Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)

1991-11-26 / 277. szám

1991. november 26. PÚJSÁG 5 Tájoló • Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban Romhányi József-Fényes Sza­bolcs: Hamupipőke című zenés mesejátékát láthatják novem­ber 27-én, szerdán. A Buda­pesti Kamaraszínház művésze­inek előadása óvodás bérlettel délelőtt 10 órakor, kisiskolás bérlettel pedig 12, illetve 14 órakor kezdődik. A művelődési ház társalgójá­ban tegnap nyílt meg az egzoti­kus állatokat bemutató kiállítás. Kitömött állatritkaságokat, ter­mészetes anyagokból készült kompozíciókat tekinthetnek meg az érdeklődők. A bemutatott anyag decem­ber 15-ig látható naponta 8-17 óráig. • Szekszárdon, a Művé­szetek Házában december 2-án este fél 8-kor Perényi Esz­ter (hegedű) és Kiss Gyula (zongora) kamaraestjére kerül sor. Műsoron Mozart: G-dur szo­náta, Schubert: A-moll szonáta, Bartók: I. rapszódia és Beetho­ven: F-dúr „Tavaszi” szonátája. Másnap, december 3-án dél­előtt 9 és 10,30 órakor a Holló együttes Télapó-váró műsora lesz óvodásoknak. Elkalauzol­ják a gyerekeket Meseországba közös énekléssel és természe­tesen kreatív játékkal. • Bátaszéken, a művelő­dési házban november 30-án, este hét órakor a Szivárvány Színjátszókor G.B. Show: Pygmalion című darabját mu­tatja be az érdeklődő közön­ségnek. A Jánosi együttes új nagylemezéről Rapszódia, avagy a töredékes dal „Vak Pali, Vak Pali” - így idét- lenkedtünk úttörőfejjel, amikor a moziműsor előtti kötelező fejtá­gító program, a Filmhíradó kezdőkockái peregtek. Ez a ta­gadás ösztöne, bár aki „odafi­gyelt”, különbséget tehetett a sanda célzatú szignál illetve Berlioz, majd Liszt Rákóczi in­dulójának valódi tartalma kö­zött, hisz ez utóbbiak német-, il­letve elnyomás-ellenessége nyilvánvaló volt a nemzeti ro­mantika idején. Maga Liszt Ferenc épp a di­vatos német dallamok kiszorí­tása szándékával fordult a ma­gyar népzene forrásvidéke felé. A Jánosi együttes nemrég meg­jelent második lemezének A-ol- dala öt rapszódiából vonultat föl témákat úgy, ahogy azokat a 180 évvel ezelőtt született ze­neművész is hallhatta: ezek egyike a Rákóczi-indulóként ismert dallam. Sajátságos pályafutás jel­lemzi Jánosi András immár több mint másfél évtizede mű­ködő zenekarát. Túl az autenti­kus játékmód csiszolásán, a táncházi muzsikáláson és a táncegyüttes-kíséreten, mindig is a stíluskérdések álltak a négy muzsikus érdeklődésének hom­lokterében. Már az első, 1985-ös lemezüket is ilyen szerkesztői elvnek rendelték alá. Ott Bartók Béla műveiből villantották föl azokat a részle­teket, amelyekben - szinte egy az egyben - fölismerhető az élő népzenei gyakorlat, a falusi ha­Monológ Nem vagyunk különbek másoknál, de vagyunk olyanok, mint mások Mindenki a magyar nem­zetről, a magyarságról be­szél, holott mennyi mindent nem tudunk magunkról! Azál­tal nem lesz kisebb a nemzet, ha tisztességesen bevalljuk: ez az, amit tudunk, ez az, amit sejtünk és ez az, amit nem tudunk. Ezért is keres­sük az előadássorozatban a választ a kérdésre: mi a ma­gyar? Ne is mondja azt, hogy szabadegyetem! Nem szabadegyetem! Előadásso­rozat, ahol ismereteket kell adni. Ne járassuk le az egye­tem szót, a legmagasabb szintű képzést! Ahhoz elő­képzettség szükséges, pallé­rozott emberfő, amely képes befogadni. Fából vaskarika a szabadegyetem - pénzért. Erre nem vállalkozunk, túl nagyképű. Mi csak tudomá­nyos ismereteket terjesztünk - ingyen. Ezért TIT, ez az alapmunka! Választ adni a fia­taloknak, a néniknek, bácsik­nak, mindazoknak, akik sze­retnének magunkról hallani, megkeresni a magunk törté­nelmét. Beszélgetni arról, mi a helyünk Európában. Nem visszamennünk kell Euró­pába! Mi mindig is oda tartoz­tunk. Legfeljebb Európa taszí­tott el minket időnként. Erre is keressük a választ: mivel ér­demeltük ezt ki? Annyira más a kultúránk, a magyar ember alkata? Szükségszerű ez? Nem biztos, hogy megtalál­juk a választ. Ha egy kutató elmélyül egy témában, a kéte­lyeit is kénytelen megosz­tani.„Ne azt kutassuk, mit ad­tunk a világnak, azt sem, mit vettünk tőle, hanem azt, hogy az egyetemes kultúrában hol a helyünk" - mondta szeretett professzorom, László Gyula. Tőle tanultam azt is, hogy nem vagyunk különbek má­soknál, de vagyunk olyanok, mint mások. A magunk törté­nelmét egy picivel jobban szeretjük másoknál, de ez engedtessék meg nekünk. Persze, más nemzet kutatói­tól is csak ezt várhatjuk. Mi az előadássorozat címe ? A magyar nemzet sors­fordulói, történelmi előadás- sorozat. Csak ennyi, se több, se kevesebb. Mit jelentett magyarnak lenni 1100 éve Európában? Tudományosan. Tudja, a történettudomány a régmúltban keres, kutat, az­zal a szelíd reménnyel, hogy netán tanulunk a magunk tör­ténelméből. Én régész va­gyok. Harmincegynéhány esztendeje izgat a Kár­pát-medence sorsa a VI.-X. században. Nem csak Árpád népének bejövetele, hanem az is, mi volt közvetlenül né­hány évszázaddal azelőtt. Hi­szen nem légüres térségbe, lakatlan pusztaságra érkez­tünk, és nem maradhattunk volna fenn, ha akkor nem poli­tizálunk okosan, ha lépteinket nem igazítjuk Európához. Intő példa van elég. Nem sokkal a magyarok bejövetele előtt a mai Bulgária területére érke­zett egy nép. Alig néhány év­tized után vezérük káni címe már cárrá változott, népe pe­dig anyanyelvét vesztve, tö­rök múltját feledve szláv éle­tet él. A magyar Árpád fia, annak a fia és annak a fia fe­jedelem, majd István király, az ő leszármazottai is magyar királyok. Mi ma is a finn-ugor, török nyelvvel kevert magyart beszéljük. Ennek az 1100 esztendős útnak a történelmi sorsfordu­lóit szeretnénk a december elején kezdődő, kéthetente szervezett, március második feléig tartó előadássorozaton végigkísérni. Sokakban, saj­nos, sorsfordulóink nemzeti vereségként élnek, pedig egyáltalán nem zárnak le tör­ténelmi folyamatokat. Mi eze­ket a folyamatokat vizsgáljuk, választ keresve arra, miként tudtuk megőrizni magyarsá­gunkat, de arra is, mi az, ami történelmünkben hatással van jelenünkre. Azt hiszem, ez nem kevés. Dr. Rosner Gyula szavait lejegyezte Kamarás Kata Jánosi András gyomány. E mostani, Rapszó­dia című albumon - a Liszt-pár­huzamokon kívül - az újstílusú dallamok elterjedéséhez szol­gál adalékokkal az együttes, amikor Kalocsa és szállásvidé­kének dalait tűzi műsorára, hisz a török hódoltság idején elnép­telenedett az a terület, így a XVIII-XIX. századi zenei áram­latok hatása alá került. A B-ol- dal másik két összeállítása egy-egy erdélyi prímás emlékét idézi föl. Dobos Károly - Jánosi And­rás tanítómestere - talán az egyik legarchaikusabb reperto- árú széki muzsikusként lett is­mert. Varró Dániel, a vajdaka- marási hegedűs szintén a ré­gies dallamok ismerője: fiatal korában rendszeresen muzsi­kált, de később csak 70 éves kora körül vette elő újra a hang­szerét. A Rapszódia lemez va­lamennyi fölvételét összeköti tehát egy vonás: egy adott dal­lam kortörténeti értékelése. Mindez múltismeretünk részévé válva ellehetetleníti a szégyen­letes „vakpalizást”. Jánosi András együttesét a stílusok kialakulásának, keve­redésének kutatása, az egyes tájegységek sajátosságainak pontos ismerete és zenetörté­neti jártassága teszi egészen egyedülálló népzenei zene­karrá. S még valami: fennállása óta nem készített vele fölvételt a Magyar Rádió (csupán a BBC, a WDR s még néhány kül­földi állomás). Ez persze sem­mit nem von le az együttes ér­demeiből, sőt, épp e mostani lemez bizonyítja, hogy a nem­zeti érzés a más népek iránti megbecsüléssel teljesedik ki igazán. A már említett Rá- kóczi-induló széki (lakodalmas) és gyimesi változata régtől köz­ismert volt már, majd’ minden táncház ezzel a dallammal zá­rul. A Jánosi együttes most a magyarpalatkai változaton kívül megszólaltatja a román ha­gyományban létező dallamot s egy eddig teljesen ismeretlen, török variánsát is közzéteszi. Szenzáció? Nem, csupán egy furcsa, nemzetközi rapszódia, tele töredékes dallamokkal... Bankó András Mindenkinek, aki szereti a népdalt „Cinege madár” A Tolna Megyei Pedagógiai Intézet, a Babits Mihály Művelődési Ház, az Axel Springer Magyarország Kft. Tolna Megyei Irodája és a Tolnai Népújság ismét meghirdeti a népdaléneklési és népi hangszeres versenyt. Nevezni lehet egyénileg, csoportosan, csa­ládi, baráti közösségeknek is. A részvétel feltételei: legalább 25 népdal ismerete. Nevezési díj: ifjúsági: egyéni versenyzőnek 50 forint, 2-6 fős csoportnak 150 forint, 7 főnél nagyobb csoportnak 500 forint. Felnőtt: egyéni versenyzőnek 100 forint, 2-6 fős cso­portnak 500 forint, 7 főnél nagyobb csoportnak 800 forint. Jelent­kezni lehet a Babits Mihály Művelődési Házban személyesen, il­letve levélben ( Szekszárd Pf.: 15. 7101) december 10-ig. A jelentkezőktől kérjük az alábbi adatokat: egyéni esetében: név, levelezési cím, életkor, tanulóknál az iskola megnevezése, 25 népdal felsorolása. Csoportok esetében: név, ügyintéző neve, levelezési címe, átlagéletkor, 25 népdal felsorolása. A verseny résztvevői emléklapot, legjobbjai mintegy harmince­zer forint értékben díjakat, jutalmakat kapnak. Szeretnénk, ha minél több klaszikus szépségű, régi stílusú népdal hangzana el, ha a válogatásnál előnyt élveznének a szülőföld, a szükebb tájegység dalai, ha az itt élő nemzetisé­giekből és kisebbségekből többen jelentkeznének dalaikkal. Az érdeklődőknek szakmai felkészítést tartanak december 14-én 10 órakor. Bővebb tájékoztatást a művelődési ház informá­ciós szolgálatától (illetve Dér Miklósnétól) kaphatnak a jelentkezni szándékozók. TV-napló A legvidámabb barakk Az elnevezés ellen legfelső helyen sem tiltakoztak, amiben persze volt jó adag cinizmus, mert a legvidámabb jelző sem fe­ledtette, hogy mégis csak barakkról van szó, ami más szóval koncentrációs tábort jelent. De hogyan látják magukat az egy­kori szereplők, mit gondolnak múltjukról, az elmúlt négy évti­zedről. A jelek szerint emlékezetük kifogástalan, esetenként új részletekkel szolgálnak, legföljebb naivitásukon csodálkozunk. Gáspár Sándor például, aki a politikai bizottságban mindenről tudott, azt mondja, fogalma sem volt arról, hogy Rajk ellen ha­mis pert folytattak, hisz a bíróság előtt mindent elismert, a moszkvai perekről pedig soha nem hallott. Mit lehet erre mon­dani? Egy Geothe-sort, Arany fordításában: „Gyerek ezt nem hallja örömmel.” Mert csak nem gondolja Gáspár, hogy ezt bárki is elhiszi neki. A harmadik rész (összesen 14 van) más .meglepetéssel szolgált. Papp János, az egykori veszéprémi első titkár be­számolt a kenesei tiszti üdülőben működött ávós-különítmény- ről, amely 1956 novemberében saját szakállára tartotta rémü­letben a környéket. „Embert talán nem öltek” - mondta s meg­tudtuk azt is, hogy vezetőjük, bizonyos Árvái Mihály kemény legény volt, jutalmul később ő lett a munkásőrparancsnok, de a pártbizottságon erről sem tudtak. Egy bizonyos Háry Béla azt mondta el, mint csalták lépre a nagybudapesti munkástanács tagjait, akiket tárgyalásra hívtak, de rendőrök lestek rájuk. Mindez ma már történelem, a tévé-sorozat pedig a történé­szek kezére játszik, hisz a megszólaltatottak szabadon, akara­tukban nem korlátozva mondhatják el, aminek részesei voltak. Ez adja ennek a sorozatnak (rendező Vitézy László) értékét és fontosságát, mert ez az első kézből kapott történelem nélkü­lözhetetlen adalék a múlt feltárásához. Érdekes is. A többiek átélték vagy átszenvedték azokat az évtizedeket, ők csinálták. Egy hatalmi gépezet részeként, mindig úgy, hogy pillanatra se kockáztassák saját hatalmukat. Sztálin A háttérben Sztálin áll, fenyegetően, a magyar sorozat sze­rencsésen egybeesik a háromrészes angol filmmel, amely éle­tét kíséri végig. Ilyen volt? Nem tudjuk. Nem kell azt gondolni, hogy a népvezéreket, a zsarnokokat a sors szeszélye állítja a hatalom csúcsára, önmagában egyéni becsvágyuk is kevés lenne ehhez. Sztálin félművelt volt, kíméletlen, az erkölcsi ér­zék teljesen hiányzott belőle, de nyilván jó taktikus volt, aki pontosan kiismerte magát a hatalmi harcokban. S főleg, meg volt győződve arról, hogy hivatott vezér, később már abban sem kételkedett, hogy ő a legbölcsebb, akitől az emberiség üdve függ. Minden zsarnok így gondolkozik. Ceaucescu is őszintén hitte, hogy ő a Kárpátok géniusza, s nyilván bóloga­tott, amikor felesége azt mondta, csak az a baj, hogy a sors egy kis ország élére állította, pedig világrészeket kellene kor­mányoznia. Bűnös önteltség, de ez meg sem fordul a zsarnok fejében, s mindig vannak olyanok, akik ezt el is hiszik. Egyébként az egész nem érne semmit, a magányos lángésznek nincs tekin­télye, hatalma. Sztálin lángelméjében sokan hittek, nálunk is voltak, akik ha­lálának hírére sírva fakadtak, s azt kérdezték, hogy most mi lesz. Ami bekövetkezett, arra senki nem számított: Hruscsov kö­nyörtelenül leleplezte, a Lenin mauzóleumból is kipenderítette, de árnyéka még sokáig súlyosan nehezedett a világra. Mára történelem lett, az emberiség véres történelmének egyik sötét fejezetét jelzi neve. A történészek azt kutatják, hány millió ál­dozatainak száma, hogyan tette tönkre az országot, gazdasá­gilag, erkölcsileg. Nem tűnt el nyomtalanul, emléke ma is ki­sért. Az angol filmsorozat dokumentumait elborzadva nézzük, de az sem vidámabb, amikor önfeledt és megtévesztett emberek táncolnak, énekelnek, éltetik a nagy vezért, aki közben leszá­molt minden lehetséges és potenciális ellenfelével, rettegés­ben tartott egy birodalmat s mindenkit, aki fennhatósága alá tartozott. Csányi László Megjelent! • Történelmi világatlasz: kronologikusan kíséri végig a történelmi eseményeket, térké­pekkel illusztrálva. • A Föld enciklopédiája so­rozatban most jelent meg a Bolygónk születése és a Föl­dünk élete című kötet. Az isme­retterjesztő könyvek sok színes fotót is tartalmaznak. • A technika krónikája című kötetben a technika történeté­vel ismerkedhetnek meg az ez iránt érdeklődő olvasók. • Télapó tizenkét ajándé­kot kap című színes könyvet óvodásoknak ajánljuk, sok kép­pel, és mesével. • Az iskolásoknak szól a 366 és egy tucat történet az álla­tokról című kötet. • Kedvenc karácsonyi könyvem-ben meséket, éne­keket találnak az ünnepről. • A legújabb szépirodalmi kötetek egyike a Piszkos tizen­kettő című könyv folytatása, E.M. Nathanson: Egy piszkos háború. • Aki még nem olvasta Char­lotte Bronte: Jane Eyre-t, most új köntösben veheti kézbe. Ünnepi zenés istentisztelet Szekszárdon Sikeres erdélyi koncertkö- rútja után Béres Ferenc, Liszt-díjas énekművész Tolna megye három településén - Szekszárdon, Gerjenben és Dunaszentgyörgyön - is bemu­tatta „Kegyelmet és igazságot énekelek” című műsorát a vi- zsolyi Biblia megjelenésének és Károli Gáspár halálának 400. évfordulójára emlékezve. A megyeszékhelyen - fele- kezeire való tekintet nélkül - sokan összegyűltek, hogy részt vegyenek a vasárnap délelőtt ünnepi istentisztelet keretében megrendezett hangversenyen. A 25. zsoltár eléneklése után Szilvássy Géza lelkipásztor ol­vasta fel a 92. zsoltárt és imád­kozott. Köszöntötte a művésze­ket, az egybegyűlteket és hála­adással szólt arról, hogy elké­szült a templomtető javítása, mely félmillió forintba került. Köszönetét mondott az építők­nek, a gyülekezet áldozatkész tagjainak, az adományozó vál­lalatoknak, szövetkezeteknek, intézményeknek, Szekszárd város önkormányzatának tá­mogató segítségükért. Ezt kö­vetően Béres Ferenc beszélt Károli Gáspár örökbecsű mun­kásságáról, az első teljes ma­gyar nyelvre lefordított Szentí­rás jelentőségéről. Az általa ké­szített bibliafordítás nemes­sége, veretes szép magyar nyelvezete ma is csodálatba ejti az olvasót - mondta. A műsorban elsőként J.S. Bach: c-moll preludium és fuga csendült fel Hegedűs Valér or­gonaművész avatott tolmácso­lásában, majd négy XVI. szá­zadi éneket mutatott be Béres Ferenc. Eleink kegyességét, Is­tenbe vetett mélységes bizo­dalmát idézték a: ;,Semmit ne bánkódjál Krisztus szent serege ...”, az „Istenem tudod minden dolgomat”, a „Bocsásd meg, _ Isten ifjúságomnak vétkét...” és a régi magyar dallamra komponált „Mely igen jó az Úr Istent dicsérni..kezdetű énekek. Ismét orgonaművek követ­keztek. Bach: Reménységem Isten és Liszt: Tu es Petrus kompozíciói szólaltak meg a szekszárdi református templom kitűnő hangú orgonáján. A hangszerszóló után kuruckori énekek hangzottak el: „Krisztu­som kívüled nincs kihez járul­nom" és „Győzhetetlen én kó­szálom”. Ez utóbbi ének Rá­kóczi személyéhez kötődő, csodálatos, dalba foglalt imád­ság. Lipcsey Edit művésznő nagyon szép Ave Maria-át éne­kelt alkalmazkodó orgonakísé­rettel és kultúrált, kellemes hangon adta elő a „Halleluja” énekeskönyv 223. darabját: „Az Úr csodásán működik”. Hatá­sos volt Boelmann: Toccata-ja és Beethoven: Az égbolt hódol című szerzeménye. Végül, mintegy a hangverseny csúcs­pontjaként, Béres Ferenc éne­kelte a szeretet himnuszát, me­lyet az I. Kor. 13. alapján Ke- resztury Dezső szedett versbe és Daróci Bárdos Tamás zené- sítette meg. A koncerten a nagy klasszi­kusok mellett századok szólal­tak meg, hogy elvezessék a hallgatóságot a mába. Elődeink hitéből, töretlen bizodalmából meríthettek mindazok, akik hallgatták az énekes prédikátor, Béres Ferenc és művésztársai hangversenyét. Lernte Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents