Tolnai Népújság, 1991. december (2. évfolyam, 283-304. szám)

1991-12-14 / 293. szám

2 PÚJSÁG 1991. december 14. Kérdőjelek MÜS Gorbacsov? A politikai helyzetelem­zés magasiskolája, aho­gyan az amerikai nagykövet - „nem tudom, melyik or­szágban vagyok moszkvai nagykövet” - jellemezte az egykori Szovjetunió és benne Gorbacsov mai hely­zetét. Mi is Gorbacsov helye a mai világban? Államfő, ál­lam nélkül, aki annakidején jól látta, hogy alapvető vál­tozások nélkül halálos be­tegség a szovjet birodalom „fertőző” merevgörcse. S meggyőzte a világot: a leg­komolyabban gondolja, hogy a bizalom és együtt­működésen alapuló bizton­ságnak kell felváltania a mindent megmérgező köl­csönös elrettentést. Ezt el­nevezte peresztrojkának, s néhány év alatt felforgatta vele az egész világot. Utol is érte a nagy látnokok elke­rülhetetlen végzete: próféta lett mindenütt, kivéve ott­hon. Mit látott rosszul? Nem hitte, hogy mennyire kevés az együtt-gondolkodó és együtt-cselekvő szövetsé­gese, s milyen sokan van­nak azok, akik mindenre hajlandók a berozsdásodott rendszerből adódó előnyeik megvédéséért. Csak a tör­ténelem ad végső választ: a jó stratéga Gorbacsov ve­zette taktikai hibák soroza­tán át zsákutcába az orszá­got, vagy a kiváló taktikus nem tudta átvágni a szovjet gordiuszi csomót, mert nem volt hozzá megalapozott stratégiája. A végeredmény egyébként ugyanaz. S mégis? Bármi volt, lett és lesz a címe, a rangja ma az, hogy Gorbacsov. Sza- harov, a tudós mondta róla, amikor hatalomra került: „Ebben az emberben van valami”. Van. Ezért lett egyike azoknak a kevesek­nek, akik meghatározták az emberiség jövőjét. Függet­lenül attól, hogy mi lesz a személyes sorsa. Kocsis Tamás Ferenczy-Europress Felmentések, kinevezések A köztársasági elnök a mi­niszterelnök javaslatára, 1991. december 15-ei hatállyal dr. Martonyi Jánost, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz­tériumának közigazgatási ál­lamtitkárát e tisztségéből - ér­demei elismerése mellett - fel­mentette, egyidejűleg a Kül­ügyminisztérium közigazgatási államtitkárává kinevezte. Dr. László jenőt, az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium közigaz­gatási államtitkárát e tisztségé­ből - érdemei elismerése mel­lett - felmentette, egyidejűleg - a hadiipari termelés, értékesí­tés és beszerzés összhangjá­nak megteremtése érdekében végzendő honvédelmi, ipari, műszaki-fejlesztési és kereske­delmi tevékenység koordinálá­sának ellátására - címzetes ál­lamtitkárrá kinevezte. . A köztársasági elnök, a mi­niszterelnök javaslatára dr. Szabó Ivánt - 1991. december 17-ei hatállyal - ipari és keres­kedelmi miniszterré nevezte ki. A miniszterelnök dr. László Jenőt, a működését 1992. ja­nuár 1-jén megkezdő, a honvé­delmi miniszter felügyelete alatt álló Hadiipari Hivatal elnökévé kinevezte. A kormány döntést hozott ar­ról, hogy az Országos Testne­velési és Sporthivatal 1992. ja­nuár 1-jétől közvetlenül a kor­mány irányítása alatt működjön. Ügyvédek, akik lapítottak „Rendszerváltást akartunk, de nem ilyet” Interjú Tabajdi Csabával, aki azért bizakodik Tabajdi Csaba annak idején mint a változások egyik élhar­cosa vált ismertté országszerte. Az MSZP országgyűlési képvi­selője azonban mára - pártjá­val együtt - mintha a politikai pálya szélére szorult volna. Er­ről a különös változásról kér­deztük a szekszárdi Művésze­tek Házában a vendéget. — Mi is rendszerváltást akar­tunk, de nem ilyet - válaszolt Tabajdi Csaba. — Persze, az egy dolog, hogy mi mit gondo­lunk a szocialista pártban. Azt viszont már drámainak tartom, hogy a magyar társadalom csa­lódott abban, amit manapság rendszerváltásnak neveznek, hiszen elsődleges az a hatalmi harc, ami korábban az állam­pártra is jellemző volt. A jelen­legi elitet éppúgy nem érdekli az emberek mindennapi gondja, mint ahogyan mindez a régi pártelitet sem érdekelte. Azt hiszem, ez a társadalmi csalódottság fő oka: az embe­rek úgy érzik, hogy a politika nem azzal foglalkozik, amivel kellene. A társadalmi valóság feltárása helyett azon megy a vita, hogy ki nemzeti, ki liberá­lis, ki posztkommunista és még lehetne sorolni az ideológiai megközelítéseket. Az emberek azonban inkább azon gondl­kodnak, hogy miként fizessék ki a villanyszámlát, miből éljenek meg, s hogyan oldják meg min­dennapi gondjaikat. Ezeken kel­lene gondolkodni, nem pedig egymásra acsarkodni. — Úgy véli, hogy az ön ál­tal felvetett mikéntekre és hogyanokra az MSZP más pártoknál jobb választ adna? — Az MSZP-t nem szívesen hasonlítom össze más pártok­kal, de azt hiszem, hogy az a szakértelem, amely megjelenik a parlamenti munkánkban, az önkormányzatok tevékenysé­gében, illetve az a stílus, amely mentes a fröcskölődéstől, sár­dobálástól, hosszú távon meg­hozza a gyümölcsét. — A szakértelemre bizo­nyára sokan azt mondanák, hogy az elődpártnak negyven év adatott meg annak bizo­nyítására. S lám, hova jutott az ország ... — Ez egy olyan jellegű csúsztatás, melyre csak azt tu­dom mondani, hogy jó lenne, ha az ellenfelek befejeznék az utódpárti címke osztogatását. Mi is tettünk annyit a rendszer- váltás érdekében, mint azok az ügyvéd urak, akik felfüggeszté­sem idején jó pénzeket keres­tek és lapítottak. A rendszervál­tást három politikai erő hajtotta végre: a párton belüli reform­szárny, a demokratikus ellen­zék, azaz az SZDSZ és a Fi­desz, valamint a népi ellenzék. Ha ebből a három erőből valaki megpróbálja bármelyiket is ki­lökni, az a történelmet hamisítja meg. Igaz, mi a történelem, azaz a múlt helyett jobban sze­retnénk végre már e jelennel, il­letve a jövővel foglalkozni. — A jövőt illetően biza­kodó? — Amiért bizakodó vagyok, az az, hogy ez a társadalom még mindig sokkal józanabb, mint a politikai elitje. Ha bele­gondolok, hogy hogyan élnek az emberek, nos, akkor már ré­gen kivonulhattak volna az ut­cára. Az emberek azonban dol­goznak, bár egyre keserűbben. De végül is, hogy Magyaror­szág nem omlott össze gazda­ságilag, ez azt mutatja, hogy ebben a társadalomban több volt a belső tartalék, a kezde­ményezőkészség és a kitartás, mint a politikai elitben. Szeri Árpád Szovjet atomtöltetek külföldön? Egy szovjet vállalat - a Cse- tek Corporation - egy kanadai céggel karöltve, norvég adatok szerint szovjet nukleáris robba­nófejeket ajánlott megvételre a világpiacon. Az atomtölteteket különleges hulladék - például vegyi anyagok és fegyverek - megsemmisítésére javasolják - jelentette be nyilatkozatában pénteken a norvég rádióban Knut Gussgard, a norvég atom­felügyeleti bizottság elnöke. A dpa által idézett nyilatkoza­tában Gussgard felhívta a fi­gyelmet arra a veszélyre, hogy ezek a fegyverek hatékony el­lenőrzés híján végül a Kö­zel-Keletre vagy a világ más válságövezetébe juthatnak. Szovjet kutatók a norvég szak­ember szerint már hosszú ideje dolgoznak azon, hogyan lehet a földalatti atomrobbantások so­rán felszabaduló hatalmas hő­energiával különleges hulladé­kot megsemmisíteni. Gussgard egy kanadai konferencián szer­zett tudomást ilyen tevékeny­ségről. További részletekkel nem szolgált. Gussgard figyelmeztetett arra, hogy a korábbi Szovjetu­nió területén uralkodó teljes ká­osz következtében nincs többé megfelelő belső éllenőrzés, és nem működik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) ellenőrző rendszere sem. A norvég szakember sze­rint ez már Irakban sem műkö­dött. Rádióbeszédében Guss­gard követelte a nemzetközi el­lenőrző rendszer megerősíté­sét. Harminc éve koptatott téka Ünnepség a megyei könyvtárban Kárpótlás A Miniszterelnöki Sajtóiroda pénteken közleményt adott ki a törvénysértések áldozatainak kárpótlásával kapcsolatos kor­mány-álláspontról: A kormány a törvénysértések áldozatainak erkölcsi és anyagi kárpótlás iránti igényét - mint ahogy ezt már többször kifeje­zésre juttatta - jogosnak, az érintettek türelmetlenségét ért­hetőnek tartja. A Történelmi Igazságtétel Bi­zottsága csütörtöki küldöttgyű­lését követően elhangzottak olyan állítások, amelyek szerint a miniszterelnök és a kormány a törvénysértések áldozatainak anyagi kárpótlás iránti igényé­vel kapcsolatos nyilvános köte­lezettségvállalásának nem tett eleget. Ez nem felel meg a va­lóságnak, és miután az ilyen ál­lítások csak az érintettek félre­vezetését szolgálják, azokat a kormány a leghatározottabban visszautasítja. A kormány elkötelezett az er­kölcsi és anyagi rehabilitáció fo­lyamatának kiteljesítése mel­lett. Ennek megfelelően - egyes állításokkal szemben - ígéretéhez híven még ebben az évben, november 6-án benyúj­totta az Országgyűlésnek az életüktől és szabadságuktól po­litikai okból jogtalanul megfosz­tottak kárpótlásáról szóló tör­vényjavaslatot (úgynevezett személyi kárpótlási törvény), kérve annak sürgős tárgyalá­sát. E törvényjavaslat megvitatá­sát - a kormány indítványának megfelelően - az Országgyűlés még az idén megkezdi, és vár­hatóan még a rendkívüli ülés­szakon, a jövő év elején meg­hozza döntését. A kormány elkötelezettségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az 1992. évi költségvetés­ről szóló törvényjavaslatban a személyi kárpótlás céljára 6 mil­liárd forintot irányzott elő. A fentiek alapján a törvény- sértések áldozatainak további erkölcsi és anyagi kárpótlása a személyi kárpótlási, valamint az 1992. évi költségvetési törvény elfogadását követően válik le­hetővé. így alakult ki a gyermek- könyvtár egy bolthelyiségben, a Mattioni-féle házban pedig rak­tárt és helytörténeti gyűjte­ményt helyeztek el. Sokat költözködtek, variáltak, hogy az olvasókat kényelme­sebb körülmények között fo­gadhassák. A falakat azonban nem tud­ták kijjebb tolni.. A könyvtári állomány a har­minc év alatt több, mint nyolc­szorosára emelkedett, az olva­sók és a látogatók száma meg­kétszereződött. Ma már - a nyomtatott infor­mációhordozók mellett - számí­tógépes szolgáltatások széles körével, CD-lemezjátszóval, vi­deotékával várják a betérőket. Az igazgatónő elmondta, hogy mindahányszor külföldi kollégákból álló delegáció érke­zik a könyvtárba, elismeréssel szólnak az ott zajló munkáról, ám az nyilvánvaló, hogy nyolc és félezer olvasónak illetve het­Vészesen csökken a termőföldek tápanyagkészlete A műtrágya-felhasználás visszaesése miatt vészesen csökken a termőföldek táp­anyagkészlete - állapította meg az a vizsgálat, amelyet a szol­noki Tiszamenti Vegyiművek felkérésére folytatott a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szol­noki intézete. 1991-ben a me­zőgazdaság foszfor és kálium műtrágya felhasználása a megelőző évek töredékére esett vissza. A műtrágyázás drasztikus csökkenése azon­ban már 1989-ben elkezdődött. Az elsődleges oka a gazdasá­gok pénztelensége és a földtu­lajdon-viszonyok tisztázatlan­sága. A méréseket a Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében végezték. venezer látogatónak az épület immár nem felel meg. A bensőséges ünnepségen Ruskóné Német Judit elevení­tette fel a könyvtár történetének emlékezetes, kacagtató pillana­tait, majd a vendégeket gyer­mekek köszöntötték Luca-napi Pénteken délután Bíró József vezérőrnagy, a Magyar Hon­védség vezérkari főnökének első helyettese fogadta Jusuf Banjica alezredest, Jugoszlávia budapesti katonai és légügyi at­taséját. A találkozóra jugoszláv kérésre került sor - tájékoztatta az MTI munkatársát Keleti György ezredes. A HM szóvivője elmondta: A jugoszláv katonai attasé a ve­zérkari főnök megbízása alap­ján tájékoztatást adott arról, hogy a november 29-én Gara és Bácsborsód községek me­zőgazdasági területén, a ma- gyar-jugoszláv határtól néhány kilométerre talált fel nem rob­bant föld-levegő légvédelmi ra­kéta a Jugoszláv Néphadsereg készletéből származott. Elis­merte, hogy ilyen típusú (KUB 3M) és a vizsgálat során azo­versikéjükkel. Ennek végén a város és a megye kultúráért fe­lelős vezetőinek - nem minden célzatosság nélkül - egy-egy kis Luca-széket adtak át ... nosított sorozatú rakétával ren­delkeznek, továbbá, hogy a ra­kétát Zombor térségéből indítot­ták. Az attasé elmondta, hogy november 28-án az esti órák­ban eddig ismeretlen hovatar­tozásé, nem azonosított felség­jelű légicélokat észleltek, ame­lyek a magyar határ közelében, annak irányából a jugoszláv légtérben repültek. Ezekre a Jugoszláv Néphadsereg légvé­delmi rakétát lőtt ki, s ennek so­rán egy rakéta - nem szándé­kosan - a magyar légtérbe ke­rült. Ezért elnézést kért és a tör­téntek miatt sajnálatát fejezte ki. Bíró vezérőrnagy válaszában hangsúlyozta, hogy a jelzett időben a Magyar Honvédség részéről repülőeszközök nem tartózkodtak a légtérben.-hangyái- Fotó: Gottvald Jugoszláv elnézéskérés Világpolitika, világgazdaság New York: Románia csütör­tökön azzal a kéréssel fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsá­hoz, hogy tegye lehetővé szá­mára 300 millió dollár értékű iraki olaj importját, mert csak így tudja elejét venni a télre ígérkező gazdasági és szociális válságnak. A felhívást Ionéi Sandulescu román külügymi- nisztériumi államtitkár - aki ki­zárólag ezért utazott New Yorkba - zárt ajtók mögött in­tézte as BT szankcióbizottsá­gához. A Reuter hírügynökség által megszólaltatott bizottsági tagok szerint nincs sok esély rá, hogy a BT kivételt tenne az igen szi­gorú szankció ügyében. Meg­említették, hogy korábban India is hasonló kéréssel fordult a szervezethez, ám elutasították. Egyedül az iraki gazdasághoz erősen kötődő Jordánia kapott engedélyt arra, hogy - igen kor­látozott mértékben - olajat ve­hessen szomszédjától. Moszkva: Egy 400 millió ECU értékű műszaki segély- csomagról írt alá megállapo­dást csütörtökön Ivan Szilajev megbízott szovjet miniszterel­nök közös piaci illetékesekkel. A segély, amelyet már koráb­ban előrejeleztek, a szakem­berképzéstől az energiapoliti­kán és a raktározási ismerete­ken át az élelmiszer-ellátásig számos területet érint. Szilajev azt is elmondta, hogy várhatóan már a jövő év elején újabb 500 millió ECU ér­tékű segélycsomagot kapnak. Brüsszel: Az Európai Kö­zösségek Bizottsága jóvá­hagyta, hogy zöld címke jelezze azokat az árucikkeket, amelyek környezetbarátok, vagy lega­lábbis kevéssé környezet- szennyezők. A címkézéssel Brüsszel egy­részt a fogyasztókat akarja rá­vezetni a környezetbarát ter­mékek vásárlására, másrészt - és főképp - a termelőket a kör­nyezetkímélőbb árufajták gyár­tására. A cimkék feltüntetése nem kötelező, ám közös piaci tisztségviselők szerint igen élénk lesz a jogosultság elnye­rése iránti vágy a termelők ré­széről. A környezetvédők üd- vözlik a kezdeményezést, ám már most aggodalmuknak ad­nak hangot amiatt, hogy eset­leg nem lesznek kellően szigo­rúak a címke megszerzésének feltételei. Bukarest: A román parla­ment két házának együttes ün­nepi ülésén pénteken nyilvá­nosságra hozták a referendum végleges eredményét: az alap­törvényt nagy többséggel elfo­gadták. Az új alkotmány 8 millió 464 ezer 624 érvényes szava­zatot kapott, ami a leadott vok- sok 77,3 százaléka. 2 millió 235 ezer 85 választópolgár mondott nemet, vagyis a szavazók 20,4 százaléka nem értett egyet az elfogadott szöveggel. A szava­zatok 2,3 százaléka volt ér­vénytelen. Pozsony: A szlovák parla­mentben csütörtökön a Szlovák Nemzeti Párt képviselői arra szólították fel a kormányt, hogy rendelje el az utcanevek és a települések „visszakeresztelé- sének” moratóriumát. Az Új Szó pénteki beszámolója szerint a Szlovák Nemzeti Párt szélső­séges nézeteiről ismert képvi­selői egyebek között úgy érvel­tek, hogy az új nevek nyomasz­tólag hatnak a szlovák lakos­ságra, és nyilvánvaló, hogy Dél-Szlovákiában nem a szlo­vák környezet kialakítása a cél, ami - a Szlovák Nemzeti Párt szerint - végső soron „az ön­rendelkező Magyar Köztársa­ság” megteremtéséhez ve­zetne. Az elhangzottak ellen mindhárom szlovákiai magyar politikai mozgalom képviselői tiltakoztak. Új-Delhi: India-és Kína félre­tette a kapcsolatukat beárnyé­koló határvitát és pénteken há- ron együttműködési megálla­podást írtak alá képviselőik Új- Delhiben. (Folytatás az 1. oldalról)

Next

/
Thumbnails
Contents