Tolnai Népújság, 1991. december (2. évfolyam, 283-304. szám)
1991-12-18 / 296. szám
1991. december 18. PÚJSÁG 3 A miniszter válaszol Nem veszett ki az emberség Mai, elidegenedő világunkban üdítően, reménytkeltően hat az a néhány információ, ami a simontornyai gondoskodást példázza. Dr. Dési Ivánné polgármestertől megtudtuk, nem veszett ki a humánum. Sőt. Ennek bizonyítékául elmondunk néhány dolgot. Ma, 18-án, délelőtt tizenegykor órakor rendezik meg a nyugdíjasok karácsonyát a községházán, ahol az általános iskola és a szakmunkásképző tanulói adnak műsort. A nagyközség önkormányzata azonban nemcsak ünnepséget rendez, hanem minden hetven éven felülinek ötsszáz forintos vásárlási utalványt ajándékoztak, amit a helyi áfésztől vásároltak - tiáromszázötvennyolc személy kapott belőle -, s a maradék segélyalapot pedig az óvodások, illetve az általános iskolások ajándékozására fordítják. A gyerekek december húszadikán kapják meg a 200-200 forint értékű ajándékcsomagot. Nem lennénk igazságosak, ha csak a karácsonyi segítségről szólnánk. Annál is inkább, mert nem alkalomszerű ez a tevékenység, hanem a helyi, igen aktív SOS szeretetszolgálatnak köszönhetően folyamatos. Olcsó boltot nyitottak a községháza alagsorában, ahol folyamatosan gyűjtik a használt ruhát, amit aztán néhány forintért értékesítenek a rászorultaknak. Munkájukat összekapcsolták a Vörös- kereszt hasonló akciójával és így folyamatos az ellátás. A szociális tevékenység mellett gondolnak a művelődésre, szórakozásra is a nagyközség vezetői. Nem adják fel a mozi működésének lehetőségét, s ezért úgy határoztak, hozzájárulnak az üzemeltetés költségeihez. A végére kívánkozik egy más jellegű simontornyai hír. December 23-án délután két órakor órakor tartja ülését a képviselő-testület és ekkor döntenek majd várhatóan a helyi adók bevezetéséről, valamint az Építőipari és Kommunális Szolgáltató Üzem átalakulásáról.-élA Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete november 13-án nagygyűlést szervezett, amelyre hívott mindenkit, akit a mezőgazdaság sorsa érdekel. A sikeres rendezvényen Kádár Béla a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere is igen sok kérdésre válaszolt, de még többre idő hiányában nem térhetett ki. Ezekre írásban küldte meg válaszait, amelyeket naponta jelentkező sorozatunkban teszünk közzé. Kérdés: A termelő nem lát a külkereskedelem kulisszái mögé! A hagyományos, nagy felvásárló vállalatok monopol helyzete és azok magas rezsiköltségének szükségszerű fedezése, az új „magán-nagykereskedők” gyors meggazdagodási törekvései keserítik meg lépten-nyomon a termelő szája ízét. Állandóan a kiszolgáltatottság érzetét keltik bennük. Bele kell nyugodnunk, hogy a külkereskedelmi árak, a kereskedők nyereségei-veszteségei tabuk legyenek? Miért nem lehet például a nagyobb - államközi egyezményen alapuló -, gabona- export árait meghirdetni? A legonyolított üzletek konkrét számát jobban nyilvánosságra hozni? Ha nincs már a régi értelemben vett államközi egyezmény, akkor miért nem kereskedhet minden kötöttség nélkül, minden termelő? Talán országunk jóhírét féltjük a kalandoroktól? A kalandorok nem a termelők közül valók! Válasz: Tekintettel arra, hogy a külkereskedelmi tevékenység ma Magyarországon alanyi jog, a kérdés ilyetén való felvetése nem egészen érthető. Ma minden termelő a saját maga által termelt termékeket közvetlenül értékesítheti a külpiacon. Természetesen tevékenységével nem veszélyeztetheti az ország érdekeit, így például az EK előírásait be kell tartania annak érdekében, hogy a többi exportőrt ne sújtsa az EK-előírás megszegését követő szankció. Sajátszámlás ügyleteknél egy-egy ügyletnél az ár, az ügyleten elérhető nyereség, illetve veszteség mindenütt a világon üzeleti titoknak minősül. A bizományosi megbízással bonyolított ügyleteknél a megbízó minden adat birtokába juthat. Azt tudoKádár Béla másul kell venni, hogy a külke- reskedés költségekkel jár, akár régi vállalatok, akár új szervezetek végzik. Hogy itt mi az elfogadható mérték, ma már leginkább az egyre jobban élesedő verseny dönti el. Az államközi egyezményekre vonatkozó kérdéssel kapcsolatban: sem régi, sem új értelemben vett államközi egyezményen alapuló szerződések ma már nem léteznek. Az árakban kizárólag az érintett vállalatok egyeznek meg. Ebbe nem kívánunk a jövőben sem beleszólni. Azt viszont mindenképpen célszerű lenne elkerülni, hogy azonos termék eladásakor, ugyanazon vevőnél egyszerre több tucat magyar cég egymásnak alákínálva versenyezzen a vevőért. (Folytatjuk) Címzés Zalatnay Cini egykori slágere jutott eszembe - Hol jár az eszem -, amikor meghallottam az alábbi történetet. Egy szekszárdi gyermek egy vetélkedőn kazettát nyert, s meg is kapta a postán. A meglepetést azonban nem a nyeremény, hanem a címzés jelentette. A csomagon ugyanis a helységnevet Sze- xárdnak (!) írta a feladó. Lehet, hogy a címzést író - helyesírás kivételével - tud már valamit? Ennyi gondolkodás után nem szerezhetne magának egy korrepetitort? A bölcsész kar elvégzésére nem is merek gondolni. Remélem: nem veszi át valamelyik buzgó honatyánk, városatyánk ezt az Akadémia által még el nem fogadott írásmódot az (utca)nevek csereberéje folytán. -élÜnnepvárás bosszúságokkal Gyermeki izgalommal, örömteli várakozással készülődünk, mi felnőttek is a karácsony ünnepére. Ehhez meg is kapjuk a megfelelő „hátteret”. Az áruházak díszbe öltöztek, villognak a neonok fényei, a feldíszített fenyőfák, lépten-nyomon a közelgő ünnepre emlékeztetnek bennünket. Bár a családok többségének az idei tél valószínű több fejtörést okoz majd, mint a tavalyi (és ki tudja, mi lesz jövőre?!), azért mégiscsak vásárolgatunk, ha jobban meg is gondoljuk, hogy mire költjük forintjainkat. A szekszárdi Skálában ezüstvasárnap, 2,5 millió forintos forgalmat bonyolítottak le, a bolt vezetőinek legnagyobb megelégedettségére. Vajon a vásárlók is hasonlóan éreztek? Ebben már nem vagyok olyan biztos. Ismerősöm meséli, mesekönyvet vásárolt a kislányának (ma már az is több száz forint), és közelharcot kellett vívnia az eladóval mire az becsomagolta, mondván, sokan vannak, erre ő nem ér rá. Zavarta a forgalom. Egyik nyugdíjas olvasónk kis csomaggal érkezett a szerkesztőségünkbe. A TSZKER boltjában, a Piac-téren vásárolt egy kiló csirkelábat. Látom rajta, hogy roppant zavarban van, egyrészt, szé- gyelli, hogy neki csak csirkelábra jut, s ezt mindjárt meg is magyarázza: hét ezer forint a nyugdíja. Másrészt nagyon bántja, hogy „átejtették”. Ugyanis az egykilós csomagban 30 deka volt az üres pikkely, a bőrdarab. Ott nem nézte meg, hogy mit tett az eladólány a zacskóba. Szé- gyelte a tehetetlenségét és a szegénységét. Alig ment el a nyugdíjas, jött egy másik panaszos helyette. Hiába, a nagy bevásárlások idejét éljük most! Ö a szekszárdi, belvárosi, diszkont áruházban vásárolt két üveg Vermutot. Mutatja a számlát is, hogy elhiggyem amit mond. Tíz-tíz forintot számolt fel a pénztáros az üvegbetétért. Később szerette volna visszaváltani az üvegeket, de a diszkontban nincs üvegvisz- szaváltás, a többi boltban pedig azt mondták neki, ez az üveg betét nélküli. Tudom, most csak 20 forintról van szó. Sokaknak talán ez nem nagy ügynek tűnik. Az embernek nem is az a pár forint fáj igazán, hanem a kiszolgáltatottság, az eladók nemtörődömsége, ami még így, ünnepek előtt sem szünetel. M. I. Utolsó percekben a kárrendezési hivatalban Az utolsó órában, a kárpótlási igények határidejének lejárta előtt jártunk a megyei kár- rendezési hivatalban. A forgalom a múlt hét közepétől szinte megháromszorozódott. December 16-án, hétfőn, hét zsák borítékot hozott a posta, több mint kétezer kérelmet számoltak meg benne az ügyintézők. Sokan hagyták az utolsó pillanatra igényeik intézését, hisz még az utolsó órákban is nagy volt a forgalom a megyei hivatalban. A sorban állók közül három nyugdíjas korú férfival beszélgettünk. — A papírjaim benyújtásához a decsi tsz-től kértem igazolást, heteket vártam rá, mire a tsz ezt „kiizzadta” magából. „Tele voltam kétségekkel” A legutolsó ügyfél Negyven holdam a tsz-ben volt eddig, és ehhez kértem most 15 holdat a kárrendezésen keresztül, ennyiből már lehet majd gazdálkodni. Beszélgető társaim buzgón bólogatnak. — Én az utolsó percig meditáltam - vette át a szót János bácsi. Tele voltam kétségekkel amiatt, hogy megéri-e a földdel foglalkozni, az adóval nem vágnak-e agyon bennünket és a hitelek, a kamat, a piac, vajon hogyan alakul majd? Mindez most is nyitott kérdés, de mégis úgy érzem, a föld érték, ha nem nekem, majd az unokáimnak megéri gazdálkodni. Bolond ember aki erről lemond. Ezért jöttém éi mégis. — Én elhanyagoltam a kárrendezést beismerem mondta Péter bácsi. Azt is megmondom, miért. Nem bíztam a törvényben. Annyi mindent ígértek már az utóbbi időben, de semmi nem lett belőlük. Tudja, most sem igazán hiszem, hogy lesz ebből a kárrendezésből valami, de annyival tartozom magamnak, no meg a gyerekeimnek is, hogy legalább a papírokat beadjam. A hivatalos nyitvatartási idő előtt egy perccel egy úr érkezett. Egyenesen Pestről jött. A megyei hivatalban érdeklődik, hogy a szükséges papírokat hol lehet beszerezni. Látszik rajta, hogy teljesen tájékozatlan. Az ügyintézők a postára irányítják és közük vele, hogy éjfélig még feladhatja a kérelmét. Ezért kár volt leutaznia Pestről, mérgelődik. Dr. Ótós Jánostól, a megyei kárrendezési hivatal vezetőjétől az utolsó napok, az utolsó órák Az utolsó órában Akták, borítékok mindenhol nyilvánvalóan megnövekedett forgalmáról érdeklődöm: — Eddig 24 ezer kérelem érkezett be hozzánk, de még pár napig nagy postai forgalomra számítunk. Arra kérjük ezúton is az ügyfeleinket, akik hiánypótlás miatt az igazoló papírokat később küldik majd be, feltétlenül írják rá annak a borítéknak a számát, amelyben az igényt benyújtották. Kérem, ne felejtsék el, mert nagyon sok munkát, időt takarítanak meg vele. — Az utolsó hetekben olyan rohammunka folyt itt, hogy a munkatársaimon a teljes kimerültség jelei mutatkoznak. Eddig se szabadságra, se betegápolónak nem mehetett el senki, mert egyetlen embert sem tudtunk nélkülözni. A két ünnep között az ügyfélfogadás szünetel, a hivatal zárva tart. Végül egy kis körkép, a TE- SZÖV segítségével, a benyújtott kérelmek alapján: hol, mennyi aranykorona értékben tartanak igényt a földjeikre az emberek. Az adatok részadatok, a december 1 -ig benyújtott igények alapján készültek. A faddi, a pincehelyi, a bátai és a gerjei tsz-ben a mezőgazdasági területek ossz aranykorona értékének 30 százalékát meghaladó részét kérték eddig a jogosultak. Mauthner Ilona Fotó: Ótós Réka Előadás és fórum A Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete december 20-án, pénteken délután fél öt órai kezdettel Szekszárdon a Művészetek Házában tart előadást és fórumot, melynek címe: „Ez már a mi rendőrségünk". Az előadó dr. Boross Péter belügyminiszter. A fórumon dr. Pálos Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, dr. Berta Attila, a Tolna Megyei Rendőrkapitányság főkapitánya, és dr. Maróthy Géza, a KDNP Tolna Megyei Szervezetének társelnöke is részt vesz. Szakmai nap A Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal és a Magyar Köz- igazgatási Kamara Megyei Tagozata szervezésében december 19-én, csütörtökön, délelőtt 10 órai kezdettel megyei szakmai napot tartanak Szekszárdon, a régi megyeháza nagytermében. A tanácskozás témája az ön- kormányzatok működésének egy éves tapasztalata és további iránya. Erről dr. Szabó Lajos, a BM Önkormányzati Fő- osztályánek vezetője tart előadást. Döbröközön másodszor is Döbröközön immár második alkalommal került sor arra, hogy a gyerekeket megajándékozza az önkormányzat. A polgármester javaslatát támogatva a képviselő-testület minden döbrö- közi gyereknek 6 éves korig, illetve 6-tól 18 éves korig valamint az egyetemi hallgatónak is 500 forintot juttatott karácsonyi ajándékként -, kellemes ünnepeket kívánva. Tájékoztatják a lakosságot Diósberényben Diósberény község Önkormányzatának Képviselő-testü- lete hétfőn délután tartotta testületi ülését. Napirend szerint a körjegyző beszámolt az elmúlt időszakban végzett munkáról. Ebből pontosan megtudhatták a jelenlévők, hogy összesen negyvennégy határozatot hozott a testület az elmúlt munkaévben, nyolc rendeletet alkottak, hatvankilenc gyámügyi segélyben rendelkeztek, tizenhárom rendkívüli szociális segélyről döntöttek és hat rendszeres nevelési segélyről hoztak határozatot. Kiemelte a körjegyző az 5. számú rendeletet, mely a köz- tisztaságról és az állattartásról szól. Ebben benne foglaltatik, hogy Diósberényben mindenfajta haszonállat tartható, azonban figyelembe kell venni a rendeletet és a szomszédok nyugalmát. Ami eddig nem volt: aki a rendeletet megszegné, az háromezer forinttal büntethető. A jövő évi munkaterv is terítékre került. A kötelező feladatokon túl a május 2-i találkozó, és az emlékmű avatás szervezése is a feladatok közé kerültek. A tervekben sszerepel útépítés, és pályázatok elbírálása is várhatóan sorra kerül majd. Az 1991. esztendő utolsó testületi ülésén határozat született arról is, hogy a körzeti orvosnak Szakadát és Diósberény községek közösen egy számítógépet vásárolnak. Döntöttek arról is, hogy december 23-án, este hat órakor a községházán falufórumot tartanak, melyen tájékoztatják a lakosságot is a jövő évi tervekről, valamint a pénzügyi helyzetről.
