Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-11 / 239. szám

_ (tolnai) , 2 NÉPÚJSÁG 1991. október 11. A nap információja Honecker nem utazhat Chilébe Kérdőjelek Még mindig falak? Szabó István azért nagy művész, mert egyedülál­lóan tudja kifejezni gondola­tait képben és szóban. Ez­úttal a német Der Spiegel közölt vele nagyhatású be­szélgetést. Például arról, milyenek Közép-Európa kilátásai? „Hogyan lehet eladni bármit egy olyan európai faluban, ahol az út baloldalán néme­tek, a jobbfelén szlovákok, délen csehek, északon pe­dig magyarok laknak .. Az egyik kofa csak magyarul, a másik csak németül ért”. Vagyis: ebből kellene meg­születnie a közös Európá­nak, s benne a mi utcaso­runknak. Ezzel a történelemmel a hátunk mögött? „Amit nagy- szüleink óta generációink Közép-Európában megél­tek - s amennyit legalább elbeszélésekből tudunk -, az erősen összekovácsolt bennünket. Ez az érzések és a tapasztalatok közös­sége. Kevés olyan család van, éljen Németország­ban, Magyarországon, Drezdában, Krakkóban, akiknél nem hasonló élmé­nyekbe botlunk. Végső so­ron közös a nyelvünk, ha különböző nyelveken be­szélünk is”. De mégis csak tény: bábeli mifelénk a nyelvzavar. Miért nem értjük hát egymást? „Már tudom: a berlini fal még mindig ben­nünk van!” Mindössze ennyi és döbbenetesen igaz Szabó magyarázata. Sok­minden történt, még több a szép szó, de állnak még a falak Európa sok országa között. Mifelénk különösen. Sőt, mintha esetenként új falak is épülnének. Szomo­rúan írom: vannak, akik azt is feleslegesnek tartják, hogy falazzanak hozzá. Még? Már? Kocsis Tamás (FEB) Erich Honecker egykori NDK államfő nem kap német útleve­let, hogy - feleségét követve, aki már Dél-Amerikában tartóz­kodik a moszkvai német nagy- követség által kiállított útlevél birtokában - Chilébe utazhas­son. A Die Welt szerdai értesülése szerint Chile egyébként is már hónapokkal ezelőtt tájékoztatta Bonnt, hogy nem hajlandó ott­hont biztosítani a volt NDK poli­tikusnak. Német hivatalos szer­vek változatlanul Honecker kia­datását kívánják a szovjet ha­tóságoktól, hogy bűnvádi eljá­rást folytathassanak le ellene. Megállapodás azonban ebben az ügyben - különböző híresz­telések ellenére - mindmáig nem született. Nincs döntés arra vonatkozóan sem, hogy német államügyész a Szovjetu­nióban kihallgathatja-e Honec- kert? A német újság csupán annyit erősít meg: Bonnban arra töre­kednek, hogy Honeckert a szovjet főváros mellett fekvő dácsájában, Klaus Blech nagy­követ jelenlétében egy ügyész kihallgathassa. „A külügymi­nisztérium szóvivője csak any- nyit mondott, hogy Honecker téma volt” Hand-Dietrich Gens­cher német és Borisz Pankin szovjet külügyminiszter leg­utóbbi New York-i találkozóján, - vagyis minden, ami ennél több, puszta találgatás. Az utóbbi napokban a moszkvai német nagykövetség sem tu­dott Honeckerrel kapcsolatot te­remteni. A Bild Zeitung - amelyet ugyancsak foglalkoztat Honec­ker sorsa - szerdán közölte: az ügyben Gorbacsov döntését várják, de csak azt követően, hogy Margót Honecker Chiléből visszatér Moszkvába. (FEB) Kétperces monológ A hárompárti partiról Jóslatokban nincs hiány. Sokan tudni vélik, hogy a koalíciós pártok ma kezdődő tárgyalásain menthetetlenül léket kap a kor­mányzó pártok együttműködésének hajója. Mások szerint jelen­téktelen belpolitikai epizód lesz az MDF-kisgazda-keresztény- demokrata csúcs, amelyen pusztán néhány bársony- vagy majd­nem bársonyszék tulajdonjoga a tét. A hárompárti parti kimenetelét persze lehet latolgatni, de a poli­tikai totóban (is) ritka a telitalálat. Csak a papírforma hagyatkozha­tunk, amely azt Ígéri, hogy bár drámai fordulatok előadódhatnak, a koalíció széthullásának veszélye nem fenyeget. A taktikai előcsa- tározások során ugyan szóba került a "kisebbségi kormányzás” lehetősége, de valójában mindhárom tárgyaló partner elemi politi­kai érdeke a stabil többségi pozíció fenntartása. Az eszmecsere egyik központi témája bizonyára ez lesz. Reális várakzás, hogy a Fórum vállalja a pártközi kapcsolatok érdemibbé tételét, a partnerek közérzetét és presztízsét javító előzetes kon­zultációk intézményesítését, ha ezzel betapasztalják a koalíció fa­lának repedéseit. Jogos remény, az is, hogy a tárgyalások túllépik a poszt-osztogatás, a vezérkari helyek újrafelosztásának kereteit. De az érdemi és eredményes polémiának nem kedveznek a szél­sőségek - márpedig az előzetes megnyilatkozások tanúsága sze­rint a demagógia csírái mindenütt virulensek. A tárgyaló pártok­nak tehát egyidejűleg kell megvívniuk harcukat saját szélsősége­seikkel és a bizonyos kérdésekbe nyilván „másként gondolkodó” koalíciós partnerekkel. Melyiküknek, s milyen áron sikerül? Ez az igazi tétje a hárompárti partinak. (bajnok) FEB Hajózni szükséges! (1.) A szárazlábú ország A nyugat- és kelet-európai országok áruforgalma az ezred­fordulóra bizonyos előrejelzé­sek szerint öt-nyolcszorosára nő. Mivel ilyen teherforgalom növekedést a szárazföldi - közúti, vasúti - közlekedés nem bír el, a hangsúly a jövőben át­helyeződik a még jelentős sza­bad kapacitással rendelkező vi- ziutakra. Az országok között je­lenleg fennálló infrastruktúrális különbségek azonban akadá­lyozzák az Európát behálózó viziutak optimális kihasználá­sát. A közelmúltban erről ta­nácskoztak huszonhét európai ország szakemberei, köztük dr. Nádas Péter, a Közlekedési-, Hírközlési- és Vízügyi Miniszté­rium hajózási osztályának veze­tője is. — A viziközlekedést ille­tően hazánk a kedvező adott­ságú országok közé tartozik, ez azonban mégsem tükrö­ződik sem az áruszállításban, sem a közlekedésben. Mi hi­ányzik ahhoz, hogy jobban bekapcsolódhassunk az eu­rópai viziút-háiózatba? — Meg kell teremtenünk a hajózás versenyképességét visszaállító infrastruktúrát és jogszabályi hátteret. A hajózási és kikötői törvény leghamarabb a jövő év közepén kerülhet az Országgyűlés elé. Ami pedig az infrastruktúrát illeti? A Duna vi- ziútja folyamatosan romlik, a második viágháború óta nem épült közforgalmi kikötő. Több évtizedes a lemaradásunk. Ha fel akarunk zárkózni, előbb ki­kötőket kellene építeni, ami alapvetően az állam feladata volna. Kikötői csomópontnak Győr-Gönyű térsége, Buda­pest, Dunaújváros, Baja-Mo­hács környéke, Szeged, eset­leg Szekszárd volna a legal­kalmasabb. Az állami költség- vetés mai helyzetében képtelen finanszírozni akár egyetlen ki­kötő építését is, ezért csak a koncesszió segíthetne. Nyugati partnereink szívesen támogat­nának, hiszen ezt diktálják saját érdekeik is. A németek például a szakemberképzésben ajánlot­tak együttműködést, a hollan­dok a Pozsony-Budapest kö­zötti Duna szakasz viziútjának duzzasztás nélküli helyreállítá­sára dolgoznának ki megvaló­síthatósági tanulmányt, ha a cseh és szlovák fél ezt nem ki­fogásolná. — Nyilvánvalóan a bösi építkezéssel ütközik a hol­land elképzelés. A konferen­cián esett szó a vízlépcsőről is? — Konkrétan nem, de a Bécs-Budapest közötti Duna-szakasszal kiemelten fog­lalkoztunk. Egyébként a vízlép­csők építését világszerte társa­dalmi viták kísérik. Németor­szágban például négy és fél évig csatáztak a nézetek, hogy lehet-e, érdemes-e megépíteni az Altmüfl-völgy védett szaka­szán a 11 vízlépcsőt? A vita eredménye az lett, hogy mára egyetemi tananyaggá lettek az oda kidolgozott környezetvé­delmi megoldások. — Térjünk vissza hazai vi­zekre: ha megépülve az Ön által szükségesnek tartott 5-6 új kikötő, elegendő lenne-e önmagában ez a hazai és nemzetközi áruforgalom le­bonyolítására? — Részben igen. De a több csomópont mellett szükség volna kisebb, úgynevezett köz­tes kikötőkre is, amelyek építé­sét az egyes régiók, önkor­mányzatok, vállalatok saját for­rásaikból finanszírozhatnák. Egy-egy nagyobb cégnek min­denképpen megérné saját kikö­tőt építeni, hiszen a vizi szállí­tás költsége csak töredéke a vasúti, közúti szállításénak. Ma még „szárazlábú ország” va­gyunk, teljesítményben mért összeforgalmunknak csupán a négy százaléka bonyolódik fo­lyami úton. Csakösszehasonlí- tásként: Európában ez az arány 10-15 százalék, ezen belül Németországban 20, Hollandi­ában 36 százalék. A tömegáruk szállítását illetően a jövő min­denképp a vizijárműveké, hi­szen a közútak és a vasútak már ma is túlontúl telítettek. Domi Zsuzsa (FEB) Lesz-e a tolarból dollár? „Szívesebben venném, ha dollárom lenne tolar helyett” - tréfálkozik az öreg, miközben - kezé­ben 20 darab 500 dínáros bankjeggyel - sorban áll Ljubljanában, a szlovén fővárosban a helyi bank pénztáránál. Mint mondja, nem valami sokat vár a bank- jegycserétől, de „a legfontosabb az, hogy elkerül­jük a dinár inflálódását”. A bankban egy jugoszláv dinárért egy szlovén tolart adnak. Aki 50 ezernél több dinárral jelenik meg a pénztárnál, kiteszi magát annak a kényes helyzetnek, hogy rákérdeznek, honnan is van a pénz? Az illető visszakérdez: miért ez a kivácsi- ság? A válasz kézenfekvő: tartani lehet tőle, hogy a spekulánsok a Németországban, Ausztriában és Jugoszlávia déli köztársaságaiban felhalmozó­dott dinár milliárdokat Szlovéniába hozzák, hogy ott átcseréljék tolarra. Ha ugyanis a dinár árfo­lyama tovább csökken, a tolaré pedig emelkedik, akkor a spekulánsok zsebre vágják a nyeresé­gét, amivel jelentős kárt okoznak a szlovén devi­zának. Úgy tudják, hogy az új szlovén deviza fede­zete mindössze 180 millió német márka, ám leg­kevesebb 700 millióra lenne szükség ahhoz, hogy a tolart „keménnyé” tegyék, - mondják a szakértők. Az emberek agy érdeklődéssel must­rálják a bankjegyeket, melyeken nem olvasható az új pénz neve - azt ugyanis csak két nappal ezelőtt határozták meg, a bankjegyeket ellenben már négy hónapja nyomták. Az „igazi” pénz majd csak hónapok múlva jelenik meg. A most kibocsátott tolarokon a Triglavnak, Szlovénia legmagasabb hegycsúcsának (2.864 méter) és az osztrák Karintia valamikor Szlové­niához tartozott várromának, a Fürstesteinnek képe látható. Karintia osztrák tartomány elöljárója, Christof Zennattof azon nyomban tiltakozott is, mondván, hogy ez „provokáció és a szlovén nacionalizmus kifejeződése”. A szlovének pedig elcsodálkoz­nak: egy kétezer éves oszlopmaradvány, ame­lyen valamikor ezer évvel ezelőtt egy szlovén pa­raszt üldögélt és állítólag szlovén nyelven társal­góit a herceggel, hogyan képezheti politikai vita tárgyát? Félreértés,ne essék: száz tolarért ugyanannyit lehet vásárolni, mint előző nap száz dinárért. A dollárérték még nincs beleszámítva. Szakmai nap a Hungaro- didact '91 -en Az Országos Közoktatási In­tézet mutatkozott be a Hunga- rodidact ’91 oktatási kiállítás tegnapi szakmai napján. Zsolnai József, az intézet fői­gazgatója a sajtó képviselőinek elmondta: a pedagógusok egy összeomlott szakmai rendszer­ben keresik a helyüket. Az Or­szágos Közoktatási Intézet ki­dolgozott egy programot, a pe­dagógiai kultúra fejlesztésére, amelynek megvalósításához - húsz év alatt - 50 milliárd fo­rintra lesz szükségük. A prog­ram elindításához 100 millió fo­rint szükséges. Zsolnai József értesülése szerint Kupa Mihály a progra­mot megvalósíthatónak tartja és támogatni fogja. Az OKI első lépésként pályázatot fog kiírni, hogy a valamit tenni, változtatni akaró pedagógusok pénzhez jussanak. A teljesítményt szakmai és társadalmi fórumok ellenőrzik majd. A Hungarodidact '91 oktatási szakkiállítás szakmai napján bemutatkozott az Iskolafejlesz­tési Központ, valamint a nem­rég indult oktatási lapok. Az angolna­pusztulásról Még mindig nem tisztázódott egyértelműen, hogy mi volt a nyári balatoni tömeges angol­napusztulás oka: az elhullott angolnákban megtalálható fo­nalféreg, vagy környezeti, víz­minőségi problémák váltották ki a bajt - hangzott el tegnap a szakértők részvételével megtar­tott sajtótájékoztatón. Dr. Molnár Kálmán, az MTA Állatorvostudományi Kutató In­tézetének tudományos főmun­katársa szerint a balatoni hal- pusztulásban egy külföldről a 80-as évek végén behurcolt, korábban Magyarországon nem létező fonalféreg játszotta a főszerepet, de ő sem zárta ki azt, hogy különböző környezeti tényezők is felelősek lehetnek ebben a tragédiában. Felvető­dött a kérdés: egyáltalán sza­bad-e angolnát telepíteni a Ba­latonba, egyes nézetek szerint ugyanis az megzavarja a tó bio­lógiai egyensúlyát. A halte­nyésztés haszna egyébként sem mérhető az idegenforga­lomból származó jövedelem­mel, s ez utóbbit viszont erőtel­jesen negatív irányban befolyá­solják az ilyen kellemetlen je­lenségek. Teplán István, az MTA természettudományi fő­osztályának vezetője leszö­gezte: szükség van egy komp­lex Balaton-kutatási prog­ramra, melynek a halbiológiai, halegészségügyi, vízminőségi kutatásokat kell összegeznie. A másolás minősége nemcsak a géptől függ! (COPYREX) az új fénymásolópapír Szolnokról 80, 90 grammos kivitel, A/3, A/4-es méret meglepően kedvező áron. (pl. 80 g/m2 A/4-es 500 iv ára 203,50 Ft + ÁFA) Keresse a gyártónál és az üzletekben a koronás csomagolást! SZOLNOKI PAPÍRGYÁR Telefon: 56 33-311, 30-311 — Telex: 23-300 — Fax: 56. 30-323 V. SZgLN^K papírgyár NÉRJÓLÉTI MINISZTÉRIUM GYÓGYÍTÓ ELLÁTÁS INFORMÁCIÓS KÖZPONTJA közgazdaságtudományi egyetemet, vagy pénzügyi-számviteli főiskolát végzett MUNKATÁRSAKAT KERES az egészségügy megújítási programjának előkészítő feladataira. Jelentkezni a GYÓGYINFOK 7100 Szekszárd, Béri B. Á. u. 5-7, vagy Wesselényi u. 15., (SZÜV Irodaház) Módszertani Osztályán, dr. Nagy Júliánál személyesen, vagy a (74) 16-822/21, 12-211/160-as telefonszámon lehet. (32) j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents