Tolnai Népújság, 1991. december (2. évfolyam, 283-304. szám)
1991-12-20 / 298. szám
1991. december 21. HÉT VÉGI MAGAZIN A fürdő jogszabályra vár Gunaras legyen a hazai betegeké Külföldiek csak mértékkel körrel végzik a reumás megbetegedésben szenvedők gyógyítását, a baleseti sérültek utókezeléseit, az orthopéd csontműtéten átesett betegek mozgás- funkciójának javítását. Azokét a betegségekét, melyeknek gyógyításában fő szerepet játszik az utókezelés, a fürdő, a fizi- kotherápia. A dombóvári kórházban fekvő betegeket az egészség- ügyi intézmény mikrobuszával viszik ki a gyógyfürdőbe naponta hydrotherápiás kezelésre. A gunarasi kórház és a gyógyfürdő szakmai felügyeletét egy kinevezett főnővér látja el. A főorvos rendszeresen kijár, vizitel, vizsgál, kezeléseket ír elő. A balneo therápia szinte mindenkinek használ A dombóvári kórház mozgásrehabilitációs osztálya megyei szinten hivatott a mozgásszervi betegségekben szenvedők gyógyítására. A hydro-, balneo therápiás kezeléseket a gunarasi gyógyfürdőben végzik. A fürdő főorvosa, dr. Keller József nemrégiben nyugdíjba vonult. Ki lesz helyette, - kérdeztük a dombóvári kórház igazgatójától.- Egyelőre nem kívánjuk betölteni ezt a posztot. A gunarasi gyógyfürdőben folyó gyógyító munka irányítását a jövőben a mozgásrehabilitációs osztály vezetője, dr. Szolár Zoltán látja el. A logika is ezt kívánja, mivel így gyakorlatilag egy kézbe kerül a gyógyító munka irányítása - válaszolta dr. Hajós Károly, majd az egészségügyben lévő bizonytalan helyzetről szólt.- Nem tudjuk, hogy fogják január elsejétől finanszírozni a gyógyfürdőt. Nem tudjuk, hová fog tartozni a járóbeteg ellátás. Semmit nem tudunk addig, amíg hiányoznak azok az alaptörvények, melyek szabályozni hivatottak az egészségügyet és a társadalombiztosítást. A fürdőben mindebből a bi- zonytalaságból a betegek semmit nem vesznek észre. Az öltözők patyolat tiszták, a pihenőt borító vörös szőnyegen pihe sincs. A szaunában forró a gőz, a masszőrnek gyógyít a keze, a szolárium üzemel. A gyógyvizes medencékben fürdők fölött könnyű pára lebeg, a nővérek végzik a fizikotherá- piás kezeléseket.- Szakmailag megalapozott, korrekt kezeléseket szeretnénk nyújtani minden betegünknek,' egységes vezetéssel, egységes szemlélettel kívánjuk üzemeltetni a kórház rehabilitációs osztályát a gunarasi gyógyszállót és a gyógyfürdőt,jelentette ki dr. Szolár Zoltán a kérdésre, hogy mit kívánnak a gunarasi gyógyfürdőben elérni. Mint a főorvos úr a továbbiakban elmondta, megyei hatásA gyógyfürdőben a fizikot- herápiás kezeléseknél tapasztalható korábbi tumultus megszűnt, a betegek előre jelzett időpontra érkeznek. A diszpécseri rendszernek köszönhetően sikerült elérni, hogy egyetlen betegnek sem kell 10 percnél többet várakoznia. A gyógyfürdő rekonstrukciójával lehetővé vált, hogy meg- hosszabítsák a nyitvatartást, a déli bezárás, illetve a hétfői szünnap megszűnt. Jelenleg hosszabbított nyitvatartással reggel héttől este hat óráig üzemel a gyógyfürdő, sőt, karácsony és újéáv között is kinyitnak.- Tizennégy éve, mióta gyógyfürdővé nyilvánították Gunarast, folyik a vita arról, hogy gyógyító tevékenységet kell-e itt folytatni, avagy inkább egyéb szolgáltatásokat nyújtani. Nekem meggyőződésem, hogy ezt a fürdőt mindenképpen a betegek gyógyítására kell használni. Ez gyógyfürdő, ahol a szakma szabályainak a betartására kell törekedni. Jöhetnek Dr. Hajós Károly Dr. Szolár Zoltán ide külföldiek is, de megfelelő arányokban, úgy, ahogy más hasonló jellegű intézményekben, mint például az ORFI-ban történik. Nem szeretném, ha nyugati vendégek miatt a magyar betegek innen kiszorulnának - fejezte be dr. Szolár Zoltán. F. Kováts Éva Fotó: Ótós Réka A nyugdíjas Lauri Istvánt izületi megbetegedéssel kezelik Akivel mindenki kapcsolatba kerül Mindkét fél érdekeit képviseli Január elsejétől - magánközjegyzők Magyarországon kétszázti- zennégy közjegyzői állás van, ebből körülbelül százhatvan van betöltve. Tolna megyében ott működik Szekszárd kivételével, egy-egy közjegyző, ahol bíróság van, Bonyhádion pillanatnyilag helyettes dolgozik. A közjegyző munkája valahol az ügyvéd és a bíró között helyezkedik el. Az ember élete folyamán biztosan kapcsolatba kerül vele, hiszen kizárólagos illetékességi körébe tartozik a hagyatéki ügyek intézése. Ezen a témakörön kiválóan be lehet mutatni a közjegyzői tevékenység lényegét. Az örökösödés szabályait részletesen leírja a jog. Az örökösök között viszont akadhatnak érdekellentétek, például egy végrendelet érvényessége körül. A közjegyző feladata ebben az esetben is annak elérése, hogy minden érdekelt jogai érvényesülhessenek. Az eljárásban tehát nem egyik, vagy másik felet képviseli, mint például az ügyvéd, hanem mindegyiket, abból a célból, hogy a jogok vita nélkül érvényesüljenek. Jelen esetben vitán természetesen nem a szóváltás értendő, hanem a jogvita, tehát per. Három közjegyzővel beszélgettünk mindazokról a témákról, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Vincze Lászlóné, dr. Koleszár Olga, Hámoriné dr. Perger Gabriella Szekszárdon dolgozik, dr. Tormáné dr. Riba Ibolya pedig Pakson. A közjegyzőkről az 1991 XLI-es törvény intézkedik, ha valaki kiváncsi a részletekre, megtalálható a Magyar Közlöny 109. számában. Közreműködhet a közjegyző minden polgári jogi szerződés megkötésében, s ráadásul mindig közokiratot állít ki. Ez abban különbözik a magánokirattól, hogy közvetlen bírói végrehajtást lehet kérni rá. Tehát, ha valamelyik fél nem teljesíti, amit „ígért" a szerződésben, nincs szükség újabb eljárásra, esetleg perre, azonnal kérni lehet a végrehajtást. Csak példaként érdemes megemlíteni, hogy lehet közjegyző előtt megállapodni a váló házasfeleknek a vagyonmegosztásról, a gyerekelhelyezésről, sőt házasságkötés előtt rendezni a vagyoni ügyeket. Sokszor előfordul, mondják a közjegyzők, hogy például örökösödési ügyekben éveken át tartó, idegölő és sok pénzbe kerülő per végeredménye ugyanaz lesz, mint a kiindulási helyzet volt. Érdemesebb lett volna tehát már az elején megállapodni. A közjegyző köteles betartani a jogszabályokat, minden értekeket képvisel, s anyagilag is felelős a döntéseiért. Esküje arra is kötelezi, hogy megtagadja a közreműködést jogszabályba ütköző szerződés, annak megkerülésére kötött ügylet, tiltott, vagy tisztességtelen megegyezés esetén. Ezzel szemben ügyfeleit nem választhatja meg, tehát minden hozzá forduló dolgában intézkednie kell. Teljes körű jogi szolgáltatást nyújt, vagyis - megbízás esetén - helyettünk futkos a hivatalokhoz, engedélyek, nyilatkozatok beszerzése, ingatlannyilvántartás, vagy cégbejegyzés esetén. Ilyenkor természetesen képviseletünkben jár el. Változatlanul ellátja a közjegyző az okirat, pénz, és értékpapírok megőrzését, s minden tekintetben titoktartásra kötelezett. A fejlettebb polgári demokráciákban a miénknél sokkal több témakörben írja elő jogszabály a közjegyző közreműködését. A munkadíj nem szabad megállapodás tárgya, azt tarifarendszer írja elő, ehhez jön még a költségátalány. Itt érdemes megjegyezni,’ hogy az Illetékhivatal január egytől nem számít fel eljárási illetéket, ez a közjegyző munkadíja. Természetesen nem az örökösödési illetékről van szó! Az állampolgár viszont jobban jár, mert a munkadíj kisebb százaléka az öröklött értéknek, mint az illeték volt. Kicsit izgulnak a közjegyzők, mert eddig egy szervezetben dolgoztak, most pedig minden a nyakukba szakadt. Az egyik gondjuk érinti az állampolgárokat is, nevezetesen, hogy hol fognak működni. A bíróságok általában nem tudják biztosítani a korábbi elhelyezést, mert eddig is szűkösen voltak. A kisebb városokban könnyebb a megoldás, Szekszárdon viszont még nem látszik hol fognak dolgozni. Fontos lenne, hogy jól megközelíthető helyen, az ügyfélfogadásra alkalmas elhelyezést tudjanak szerezni, ahol a bérleti díj is kifizethető, hiszen ma még senki nem tudja, hogy mennyi lesz a keresetük. Az idén már kétszer költöztek, most már szeretnének állandó helyet. A korábbi gyakorlat azt mutatja, hogy minden közjegyzőnek legalább egy adminisztratív alkalmazott segítségére van szüksége, hiszen náluk előfordul, hogy határozatot húsz példányban kell elkészíteniük, a technikára meg pillanatnyilag nincs pénzük. Természetesen az adminisztrátorral kapcsolatosan is érvényesnek kell lennie a megbízhatóságnak. Szokatlan számukra, hogy munkavállalóból munkaadók lettek. Azt viszont nehezményezik, hogy éppen olyan részletes adminisztrációra kötelezettek, mitnha száz fős üzemet vezetnének. Egy sima okiratmásolás tarifája például harminc forint, a kiállított számlát pedig húszért könyvelik le. Ihárosi Ibolya Nem értek egyet... Amikor megláttam szállingózni az első bizonytalan hó- pelyhet a karácsonyi vásár forgatagában lökdösődő, sietősen válogató emberek feje fölött, már éreztem, nem szabad szeretteimre gondolni. Advent heteiben, amikor fázósan húzom össze magamon téli dzsekimet, az édesanyámra gondolok. Igen rá, akit már csak azért sem tudok most a szeretetérzéseimből kikapcsolni, mert a bányászok védőszentjének, Borbálának a nevét kapta a kereszt- ségben. Meg aztán úgy vágynék arra újra, legalább még egyszer, hogy mindannyian ott legyünk a feldíszített fenyő alatt, a nagyra nyitott kerek asztal mögött, amire évekig csak vágyódtunk, de pénz híján mindig csak maradtunk a szögletes komyhaasztalunk mögött. Most van nagy és kerek, csodaszépen politúrozott ebédlőasztalom, de már nincs édesanyám... Nézem a csillogó-villogó ízléses és kifejezetten gusztustalan karácsonyi díszeket, és még összébb húzom magamon a dzsekit. A testvéremre gondolok. Rá, aki már tíz éve másképp, más országban éli meg a karácsonyokat, aki mikor rettenetesen fontos lett volna számára, nem jöhetett. Még nem tehette meg. Schwabingban, München szívében, a sokezer egyetemistát leste akkor még hónapos szobája ablakából, akik mind-mind haza siettek. A közö&, kerek ebédlőasztalhoz, a narancsos kacsához. Egymáshoz. Tudom, tudom, maga kereste a jövőt, amikor elment, s külön szerencséje (s tán kitartása és tudása), hogy meglelte mára. Akkor, tíz éve, de kellettünk volna egymásnak! Nem értek egyet az élettel. Nekem a szenteste köny- nyet csal mindig a szemembe. Nézem az édesapámat, aki negyven év munkájának gyümölcseként most magára maradva osztogatja-szoroz- gatja forintocskáit, nézem a teremtő embert, azt, kinek nem számított soha, hogy mennyit kell dolgoznia, alá hét szakmája közül éppen a sorosat vette mindig elő, aki Moszkva alatt járva, bizton másképp gondolt a karácsony otthoni melegére mint most én ... Nézem, nézem és nagyon boldog vagyok, mert ó még itt van nekünk, Ő velünk van. Csak nem tudom, mikor leszek képes arra, hogy négy nyelvet beszéljek, zenéljek. Bár, mióta meghalt édesanyám, egyszer sem vette kezébe a hegedűit. Pedig van vagy hat belőlük. S megint rájövök, nagyon nem értek egyet az élettel! A könnyes szem út a megnyugváshoz, csak a lélek háborúját kell túlélni. Hamarosan ott ülünk majd annál a nagyon vágyott kerek ebédlőasztalnál. Együtt leszünk hiányzóinkkal, s ezt tudni fogjuk mindannyian. Csakhát szavunk sem lesz erről, s palástolni igyekszünk balra s jobbra tekergetett fejekkel, hogy mennyire nem értünk egyet az élettel! Szabó Sándor
