Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)
1991-11-29 / 280. szám
4 PÚJSÁG Bonyhád és környéke 1991. november 29. ■ Visszaállítani a presztízst Interjú dr. László Antal rendőrkapitánnyal — Az elmúlt hétvégén fórumot tartott a kapitányság, amelyen a bűnözési tendencia növekedéséről is szóltak. Bonyhádra is igaz ez? — Mérsékeltebb ütemben mint országosan, de területünkön is nő a bűnözés, mely a növekedés mellett minőségi változáson is keresztülmegy. Durvább, drasztikusabb módszerek kerülnek elő, gyakoribbak az emberölések. Bonyhádon az idén kettő is történt. A bűnözésben jelen van a szervezettség, megjelenik a kábítószer, jelentős az eltolódás a vagyon elleni bűncselekmények irányába. Lassan nem lesz aki valamilyen formában ne válna sértetté. — Utaltak rá, hogy meglévő értékeinkre sem az állami, sem a magánszféra vonalán nem fordítunk kellő figyelmet. — Gyakran tálcán kínáljuk a bűnözőnek a lehetőséget, s ők élnek is vele. A bűnözés növekedésével arányosan romlik a felderítés eredményessége, s ez mintegy gerjeszti is a bűnözést, hiszen csökken a kockázati faktor. E folyamatot erősíti a munkanélküliség. Területünkön 1200 munkanélkülit tartanak számon. Az egyre erőteljesebb jövedelemkülönbségek kezdenek kialakulni, s csak hatékony társadalmi összefogással lehet elejét venni a közbiztonság romlásának. Az emberek közömbösek, tétlenek. Rá kell ébreszteni őket arra, hogy veszélybe kerülhetnek. Szervezett bűnözés ellen csak szervezetten lehet védekezni. — Aggasztóan nő a fiatalkorúak bűnözése. — Kiemelkedő szerep jut a család, az iskola és az egyház összehangolt nevelő munkájának. Égető szükség van a rendőrség presztízsének visz- szaállítására. Javítani kell a technikai felszereltségen, a szakmai felkészültségünkön egyaránt. Önvédelmi csoportokat kell alakítani, mert a rendőrség csak a lakosság támogatását élvezve tudja eredményesen megoldani feladatát. Közhírré tétetik Megnyitó Ma délelőtt ünnepélyes keretek között nyitják meg a bonyhádi Áfor benzinkút mögött épült Rittinger éttermet, szállodát, mely családi vállalkozásként igyekszik majd a vendégek kegyeit keresni. Bekötő utak A Fáy lakótelepen három épületegyüttest látnak el szilárd burkolatú bekötő utakkal, melyek 140 lakást és annak lakóit érintik. Csatornázás Bonyhád keleti városrészén folyik a szennyvízcsatorna hálózatának kiépítési munkája az előzetes program szerint. Még az idén üzembe helyezik a 6-os főútvonalig terjedő szakaszt, amit januárban a Bartók Béla utcában folytatnak. Vagyonátadás A Tolna Megyei Vagyonátadó Bizottság képviseletében dr. Farkas László, dr. Kutas Sándor, Ferenczi József és Sziklai Attila Bonyhádon a polgármesteri hivatal tanácstermében adott tájékoztatót a városkörnyéki települések polgármestereinek és jegyzőinek a vagyonátadás valamint a további közüzemi vállalatok működtetése kérdéskörében. A tanácskozáson részt vett a vízmű, a tüzeléstechnikai vállalat, a moziüzemi vállalat, a gyógyszertári központ, a környezetvédelmi vállalat, a temetkezési vállalat képviselője is. Betörés A Népbolt bonyhádi mű- ' szaki áruházának kirakatüvegét ismeretlen tettes betörte és onnan egy több mint ötvenezer forint értékű láncfűrészt ellopott. Nem az első ilyen eset ez Bonyhádon, hogy a kirakatablakot betörve tulajdonítanak el nagy értékű műszaki cikket. Az egyik eset kapcsán, a felszerelt és működő riasztóberendezés sem akadályozta meg a „betyárt” a rablásban. Talán ha rácsok lennének felszerelve... Esetleg az ügy tanulságait ismerve, esténként be kell venni az értékes cikkeket a kirakatból. Szép házak, rendes porták Barangolásaink során Bonyhádon és a völgységi településeken nagyon sok szép házzal, nagyszerűen rendben tartott portával találkoztunk. Szándékunk szerint ezekből, a hetente megjelenő oldalunkon mindig egyet bemutatunk. Szívesen vesszük olvasóink javaslatait e kérdéskörben, s akár azt is elképzelhetően tartjuk, hogy az Önök által készített, és szerkesztőségünk címére beküldött fotót is közöljük. Kérjük a borítékra írják rá a jeligét: „Szép házak, rendes porták”. Címünk: Tolnai Népújság, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Felvételünk Mucsfán készült „Most lett volna könnyű A több mint 33 ezres város- és városkörnyék munkanélküli helyzetét prognosztizáló szakmai anyag már a nyár közepén utalt arra, hogy októberre ezer munkanélküli várható Bonyhádon. Az előrejelzés bevált. Az ipari üzemekben szinte sehol nincs szabad munkahely, az építőipar stagnál, a bányászat válsága közismert, a mezőgazdaságban is nagy a bizonytalanság. A kereskedelemben hihetetlenül nagy a konkurencia harc... Előszobázunk A hivatali előszoba szinte sosem üres. A 946 nyilvántartott munkanélküli és a 104 pályakezdő - még azt sem érhették meg, hogy elhelyezkedjenek - havonta 2500 alkalommal kopogtat a Tolna Megyei Munka-, ügyi Központ bonyhádi kirendeltségének ajtaján. Az emberek hol szótlanul, magukba roskadva üldögélnek a sorukra várva, vagy az élet igazságtalanságán zsörtölődve erősítik egymásban a felhábo- rodottságot. Ettől ugyan munkájuk még nem lesz, legfeljebb roszabb kedvük, de van akin segít, ha kibeszélheti magát. Nem szívesen nyilatkoznak. Nem szégyenlősség ez, sokkal inkább szégyenérzet, ami a tehetetlenségi nyomatékkai együtt, majd megmondom hová kívánja az újságíró faggatózásait. — Asszonyom! Szeretném megkérni, válaszoljon nekünk néhány kérdésre! — Nem! — Uram! Szeretném megkérni ... — Ne kéregessen, van magának munkája! Behúzódok a biztonságot adó irodába, ahol Sándor Béla kirendeltségvezetővel elemezgetjük a semmiképpen sem fur- csállható megnyilvánulásokat. A hivatal az más. Akad rá példa, hogy olyan gond és baj is előkerül, amihez a hivatalnak és a hivatalnoknak sincs semmi köze, de olyan jó ha az embert meghallgatják. Ki a betegségéről, ki a férjéről, az iszákos haverjairól mesél, s majd mindenki azt az átkos és vérszegény pénztárcát kárhoztatja. Amitől ugyan megint nem lesz jobb, de ugye... Az árvaság ára A középkorú hölgy udvariasan kopog. Zavartan gyűrögeti műbőr retiküljét, és a munkakönyvéből kikandikáló iratok a maguk természetes módján egyszercsak szanaszét hullanak. — Bocsánat - mondja zavartan, majd széket húz magának. — Bármit kérdezhetek? Nem zavarja? Lemondóan legyint, nyomatékül még a fejét is megrázza többször. — Bármit. Egy éve nincs munkám, én már a hitemet is elvesztem lassan, - tudja? Ötven éves vagyok. Gépkezelő a végzettségem, de legutóbb betanított munkás voltam a bútorüzemben. A brikettgyárban dolgoztam 17 évig. Szerettem volna visszamenni, de nem lehetett. Aztán varrtam egy varrodában, de egy hét után azt mondták, hogy köszönik elég lesz... — Félelmet vélek felfedezni a szemében. Tévednék? — ____A férjem... Az inf arktus vitte el. A vállamon halt meg. Egyszer csak úgy rosszul lett. Na látja, így hívnak engem most özvegy Özse Istvánné- nak. A három fiúnk felnőtt, megnősült, éli az életét. A 13 éves kislányommal ketten maradtunk. Váralján vettünk egy pici kis házat, a kevéske pénzünkből ahogy tellett, rendbehoztuk. A cigányok lakták, hogy mi volt ott .. .a kertet is rendbetettem ... A kezében lévő munkakönyv akár tengeribetegséget is kaphatna, annyit mozgatja, igazgatja, rendezgeti szinte öntudatlan mozdulatokkal. Nem ideges. Majdnem kiegyensúlyozottnak mondaná az ember, ha nem látná a szemét. Beszédes szeme van, benne a kétségbe- esettség és a bizakodás fényei csillannak meg egy-egy kósza könnycsepp mögött. — Most lett volna könnyebb. Ketten szépen a papával... A kislányt még közösen útra indítottuk volna. Mi lett belőle?! Az árvaságit kapom utána, meg a családi pótlékot és a munka- nélküli segélyt. Ez van. Élünk. Vállalkozó akarok lenni! — Nem látok kiutat. Most azért jöttem, mert vállalkozó akarok lenni! Az egyik szo- bácskánkat föláldoztam, ott nyitok ha lehet még a héten egy bálás ruhaboltot. A szavai és a tett között megbújó ellentmondást nem is érzékeli, őt a kétségbeesés, a boldogulni akarás kényszere vezérli. — Mi lesz, ha az üzlet nem jön be? — Visszajövök segélyre. Most az árvaságiból összejött egy kis pénz, azt befektettük. A fiam kocsival hoz nekem árut. Vajon hány ember jövője bizonytalan? Özv. Özse Istvánná Megpróbálom. Mennie kell, mert a faluban már többen is kérdezgették, mikor nyitok? Náluk nem jut ötezer forint egy főre, pedig csak kétfelé oszlik a bevétel. A kislány eddig a váraljai polgármesteri hivatal jóvoltából a napközis ellátást ingyen kapta. Nagy segítség volt. Nem panaszkodik az özvegy. Igaz megemlíti, egyszer kért segélyt, amit megígértek, de nem érkezett meg ... — Nyugdíjig? Még öt évem van. A gyerekek nem tudnak segíteni. Mind családos, örül ha maga boldogul. A téli tüzelőnk? Az még nincs meg. Nagyon drága a szén. Majdcsak megleszünk ... Boltba? Akkor járunk ha muszáj! A kabátomat az anyósomtól kaptam. Disznóvágás? Nem hiszem. Az idén semmiképpen. A karácsonyi ünnep az szent. Akármilyen elesett is vagyok, erre az alkalomra minden gyerekemet meghívom. Mind ott fogunk ülni az asztal körül... Csak a férjem nem... Sóhajt. Azok az átok könnyek csak úgy előbukkannak, mint a hívatlan látogatók, s nem hagyják az embert nyugton. Most lett volna könnyű. Csak ezt hajtogatja, miközben csendesen behajtja maga mögött az ajtót. Böngészgetem a statisztikát amiből kitűnik, a foglalkoztatottak több mint 60 százaléka az iparban dolgozik. Bonyhádon, a hírek szerint három üzemben várható létszámcsökkentés. Az országos statisztikai adatok ismeretében elmondhatjuk, a körkép (kórkép) végeredménye a hazai átlagnak megfelelő. Advent előtt a piacon Az utóbbi pár hónapban hatalmas méretűre duzzadt a bonyhádi piac. A heti két alkalom rengeteg alkalmi árust, román, jugoszláv, bolgár, orosz, kínai és ki tudja még milyen nemzetiségű, rendű és rangú csencselőt csábít a szabadtéri standok asztalai elé. Mivel a novembervégi időpont ellenére az időjárás kegyesnek mutatkozik, a vásározók száma nemhogy csappanna, de nőttön nő. Úgy hírlik, a hivatásosokat, akik amúgy mellesleg adót is fizetnek e tevékenységük után, most nem nagyon erőlteti a nevetés, még így az advent előtti szeretetre készülős időben sem. E mellett azért még jó hír, hogy a piactéren, még az idén újabb, közel kettőszáz négyzetméternyi felületet aszfaltoznak le. A szilárd burkolat mellett szilárd elhatározásnak látszik az a terv is, miszerint jövőre a piactéren a vállalkozóknak üzletsort építenek. Terek peremén Bonyhád jellegzetességei közé tartozik a hármas tér, vagy ha úgy jobban tetszik a térfűzér, ami a polgármesteri hivatal közvetlen közelében helyezkedik el, vagyis a Szabadság-tér, Vörösmarty-tér és Széche- nyi-tér. A terek egymástól nem túl távol helyezkednek el, s most mintegy térzáró jelleggel újabb hetven lakás építése kezdődött meg itt, ami talán azzal is együttjár majd, hogy a városháza kifejezetten jellegtelen lapostetős épületére a közeljövőben magastető kerüljön. A Piramis Építőipari Szövetkezet által saját beruházásban épülő lakások három ütemben 1993 év végéig készülnek majd el. A korábbi rendezési tervben már szerepelt e terület beépítése, de a „parlagon hagyás” is azért történt, mert olyan építőre vártak, aki a városközponti környezetbe illő, és ahhoz jellegében is kapcsolható épületegyüttest képes megépíteni. Mindezt megfelelő színvonalon természetesen. A Dél-dunántúli Tervező Vállalat, és ezzel Nyári József építész kapott megbízást, aki olyan tervet készített, melyben a garzonlakástól a nagy alapterületűig terjedő a választék. A földszinten 800 négyzetméternyi területen önálló üzletsor kerül kialakításra, mely szintén a jelentkező igényeket hivatott majd kiszolgálni, vagyis több kicsi, vagy kevesebb, de nagy üzlet is leválasztható lesz itt. Az építők az értékesítést is vállalták. rrTTTl i i nrr In i « I i * i i m w Hetven lakás építése kezdődött
