Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)

1991-11-08 / 262. szám

1991. november 8. PÚJSÁG 3 Bemutatkozott az Astra Magyar Opel Tisztázni a nézeteltéréseket Állást foglaltak Tolna megye kisgazdái gysras? ' /*' . , v í " ^ X" , ' 'Ziéyí'Z » - , ;/ xí; | Ilii Dr. Hadházy Árpád a járható útról Közel van már a nap, amikor - hosszú szünet után - újra személygépkocsi gördül le ma­gyar gyártószalagról, mégpedig nem is akármilyen kocsi, ha­nem egy vadonatúj típus, az Opel Kadettet felváltó Astra. A tervek szerint ugyanis a Szent- gotthárdon most épülő gyárban március elején szerelik össze az első Astrákat, és július ele­jén megkezdik a motorgyártást. Persze nemcsak ez, hanem az új típus műszaki megoldá­sai, szépsége is sztárrá avatja az Astrát az Automobil ’91 bu­dapesti autószalonon. A Gene­ral Motors - amelyhez az Opel is tartozik - a nyitás előtt nagy­szabású sajtótájékoztatót ren­dezett, amelyen a GM európai és hazai szervezetének vezetői teljes számban megjelentek. Robert J. Eaton, a GM Eu­rope elnöke bejelentette: a szentgotthárdi beruházást több mint 100 millió német márkával megnövelték, s az összeg így meghaladja a 350 millió márkát. Ez lehetővé teszi, hogy a moto­rok több komponense készüljön helyben, s az eredetileg terve­zett 1,6 literes motorok gyár­tása mellett a legfejlettebb technológiával 1,4 literes moto­rok is készüljenek az üzemben, amely az Opel legkorszerűbb motorgyára lesz Európában. Gombocz Zoltán, az NGKM helyettes államtitkára hangsú­lyozta a beruházás jelentősé­gét, amely egyedülálló referen­cia más beruházók számára. A GM csúcstechnológiát hoz Ma­gyarországra és nemcsak el­adni akar, hanem sok ember­nek, beszállítónak ad munkát. M. A. Razaq, a GM kelet-eu­rópai igazgatója az új modellt, az Astrát mutatta be röviden. A kocsit Magyarországon ötajtós és kombi változatban gyártják majd, többféle benzin- és dí­zelmotorral. Az árusítás meg­kezdését márciusra tervezik, s amíg Nyugat-Európában a ve­vőknek várniuk kell az Astrára, addig nálunk azonnali szállítást biztosítanak. Az Opel márkake­reskedői hálózata is fejlődik, ma már 23 tagja van. A magyar Astra áráról a cég vezetői nem nyilatkoztak, csak annyit mond­tak, hogy az nagyon verseny- képes lesz. „Az árral, a minőséggel, a jó kereskedelmi- és szervízháló­zattal azt akarjuk elérni, hogy Magyarországon az Opel le­gyen a „Number One” - fejezte be mondandóját Razaq úr.- áa - fotó: gk ­A Független Kisgazdapárt felső vezetésében jelentkező el­lentétek az FKGP Tolna Megyei Szervezetét sem hagyták érin­tetlenül. Mindezt az az állásfog­lalás is jelzi, melyet a megyei szervezet intézett az országos központhoz, konkrétan Németh Béla főtitkárhoz. — A múlt szombaton tartott kibővített megyei ülésen szüle­tett meg az az állásfoglalás, melyben az általunk legfonto­sabbnak tartott kérdésekről fejt­jük ki véleményünket - adott tá­jékoztatást dr. Fladházy Árpád, az FKGP Tolna Megyei Szer­vezetének elnöke. — Mi azt gondoljuk, hogy a koalíciós tár­gyalásokon mindegyik pártnak - így a kisgazdáknak is - ko­moly erőt kell képviselni. A kis­gazdapárton belül dúló viták azonban olyan következmé­nyekkel járhatnak, hogy nem leszünk képesek a bennünket megillető súllyal résztvenni a megbeszéléseken. Fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy a kormánykoalíció fennmaradjon, méghozzá a jelenlegi három párt szövetségében. Csakhogy ehhez az szükséges, hogy egyenrangú félként vegyünk részt a munkában, s elenged­hetetlen a részletes együttmű­ködési szerződés. — Aláhúzta a koalíció fennmaradásának szüksé­gességét. Tudomásom sze­rint ez eddig sem volt igazán kérdéses... — Nem titok, hogy a párttag­jaink közül is sokan csalódtak a politikában és a kormány mun­kájában. Ezt a véleményt ne­künk figyelembe kell venni. A többség azonban megerősíti a koalíció melletti kiállását. Per­sze, a párton belüli sorok ren­dezése ebben a vonatkozásban is szükséges, erre utal az a kö­vetelésünk, melynek értelmé­ben az FKGP országos vezető­sége, parlamenti frakciója, va­lamint kormányzati tisztségvise­lői a lehető legrövidebb időn be­lül tisztázzák nézeteltéréseiket. — Tart jelenleg ez a tisz­tázó folyamat? — Nyilvánvaló, hogy valahol tart, de ezzel a sürgető véle­ményünkkel is megadtuk a kellő nyomatékot. Mint ahogy azt is fontosnak tartottuk hang­súlyozni, hogy a három szerv találja is meg azt az együttmű­ködési módot, mely az alkot­mányos előírásokon, a megfe­lelő működési szabályzatokon, a többségi vélemény elfogadá­sán és a kisebbségi vélemény tiszteletben tartásán alapul. — Abban is határozott a megyei ülés, hogy mindhá­rom testület valamennyi tagja politikailag és gazdaságilag igazoltan feddhetetlen le­gyen. — S mindez egyaránt legyen érvényes a miniszterekre és a pártvezetőkre. S ha esetleg va­lakiről kiderül, hogy nem fedd­hetetlen, annak le kell .vonnia a következtetést. — Torgyán József viszont mostanság mintegy hűség­nyilatkozatot követel a kor­mányzati tisztségviselőktől és a pártvezetéstől, melyben az érintetteknek írásban kel­lene kinyilvánítaniuk, hogy egyetértenek a jelenlegi irányvonallal. Miként véleke­dik erről? — Ezt egy rossz emlékű, örökölt reflexnek tartjuk. Aki ugyanis belép valamelyik pártba, abban a pillanatban máris közösséget vállal az ott uralkodó szellemiséggel és irányvonallal. Mindegy, hogy miniszterről, vagy egy egyszerű tagról van szó ebben az eset­ben, a belépés felér egy hű­ségnyilatkozattal. — Az állásfoglalás befe­jező részében a megyei szer­vezet elítéli az országgyűlési képviselők visszahívható­sága céljából kezdeménye­zett népszavazási tervet. Mit jelent ez pontosan? — Tény, hogy a választók sok képviselőben csalódtak, de ez is benne volt a demokráciá­ban. Ám ha emiatt népszava­záson kezdeményeznénk a képviselők visszahívását, az nem vezetne sehova. A dom­bóvári körzetünk képviselője fogalmazta meg a lényeget, amikor azt mondta, hogy a leg­fontosabb feladatunk a válasz­tópolgárok felkészítése a soron következő választásra. S akkor már valóban a tömegek bizal­mát élvező személyek juthat­nak be a parlamentbe. Talán a választási törvényt sem ártana átgondolni, elkerülendő az or­szágos listán való bejutást. Jobb szeretnénk előnyben ré­szesíteni az egyéni megméret­tetést. — Az önök által megfo­galmazott állásfoglalás hangneme, stílusa megle­pően szelíd, nem fenyeget és nem szidalmaz senkit - eredményre vezethet a kis­gazdák felső vezetésében az ilyen tárgyilagos hangnem? — Meggyőződésem szerint a kirekesztő politika, a kisebb­ségi vélemény leradírozása nem járható út. Tudom, hogy manapság, a csalódottság és a kedvezőtlen gazdasági helyzet közepette a demagógiával és a hangoskodással több ered­ményt - látszateredményt lehet elérni. Mégis úgy vélem, hogy a mi utunk a járható út - az or­szág érdekében is. Szeri Árpád Az Automobil 91 egyik sztárja: az Opel Astra Az épülő szentgotthárdi gyár madártávlatból Emelik a tej felvásárlási árát A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tejipari Vállalat úgy ha­tározott, hogy október elsejéig visszamenőleg emeli a tej fel- vásárlási árát. Ez az intézkedés az idén tízmillió forinttal, jövőre pedig legalább harmincmillióval csökkenti a vállalat nyereségét, mégis kényszerülnek megtenni, mert 1992-ben megszűnik a tej­termék fogyasztói árának állami támogatása. A szolnoki székhe­lyű tejipari cég nyereségcsök­kenésének ellensúlyozására vegyes vállalatok létrehozásá­ról tárgyal. A hang terjedési sebessége Próbálom hívni a tolnai 2-es számú általános iskolát. A ké­szülék erősen keres egy sza­bad vonalat. Négyszeri-ötszöri nekifutás után végre talál. Nem ingerel, már megszok­tam, mindig így indulnak in­formációszerzési kísérleteim. Arra is felkészültem, hogy ha végre sikerül tárcsáznom, és a nagy Bell találmányának kö­szönhetően végigfut a jel a dróton, a hívott szám vagy fog­lalt, vagy kicsöng, de nem ve­szik fel. Négyszer-ötször-tíz- szer. Vízióm ezzel kapcsolat­ban a következő: X. úr vagy hölgy telefonálgat, trafikál, majd mikor bevégezte mon­dandóját, lecsapja a kagylót, és pánikszerűen kirohan a he­lyiségből. így aztán, ha én hí­vom - mert ez a sorsom -, so­sem érem el. Mert képtelen vagyok elcsípni azt a pillana­tot, azt a fél másodpercet, amikor már letette a telefont, de még nem lépett, surrant, menekült ki a szobából. Próbá­lom hívni a tolnai 2-es számú általános iskolát. Csak nem tudom, hogy a Bartók Béta ut­cai vagy az Eötvös utcai az. A telefonkönyv nem jelzi. A cég­nek, melyhez a telefonügylet tartozik kisebb gondja is na­gyobb, minthogy új könyv kia­dásával kínlódjon. Ez pedig már öt éves. Tanácsok, MSZMP pártbizottságok, fel­számolt nagyüzemek szere­pelnek benne. És sehol egy kisvállalkozás, sehol a mosta­nában telefonhoz jutott több­száz igénylő. Falvak, városok kapcsolódtak be azóta a crossbar-rendszerbe - ők is még az eredeti számaikon fut­nak. De ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor is: minden második-harmadik szám megváltozott, téves. Próbálom hívni a tolnai 2-es számú általános iskolát. Fel­váltva a két helyszínt. Bartók, Eötvös, Bartók, Eötvös, Bar­tók, Eötvös... Foglalt, ki­csöng, foglalt, kicsöng, foglalt ... hopp! Most felvették a 40-019-en. Egy mogorva férfi- hang felhomályosít: Kérem, ez egy magánlakás! Na majd a másik szám! De az automatika sehogy sem akarja meg­emészteni a 40-065-öt. Min­den trükköt bedob. Van, ami­kor csak a két nullát értelmezi, és fülembe csörög a nemzet­közi távhívás jele. Van, amikor egyszerűen visszaadja a vo­nalat, mintha mi sem történt volna, mintha nem is tárcsáz­tam volna. S van, amikor egy abszolút érzéketlen nősze­méllyel hoz össze, aki közli, hogy a budapesti számok hét- jegyűek. Kit érdekel? Én most Tolnára szeretnék telefonálni, Szekszárdról. De gyanítom, hogy Montreálból Fokvárosba gyorsabban menne a dolog. Arrafelé nagyobb a hang ter­jedési sebessége... Wessely Nem szeretlek, Barbie! A reklám jó, hiszen dühös vagyok tőle. Nem tudok megszaba­dulni a szlogentől, hogy „Szeretünk Barbie”! Unokahúgom még nem szereti, de már büszke rá, hogy neki van, s van még barbiszobája, konyhája, kerti bútora és még ki tudja hányféle cucca, s ráadásul eredetiek, mert többségét Né­metországban dolgozó édesapja hozta. Ott még egy favágó ven­dégmunkás is keres annyit, hogy megvehesse. Nem szeretem, mert láttam az apát, aki sok kedves mütyürt vá­sárolt a lányának, matricákat, labdát, ceruzát, mesekönyvet. S akkor sóvárogva megszólalt a gyerek, halkan és könyörgőn - amiben már benne volt a lemondás is, hogy - vegyél nekem Bar- biet! Az apa is halkan válaszolt, és tele volt a hangja bocsánatké­réssel, amikor azt mondta, hogy nem lehet, mert drága. Nem szeretem, mert nem hiszem el egy pillanatig sem, hogy az eredeti és a más néven forgalomba hozott műanyag kacatok, amelyeket milliószámra árasztanak a világra - ilyen sokba kerül­hetnek. Nem szeretem, mert ízléstelen, és drága ruhadivatot su­gallnak a felnőtteknek és a gyerekekének. Ilyen ruhákkal nem le­het játszani, ilyen ruhákban nem lehet óvodába járni, homokozni, munkába menni. Márpedig ezek életünk realitásai. Nem szere­tem, mert fantáziátlan és mert mindent készen lehet hozzá kapni. Ha az apa maga akarna bútort gyártani hozzá, az nem lenne jó, mert nem olyan, mint a többieké. Nem szeretlek Barbie, mert a nagymamám csinált nekem né­ger-babát is gyerekkoromban. A fejét a boltban vette, a testét maga varrta és tömte ki. Olyan babája nem volt senki másnak! A ruhákat is a mama varrta, az én megrendelésem alapján. Már az élmény volt, amikor anyukám nekem ajándékozott egy-két da­rab maradékot, vagy éppen a ruhatervhez válogattunk a ron­gyos-zsákból. Volt olyan ruhája is a babának, mint nekem, mind­kettőt a mama varrta. Nem szeretlek Barbie, mert szerettem a néger babámat és mert a mama a dédunokájának, a lányomnak is varrt, kékfestő anyag­ból Paprika Jancsit, amikor már olyan állapotban volt, hogy nem látta: a nyolc unokája közül melyiknek a gyerekéről van szó. Nem szeretlek, mert a lányom kiskorában a rongyból készült Paprika Jancsival aludt, s nem egy felcicomázott nőimitárorral. Nem szeretlek azért sem, mert amikor egy barátomnak mesél­tem rólad, megértette ugyan mit beszélek, de azt mondta: - Hol van már az a világ! Nem akarom hogy végetérjen az a világ, amelyben még volt he­lye a fantáziának, a játéknak, s nem kellett beérnünk nagyipari tömegtermékekkel. Nem akarom, hogy olyan legyen a gyerekek életeszménye, mint Barbie számomra giccses környezetvilága. Festett és műanyag. Nem akarom, hogy rám erőltessék az amerikai átlag, vagy an­nak képzelt háziasszony életformáját, stílusát. Nem szeretném, ha unokahúgom felnőve elhinné, hogy ami drága, az értékes is, s hogy az értékeket a divatcuccok között kell keresnie. Ha egyszer elhiszi, hogy mindez így van, vagy lesz, ak­kor nekünk már öregen, optimista vigyor nélkül nem lesz helyünk abban a barbie-garnitúrával berendezett világban. Ihárosi Ibolya Kiállítás Szekszárdon Szekszárdon, a Művészetek Házában Szabó Vladimír fes­tőművész munkáiból a hét vé­gén, szombaton kiállítás nyílik. A november 9-én délelőtt 11 órakor nyíló kiállításon Szász Endre festőművész mond kö­szöntőt. Közreműködik Körtés József fuvolán és Lányi Péter zongorán. A kiállítást december 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők hétfő kivételével minden nap 9-től 17 óráig. Beszélgetés a képviselővel November 14-én, 17 órakor a dombóvári művelődési házban találkozik választóival Jánosi György országgyűlési képvi­selő. Tájékoztatást ad az érdek­lődőknek a parlamentben vég­zett munkájáról és válaszol az állampolgárok kérdéseire. Túra az Alpokban Természetbarátoknak mu­tatja be az Alpokat Zörényi Mik­lós, Deme Tamás és Palánki János. A programra november 8-án - ma - délután öt órakor kerül sor Szekszárdon, a műve­lődési ház társalgójában. Bonsai stílus a gyakorlatban A Bonsai Egyesület novem­ber 11-én, délután öt órakor tartja összejövetelét Szekszár­don, a művelődési ház társalgó­jában, ahol dr. Klincsek Pál be­mutatja a Bonsai stílusok kiala­kítását - a gyakorlatban. Szakszervezeti fórum Szakszervezeti érdekképvise­leti fórum lesz Bonyhádon, no­vember 15-én 17 órai kezdettel az MSZP Perczel utca 9 szám alatti helyiségében. A fórumon részt vesz Barcza Imre függet­len országgyűlési képviselő. A fórum vendége Csintalan Sán­dor, a Magyar Szocialista Párt ügyvivője. Győztes bonyhádi pályázatok A Tolna Megyei Levéltár, a Tolna Megyei Önkormányzat, valamint az Illyés Gyula Peda­gógiai Főiskola helytörténeti pá­lyázatot hirdetett, melynek két bonyhádi győztese lett. Dr. Kolta László „Perczel Béla és a Bonyhádi Hűséggel a Ha­zához!” mozgalom - című dol­gozatával nyerte el az első díjat, míg dr. László Péter „Tolna me­gye 1956-ban" című tanulmá­nyát is a legjobbnak ítélte a pá­lyázatokat elbíráló bizottság. „ Szekszárdi néptáncfesztivál Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési házban no­vember 16-án és 17-én nép­táncfesztivált rendeznek. Szombaton, 16-án, délelőtt fél tizenegykor dr. Andrásfalvy Ber­talan művelődési és közoktatási miniszter nyitja meg a rendez­vényt, majd a versenyműso­rokra kerül sor. Másnap, vasár­nap, délelőtt fél tizenegykor „Tolnai örökség” címmel Tolna megye tánchagyományainak bemutatása lesz - hiteles adat­közlők közreműködésével.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents