Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)

1991-11-12 / 265. szám

2 PÚJSÁG 1991. november 12. A tejárat nem a téeszek képezik Drágul a börtönkoszt? Nyilatkozik a három jelölt Ki lesz az SZDSZ elnöke? (Folytatás az 1. oldalról.) az árát, mert veszteséget nem termelhetünk. Ezt a kenyeret vásárolják egyébként az óvo­dák, a napközik, a honvédség és a börtön ... * — Önök mennyiért adják most a tejet, és mennyiért ja­nuár elseje után, amikor várha­tóan megszűnik e termékcso­port központi ártámogatása? - kérdeztük Baka Józsefet, a bo­gyiszlói Dunagyöngye téesz el­nökét. — Mi annyiért adjuk a tejet, amennyiért a tejipari vállalat megveszi tőlünk. Nálunk már nincs támogatás, nincs mit megvonni. Korábban, ’88-ban, 1,90-et kaptunk literenként, ez aztán visszaesett 90 fillérre, majd nullára. A hírt én úgy ér­telmeztem, hogy a tejipar most még részesül bizonyos szub­vencióban, s ez szűnik meg ja­nuártól. De a szövetkezetek pénztárcája se laposabb, se kövérebb nem lesz e rendelke­zés következtében. A tejárat nem a téeszek képezik. Elmondhatom, hogy Bo- gyiszlón pillanatnyilag nagyobb a tej önköltsége, mint amennyi­ért eladjuk. De leállni egyik pil­lanatról a másikra nem lehet. Kétszáz fejőstehenünk van, és több mint 30 éve foglalkozunk szarvasmarha-tartással. (Reményeink szerint holnap a tejipari vállalat véleményével is megismertethetjük olvasóin­kat.) * Indokolt a hús árának eme­lése - mondta Mike Imre, a Húsipari Egyesülés igazga­tója. Véleménye szerint a jelen­legi áremelést - amelyet az egyes húsipari cégek saját be­látásuk szerint hajthatnak végre - az indokolja, hogy 1990. ja­nuár 9-e óta nem emelkedtek a húsárak hazánkban. Viszont a különböző begyűrűző árhatá­sok a húsipart sem kerülték el. Ezért már az év elején indokolt lett volna felemelni a húsárakat, azonban a piac átmeneti be­szűkülése, a készletek felhal­mozódása nem tette ezt lehe­tővé. A szakértő úgy véli: ebben az évben még a korábbi eszten­dőkben megszokott árualap sem áll rendelkezésre, ezért a termelők a piac törvényszerű­ségeihez igazodva emelték ára­ikat, így a mostani felvásárlási ár 71 forint körüli. A jelenlegi fogyasztói árakat pedig a 66 forintos korábbi fel- vásárlási árhoz igazítva állapí­tották meg. Ahhoz, hogy mind a termelők, mind a feldolgozók gazdaságosan állíthassák elő a húst, a húsipari vállalatoknak - a Húsipari Egyesülés igazga­tója szerint - mintegy 10-15 százalékos áremelést kellene végrehajtaniuk. Ám, hogy egy-egy cég milyen árakat tart majd reálisnak, azt maga dönt­heti el. Kik a csecsének és az ingusok? A csecsének: az oroszor­szági Északkelet-Kaukázusban lakó körülbelül 400 ezer főnyi népcsoport. Nyelvük a kauká­zusi nyelvcsaládhoz tartozik. Csecsen városukról nevezték el őket az oroszok csecsennek, csecsencnek, ők magukat na- hinak nevezik. Kultúrájuk azo­nos a többi kaukázusi népével; főleg állattenyésztéssel foglal­koztak. Sokáig patriarchátuson alapuló törzseket alkottak, ame­lyek megőrizték az ősközösség és a rabszolgatartó rend ma­radványait. A 12-17. században keresztények voltak, azután szunnita mohamedánok. A tex­tíliákat éppúgy geometriai min­tákkal díszítik, mint házaik kő vagy fa részeit. Népmeséik, népzenéjük változatos. Ingusok: a csecsenekkel együtt lakó, mintegy 100 ezer főnyi nép. Nyelvük és kultúrájuk rokon a csecsencekével, több­ségükben szunnita mohame­dánok. (FEB) Ausztria Lottó A Lottó Unió Kft. közlése sze­rint a 45. heti játékhét eredmé­nyei a következők: hattalálatos nem volt. Három darab 5 plusz egy találatos szelvény volt, nye­reményük egyenként 1.539.217 schilling, 255 darab 5 találatos szelvény volt, nyereményük egyenként 27.162 schilling, 12.049 darab 4 találatos szel­vény volt, nyereményük egyen­ként 766 schilling, 247.916 da­rab 3 találatos szelvény volt, nyereményük egyenként 46 schilling. A nyerőszámok: 2, 27, 31, 35, 36, 40. A pótszám: 21. A jo­kerszám: 397520. A mezőgazdaság és három miniszter Nem lehet a labdát továbbdobni Közel egy hónappal ezelőtt jelent meg a Tolnai Népújság­ban a hír, hogy mindazok, akik a mezőgazdaságot szívügyük­nek tekintik, küldjék el ezzel kapcsolatos kérdéseiket, véle­ményüket a Kereszténydemok­rata Néppárt Tolna megyei szervezetéhez. Dr. Maróthy Géza, a KDNP megyei társelnöke lapunk mun­katársának elmondta, hogy kü­lönösen sok kérdés, probléma- felvetés érkezett a kárpótlás mértékével, a földvásárlással, a licitálással, a termelőszövetke­zetek privatizációjával kapcso­latban. Többen firtatják, mit ter­veznek, hogy eredményesebb legyen a külkereskedelem, egyáltalán mennyiben változott a külkereskedelem monopol­helyzete, illetve érdekeltsége a mezőgazdasági termékek el­adásában, hogyan alakultak a személyi feltételek? A falu és város közti különb­ség csökkentése, az agrárolló, az adózás, a munkanélküliség levezetése, a megélhetés lehe­tőségei, a falun élő emberek félelmei és bizonytalanságai is sok kérdésben, véleményben fellelhetők. — Ezekre és természetesen még sok más kérdésre kaphat­nak választ Kupa Mihály pénz­ügy-, Gergátz Elemér földműve­lésügyi minisztertől és Kádár Bélától, a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok miniszterétől mindazok, akik november 13-án eljönnek a Babits Mihály Művelődési Házban 16 órakor tartandó nagygyűlésünkre - mondta Maróthy Géza. — Várunk mindenkit, akit ér­dekel a mezőgazdaság sorsa. Ezen a nagygyűlésen nem le­het a labdát tovább dobni, hi­szen itt lesz a mezőgazdaság legfőbb gazdája, az is, aki az agrárollót nyitja-csukja, és az is, aki elad. 1992: a konjunkturális fordulat éve? Gyorsított piacváltás - bankok bábáskodásával Janus-arcú a mai magyar gazdaság - mondják a közgaz­daság szakemberei. Vélemé­nyük szerint gazdasági helyze­tünket egyrészt a nyugati piacra irányuló eredményes expanzió, másrészt a keleti kereskede­lemhez kötődött vállalatok vál­sága jellemzi. Az 1992-es tervek ugyanak­kor azt ígérik, hogy bár az év elejére még nem várható a kedvezőtlen tendenciák vissza­fordítása, de az év végén kon- junktúrális fordulat következhet be. A prognózist arra alapoz­zák, hogy jövőre sikerül megál­lítani - elsősorban a különböző barter-megállapodások révén - a Szovjetunióba irányuló kivite­lünk további csökkenését. Reá­lisan számolhat gazdaságunk azzal is, hogy az Európai Kö­zösséggel kötendő társulási szerződés nyomán javulnak a magyar exportcikkek piacra ju­tásának lehetőségei. További kedvező előjel, hogy - egybe­hangzó vélemények szerint - 1992-ben a világkereskedelem forgalmában 5-6 százalékos növekedés várható. — A döntő azonban az, hogy sikerül-e vállalataink nemzet­közi versenyképességét a belső feltételrendszer javításá­val fokozni, s kivált az eddig ke­leti exportra építő vállalatok pi­acváltását fölgyorsítani - mondja Szatmári Tamás, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumának fő­osztályvezetője. — Ehhez a lépésváltáshoz természetesen segítséget is kaphatnak. Az újonnan létre­jövő Befektetési és Fejlesztési Bank bölcsőjénél például a 92-es költségvetés 5 milliárd fo­rinttal „bábáskodik”. Már foly­nak a tárgyalások olasz, ameri­kai, német és francia bankok­kal, s kilátás van arra, hogy a járulékos erőforrások ezt az összeget megduplázzák. így lehetőség lesz arra, hogy a vál­lalatok megalapozott piacvál­tási terveit kedvezményes hite­lek támasszák alá. — Jövőre is rendelkezésre áll a Kereskedelemfejlesztési Alap, amiből egyebek között a piackutatás, a marketing-tevé­kenység kaphat komoly támo­gatást. A másfélmilliárdos Be­fektetés-ösztönzési Alapból pedig - pályázatok alapján - a vegyes vállalatok infrastruktúrá- lis beruházásai (út, telefon, stb.) részesülhetnek támoga­tásban - hangsúlyozta az NGKM főosztályvezetője. Bíró Gerd Ferenczy-Europress Tölgyessy: jelentős változások Dörnbach: vállalni a konfliktusokat Mécs: szót érteni a társadalommal — Valószínűleg nem titok dr. Tölgyessy Péter előtt az, hogy a tagság egy része va­lamiféle megváltót lát Önben. Mit gondol, miért? — Biztos az elégedetlenség lehet az oka, ami az utóbbi idők számos sikertelenségéből származik. Persze, én nem fo­gok tudni megváltást hozni az SZDSZ számára. Azt természe­tesen szeretném, ha némileg jobban mennének a dolgok, de csodát a mai magyar közélet­ben senki sem képes tenni. — Nemrég tett kijelentésé­ben a patriotizmus erősítését és az egyházakkal való új vi­szony kialakítását szorgal­mazta. Ez lenne a megújulás egyik lehetséges útja az SZDSZ-ben? — A változásnak alapvetően nem ebben kell megjelennie, hanem abban, hogy hatható­sabban kell képviselni az önte­vékeny társadalom eszméjét. Ugyanakkor véleményem sze­rint szükség van az alapprog­ramban szereplő patriotizmus egyértelmű és világos kifeje­zésre juttatására. Az egyházi politikában pedig hathatós pár­beszédre kell törekedni mind­egyik felekezettel. — Miben különbözik Töl­gyessy Péter programja a másik két jelöltétől? — Nem feladatom a másik két jelölt minősítése, így csak azt mondhatom, hogy jelentős változtatásokat szeretnék vég­rehajtani a mondanivalóban, a szervezetben és az üzemszerű működésben egyaránt. — Az Ön SZDSZ-elnöki ambíciója nem ütközik az Or- szággyülési-alelnök tisztsé­gével? — Dehogynem. Annyira üt­közik, hogy a kettő nem is fér meg együtt. Tehát amennyiben megválasztanának pártelnök­nek, abban a pillanatban szük­ségszerűen lemondok az alel­nöki tisztségről. — A parlament alelnöke- ként rendre egyfajta egyfor­mán távolságtartó, közvetítő szerepet kell vállalnia. Az esetleges új funkció viszont megkívánná a konfliktusok kezelését... — Nézze, harminckét évig ügyvédként tevékenykedtem, s a pályán nem tartoztam a siker­telenek közé. Talán éppen azért nem, mert az ellenfelekkel a végsőkig képes voltam fenn­tartani a jó kapcsolatot. Ám ha nem volt más megoldás, akkor vállaltam a konfliktusokat is. — S ha netalán nem kerül­hető el, hajlandó lesz adott esetben valakinek nemet is mondani? — Ez szükségszerű. Sőt, bi­zonyos esetekben nagyon éle­sen szembe is kell fordulni a kormányzati megnyilatkozá­sokkal és szándékokkal. Per­sze, a hisztérikus hangnemet nem szabad átvenni, a legcél­ravezetőbb a méltóságteljes nyugodsággal párosuló határo­zottság. Azt, hogy a napi politi­kai csatározásokban az embert sérülések érhetik, vállalni kell. Ha valaki túlságosan érzékeny, akkor ne lépjen erre a pályára. — Lehetne-e több az SZDSZ elnökeként Mécs Imre annál, mint ami 1956-ban ju­tott osztályrészéül? Azt hi­szem, indokolt a „miért vál­lalta?” kérdés feltevése... — Elsősorban az SZDSZ miatt vállaltam. Az SZDSZ-t a gyermekemnek érzem, s úgy gondolom, hogy most nehéz helyzetben van, s magasabb osztályba kell lépnie. Ami pedig ’56-ot illeti: nem kívánok a for­radalomból megélni. Az elmúlt több mint egy évtizedben jó­részt ott voltam az élvonalban a szervezésnél, s igyekeztem összefogni a különböző moz­galmakat és szárnyakat. — Ezt szeretné most is folytatni? — Valóban szükség van az SZDSZ összefogására, mert csak így válhat egy olyan váltó­párttá, amelyik felválthatja a kormányzásban a jelenlegi koa­líciót. Nemcsak ebben a vonat­kozásban, hanem másban is rendkívül higgadtan kell fel­mérni a helyzetet, de utána szi­lárd és határozott magatartás szükséges a végrehajtáshoz. — Az ön által említett kü­lönböző mozgalmak azt jelen­tik, hogy többféle nézetet kel­lene integrálnia az SZDSZ-en belül? — Igen, s ez a legfontosabb célkitűzésem, mármint az, hogy az SZDSZ-ben szárnyak, plat­formok alakuljanak. A másik: sokkal jobban, intenzívebben kell a társadalommal politizálni, szót érteni. Ezt nevezik angolul public relation-nak. -szá­Santer-Antall találkozó A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 13450,59 14282,59 ausztrál dollár 5993,42 6364,14 belga frank 225,20 239,14 dán korona 1193,91 1267,75 finn márka 1893,62 2010,76 francia frank 1355,61 1439,47 görög drachma 41,06 43,60 holland forint 4109,62 4363,82 ír font 12375,50 13141,00 japán yen (1000) 586,63 622,91 kanadai dollár 6761,04 7179,24 kuvaiti dinár árf.jegyzés szünetel német márka 4631,25 4917,71 norvég korona 1180,70 1253,83 olasz líra (1000) 61,61 65,43 osztrák schilling 658,04 698,74 portugál escudo 53,80 57,12 spanyol peseta 73,59 78,15 svájci frank 5237,55 5561,53 svéd korona 1268,08 1346,52 USA dollár 7633,21 8105,37 ECU (közös piac) 9468,14 10053,80 görög drachma 42,29 42,37 Svájci­magyar svindli Feltűnően elszaporodtak Szekszárdon a Svájcból hozott gépkocsik. Mikor a rendőrség utánanézett, nyomban kiderült a turpisság. Svájci autótulajdo­nosok ügyeskezű szervezők­nek eladják a gépkocsijukat, majd a rendőrségen bejelentik, hogy az autót ellopták. Ezután értékesítők veszik át a kocsit, ők Magyarországon továbbad­ják az árut. Szekszárdra is így kerültek BMW-k, Toyoták mint­egy 20 ezer márkáért, holott a valódi értékük 40-50 ezer márka. Az újdonsült szekszárdi autótulajdonosok a vámot elfe­lejtették kifizetni, így a vám- és devizajogszabályok megsér­tése miatt kell felelniük. Luxemburg azon munkálko­dik, hogy tovább erősítse Ma­gyarországhoz fűződő politikai, gazdasági, pénzügyi kapcsola­tait. Ezzel párhuzamosan ab­ban érdekelt, hogy az Európai Közösség belső együttműkö­désének elmélyítése nyomán az európai integrációs szerve­zet nagyobb kitárulkozással forduljon a közép-kelet-európai térség felé. Ami a biztonságpo­litikát illeti a luxemburgi megkö­zelítés szerint a NATO bizton­sága elválaszthatatlan Ke- let-Európa biztonságától - han­goztatta Jacques Santer, a Lu­xemburgi Nagyhercegség hiva­talos látogatáson Magyaror­szágon tartózkodó miniszterel­nöke. A luxemburgi kormányfő teg­nap a Kossuth Lajos téren ün­nepélyes külsőségek között ka­tonai tiszteletadással megtartott fogadtatási ceremónia után vendéglátójával, Antall József kormányfővel tárgyalt a Parla­mentben, majd Szabad György házelnök fogadta Jacques San- tert. A luxemburgi miniszterel­nök és a magyar kormányfő kora délután nemzetközi sajtó­Lengyelország politikai élete a parlamenti választások után egy olyan mentőcsónakra em­lékeztet, amely a viharban sod­ródik, s közben az evezősök mind más tempóban és más irányba próbálnak evezni. A választások óta eltelt két hét tárgyalásai nyilvánvalóvá tették: a második helyen vég­zett baloldali tömörüléssel senki sem hajlandó összefogni, s ők is deklarálták, hogy a maguk szerepét a konstruktív ellenzé­kiségben látják. Lech Walesa köztársasági elnök Bronislaw konferencián értékelte a meg­beszéléseket. Antall József mindenekelőtt a biztonságpoli­tika alakulásáról szólt, hangoz­tatva, hogy a NATO most lezaj­lott római értekezlete rendkívül fontos eredményeket hozott Magyarszág számára is. Törté­nelmi jelentőségűnek minősí­tette az Észak-Atlanti Szövet­ség állásfoglalását, amellyel Közép-Kelet-Európa irányába nyitott a NATO. Szó esett a ju­goszláviai helyzet megítélésé­ről is. Ezzel kapcsolatban Jac­ques Santer és Antall József egyetértett abban, hogy a vál­ság kezelését internacionális alapokról lehet megközelíteni. Ebben az Európai Közösség mellett fontos szerepet játszhat az ENSZ js. A magyar kor­mányfő figyelmeztetett arra, hogy a jugoszláv kérdés próba­tétele az európai együttműkö­désnek, illetve a világ szolidari­tásának. Negatív üzenet lenne a világ tehetetlensége, ami des­tabilizáló tényezőként jelent­kezne Európában, és minden bizonnyal súlyosan érintené a Szovjetunióban zajló átalaku­lási folyamatokat. Geremek professzort bízta meg kormányalakítással, aki első megbeszélései után úgy nyilat­kozott vasárnap: nem sok esé­lyét látja e küldetés sikerének. Az általa képviselt Demokrati­kus Unió, Tadeusz Mazowiecki volt miniszterelnök győztes pártja ugyanis csupán hatvan­két mandátumot szerzett győ­zelmével, s a jobb oldalon általa keresett potenciális koalíciós partnerek csak akkor hajlandók az összefogásra, ha párt gya­korlatilag feladja saját program­ját. Lengyelország - kormányos nélkül?

Next

/
Thumbnails
Contents