kivite­lezési munkákat a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát épí­tési részlege végezte. A közel 17 millió forintba ke­rülő beruházáshoz szükséges pénzösszegek megszerzésé­hez nem kis leleményre volt szüksége a falu vezetőinek. A helyi önkormányzat, illetve a korábbi tanácsi vezetés igyeke­zett is mindenféle céltámoga­tást elnyerni ennek érdekében. A volt megyei tanácstól 2 millió forintot kaptak, a Tolna megyei Közgyűléstől 1 milliót, ehhez lőtt 2 millió 865 ezer forint ál­lami céltámogatás. Mindez azonban kevés lett volna, ha a helyi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet nem támogatta volna a kezdeményezést az 1,6 millió forint értékben végzett társadalmi munkán túl, 1,5 mil­lió forint vissza nem térítendő kölcsönnel és 1 millió forint ka­matmentes, 3 évre szóló hitel­lel. Az ezenfelül hiányzó ösz- szeget helyi pénzekből biztosí­tották. Az új épületben a 40x40 mé­teres tornateremen kívül öltö­zők, fürdők, raktár, klubszoba és sportklubnak is' alkalmas társalgó található. Az önkormányzat elképze­lése szerint a 144 kocsolai kis­iskolás és 50 óvodás mozgás igényének kielégítésén túl a tornaterem a falusi sportmoz­galmat is szolgálná. A fenntar­tási költségek csökkentése ér­dekében meghatározott díj el­lenében használhatják a torna­termet a szomszédos községek sportegyesületei is.- fké - foto: kispál Dr. Tóth László köszöntője óvodások műsorát, amelyben a szeretet ünnepe előtt a szülők, nagyszülők iránti kötelező, már a Tízparancsolatban is előírt tiszteletre figyelmeztetett, majd Szent Pál szavaira utalt: „a sze­retet végtelen, a szeretet örök...” A madocsai hagyományőrző népitánc-együttes fergeteges műsora zárta az ünnepséget. A magas szinten táncoló fiatalok tiszteletdíjukról lemondva vállal­ták el az előadást, amiért külön köszönet jár. „Es a földön békesség a jóakaraté embereknek!” Nagy érdeklődés mellett kez­dődött az elmúlt héten a pince­helyi művelődési házban az idősek karácsonyi ünnepsége. Az önkormányzat a község minden 60 év feletti polgárának a meghívó mellé 500 forintot ajándékzott, hogy ezzel is hoz­zájáruljon az ünnepi bevásár­láshoz. A feldíszített nagyte­remben, a mintegy 320 nyugdí­jasnak rendezett ünnepi műsort Jankó Mária nyitotta meg. Ez után a pincehelyi óvodások ka­rácsonyi népszokásokat megje­lenítő betlehemest mutattak be. amit Hegedűsné Mezei Éva és Kántor Jánosné tanított be. Dr. Tóth László polgármester ünnepi beszéde követte az A közönség Foto: Halmai Denes Óvodások műsora Ajándék meghívottaknak A Kereszténydemokrata Néppárt szervezésében Szek- szárdon, a Liszt Ferenc Zeneis­kolában december 24-én, dél­után fél háromtól karácsonyi ünnepséget tartanak a szek­szárdi egyedülálló nyugdíjasok­nak. A névsort a szekszárdi vá­rosi polgármesteri hivatal szoci­álpolitikai osztályáról gyűjtötték ki, és az idős embereket szemé­lyesen hívták meg a rendez­vényre. A programban délután fél 3-kor a zeneiskolai növendékek műsorával kezdődik, majd a cserkészek betlehemes játékot mutatnak be. Dr.Pálos Miklós ál­lamtitkár is köszönti az ünnepei­teket, majd pedig ajándékcso­magot adnak át a meghívottak­nak. Minden gyerek ünnepel A szekszárdi Rendezvény Szolgáltató Gmk szervezésé­ben Szekszárdon, a Prométhe­usz parkban nagyszabású ün­nepséget rendeznek. Decem­ber 24-én, délután két órakor mindenki karácsonyát tartják a parkba, ahova természetesen minden gyereket várnak. A program délután két órakor Kocsis Imre Antal, polgármester köszöntőjével kezdődik, majd a parkban felállított színpadon zenével, verssel, gitármuzsiká­val szórakoztatják az ifjúságot. A műsor után hintóval megér­kezik majd a várva várt Télapó, és ajándékcsomagokat oszt ki a gyerekeknek. Műszaki átadás Az elmúlt hét elején Tevelen, az általános iskola szomszéd­ságában épülő tornacsarnok műszaki átadását bonyolították le. Néhány hiánypótló munkától eltekintve a szakemberek átvet­ték a csarnokot, s már csak a használatba vételi engedély van hátra. A tornacsarnokban minden berendezés, illetve felszerelés a helyén van, várja, hogy a gye­rekek birtokukba vegyék. Ezzel azonban egy kicsit várni kell, mivel a parketta csiszolása, lak­kozása még hátra van. Simontornyai gyerekek sikere Az AREA Kollégium és a Smaragd Környezetvédelmi Egyesület pályázatot hirdetett „Osvilági élet” és „Veszélyben a Föld” címmel. A pályázatra 130 helyről 1600 alkotás érkezett. Ezek közül a simontornyai Álta­lános Iskola két tanulója figye­lemre méltó elismerésben ré­szesült. Kapinya Petra 6/A. osztályos tanuló Amphora Búvár Club dí­jat, mig Márkus Regina 6/A. osztályos tanuló AREA-Sma- ragd díjat kapott. Mindketten a „Veszélyben a Föld” kategóriá­ban indultak. A díjkiosztás a kö­zelmúltban volt Budapesten. Ezen kívül a simontornyai Ál­talános Iskola - mivel több mint 25 képet küldött a természet­rajzi ismeretek oktatásának elő­segítésére - őslénytani infor­mációs és ismeretterjesztő anyagot kap a Magyar Állami Földtani Intézettől. Díjkiosztás A Pécsi Akadémiai Székház­ban az elmúlt héten ünnepélyes keretek között kiosztották az 1991. évi tudományos pálya­munkák díjait. A szekszárdi Házi Magdolna „A mozgáskorlátozott, halmo­zottan sérült gyermek nevelése a családban mint életmód mó­dosító tényező” című munkájá­val harmadik díjat nyert.

Next

/
Thumbnails
Contents