Tolnai Népújság, 1991. december (2. évfolyam, 283-304. szám)
1991-12-19 / 297. szám
1991. december 19. HÁZUNK TÁJA PÚJSÁG 5 Házunk tája Nagy múltja, sok tekintetben kérdőjeles jelene van, de minden bizonnyal annál nagyobb jövője lesz a háztáji kistermelésnek, mert hiszen a legtöbb család jövedelmi viszonyai megkívánják azt a kiegészítést, amit a ház körül elő lehet állítani, illetve, aminek a feltételei minden különösebb beruházás nélkül, általában kis befektetéssel megteremthetők. És nem is csak a szorosan vett háztáji kertészkedésre, gyümölcstermesztésre, kisállattenyésztésre kell gondolni, hanem minden más szükséges, hasznos, a mindennapjainkat kényelmesebbé tevő értékteremtésre. Sokak szerint a háztáji termelésnek, tevékenységnek új reneszánsza kezdődik az elkövetkezendő években, amit nem pótolhat sem a farmergazdálkodás várható kialakulása, sem a régi nagyüzemek korszerűsödött formájú továbbélése, sem az ilyen-olyan kisvállalkozások végeláthatatlan szövevénye. Olvasóink részéről éppen ezért joggal vetődött fel annak az igénye is, hogy figyeljünk oda erre a jelenségre, és a sajtó sajátos eszközeivel segítsük mindazt, ami a „házunk tája" témakörébe belefér. Ennek jegyében mától minden héten egy alkalommal, csütörtökönként egészoldalas összeállítást találhat majd lapunkban a Kedves Olvasó, Házunk tája tíímmel. Ahhoz azonban, hogy e rovatunk hasznos, korszerű és időtálló legyen, természetesen kérjük olvasóink támogatását is. írják meg, mi mindenre kiváncsiak ebben a témakörben, miről szeretnének olvasni, mondják el saját tapasztalataikat, élményeiket. Meggyőződésünk, hogy mint már any- nyiszor, ezúttal is sikerül olyan rovatot megteremteni, amelyet vár és szívesen olvas majd mindenki. Piaci árak tojás 6,50-8 burgonya 16-18 sárgarépa 20 fehérrépa 30 vöröshagyma 16-18 fejeskáposzta 12 kelkáposzta 25 paradicsom (üvegházi) 150 fokhagyma 140-160 alma 20-50 körte 40-60 dió/héjas 80 savanyúkáposzta 50 Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásár: December 21.: Mohács. December 22..: Balaton- füred, Szekszárd. Országos állatvásár: December 21.: Pécs, Simontor- nya. December 22.: Pécs. Autóvásár: December 21.: Pécs. December 22..: Dunaújváros, Kaposvár, Mohács, Pécs, Szeged, Szekszárd, Veszprém. Téli estékre Csíkos kötött papucs A képen látható kötött papucs kétféle színű, közepes vastagságú fonalból készül. Mindenki a maga ízlése szerint válassza ki a megfelelő színösszeállítást. A leírásban megadott szabásmintához természetesen nem kell ragaszkodni, hiszen készülhet kisebb és nagyobb méretben is. A mintapapucsnak 5-5 dkg zöld és piros fonalat használunk és hozzá hármas kötőtűt. A papucsot a hegyénél kezdjük kötni, mégpedig zöld fonallal, 8 szemmel. Két sor után 4 piros, majd 2 sor zöld következik, és soronként mindkét színoldalon szaporítunk 1-1 szemet, addig, míg 21 szem lesz a tűn. 30 sort kötünk, akkor a középső 12-t befejezzük és a széleken megmaradt 10-10 szemmel zöld fonallal kötünk tovább 26 sort, majd befejezzük. iSVMV!’ Komposztkészítés A természet ősi állapotában az elhalt, lehullott levelek, ágak, növények a talajba kerülnek, elbomlanak. Ezenkívül az állatvilág is jelentős mennyiségű szerves anyagot termel. így újul fel a biológiai egyensúly körfolyamataként a talaj termelékenysége. A mai kor hobbi- és kultúr- kertjeiben a gazda kínosan ügyel arra, hogy kertjében rend legyen. A növényi, állati eredetű szerves anyagokat összeszedi, majd a szemétbe teszi vagy elégeti. Jelentős mennyiségű, még a biogazdálkodásban is hasznosítható szerves anyag megy így veszendőbe. A hulladék 50-70 százaléka általában szerves anyag, ami komposztálható. Komposztálás alatt azt a biológiai lebomlási folyamatot értjük, amikor megfelelő körülmények között a szerves anyagból talajlakó élőlények tevékenységének hatására humusz keletkezik. Kis túlzással állíthatjuk, hogy a kerttulajdonos ésszerű eljárással a kert és háztartás ösz- szes szerves anyagából pótolhatja kertjének szervesanyag- és tápanyagszükségletét. A komposztálási gyakorlattól általában azért idegenkedünk, mert az összekupacolt hulladékhalmaz nem szép látvány, és igen gyakran büdös is. Ugyanakkor, ha ennek megteremtjük a feltételeit, esztétikailag megfelelő lesz, és a komposzt minősége is jó. A komposztgyűjtő és érlelő helyet a kert legeldugottabb, épülettől távoli, árnyékos helyén jelöljük ki. Védelméről, takarásáról díszcserjék telepítésével gondoskodhatunk. A komposztálás lehetőségei közöl a halomban történő komposztálás két módját említeném. Az egyik a hagyományos halomkomposztálás, amikor kb. 120 cm széles, 60 cm magas prizmát készítünk, tetszés szerinti hosszúságban. A másik módszer az ún „komposztsiló”, amelynél egy, erre a célra készített tárolóban rétegesen rakják a szervesanyagot. Mit tehetünk a komposztba? A gyepfelület nyírása utáni ka- szálékot, lehullott lombot, zöldségeskert maradéka, káposztatorzsa, elnyílott virág, burgonyahéj, sövény- és fanyesedék, gyom (virág és mag nélkül), fűrészpor, újságpapír (kisebb mennyiségben, de nem színes) szalma. Válogassuk ki a köveket, üveget, fémrészeket, műanyagot, tisztító- és más vegyi anyagok csomagolóit. Ne legyen benne főtt háztartási ételmaradék, húshulladék, kutya-, macskafekália. A felhasználandó anyagokat szecskázni, aprítani kell. Ezzel a felületet megnöveljük, a mikroorganizmusok gyorsabban és egyenletesében tudnak tevékenykedni. Fanemű anyagokkal (szecskázott ág, gally, gyaluforgács, újságpapír) való elkeverés biztosítja a levegőzést, és nem lesz bűzös szagú. A felaprított anyagokat egymás után, réte- gezve helyezzük a halomba. Az aprításra speciális eszközt hoztak forgalomba. Nálunk az Al-Ko típus a legismertebb (1095, Budapest, Nagyvásárte- lep). Kisebb teljesítményű „hobbi” szecskázók az ausztriai, német szakboltokban viszonylag elfogadható áron kaphatók. A halmozott szervesanyagot érleljük. Ha barna, morzsalékos földdé vált és olyan szaga van mint az erdei lombföldnek, érettnek nevezhetjük, majd használhatjuk A komposztálás igen egyszerű, a természetet utánzó módja az ún. felszíni komposztálás. Ha a szerves anyagot jól felaprítjuk és a kerti ágyásokra terítjük, ezt követjük. Számos előnye közül a következőket emelem ki: javul a talaj szerkezete, védi a talajt a kiszáradástól, elnyomja a gyomokat, a talajszerkezet az időjárástól nem károsodik,, gyorsan jut a talajba, ill. a növényhez a tápanyag, megakadályozza a talaj elmosódását. V. Pénzes Judit Biomódszerek a házikertben A kertészkedés mindennapos gyakorlatában vannak olyan területek, amikor mindenképpen biokertészkedni kell vagy ajánlatos. Családi házak kertjében, lakásban, balkonon, teraszon, hivatalban, stb.nevelt növények tartásánál elengedhetetlen a biológiai gondoskodás. Ilyen körülmények között élünk legszorosabban a növényekkel együtt, s így különösen oda kell figyelnünk, milyen preparátumot, növénytápláló, növényvédő szert használjunk, hogy se környezetünket, se önmagunkat ne károsítsuk. A cserepes, virágládás növényeknél már a termesztőföld kiválasztásánál kezdődik ez a folyamat. A következő ismertebb bioföldek kaphatók: Eisenia biotő virágföld (balkonládás, begonia, szobafenyő; páfrány nevelésére), Eisenia gilisztahumusz (1-4 evőkanál cserepenként, a cserép méretétől függően), kombinált virágföld (Miskolc, Kertészeti Vállalat: minden cserepes dísznövénynek, kaktusz kivételével), Zala virágföld (általános felhasználás - enyhén savanyú talajt kedvelőknek). A kártevők, kórokozók elleni védekezés különösen nehéz, mivel egy légtérben tartózkodunk a megóvni kívánt növénynyel, és nagyon kevés azon szerek, különösen a rovarölő szerek száma, amik közül választhatunk. A kártevők, kórokozók védett körülmények között sokkal intenzívebben szaporodnak. A bio-módszerek nem újkele- tűek, az élelmiszer-termelés, ezen belül a zöldségtermesztés területén sem. Az allelopatia (növényi kölcsönhatás) előnyeit már a bolgár kertészek is alkalmazták, jóllehet akkor még inkább területhasznosítási céllal. A biokertészek fontos szerepet tulajdonítanak a növényi kölcsönhatásnak, aminek az egyik lehetősége a kettős- vagy többestermesztés és a vetésforgó. A vegyeskultúra egyik módszere az ún. „domboságy’’. Főleg kisméretű házikertekben előnyös. A domboságy hozzávetőleg 2 m széles, 5-10 m hosszú, É-D-i irányú, „dombosán” kiképzett termesztőágy. Egymás fölött több réteget alakítunk ki (gally, lomb, komposzt, tőzeges föld, kerti föld váltja egymást). A rétegeket kellően tömörítjük. Egyidőben 4-5 féle növényt termeszthetünk rajta, de kétnövényes társítás is jó (sárgarépa-fejessaláta, sárgarépa-karfiol, bokor- bab-paradicsom). Jól bevált társítások még: sárgarépa-sa- láta-metélőhagyma-bokorbab, vagy saláta-retek-karalábé. Ugyancsak jó a kukorica-korai burgonya-uborka-karalábé, vagy retek-karósbab összeállítás. Nem javasolható a ká- poszta-burgonya-póréhagyma vagy a bab-hagyma-cékla-bur- gonya társítás. A domboságy összeállításának optimális ideje az ősz, ha elkéstünk vele, akkor korán tavasszal, de teljesen érett kom- posztot használjunk. Használjuk ki az ágy adta mikroklimati- kus tényezőket, pl. a hőigénye- sebb növényeket a déli, délnyugati oldalra ültessük. Ha a domboságyat fóliával takarjuk, a szabadföldinél 8-10 nappal korábban szedhetünk fogyasztható termést. A biokertészeknek ma még meg kell küzdeni az árutermelés híveivel, el kell viselni, hogy csodabogárnak nevezzék őket, netalán a kinevetést is. Kétségtelen: sok vitatott kérdésben még dönteni kell, de lét- jogosultságát, jövőjét kár volna tagadni. V. Pénzes Judit Kisállattartás „ Télen jobban megéri... A szükség hozta úgy, hogy Bottyán Józsefné a nyulak tenyésztésére adta fejét. Az elmúlt év elején lett munkanélküli, s mivel munkát nem talált, úgy határozott, hogy a hófehér, pirosszemű kis állatokat fogja tartani. * Már előtte is volt egy-két hosszúfülü a háznál, de komolyan 1990 eleje óta foglalkozik a nyulakkal. Bátaapátiban a házukhoz tartozó melléképületben széltől védve tartja az állományt. Nyáron még húsz-huszonkét anyaállat is volt, de most, mivel eny- nyire lehűlt a levegő, csak tizenöt. Három fajtát tenyészt, a kaliforniai, az újzélandi, és a magyar óriást. A két utóbbit tartja a legjobb fajtának, a legy- gyorsabban elérik a megfelelő súlyt. A leadásra szánt nyulak 2,40-2,70 kiló közötti súlyúak. Az anyaállatokat többször cseréli, ezzel is frissíti az állományt. A „lányok” mellett három baknyul gondoskodik az utánpótlásról. Átlagban 10-12 apróság születik egy-egy elléskor. Idegen nyulat nem fogad el senkitől, hisz az bármiféle betegséget is bevihet a többi közé. A tiszta körülmények között nevelkedő állatok nem is betegednek meg, elhullás is csak elvétve akad. A közel háromszáz négylábú tápból nem kevesebb, mint 5-6 zsákkal is elfogyaszt havonta. A tápot is a vaskuti kft. szállítja a faluba, s tőlük vásárolják meg. — Ilyenkor télen sokkal jobban megéri nyulászkodni, hiszen többet is fizetnek érte. A faluba kijár egy vaskuti kft, s ők nagyon jól megfizetik kilóját a hízottnyúlnak, míg a szövetkezet jóval kevesebbet ad. így aztán mindenki úgy van vele, hogy a maszeknak adja oda az állatot, ahol több a forint. Szekszárd-Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ-nél Sümegi Árpád fel- vásárlási előadótól megtudtuk, hogy a téli és a nyári nyúlárak között nemigen nagy az ingadozás. Volt olyan nyári hónap, amikor annyit fizettek a nyúlért, mint egy téli felvásárlás alkalmával. — Első osztályúban a 2,40-3,50-ig, míg másodosztályúban a 3,50 felettieket számítA büszke tulajdonos juk. Kilójáért csak annyit fizethetek a nyúlért a magántermelőnek, mint amennyit én kapok érte, semmivel sem többet. Az árak beláthatatlanok, minden felvásárló „játszik” vele. A fordulatot abban látja, hogy évekkel ezelőtt a felvásárlás területén működött egy karter- rendszer, mint közreműködő szervezet, amikor minden felvásárlónak megvolt a maga területe. A szervezetnek a megszűnésével zűrzavaros, áttekinthetetlen lett a felvásárlás.- pusztai téri - Fotó: Kispál Mária Nyuszicsendéiet
