Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)

1991-11-14 / 267. szám

2 PÚJSÁG 1991. november 14. Tűzszünet Dubrovnikben (Folytatás az 1. oldalról.) lyek életét, és fékezze középü­letek, lakóházak és értékes műemlékek elleni romboló dü­hét” - mondta az egyházfő. Hozzátette: A keresztények nem maradhatnak közömbösek a Horvátországban folyó dolgok láttán. A nemzetközi közösség nem tűrheti el, hogy erőszakkal és fegyverekkel intézzék el a né­pek közötti ellentéteket, lábbal tiporják az elemi normákat és egyezményekbe foglalt jogokat. Véget kell vetni ennek a tra­gédiának, amely Európa és a vi­lág szégyene. Stipe Mesic, a jugoszláv ál­lamelnökség elnöke kedden azzal a kéréssel fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsához, hogy haladéktalanul küldjön békefenntartó erőket Szerbia és Horvátország határára. A ju­goszláv elnökség szerb szár­nya szombaton szintén ENSZ-erők horvátországi kül­dését sürgette, de a csonka el­nökség a válságövezetekbe szerette volna irányítani a kék­sisakosokat. Cyrus Vance, az Egyesült Nemzetek Szövetségének főtit­kárának különmegbízottja teg­nap nem hivatalos formában tá­jékoztatja a Biztonsági Tanács tagjait a jugoszláv válságtér­ségben (ezen belül Budapes­ten) tett látogatásáról. A tájé­koztatás mellett a BT mérlegeli majd a jugoszláv államelnök­ségtől, illetve a horvát külügy­minisztertől kapott levelet, amelyben azok felhívják a vi­lágszervezetet békefenntartó erők kiküldésére. Új béketervet hoz magával Belgrádba Lord Carrington, a hágai Jugoszlávia-értekezlet elnöke - jelentette az ITV brit televízió értesülésére hivat­kozva a belgrádi rádió. E sze­rint a horvátországi szerb terü­leteket nemzetközi védelem alá helyeznék, s e körzetekben nemzetközi erőket állomásoz- tatnának, a jugoszláv hadsere­get pedig nemzetközi felügye­lettel kivonnák Horvátország­ból. A szerbek ez után népszava­záson dönthetnek arról, hogy el akarnak-e szakadni Horvátor­szágtól. Carrington úgy véli, hogy jó alap van tervének az elfogad- sára. Miniszteri vélemények: 1992. a kulcsév A későn érkezőknek már csak állóhely jutott (Folytatás az 1. oldalról.) lezte a témakör fontosságát, hogy Kupa Mihály mellett Kádár Béla, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok minisztere, és Sá- rossy László, földművelésügyi államtitkár is vállakozott egy-egy előadásra. Kupa Mihály az idei eszten­dőt rendkívül keserves évként jellemezte, nőtt a munkanélkü­liség és a költségvetési hiány. Mégis, a külgazdaság nem tel­jesített rosszul, sőt, a fizetési mérleg nemhogy pozitívvá vált, de megkezdődött az adóssága­lap csökkentése is. Jövőre lehetőség nyílik arra, hogy a visszaesés megálljon, s az új piacok feltárulásával min­den lokális válsága ellenére 1992 lesz a kulcsév hazánk­ban. Sárossy László kifejtette, hogy történelme folyamán min­dig is a vidék volt Magyaror­szág tartópillére. A mezőgaz­daság derekasan helytállt a ko­rábbi időszakokban is, a nehéz viszonyok dacára. Ezt bizo­nyítja az is, hogy a beruházók megjelentek ezen a területen, pedig a pénzemberek nem jótét lelkek, nem fektetnének például az élelmiszergazdaságba, ha nem bíznának a megtérülés­ben. Súlyos probléma jelenleg a tulajdonviszonyok rendezet­lensége: a kérdés mihamarabbi megoldása esetén biztosítottá válnak a nyugodt gazdálkodás keretei. A jövő év Európa éve - húzta alá bevezetésként Kádár Béla, aki szubjektív vallomásként hozzátette: ha van Magyaror­szágnak európai megyéje, ak­kor Tolna megye az. Sajnos, ezt a megállapítást némileg, de szerencsére csak rövid időre el­lenpontozta az a nevetgélés és bekiabálás, ami miatt a minisz­ter úr kénytelen volt rendreuta­sítással élni. A legnehezebb szakaszt már hátrahagytuk, s látható a fény az alagút végén - élt az ismert fordulattal Kádár Béla, s az előtte szólókhoz ha­sonlatosan úgy vélekedett, hogy a jövő évben fordulópont következik be a külgazdaság­ban. Mindez arra enged követ­keztetni, hogy az 1993-as évet mint megélénkülés, az 1994-es évet pedig mint a fellendülés időszakát érhetjük meg. A me­zőgazdaság terén a belső kon­junktúra élénkítő hatása 1993-ban várható, viszont a külpiacon már jövőre is tapasz­talható ez az előnyös változás. Amit most kérhetünk a polgá­roktól az ország, a kormány és a gazdaságpolitikai tárcák ne­vében, az az, hogy tanúsítsa­nak türelmet az előttünk álló esztendőben - fordult a hallga­tósághoz Kádár Béla. Ha ezer év folyamán annyi mindent ki­bírtunk, akkor ennek az egy, legfeljebb két évnek az alkal­mazkodási gyötrelmeit is képe­sek leszünk elviselni - fejezte be mondandóját. A rövid szünetet követően a meghívott vendégek válaszol­tak az írásban előre megfogal­mazott kérdésekre, melyek kö­zül hadd ragadjuk ki azt, ame­lyik a kisgazdapártban „órá- ról-órára változó” helyzet, illetve a földművelésügyi miniszter munkája közötti kapcsolat felől érdeklődött. A távollevő Ger- gátz Elemér helyett Sárossy László válaszolt, aki megnyug­tatta a közönséget: az FKGP ügyei semmilyen zavaró hatás­sal nincsenek a földművelésü­gyi miniszterre. Szeri Árpád Fotó: Gottvald Károly Retusálás nélkül Parlamenti pillanatképek Mi tagadás, változékony az időjárás a T. Házban. Még a „csont nélküli”, nem túl jelentős napirendi pontok tárgyalása közben is megesik, hogy szinte egyik pillanatról a másikra fe­szültséggel telik meg a levegő, felforrósodik a hangulat. Más­kor viszont a komor viharfelhők egy-egy szellemes megjegy­zés, közbeszólás vagy szónoki baki nyomán egycsapásra el­osztanak, s ismét béke honol az olajfák alatt. A folyosói „totózóban” leg­többen az interpellálok - vála­szadók mérkőzésének esélyeit latolgatták, különös tekintettel a Horthy Miklós rehabilitációjának és állami újratemetettésének lehetőségét firtató, a miniszter- elnök címére bejegyzett inter­pellációra. Nos, Antall Jószef felkészül­ten, kitűnő formában vívott. Higgadt, kiegyensúlyozott fej­tegetését, s főként válaszának tartalmát az ellenzéki zsűri is honorálta. A Horthy-ügy, s en­nek holdudvarában a kormány­zati, politikai, történelmi össze­függések elemzése közben csípős oldalvágást is elhelye­zett az interpelláló MSZP-s képviselő plasztronján. Jánosi György ugyanis „nagybányai” Horthy Miklóst emlegette, sértve egy 1947-es törvényt, amely megtiltja a nemesi elő- nevek használatát. Jánosi per­sze védett és szellemesen visszaszúrt. Szelíden mentege­tőzve, hogy sajna, az emberek fejében valahogy megragadtak ezek a titulusok. Lám, így járt nemrégiben az a képviselő úr is, aki esküvői meghívójára - ezek szerint törvénysértő mó­don - rányomatta nemesi elő- neveit. S mivel Bethlen István gróf nevét, ki sem ejtette a száján, csak találgatni lehet, kire gon­dolt .. Nemzetiségi jogok Franciaországnak haladékta­lanul kezdeményezően kell fel­lépnie annak érdekében, hogy az egész világon nemzetközi érvényű szerződésekkel bizto­sítsák maradéktalanul a nemze­tiségi jogokat - jelentette ki Jean-Francois Deniau francia képviselő, a Nemzetgyűlés kül­ügyi bizottságának alelnöke egy televíziós interjújában. A képviselő - aki előzőleg meg­beszélést folytatott Tőkés László nagyváradi református püspökkel a romániai helyzetről - a jugoszláviai fejlemények kapcsán kijelentette: a nemze­tiségi kérdés kiéleződése „az egész volt kommunista világot fenyegeti”. Jó szándékú szabályozáster­vezetek már léteznek az euró­pai nemzetiségek jogainak vé­delmére, kérdés azonban, ho­gyan lehet ezeket megvalósí­tani. Ezt egy háromnapos bécsi nemzetközi szimpózium vizs­gálja. Folyik az olaj a Barátság U. távvezetéken A szovjet fél eddig eleget tett szerződésben vállalt kőolajszál- lítási kötelezettségeinek - kö­zölte Vári István, a Mól Rt. Ba­rátság II. Kőolaj Távvezeték fé- nyeslitkei szivattyúállomásának vezetője tegnap. A magyar-szovjet határhoz közeli fényeslitkei fogadóállo­másra nemcsak a várt mennyi­ségű kőolaj érkezett meg pon­tosan minden hónapban, ha­nem a legtöbbször - úgyneve­zett előszállításként - még plusz olajat is továbbítottak a távvezetéken. Novemberben a szerződés szerint 387 ezer tonna kőolajat kap a vezetéken Magyarország a Szovjetunióból. Ennek a mennyiségnek a fele tegnapig már meg is érkezett, így ebben a hónapban szintén várható, hogy néhány ezer tonnával többet szállít hazánkba a szov­jet partner. A Koreai Hét nyertes belépőjegyei Göncz Árpád Koppenhágában Semleges légtérsáv Tegnap délután a magyar ál­lamfő a Mindelunden hősi te­metőben, megkoszorúzta a dán ellenállás áldozatainak központi emlékművét. A Dániában elesett magyar katonák emlékére Göncz Árpád virágot helyezett el a háború külföldi áldozatainak emlékhe­lyénél. Ezerkilencszáznegy- vennégy végén a visszavonuló magyar csapatok mintegy 12 ezer katonáját a németek Dáni­ába irányították. Ezerkilenc- száznegyvenöt április végén az egyik magyar zászlóalj fellázadt a német parancsnokság ellen, és kitört állomáshelyéről. Sokan életüket vesztették, de mintegy száz magyar katona a dán ellenállás segítségével sikere­sen rejtőzködött a háború vé­géig. Ezután a Folketingbe, a dán törvényhozásba vezetett Göncz Árpád útja. Hans Peter Clausen parlamenti elnök köszöntötte a vendéget és a Folketing nyolc pártjának egy-egy képviselője társaságában megismertette a magyar államfőt a dán parla­ment tevékenységével. A dán királyi pár este a Fre- densborg kastélyban fogadást adott Göncz Árpád és felesége tiszteletére. II. Margit pohárkö­szöntőjében először arról szólt, hogy 1987-es budapesti látoga­tása óta nagy horderejű válto­zások történtek Magyarorszá­gon és egész Kelet-Európábán. Felidézte, hogy 1956 neki - aki akkor tizenhat éves volt - és korosztályának fontos esemény volt, és Dánia szívesen fogadta azokat a magyarokat, akik ak­kor elhagyni kényszerültek ha­zájukat. Elégedetten állapította meg, hogy az elmúlt két évben egyre élénkebbé válnak a két ország kapcsolatai. Göncz Árpád válaszbeszé- dében arról szólt, hogy Dánia eredményei elismerést és ér­deklődést váltanak ki Magyar- országon. A magyarországi változások ismertetése után az elnök hangsúlyozta, hogy Magyaror­szág mindenekelőtt teljesítmé­nyével akarja kivívni azt a jogot, hogy a fejlett Európa részévé váljon. Egyúttal köszönetét mondott azért a támogatásért, amelyet Dánia nyújt e törekvé­sekhez, mind a kétoldalú kap­csolatokban, mind az Európai Közösségben. Számunkra na­gyon rokonszenves és reális vízió a nagy mesemondó An­dersen 1841-es Magyarorszá­gon kelt naplójegyzete: — Ma­gyarország gazdag ország, egy szép nyári nap Dániájára emlé­keztet, két testvéri ország .. - mondta a magyar államfő. Magyar javaslatra várhatóan semleges légtérsávot jelölnek ki a magyar-jugoszláv határ men­tén. Ez lehet az egyik konkrét eredménye a kedden Szabad­kán tartott határmenti katonai konzultációnak, amelyen a két ország légvédelmi vezetői tár­gyaltak a határmenti légtérben kialakult feszültségek csökken­tésének, illetve megszünteté­Október első felében lezajlott az általános mezőgazdasági összeírás második szakasza. A tavaszi teljeskörű felméréssel szemben októberben csak a háztartások mintegy 5 százalé­kát kérdezték meg. Ennek eredményeképpen Tolna me­gyében - szeptember 30-iki eszmei időponttal - 74 ezer da­rab szarvasmarhát és 439 ezer darab sertést regisztráltak, ami az előző évhez képest 9 illetve 22,4 százalékkal kevesebb. (A szarvasmarhák és a sertések száma a szeptember 30-iki lét­számokat tekintve az elmúlt 18 évben idén volt a legalacso­nyabb). Március vége óta a megyében szarvasmarhából több, mint 3400 darabbal, ser­tésből pedig közel 57 ezer da­rabbal tartottak kevesebbet. A szarvasmarhaállomány a gazdasági szervezeteknél és a kistermelőknél közel hasonló sének lehetőségeiről. Keleti György HM-szóvivő elmondta, hogy a tárgyaló delegációk megállapodtak az információ- csere javításával kapcsolatos rendszabályok közeljövőbeni bevezetésében. A harcson tör­téntek végleges tisztázását - katonai szakértők bevonásával - vegyes bizottságnak kell el­végeznie. mértékben csökkent. A kister­melői gazdaságokban a tehe­nek száma nagyobb mérték­ben, 14,1 százalékkal esett vissza. A tavalyinál kevesebb, mintegy 1600 háztartás foglal­kozott szarvasmarha-tartással. Március 31-e óta a kistermelők 4,9 százalékkal kevesebb szar­vasmarhát tartanak. A 60 sertéstartó gazdasági szervezetben az elmúlt egy év alatt több, mint ötödével esett vissza a sertésállomány. A to- vábbtartás alapját képező anyakocaállomány is jelentő­sen megfogyatkozott. (Mind a sertések, mind az anyakocák esetében az idei év hosszabb távon egyben mélypont is). A sertések száma a tavaszi ösz- szeírás eredményeihez képest is erősen visszaesett, ezen be­lül jóval kisebb mértékű volt az anyakocaállomány csökke­nése. Ugyanakkor nagy vissza­A nyertes jegyeket a jelen­lévő közönség soraiból többen húzták, a fődíjak számait Mr. Park, Chyun-Kyu húzta ki. A nyertes számok a következők: Kazettát nyert: 7008, 7749, 7481, 7437, 7888, 7316, 7879, 7272, 7051, 4978, 4721, 4666, 3128, 3260, 4659, 4630, 7557, 7119, 3269, 7282, 4680, 4953, 4687, 4965, 7776, esés tapasztalható hízóáltatok tekintetében. A márciusi felmé­rés adataihoz képest az 50 kg feletti hízóáltatok száma közel negyedével, az árusüldőké és 50 kg alattiaké pedig 18 száza­lékkal kevesebb. A kistermelői gazdaságokban 1990. szeptember 30-hoz ké­pest mintegy 4200-zal keve­sebben foglalkoztak sertéste­nyésztéssel. E körben a tartási kedv megcsappanása főként az anyakocalétszámon mérhető le, amely az előző évhez képest 30 százalékkal kevesebb. Á ta­vaszi összeírás óta a kisterme­lői gazdaságokban alig fogyott a sertések száma, de 20 száza­lékkal kevesebb az anyakoca. Ezzel az 1991. évi általános mezőgazdasági összeírás vé­get ért, egyúttal köszönjük min­den résztvevő munkáját. Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága 7952, 4370, 7926, 3297, 7732, 4938, 7691, 7417, 7948, 7088, 7276, 4959, 3122, 7495, 7382, 7369, 7896, 4320, 3217. Legyezőt és kulcstartót nyert: 3290, 4637, 7907, 4311, 7980, 7519, 4796, 7990, 7890, 7467, 7568, 7439, 4367, 7324, 7433, 7220, 7125, 7978, 7897, 7510, 7939, 7777, 7180, 4952, 7216, 4660, 7941,4942, 7420. 4678. MAGÁN- ÉS TÁRSAS­VÁLLALKOZÓK FIGYELEM! A DRÁVA-THERMÁL Kft. szervezésében 1991. december 16-17-én REGIONÁLIS VÁLLALKOZÓI KONFERENCIÁT tartunk, melyre Önöket is szívesen várjuk. Érdeklődni: Barcs, Kandó K. u. 4. Tel.: 547. Konferencia helye: Csokonyavisonta-fürdő HOTEL VILLA ROSA 4711, 7468, 7459, 7071, 4636, Az állatállomány alakulása

Next

/
Thumbnails
Contents