Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)
1991-11-07 / 261. szám
1991. november 7. PÚJSÁG 3 Öreg malom nem vén malom Mire a lisztből kenyér lesz A legfiatalabb gép is a 30-as évekből való. (Archiv felvétel) Már egy hete, hogy leállt a malom Bátaszéken. A raktárak tele vannak, egyelőre nincs igény a további őrlésre. Az 1880-ban épített malom egyik legnehezebb időszakát éli most, pedig volt már része egykét kellemetlenségben. Egyszer le is égett, de eddig minden bajból sikeresen kilábalt. Balázs Sándor üzemvezető ráér beszélgetni, hiszen a kényszerpihenő miatt munkásainak egyrésze szabadságon van, akinek meg már az sincs, az a karbantartással foglalatoskodik. — A régi időkben a malom előtt hosszú sorban álltak a kocsik. A magángazdának megérte behozni a búzát, hiszen akkor a költségek miatt csak 8 kilót vontak le egy mázsából. Most napok óta nincs szállítás. A sütőipar is kevesebbet vásárol, mint szokott. Itt van helyben egy kenyérgyár, és szégyenszemre a bajaiak hozzák ide Bátaszékre is a kenyeret. Pedig a mi lisztünk is jó minőségű, műszakonként mintát vesznek, és a szekszárdi minőségellenőrzési intézet vizsgálaja. — Kik őröltetnek itt? A mecseki szénmedence két- évszázados múltú szakmai kultúrájának ápolását, az új bányaművelési technológiák műszaki-tudományos megalapozását. a jövedelmező bányász— A helyi tsz, a decsi tsz, de jönnek maszekok is. A magán- termelők között gyakrabban fordul elő, hogy gyenge a behozott búza minősége, és ezért azt át sem vesszük. Hogy mi az oka? Talán már a vetőmag sem volt megfelelő, vagy a vegyszerezés, a szakértelem hiányzott, esetleg nem időben aratták le és a szemek kilúgozódtak. Eddig 70 százalékos volt az őrlemény kiszolgáló alap. Október egytől megváltozott a vámőrlés, egy mázsa búzáért 45 kiló lisztet adunk. — Hoznak-e búzát az emberek csereőröltetésre? — Eddig 500 mázsát őröltünk így, főleg Decsről, Várdombról és Bátáról hoztak egy-két mázsa búzát fejenként. De ha 300 forintért őrölteti mázsáját a termelő, a teljes őrleményt megkapja, vagyis 27 kiló finomlisztet, 40 kiló kenyérlisztet és 33 kiló korpát. — Milyen a malom felszerelése, gépei? — Nagyon régiek a gépek. A -tavalyi karbantartás alkalmával cseréltük le az 1917-es hengerszéket, de a legfiatalabb kodás gazdasági feltételeinek elméleti kimunkálását tűzte céljául a Mécséi Bányavédő Egyesület, amelyet aktív és nyugdíjas szakemberek alakítottak meg. gép is a 30-as évekből való. Megdolgozták már a magukét, de még mindig gazdaságo sabb, mint az új malom. — Mi az oka* annak, hogy ennyire visszaesett a kereslet a liszt után, hiszen nemcsak Bátaszéken, hanem a megye többi malmában is visszafogott a termelés? — Nyilván több oka van. Az egyik, hogy csökkent a kereslet a pékárú iránt, spórolósabbak. beosztóbbak lettek az emberek. Tavaly Pest és Komárom megyébe is szállítottunk lisztet, de az idén megyén kívülre még nem kaptunk megrendelést. Az említett megyékben új malmokat is építettek. A mai nehéz helyzetben az exponálási lehetőség sokat segítene. Nyáron egy hónapig lisztakciót szerveztünk, termelői áron, 12,7 forintért adtuk a lisztet. — Mi lesz ennek a régi malomnak a sorsa, lesz-e még jövője? — Azt hallottam, hogy a helyi önkormányzat esetleg átvenné a gabonaforgalmitól. A helyi igényeket el tudná látni, de a gabonaforgalmi nem akar magának konkurenciát. — A búza olcsóbb lett, a liszt, a kenyér drágább, hogyan lehet ez? — Drágább lett az energia. Ha ez a malom magában dolgozna, biztosan olcsóbban tudna lisztet előállítani, hiszen mint mondtam, még mindig gazdaságosabb, mint az új malmok. De hát olyan embere(Folytatás az 1. oldalról) A faddi temető a település szélén található. Talán nem véletlen, hogy a Paksról kitelepített cigányok számára csak itt jutott hely, utcájuk a Temető-sor nevet viseli. Hat-hét éve a „cigánypolitikai koncepció" jegyében Paksról kerültek ide az itt lakók. Az atomerőműben a nagyberuházások csúcspontján egymást érték a külföldi delegációk. A nyomortanyák kissé beárnyékolták az atomvárosról kialakított képet, így a kirakatpolitikának megfelelően gyorsan lépni kellett: elkezdődött a cigánylakosságnak a környező falvakba való telepítése. A községek szélén üresen álló családi házakba költöztették őket, az eredeti ingatlantulajdonosok 200 ezer forintot kaptak, a házak értékét hozzávetőlegesen ennyire becsülték. A lakosság zúgolódása másodrendű tényező volt. Sokan a helyi tanácsot hibáztatják, pedig ők vajmi keveset tehettek a felsőbb utasítások ellen. Amit nem látnak a külföldiek Amikor a vérengzés főkolomposaiként ismert Kovács család portáján bebocsátást nyerek, girhes korcskutyák jelzik érkezésemet. Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel! Tikét is el kell tartanunk, akik nem itt dolgoznak. Hiányzik az a tulajdonosi szemlélet is amiben még én nőttem fel. A zsákról a madzagot kibogoztuk, és nem vágtuk el, mint most. Az elődöm több újítást is összeírt, hogy zenkéttagú család zsúfolódik össze a konyhának és hálószobának egyaránt használt helyiségben. Az apróságok jóízűen majszolják a sült tököt, arcuk ételmaradéktól ragacsos, időnként döghús is kerül az asztalra. Tűz duruzsol az ócska kályhában, a szeméttelepről hozzák a fűtenivalót. A férfiakat letartóztatták, így a 16 éves Kovács János lépett elő családfővé. Összesen 24 ezer forint családi pótlékból élnek, ezenfelül még a gyest is kézhez kapják. Évekkel ezelőtt a férfiak még bejártak Paksra dolgozni, ma már elvesztették a munkahelyüket. A gyerekek az iskolában bukdácsolnak, a lényeg az, hogy írni-olvasni csak megtanulnak... Nemrég a tévét is eladták, hogy a család letartóztatott tagjainak élelmet vigyenek. (Nem mintha szükségük lenne rá). Az összetartás, az egymásért való áldozatvállalás szinte ámulatba ejti a külső szemlélőt. Szemük villámokat szór, mikor Bognár Pál neve szóbakerül. Kovács Jánosné valami észvesztő rikoltozásba kezd: — Szegény uramat ártatlanul vitték el, mi lesz most velünk? A Bajszos megérdemelte a sorsát, részegen mindig kö- tözködött. Há persze hogy szándékosan szúrták ki a sze- mit, a Marci csinálta az egészet. Ha én is ott vagyok, még mivel lehetne csökkenteni a malom költségeit. Be is nyújtotta azt a gabonaforgalmi felé, de csak magára haragította vele a vezetést. jobban meg lett vóna csonkítva. Milyen indulat vezérelhette a támadókat, mikor egy embert megnyomorítottak és félholtra vertek? Szinte biztosra vehető, hogy nemcsak a libalopás borzolta a kedélyeket. Bognár Pál annakidején a börtönben nemcsak önszántából szerelt le, kissé kikészültek az idegei, az évek során egyre agresszívebb lett. Az indítóokot illetően folyik a találgatás, néha hajmeresztő dolgok is elhangzanak. A vizsgálat még nem fejeződött be. Az orvosszakértői véleményre várnak, lehet, hogy majd emberölés kísérlete miatt emelnek vádat. Egyelőre csak Kovács János van letartóztatva, a többiek szabadlábon vannak, a főszereplő Kovács Márton pedig bujkál valahol. A faluban erősödik a cigány- ellenes hangulat, de csak az idetelepült paksiak elleni gyűlölet fokozódik, az őslakosokkal nincs gond. A Paksra érkező külföldi vendégek pedig mit sem sejtenek az egészből, ám a gondok szőnyeg alá söprése csak félmegoldás volt. A kocsmában egy helyi lakos a sörét kortyolgatva a cigánykérdés radikális megoldását szorgalmazza. Szerencsére a többiek egyem- berként hurrogják le ...- kesjár Nagygyűlés Pakson A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Tolna Megyei Szervezete a németajkú és magyar kitelepítettek, a volt üldözöttek, a kulák- és közellátási perekben volt elítéltek, az internáltak, az 1951 és 1956 között kényszermunkára elhurcoltak, az egyéb politikai elítéltek és üldözést szenvedettek részére november 9-én, szombaton délelőtt fél 10-kor nagygyűlést tart Pakson, a művelődési központban. A gyűlésen a vagyonuktól annak idején megfosztott németajkú magyar állampolgárok kárrendezésének mielőbbi parlamenti tárgyalását követelik. Kiállítás A Dombóvári Galériában november 7-én 18 órakor Majoros János Munkácsy-díjas érdemes művész és Majoros Hédi Munkácsy-díjas kerámikus-művé- szek kiállításának ünnepi megnyitója lesz. A kiállítást Takács Istvánná gimnáziumi tanár és Orbán János építészmérnök nyitja meg. Megtekinthető november 7-től december 1-ig. Szeminárium A Német Exportkereskedelmi Szövetség és a Készáruimportőrök Szövetsége a Pécsi Gazdasági Kamarával közösen november 12-én és 13-án Kaposvárott exportot elősegítő szemináriumot szervez. Nyolc német külkereskedelmi cég képviselői, amelyek élelmiszereket, ipari termékeket, valamint meghatározott nyersanyagokat importálnak és exportálnak, egyéni tanácsadásban részesítik a magyar vállalkozókat. A tanácskozást a Németországi Szövetségi Köztársaság főkonzulja nyitja meg. Dude asszony, a Német Gazdaság budapesti képviselője, Siemann úr, a Német Exportkereskedelmi Szövetség ügyvezető igazgatója, valamint a velük együtt érkező cégképviselők példákkal illusztrált előadásukban bemutatják, mit kell figyelembe venniük a magyar vállalatoknak az Európai Gazdasági Közösségbe, illetve Németországba irányuló exportjuk esetén. A szeminárium különös súlyt helyez a tengerentúli kereskedelem, valamint a barter- ügyletek lehetőségére. A Német Exportkereskedelmi Szövetség kereken ezer céget képvisel, kb. 4.500 kirendeltséggel az Európai Gazdasági Közösségben, valamint a harmadik világ országaiban, a Készáruimportőrök Szövetsége pedig több mint kettőszázötven speciális készáru-importőrt. A képet az élelmiszer- és fűszerkereskedők egészítik ki. A szeminárium kedden, november 12-én délelőtt 9 órakor kezdődik a Technika Házában, a Bajcsy u. 1-ben. FÉNYMÁSOLÓK, TARTOZÉKOK ÉS KELLÉKEK, TELEFAXOK SHARP IRODATECHNIKAI VEVŐSZOLGÁLAT 166-70-32, 166-74-49, 201-20-44 PÉNZTÁRGÉPEK. SZÁMOLÓGÉPEK, MENEDZSERKALKULÁTOROK Diákújság Gyönkön Örömmel vettem kézbe a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium egyelőre cím nélküli diáklapját. Ugyanis a jól szerkesztett kétnyelvű - magyar, német - újság megérdemelte a támogatókat vagy ahogy mostanság mondják, a szponzorokat, hiszen a megjelent írások jól mutatják a mai tanulók gondolkodásmódját, tükrözik a színes mindennapokat, a felejthetetlen órákat és emlékezésre „kényszerítik” a hajdanvolt diákokat is. Ez utóbbit - e sorok írója bizonyítja - alma matertől függetlenül teszik. Szóval örömmel olvastam a diáksorokat, néztem a rajzokat és szíves-örömest ajánlanék most egy, a lapból ollózott gondolatot bíztató mottóul minden gyönki gimnazistának: „Néma gyereknek a tanár sem érti a szavát.” Lányok, fiúk! Nem véletlen ám e buzdítás. Az a helyzet, szívesen olvasnám - akár cím nélkül is - a gyönki diáklap legújabb példányát.-élMauthner Ilona Barbárság és atomkorszak Egyszem(élyes) tragédia Faddon Szabó Gyula Keresztes Ágnes Bölcske, Molnár G. u. 48. Izmény, Fő u. 176. Eckert János Gyula Bonyhád, Perczel u. 44. Palkó Petra Szedres, Kossuth L. u. 9. Ténich Viktória Kismányok, Táncsics u. 13. Gyermekszépségverseny, 1991. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebbnek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztőségünkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszépségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik vissza szerkesztőségünk címére. Sokan érdeklődnek, mikor láthaják lapunkban a beküldött fényképet. Előbb-utóbb mindenki sorra kerül. Legközelebb, csütörtökön megjelenő lapunkban a szedresi Baranyai Kitti, a mőcsényi Tátai Mária, a paksi Feil Nikoletta, a szekszárdi Fábián Máté, a szekszárdi Tarr Zsanett fotóját közöljük. Bányavédő Egyesület
