Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)
1991-11-19 / 271. szám
2 TOLNA^ PÚJSÁG 1991. november 19. A sztrájk elmaradt, felejtse el „Csak cirkuszolás árán kapjuk meg azt, ami jár” A mozdonyvezetők: Láng László és Bojtos Ferenc (Folytatás az 1. oldalról)- Tudja mi volt ez a sztrájk? Ez egy MÁV-os Torgyán-félé- nek az őrültsége... így aztán nincs se füle, se farka az egésznek. Mi a Mozdonyvezetők Szakszervezetének tagjaiként jobbára csak az újságokból, a rádióból meg a tévéből tudtuk meg a részleteket. Aztán hamar megállapodtak nagy huncutul, hiszen ez a 6 százalék amit most kiadnak béremelésben, még tavalyról maradt el - mondják. Nem túl lelkesek, annyi bizonyos. A család gondjairól, a keresetek és az infláció arányáról beszélünk, aztán csak visz- szatér a szó a sztrájkra.- A tavalyi sztrájknál is „agyonvágtak” bennünket, aztán mondogatták, hogy így meg úgy a mozdonyvezetők. Hallottunk olyan kollégáról Budapesten, akivel alaposan kinyomtak: szépen megkapta a hőzöngésért a magáét! A sztrájk így komolytalan dolog, és nem is játék, de a MÁV vezetőit is minősíti, hogy felálltak a tárgyaló- asztal mellől! Láng László a fölött kesereg, hogy az állam magára hagyta a vasútat. Nyugaton mindez fordítva van.- Mi lesz a vasúttörvénnyel?- Mikor lesz végre közlekedési törvény? A kérdések megállnak a levegőben. Közben arról faggatom a mozdonyvezetőket, nem éreznek-e ellenszenvet a „mezei vasutasok” velük szemben, akiket elitgárdaként tartanak számon. S akik nélkül nem lehet sztrájkolni. Elismerik, ha a mozdonyvezetők leállnak, akkor van valójában sztrájk, de az ügy ennél jóval bonyolultabb.- A szervezéssel volt óriási probléma, a tájékoztatással. Az ember csak cirkuszolás árán kapja meg azt, ami jár? Rendjén van ez így? Rulek Csaba forgalmi szolgálattevő, a szakszervezet vezető ügyvivője éppen leköszön a szolgálatból.- Mindenki önállóan alapíthatott szakszervezetet, mi Bá- taszéken 44-en tettük ezt.- Mit tudtak a sztrájkról?- Végülis mindent. Amiben tavaly megegyeztünk, azt követeltük az idén is. November 11 -re terveztünk figyelmeztetőt, csak közbejött a kollektív szerződés módosítása, amit nem fogadtunk el.- Mi volt a hibája?- Rengeteg, amit eddig kiharcoltunk ... A százszázalékos túlórapótlékot vissza akarták állítani huszonötre. Szakközépiskolával, MÁV-tisztképző- vel, ami szakirányú végzettség, hazaviszek kemény 14 ezret. Itt vagyok karácsonykor, szilveszterkor.- A vasútnál biztonság dolgozni, nem?- Volt valamikor. A vezérigazgató úr azzal fenyegetőzött, ha sztrájk lesz, közleményt ad ki, ami érdekes módon a szolgálattevőkig már nem jutott el. A főnök elvtárs .. Ó, mit mondok, főnök úr megmutatta ezt a papírt, amin azt írta le a vezérigazgató megdöbbentő módon, hogy többezer vasutast elbocsát, ha ez a sztrájk megvalósul.- Maga elvtárs vagy úr?- Hát úr, elvtárs már nincs. Segített ez, bár nem szerettem volna sztrájkolni, de végső esetben kell. Mindig csak úgy megy valami, ha először fenyegetünk. A VDSZSZ is a ligához tartozik, de az MSZOSZ-hez tartozik a VSZ. Nem oszt ez meg senkit, kell az egészséges konkurencia. Megígérték, hogy új bérrendszer lesz január 15-től.- Bajban van a vasút?- Nagy bajban, és azóta, mióta szerény tudomásom szerint a Grósz elvtárs kitalálta, hogy legyünk önállóak. Az állami támogatás nagyon minimális, minden nyugati országban az öt-, hat-, hétszerese. Nálunk tizenegy százalék, az osztrákoknál negyvenöt. Az állomásfőnök-helyettes, Klein József 38 éve van a vasútnál, s maga is átlépett az új szakszervezetbe, mert egyszer kért életében segélyt a betegsége után, akkor is egy ezressel kidugták a szemét. Ő nem szívesen sztrájkolna, s nem csak a vasúttiszti egyenruha miatt. Dolgozni kell: szerinte az segít. Szekszárdon járunk már időközben. Sztrájknak nyoma sincs. Az emberek - lettlégyen szó pályamunkásról, aki a hátán kalapáccsal vagy csákánynyal ingázik a sínpárok között, vagy kalauzról a fényes lyukasztójával - csak akkor nyílnak meg, ha megígérem, hogy a nevük lemarad a cikkről.- Mitől fél? A főnökétől? Meghirdetik, lemondják.. .Komolytalan ez így...- Pofázik ez az egész ország, és „semmi nem lesz csinálva!” Ez a helyzet. A nagykutyákkal kellene kezdeni, föntről lefelé a rendcsinálást. Tudják azok, hogyan kellene rendet csinálni, de mindenkinek a saját zsebe a legfontosabb. A kisemberekkel azt csinálnak, amit akarnak! Eddig is az volt, eztán is marad.- Kisembernek érzi magát?- Az biztos! Az ember ki van szolgáltatva.- A prémiumok?- Avval ki is törölheti az ember a .., majd mit mondok! A szakszervezet? Az annyit ér, mint a németben a nix. Ezek csak dumálnak.- A sztrájk segítene?- „Ha nem lesz csinálva” semmi, akkor nincs mit várni. Egy hétre kellene leállni, vagy egy hónapra! Majd megtudnák a magyarok istenit!- Attól fejreállna az ország!- Fejre hát! Akkor csak lépnének valamit. Szabó Sándor Fotó: Kispál Mária Tőkés László és Josef von Ferenczy kezdeményezése Intézményes párbeszéd a kisebbségek érdekében. Tőkés László romániai református püspök és Josef von Ferenczy kezdeményezi a kisebbségek érdekében megindult nemzetközi párbeszéd folytatását, intézményessé tételét. A neves egyházi személyiség - aki az Egyesült Államokból hazatérőben, első ízben látogatott a hét végén Németországba - Münchenben tanácskozott a Ferenczy Presse Agentur magyar származású tulajdonosával, az európai dialógus egyik ösztönzőjével és szervezőjével. „Demokratikus elvekben gondo- kodva az a véleményem, hogy Erdély nem a románoké, nem a magyaroké, hanem mindazoké, akik lakják” - jelentette ki Tőkés László, átutazóban Budapesten Pálos Tamásnak, a Ferenczy-Europress sajtó- ügynökség főszerkesztőjének. Megerősítette, fontosnak tartja az egyes országok befolyásos köreinek dialógusát a kisebbségek ügyének folyamatos napirenden tartása érdekében. „Semmi sem fontosabb Románia, Magyarország és minden más európai állam számára, mint a dialógus, amelynek révén létrejöhetnek, megerősödhetnek a békés, jószomszédi együttélés feltételei” - hangsúlyozták a müncheni találkozón. A Welt am Sonntag című lap vasárnap megjelent legújabb számában kiemelte, hogy Tőkés és Ferenczy együtt törekszik a „Kisebbségekért folyó párbeszéd” kiterjesztésére. Hozzátette: a Magyarországon 1990 márciusában” a müncheni Ferenczy Presse Agentur által, az akkori magyar külügyminiszter, Horn Gyula védnökségével, a magyar és román értelmiség között megszervezett találkozó is tanúsította, hogy a két nép fiai, az évszázadok során támadt konfliktusok ellenére, baráti kezet tudnak nyújtani egymásnak". A Tőkés-Fe- renczy találkozón kiemelték az értelmiség szerepet, mert ők „elfogulatlanabbul járhatnak el, mint a politikusok, akiknek egyszerre túl sok mozzanatra kell tekintettel lenniők”. Kongresszus és pártaktíva után Mire jutottak a kisgazdák és a szocialisták? (Folytatás az 1. oldalról) A kisgazdák,, illetve a szocialisták megyei szervezeteinek alelnökeit, mint résztvevőket egy-egy rövid értékelésre kértük fel. Torgyán nélkül nem megy? — Jól szervezett, színvonalas kongresszus fogadta a kisgazdákat - tudtuk meg Varga Mihálytól, az FKGP Tolna Megyei Szervezetének alelnökétől. — A rendezvényen hangsúlyosan szerepelt a koalíció kérdésének felülvizsgálata, valamint a koalíciós tárgyalásokon való részvétel, az ezzel kapcsolatos irányvonal megvitatása. — Milyen döntés született, együtt a koalícióval, vagy külön utakon? — Nem akarjuk felborítani a koalíciót, de a kisgazdapártnak sokkal nagyobb súlyt kell kapnia, mint ami eddiq jutott számára. — A televíziós közvetítés alapján úgy tűnt, hogy Torgyán József volt ismét a meghatározó személy... — így van. Torgyán mögött kétségtelenül tömegek állnak, s a kongresszus résztvevőinek 80-90 százaléka véleményem szerint benne látta a legmegfelelőbb személyt. — Sikerülhet-e a kongresszus után, annak eredményeként elsimítani az FKGP-n belüli nézeteltéréseket? — Ha Torgyán ellentáborát sikerül meggyőzni, akkor nem lesz gond. De ha nem, akkor ebből problémák fognak származni. Szerintem egyébként siker koronázza a meggyőző munkát, mivel mindenki kénytelen számolni a tömegek igényével. — Vastapssal és „Éljen Torgyán!” ütemes kiáltozással zárult a kongresszus ... — Nagyon éltették Torgyánt, ez'kétségtelen. A Tolna megyei küldöttek azonban nem ... Né Egy érdekes adalék: dr. Hadházy Árpád, az FKGP Tolna Megyei Szervezetének elnöke saját elhatározásából nem vett részt a kongresszuson. Offenzív politika — A találkozónak az volt a célja, hogy mérlegre tegye a tavalyi kongresszus óta végzett munkát, értékelje azokat a politikai tendenciákat, melyek a bel- és külpolitikában lejátszódtak, s mindehhez mérje a párt megteendő feladatait - sorolta fel az MSZP pártaktívájának leglényegesebb pontjait Csáki Béla, a szocialisták Tolna megyei szervezetének alelnöke. — Az értékelés eredményeként megállapíthattuk, hogy pártunk helyzete az elmúlt egy évben stabilizálódott, tömegbázisunk, befolyásunk, szimpatizánsaink tábora nőtt. Ezt konkrét felmérések is bizonyítják. — Ennek ellenére az MSZP - legalábbis a parlamenti közvetítések alapján - jórészt hátráló politikát folytatott. — A hátrálás helyett inkább azt mondanám, hogy a hatalmas nyomás miatt szinte alig tudtunk a víz fölé emelkedni. Mindenesetre szeretnénk áttérni egy offenzív politikára. Ehhez adottak a terveink, politikai programjaink. S ahogy azt a sajtó ki is exponálta, megvan az a szakértelem is, ami a felvetődő társadalmi kérdésekre nagyon pontos, baloldali választ képes adni. — Arra utal, hogy az MSZP- kongresszuson elhangzott: a szocialisták képesek lennének akár azonnal kormányt alakítani? — A szakértelme lapján erre képes lenne az MSZP, s ez el is hangzott Horn Gyulától. — Az MSZP bizonyára nem nélkülözheti a szövetségeseket. Milyen erőkkel keresnek kapcsolatokat? — Értelemszerűen az ellenzéki pártok felé kellene egy aktívabb politizálást megvalósítani. Nem azt kellene keresni, ami szétválaszt, hanem azt, ami összeköt bennünket. — Szakszervezetek? — Ez ügyben konkrét felhívást fogadott el a pártaktíva, a jelenleg kialakult helyzetben ugyanis elengedhetetlennek tartja az MSZP, hogy megalakuljanak a szakszervezeti tömörülések, melyek képesek az egységes fellépésre.-szeriPárkány A szlovákiai Párkány (Stu- rovo) lakossága a vasárnap tartott helyi népszavazáson úgy foglalt állást, hogy a település kapja vissza eredeti nevét. Párkányt 1948-ban kényszerből keresztelték át Sturovóra. A vasárnap késő este összesített adatok szerint a Duna-parti város lakosságának 9 597 választásra jogosult polgára közül 50,04 százalék (5 165 fő) élt szavazati jogával, és a szavazók 87,1 százaléka mondott igent arra a javaslatra, hogy a települést ezentúl szlovákul Parkannak, magyarul pedig Párkánynak nevezzék. PADLÓSZŐNYEG OLCSÓ, MUTATÓS, 21 SZÍNBEN NÉMET IMPORTBÓL BONYHÁDON: Fáy lakótelep 17., 2/2. Perczel u. 30. BÖLCSKÉN: Ruházati Bolt, Szentháromság tér 1. BÁTASZÉKEN: Bútorbolt, Árpád u. 1. ÉRTESÍTJÜK TISZTELT VÁSÁRLÓINKAT, HOGY A HALÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT szekszárdi fióküzlete MEGSZŰNT. TOVÁBBI NAGYBANI ÉS KISKER. ÉRTÉKESÍTÉS TOLNA, KOSSUTH L. u. 1. szám alatt történik. L Telefon.: 40-494. 1 VÁRJUK TOVÁBBRA KEDVES I L_ VÁSÁRLÓINKAT. Fenyegető levél a nemmel szavazóknak Dr. Jánosi György MSZP-s képviselő visszautasítja a cinkosság vádját A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége - közkeletű néven a Pofosz - Vittner Mária és Fónay Jenő aláírásával levelet küldött azoknak az országgyűlési képviselőknek, akik nemmel szavaztak a felelősségre vonást lehetővé tevő törvényjavaslatra. íme, a levél. „Ön bizonyára tudja és kellően meggondolta, hogy a Magyar Nemzet gyilkosai és a szovjet bolsevista megszálló és elnyomó rendszer hazai kiszolgálói felelősségre vonását szorgalmazó törvény ellen szavazott. Ezt a szégyenteljes tettét nyilván nem a választói megbízása alapján könyvelhetjük el, hanem kizárólag az Ön egyéni lelkiismeretét terheliI Mi, akik 1945-től szenvedtünk üldöztetést és börtönt a magyarságunkért a saját hazánkban, továbbá az 1956-os forradalom és szabadságharc példátlan megtorlásainak áldozatai, harcosai, elítéltjei és meghurcoltjai - s minden bizonnyal a józan magyar nép színe-java - 45 éven át abban reménykedtünk, hogy mindenkiben feltámad a lelkiismeret! A nemzetet erkölcsileg, politikailag, gazdaságilag romlásba döntők - a szovjet szövetségeseik és támogatóik kivonulása után - végre egyszer demokratikus független magyar bíróságok előtt fognak felelni hazaáruló gaztetteikért. Ön azonban ezzel a szavazatával - ország-világ színe előtt - a gyilkosokkal vállalt cinkosságot; s ezt nem felejtjük el!” Dr. Jánosi György, megyénkben MSZP-s országgyűlési képviselő ugyancsak kézhez kapta a levelet, melyről a következőképpen vélekedett: — A levél azzal vádolja a nemmel szavazókat, hogy azok gyilkosokat védenek. Azt hiszem, a nemmel szavazók nem a gyilkosokat védik - ha csak erről lenne szó, bizonyára egy nem szavazat sem született volna -, hanem azokat az embereket, azokat a családokat, akiket ennek a törvénynek a nevében vélhetően meghurcolnak, feljelentenek hazaárulás címén. A törvény ugyanis tartalmazza ezt a rendkívül sokféleképpen értelmezhető fogalmat is. Úgy vélem, pontosan azok tudják ezt a leginkább, akiknek a nevében Fónay Jenő írta ezt a levelet. Éppen a volt politikai foglyok azok, akiket hamis vádakkal, többek között a hazaárulás igaztalan vádjával meghurcoltak és börtönbe zártak. A levélből süt a szemet szemért, fogat fogért elv, s ez teljesen idegen, idegen kell, hogy legyen minden demokráciától. S annak a nyílt fenyegetésnek is idegennek kell lennie, amivel az aláírók éltek az országgyűlési képviselők egy részével szemben. Né Mint azt annak idején a lapok hírül adták, nemmel szavazott valamennyi Fidesz-es és egy tartózkodás mellett valamennyi MSZP-s képviselő. Más pártok nemmel szavazó képviselői között ott találjuk például az MDF-es Szentá- gothai János professzort és az SZDSZ-es Tamás Gáspár Miklóst.-szeri
