Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)
1991-11-11 / 264. szám
2 PÚJSÁG 1991. november 11. Az Alkotmánybíróság heti munkaterve Alkotmányellenes-e, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvény- jegyzésben előnyöket biztosít az állami költségvetési szervek, illetve a pénzintézetek számára a gazdasági társaságok alapításakor? Alkotmányba ütközik-e, hogy a lakásszövetkezetek javára adott engedményezési nyilatkozat alapján a lakásszövetkezet a neki tartozó fél tartozását polgári eljárás nélkül levonhatja az adós munkabéréből? Ezekben a kérdésekben várható döntés az Alkotmánybíróság mai teljes ülésén, amelynek napirendjén szerepel még a gazdasági társaságok adóbevallásával, valamint a felszámolási eljárásról szóló törvénnyel kapcsolatos indítványok elbírálása. Az Alkotmánybíróság a tervek szerint meghallgatja az igazságügy- és pénzügyminisztert is. Dr. Balsai István véleményét abban az ügyben kérik ki az alkotmánybírók, amelyben az indítványozó a büntetés-végrehajtási bíró határozata elleni jogorvoslat szabályozását kifogásolja. Kupa Mihálytól pedig azzal kapcsolatban kérnek tájékoztatást, hogy mennyiben van összhangban az alkotmánynyal az a megoldás, amely szerint bizonyos adó-, deviza- és vámszabályokat nem törvény állapít meg. Ugyanakkor szeretnék megismerni mindkét miniszter álláspontját a vámjog nem törvényi szintű szabályozásának dilemmáiról is. Kedden a teljes ülés megtárgyalja azt az indítványt, amely szerint sérti a tulajdoni formák egyenlőségének elvét a földtörvénynek az a rendelkezése, amely elővásárlási jogot ad a termelőszövetkezetnek, annak az egyébként magántulajdonban lévő tanyának a megvételére, amelyet a téesz földje fog közre. Az Alkotmánybíróság foglalkozik továbbá az államosítási jogszabályok megtámadása során felvetődő elvi kérdésekkel is. Ezek az indítványok a nagybirtok-rendszer megszüntetéséről és a földek kártalanítás nélküli igénybevételéről szóló jogszabályok alkotmányosságát kérdőjelezik meg és a nemzetiségi lakosság-áttelepítéseket követő államosítások alkotmányellenességének megállapítását kérik. Statisztikai S.O.S. Mélyrepülésben a lakásépítkezés Negatív csúcs született az idei első félévben: összesen 10.600 új lakás épült az országban, 16 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése arról számol be: az építési ütem olyannyira lelassult, hogy immár abszolút számokban mérve fogyatkozik a lakásállomány. Az első félévi mérleg szerint az újonnan tető alá került otthonok számánál mintegy 25 százalékkal több bérlőnek, tulajdonosnak kellett végleg elhagynia lakását az épület állagának leromlása, bontás és egyéb okok miatt. A kényszerű szanálás legérzékenyebben Budapestet, Szabocs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyét érintette - területükön volt a csákányra érett lakások 40 százaléka. A főváros helyzetének mind kritikusabbá válását jelzi, hogy fél év alatt mindössze 1.100 új lakást vettek használatba. Megtörtént az, amire még nem volt példa, hogy egy megye - jelesül a viszonylag leggyorsabban építkező Pest megye - az új lakások számát tekintve megelőzte a kétmilliós metropoliszt. Az általános visszaesésnek egyébként a nagyvárosok az első számú kárvallottai. Náluk gyorsabban csappan az építési kedv, gyorsabban csökken a frissen emelt otthonok alapterülete, és szobaszáma, mint a községekben. (Az alapterületben 20 négyzetméter a különbség a falusi otthonok javára, s a nagytelepüléseken ismét kezdenek túlsúlyba kerülni az egyszobás lakások). A lehangoló összképet némiképp magyarázza az építők összetétele. Az otthonteremtés terheit 70 százalékban a lakosság vállalja, 25 százalékát (értékesítési szándékkal) valamilyen gazdasági szervezet, s csupán 5 százalékát (bérbeadás céljával) a helyi önkormányzat. Ferenczy-Europress Mérföldkő a közúti közlekedési morál megerősítésében A közúti közlekedési balesetek száma az utóbbi időben ijesztő mértékben megnövekedett. A növekedés oka - sok egyéb mellett - a közlekedési morál igen alacsony színvonalában rejlik. E sajnálatos helyzet javításához ad lehetőséget a hiányos képzettésgű, illetve sorozatosan szabálysértő járművezetők utánképzése. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény - amely 1989. július 1. napján lépett hatályba - kimondta, hogy után- képzésre kell kötelezni azt a járművezetőt, akinek vezetői engedélyét közlekedési bűncselekmény vagy szabálysértés miatt visszavonták, illetőleg, aki sorozatosan megszegte a közúti forgalomra vonatkozó szabályokat, és emiatt a szabálysértési hatóság szabálysértési bírsággal sújtotta. A törvényhez fűzött miniszteri indoklás magyarázatul kimondta, hogy utánképzésre akkor kerül sor, ha a járművezetőről a közúti forgalomban az derül ki, hogy hiányos a közlekedési képzettsége, kultúrája, nem megfelelő a közlekedési magatartása. Az utánképzés lényegesen különbözik az alapképzéstől, a továbbképzéstől abban is, hogy általában nem a járművezetéshez szükséges ismeretek megszerzését célozza meg, hanem azokra a követelményekre összpontosít, amelyekben a járművezető alkalmatlannak (vagy nem kellően alkalmasnak) bizonyult. A közúti közlekedési törvény hatálybalépéséig a külön jogszabályok szerint a járművezetőnek - ha vissza akarta szerezni bevont járművezetői engedélyét - újból vizsgáznia kellett. Az eredményes vizsgához tudásszintet mértek, nem kerülhetett sor egyéniesített nevelésre, magatartás-formálásra. Az új kormányrendelet - amely a törvény végrehajtására készült - meghatározza az utánképzést szervező hatóságok és az utánképzést végző szakemberek feladatait, az utánképzés szakmai tartalmát és módszereit. Aki a törvény hatálybalépése után utánképzésre kötelezett, 1992. január 1 -je után abban az esetben szerezheti vissza járművezetői engedélyét (igazolványát), ha a részére (egyéni feltárás alapján) szükséges I- VII. program valamelyikét teljesítette. Az I.—VII. program inkább a hiányos közlekedés-ismereteket (elméleti, gyakorlati tudnivalókat) pótolja, míg a III.—IV. program már a magatartás-formálást célozza meg. Az V-VI-VII. program kiemelten foglalkozik a közlekedési szabályszegők jellegzetes csoportjával, az ittas vezetőkkel. A szabályozás végrehajtási jellegű. Sok szervezőmunkát, nagy körültekintést igényel, Magyarországon újszerű és elsőként alkalmazza az ilyen jellegű nyugat-európai tapasztalatokat. Az utánképzéssel elérni kívánt eredmények - természetesen az alapképzés színvonalának folyamatos javítása mellett, a közlekedésbiztonsági össztársadalmi érdekével összhangban - nagyban javítják a közlekedő ember fegyelmét és erősítik a jogkövető magatartást. A felnőtt-társadalom közlekedésre nevelésének olyan eszköze lehet az utánképzés, amely a balesetmegelőzés terén is bebizonyíthatja a létjogosultságát. Országos Munkásfórum Az MSZDP sümegi alapszervezetének kezdeményezésére országos munkásfórumot rendeztek az MSZDP budapesti székházában szombat délelőtt. A rendezők szerint az elmúlt 40 év igazi kárvallottai azok a munkások, alkalmazottak, bérből, fizetésből élők, akik munkájuk értékének csak töredékét kapták munkabérként. Ezért az MSZDP szakértői a munkavállalói részleges kárpótlásról szóló törvényjavaslatot dolgozták ki, amit megvitattak a fórum résztvevői. A törvényjavaslat szerint minden egyes ledolgozott hónap után 800 forint juttatás illetné meg az 1949. január 1. és 1990. december 31-e között állami vagy szövetkezeti tulajdonú munkahelyen dolgozókat. A kárpótlási összeget csupán a privatizálandó állami vagyon, illetve az önkormányzat tulajdonába ingyenesen kerülő lakás megvásárlására lehetne fordítani. A fórumon javaslatot tettek a munkavállalók kedvezőbb vég- kielégítésének új normarendszerére is, továbbá tiltakoztak a BKV 1992 január 1-jétől tervezett tarifaemelése ellen. Az összejövetel megkezdésének időpontjában - vélhetően a pénteki incidens folytatásaként — verekedés tört ki az MSZDP székházában, amit a rendezők az országos munkásfórum elleni provokációnak is minősítettek. Elsőkézből jelentjük Jön: a földadó Lehet vitatkozni róla, lehet kételkedni, a tényékhez azonban nem fér kétség: a magyar mezőgazdaság évente 2,5 milliárd dollár bevételt termel az országnak. Ebből kereken egy millió dollárt a kistermelők, a magángazdaságok állítanak elő. Amikor nyilvánosságra került a kormánynak az adókedvezmények csökkentését szorgalmazó álláspontja, sokan megkongatták a vészharangot a mezőgazdaság felett. Dr. Raskó Györgyöt, a Földművelési Minisztérium közigazgatási államtitkárát kérdeztük: mi a tárca álláspontja, valóban válságba kerülhet a mező- gazdasági termelés? — A jövő évi költségvetés előterjesztői az adókedvezmények - és köztük a mezőgazdasági termelők 500 ezer forintos adómentessége - ellen foglalnak állást és csupán 150 ezer forintnyi bruttóbevétel adóalapcsökkentő „leírását” támogatják. Számításaink szerint ennyit azok a gazdák tudhatnak be tiszta jövedelemként, akik mondjuk évente 200 vágósertést adnak le. Ebbe a felső kategóriába azonban jó ha a kistermelők 10 százaléka tartozik. — A kérdés csupán az, hogy a termelési kedv ezek után is megmarad-e, vagy ismét megindul az elvándorlás a falvakból? — Ettől nem tartunk. A pénzügyi tárca a jövőben a mezőgazdasági kistermelőket is szeretné jobban rászorítani a vállalkozás-szerű könyvelésre. Ha valaki vállalja, hogy a kiadásait, ráfordításait számlával is alátámasztja - és ebben a maga termelte takarmányfelhasználását is betudhatja kiadásként - akár még kedvezőbb jövedelmi viszonyok közé kerülhet, mint az, aki továbbra is „átalánydíjjal” számol el. — Hamarosan megjelenik egy új adófajta, a földadó is. — A költségvetés jövőre két- szerannyi bevétellel számol földadó címen, mint amennyi az idén befolyt, de ez nem jelenti az adó mértékének emelését. Pusztán arról van szó, hogy ezentúl mindenki - a téeszek, az állami gazdaságok és a kistermelők is - egységesen, minden megkülönböztetés nélkül fogják fizetni ezt az adót. — A mértéke? — Semmiképpen sem akkora teher, ami a termelés gazdaságosságát befolyásolhatná. Az idén hektáronként mintegy 30-35 ezer forintba került a szántóföldek megművelése. Jövőre ezt a költséget újabb jelentős plusz költség terheli majd. Gyümölcsösnél, vetemé- nyeknél hektáronként 800, az erdőknél, legelőknél 200 forint adóval lehet számolni, a megművelt föld aranykorona értékének arányában. (somfai) Megalakult a Művelődési Egyesületek Szövetsége Szombaton délelőtt a Fővárosi Önkormányzat dísztermében megalakult a Művelődési Egyesületek Szövetsége. Alapítói: a Magyar Népművelők Egyesülete, a Budapesti Népművelők Egyesülete, a Komá- rom-Esztergom megyei Szabad Művelődési Egyesület, a Baranyai Népművelők Egyesülete, a Csongrád megyei Közművelődési Egyesület, a Vas megyei Közművelődési Egyesület, a Hajdú-Bihar megyei Népművelők Egyesülete, az Aurélio Pecei Művelődés-Ökológiai Társaság, a Kulturális Idegenforgalmi Egyesület, a Bácskai Népművelők Egyesülete és a Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei Népművelők Egyesülete. A MESZ célja a kulturális és művelődési egyesületek összefogása. Az új szövetség elnökének Vitányi Ivánt választották meg. Austria Lottó A 45. játékhét nyerőszámai: 2, 27, 31, 35, 36, 40. A pótszám: 21. A jokerszám: 397520 Visegrádi Háromszög Jól értesült washingtoni körök Szerint Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország NATO-tagsága megadásának fő ellenzője az amerikai külügyminisztérium, míg a hadügyminisztérium és a Nemzet- biztonsági Tanács inkább hajlana biztonsági garanciák adására legalább e három országnak - írta a varsói Gazeta Wyborczában a lap washingtoni tudósítója. Eltemették Maxwellt Jeruzsálemben, az Olajfák Hegyén tegnap eltemették Robert Maxwellt, a brit sajtómágnást. Izraeliek százai, közöttük Hájim Herczog államfő és Ji- szak Samir miniszterelnök is megjelent a végső tiszteletea- dáson, amelyet a zsidó vallás rítusai szerint tartottak meg. Mint ismeretes: Maxvell kedden a Kanári-szigetek mellet hajózva vesztette életét, a holttestét a tengerben lelték meg. Bíztató jelek... de ne hamarkodjuk el a végső helyzetértékelést! A magyar gazdaság ezévi teljesítményére Rajkin az mondaná: „válámi ván”. Csak attól tartok, azt is hozzá tenné: „de nem az igázi”. Kétségtelen tény, hogy komoly eredményeket értünk el, főként az egyensúly helyreállítása terén. A legdöntőbb fordulatnak azt tartom, hogy megállt bruttó adósságállományunk növekedése, sőt, ha hinni lehet a hivatalos megfogalmazásnak, akkor ez az adósságállomány még csökkent is, húszmilliárd dollár alá. Ez még akkor is jelentős teljesítmény, ha nem a gazdaság valós teljesítményjavulásából, hanem csupán a belső fogyasztás (termelő és végső fogyasz-’ tás) drasztikus visszafogásából származott volna. Nincs okunk feltételezni azonban, hogy csak erre, vagyis a fogyasztás korlátozására vezethető vissza az adó- ságcsökkentés, valamilyen módon mindenképpen szerepet játszottak benne a magyar gazdaság tényleges eredményei. így nem elhanyagolható, hogy a keleti piac összeomlása után sikerült átterelni bizonyos árukészleteket a nyugati piacra, bár a cserearányromlás azt jelzi, hogy ez csak árveszteség útján következhetett be. Az infláció mérséklődésére utaló jelek is tapasztalhatók, ami megint az egyensúlyi állapot felé haladás kézzelfogható bizonyítéka. Mégis föl kell tennünk a kérdést, hogy „ez már az igazi”? Bármennyire is különösnek tűnik, de én a legbiztatóbb jelnek a nagyipar leépülését, az egykori szent tehenek sorozatos megroggyanását, és ezzel összefüggésben a munkanélküliség növekedését tartom. Félreértés ne essék, a munkanélküliséget nem tartom jónak, csupán a kisebbik rossznak. A nagyobbik rossz az elavult gazdasági makrostruktúra továbbélése lenne. A költségvetési deficit növekedése lerontja az eddigi teljesítményt, hiszen önmagában is inflációt gerjesztő hatású. Az állam még mindig tovább nyújtózkodik, mint ameddig a takarója ér, és ez erős késztetést jelent a lakosság további meg- sarcoltatására. A nyugati pénzintézetek vállveregető bíztatásait, amolyan „kiskomám csak így tovább” stílusban, nem tudom komolyan venni, legalábbis hasra nem esek tőle. Kétségtelen, hogy érzékelhetők a javulás jelei gazdaságunkban, azonban kérdés, hogy ez tartós marad-e, illetve hogy a gazdaság mélyáramaiban végbemenő folyamatokat jelzi-e, vagy csupán a felszín ölt szebb ruhát? Ez utóbbira már volt példa ■ egy évtizeddel ezelőtt, amikor az 1980-as évek elején (1982-84 között) sikerült három éven át külkereskedelmi aktívumot elérnünk, és megállt az akkori hétmiHiárd dolláros adósságállomány további növekedése. Hogy azután az egész látszatkonjunktúra kipukkadjon üres luftballonként, és elérjük adósságállományunk megtriplázódását az évtized végére. Bízom benne, hogy most nem ilyesmiről van szó, de azért nem árt az óvatosság ... Gazdag László Gázolás, öngyilkosságok, „szerencsés” robbanás Nem adta meg az elsőbbséget gépkocsijával szombat reggel Bogyiszlón a Kossuth és a Duna utca kereszteződésében L. F. helyi lakos, és összeütközött egy személygépkocsival. A baleset következtében a vétlen vezető súlyos sérüléseket szenvedett. L. F utasa könnyű sérülésekkel úszta meg a balesetet. A kijelölt gyalogátkelőhelyen elütött egy férfit szombat délután személygépkocsijával H. T. ságvári lakos Dunaföldvá- ron, a Kossuth Lajos utcában. A gyalogos súlyos sérüléseket szenvedett. + Tolna megyében három ember holttestét találták meg vasárnap, akik önkezükkel vetettek véget életüknek. Egy gerjeni férfi a lakásán, egy pincehelyi és egy nagymányoki pedig lakása padlásán akasztotta fel magát. A rendőrség eddig nem talált bűncselekményre utaló bizonyítékot, a halálesetekkel kapcsolatos vizsgálatok folyamatban vannak. Felrobbant egy gázpalack a szedresi italbolt udvarán szombaton délután. A baleset akkor történt, amikor egy lakodalmi vacsorához készítették az ételt, s a megüresedett palack helyett újat szereltek fel. Személyi sérülés szerencsére nem történt. A két palackon kívül a sátor- ponyvában keletkezett kár. Az ifjú pár nem tekintette „rossz előjelnek” az esetet: az esküvőt, s utána a lakodalmat megtartották.
