Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-10 / 238. szám
(tolnai) 2 T?EPUJSAG 1991. október 10. Boross Péter belügyminiszter, „a közvélemény nyomásának eleget téve” szerdán levélben kérte az ország mintegy 3200 polgármesterét arra, hogy még az 1956-os forradalom 35. évfordulója előtt kezdeményezzék helyi képviselőtestületüknél a régi rendet jelképező köztéri szobrok, műalkotások eltávolítását, illetve a „letűnt diktatúrára emlékeztető” utcanevek megváltoztatását. A miniszter egyúttal arra kérte az önkormányzati testületeket, hogy a szobrokat és a műemlékeket az európai kultúra hagyományainak megfelelően, a közvélemény bevonásával, az emberi érzelmek megsértése nélkül távolítsák el. Felhívta a figyelmet arra, hogy művészi vagy történelmi értékű tárgyakat ne semmisítsenek meg, a halottak emlékét tartsák tiszteletben, s lehetőség szerint mellőzzék a tömegdemonstrációkat e tevékenység során. Végül fölhívta a figyelmet arra is, hogy a minisztérium számos információt kapott spontán akciók szervezéséről, melyeket a testületek megelőzhetnek gondos előkészítés után hozott döntésükkel. (Folytatás az 1. oldalról) Azudvaron sokan beszélgetnek, ideges várakozásai a szemükben. Nem kell nagy jósnak lenni, hogy kitaláljuk, mirőí is beszélnek. Hálásak, ha valaki kérdezi őket, ömlik belőlük a szó, keserűségeikről, vágyaikról. Sokan beszélnek magyarul, hiszen ide nagyrészt Ko- rogyról jöttek, ahol szinte csak magyar nemzetiségűek laknak (laktak ...). A neveket - úgy gondoltuk - most nem ildomos leírni. — Két héttel ezelőtt jöttek a szerbek, és mondták, meneküljünk, vagy szétlőnek minket... Nyolcszázan érkeztünk az ezer fős faluból Magyarországra, voltak köztünk szerbek és hor- vátok is ... Soha nem volt semmiféle ellentétünk, csak most Szerbiából bevetettek ismeretlen személyeket, azok mérgezték a levegőt... Aki nem vette fel velük a fegyvert, azoknak szökniük kellett, aki pedig nem szökött, azt lelőtték, még a szerb falvakat is lőtték... Ha megnyerik a háborút a szerbek, akkor a falunkban nekünk többé helyünk nincs ... — Nézik-e itt a jugoszláv televízió műsorát? — Csak Belgrád jön be, de az hazugság százszázalékig, azt mondják, mi vagyunk a hibásak ... Lassan Vojvodina és a magyar rész is sorra kerül, arrafelé haladnak ... Repülőgépekről dobálták le a röpcédulá- kat:„Halál a magyarokra”. Azt is mondták, elmennek a Balatonig, meg Bécsig. „Basszame- gazúristen”, hova menjünk már, hiába jöttünk el hazulról? Mint Napoleon, az egész világot meg akarják hódítani. — Azért az nem lesz olyan egyszerű, meg talán vannak ott józanabbak is. Bíznak a nemzetközi összefogásban? — Hát... Reménykedünk, de itt csak akkor lesz béke, ha Horvátország határai megmaradnak, és nem tologatják őket jobbra-balrav — Mit gondolnak, mikor lesz már vége? — Azt nem tudni, nehéz ... — Megkapnak mindent, Korogyi férfiak amire szükségük van? — Minden rendben van ... Csak a hazánkat, az otthonunkat szeretnénk... KRZ Fotó: Gottvald Károly Világszerte terjed a malária Kettős reform után (2) Kicsúsznak a bankok az állam kezéből? A kereskedelmi bankok megalakulásukkor adminisztratív döntés alapján kapták meg egy-egy vállalati kör számlavezetési jogát és hitelállományát. Másrészt, mivel a lakossági és a vállalati megtakarítások a kihelyezéseknek nem egészen 50 százalékát fedezték, a kereskedelmi bankok forrásai között meghatározó szerepet játszottak az immár főleg jegybanki tevékenységre specializálódó MNB-től kapott refinanszírozási hitelek. Az 1987-es bankreform eredményeként sajátosan torz tulajdonosi körülmények között levő bankok kezdtek egymással versenyezni. A bankok legnagyobb tulajdonosa az állam volt, legfontosabb betétesük a Magyar Nemzeti Bank, jelentős kisebbségben levő tulajdonosaik pedig a náluk eladósodott vállalatok közül kerültek ki. Már 1987-ben világos volt, hogy a hitelállományukat nem piaci tranzakciókkal szerző, a költségvetési szervek által fejőstehénnek tekintett, csak az osztalék növelésében érdekelt tulajdonosok uralma alatt álló bankok legfeljebb utánozni tudják az üzletszerű piaci magatartást és ezért további reformra szorulnak. A második bankreform kérdésében két nézet csapott ösz- sze. Az egyik szerint még a verseny fokozása vagy a tulajdonosi struktúra javítása érdekében sem szabad adminisztratív intézkedéseket tenni. A bankalapítás feltételeinek javításával, a monetáris szigor fokozásával kell elérni, hogy spontán piaci folyamatok eredményeképpen változzon meg a bankrendszer arculata. A másik meglepő közelítés szerint a bankszektor 1987-ben kialakult szerkezete eleve megakadályozza, hogy a piaci folyamatok kibontakozhassanak, így a nagy bankok szétda- rabolására, az állami tulajdon csökkentésére, a vállalati bank- tulajdon tiltására van szükség. A radikális, állami beavatkozáson alapuló második bankreform végül is azért nem indult el, mert megoldhatatlannak látszott a „nagy hitelek” állományának szétosztása. Azóta a bankszektor modernizálódása a piaci mechanizmusokra van bízva. Az állam azonban eddig nem sokat tett. Nem kezdődött meg a nagy bankok privatizációja, ehelyett folyik a bizonytalan érdekviszonyok között a különböző átszervezési elképzelések kipróbálása. Nem javultak lényegesn a bankalapítás feltételei, sőt, a banktörvény a gazdag országok alaptőke-minimumra vonatkozó követelményét érvényesíti, és ezzel fékezi új bankok belépését. Megjelentek a színen bizonyos politikai erők is, amelyek nyíltan a bankok megszerzésére törekednek, a jegybankot a kormány gazdaságpolitikáját passzívan kiszolgáló, a nemzetközi piacokon pénzt szerző mindenessé kívánja lefokozni. A közeljövőben inkább arra lehet számítani, hogy az Európából jövő impulzusok és a pénzügyi rendszer belső konfliktusai lassan kiragadják a bankrendszert az állam ma még szorosra kulcsolt kezei közül, és a bankokat mindinkább az üzleti magatartás megtanulására kényszerítik. Korosztályok A malária, ez a szúnyog terjesztette trópusi betegség kikerült az egészségügyi hatóságok ellenőrzés alól és világszerte ismét terjedőben van. Jelenleg 100 millióra becsülik a maláriában megbetegedettek számát és évente kétmillió ember hal meg maláriában földünkön. Sok helyen, ahol a múltban sikerült kiirtani, újból megjelent és meghaladja a korábbi arányokat is. Ma a világ 102 országából jelentettek maláriás megbetegedéseket és terjed a malária legveszélyesebb fajtája, a gyógyszerrel szemben ellenálló plasmodium falciparum. Gyorsan gazdára talált a téli holmi A telelottó októberi nyereményei A Gemenc Styl-en láttuk (Folytatás az 1.oldalról).Bó- dis úr a saját tulajdonában lévő „Álom” című képet, Balogh András alkotását ajánlotta fel lapunk olvasóinak az Expo és a Tolnai Népújság közös játékára. Gyűjteményével rövidesen Dombóváron is megismerkedhetnek az érdeklődők, ahol kiállítást rendez a karácsonyi ünnepek előtt. Festett üvegcsodák A szecesszió XIX. századi mestereit követi az erdélyi üvegművészet egyik jeles képviselője, Ács Zoltán, aki családjával olyan dísztárgyakat készít, amely felveszi a versenyt a nagy elődök munkáival. Ä Styl-en szerény kis vitrin ad ízelítőt ezekből az alkotásokból. Az Ács család az idén költözött át Magyarországra, és a Vario- tex kft. támogatásával elkezdték az „Ács V” emblémával ellátott, védjegyzett üvegek készítését. Nem csak kegytárgyak Az Arany János utcai kegytárgy- és ajándéküzlet jó helyet kapott az Expón, mindenki „belebotlik”, aki az üvegpavilonon keresztülmegy. A „Salve” munkatársai örülnek, hogy tágas helyen mutathatják be portékáikat, hisz a boltban sokkal kevesebbet tudnak megmutatni abból, amijük van. A kegytárgyak mellett két keramikus, Gonda Margit és Pile Zoltán alkotásai, valamint Stekli Zsuzsa tűzzománcképei és Stekli Gyula olajképei is ott vannak a standon. így talán jobban látják az emberek, hogy nem csak kegytárgyakat árulnak, hisz - mint Borokay Barnáné a kiállításon elmondta, a boltba inkább csak a vallásos emberek térnek be. ÁB: nagyobb kockázatot is vállalt volna Blaskovits István, az Állami Biztosító Szekszárdi Fiókjának vezetője kétséget nem hagy afelől, hogy a Gemenc Expo miatt nyugodtan alszik: — Annak idején, amikor arról volt szó, hogy az önkormányzat nem vállal garanciát, mi „kezesi biztosítást’1 is kötöttünk volna Kanalovics úrral. Erre ugyan végülis nem volt szükség, de vagyonbiztosítást nálunk kötött a vállalkozó elemi károkra, betörésre és felelősségi károkra. A Gemenc Expo kiállítói is nálunk biztosítják értékeiket, úgy hogy nem csupán szlogen, hogy az Állami Biztosító a Gemenc Expo hivatalos biztosítója. — Miért gondolták úgy, hogy érdemes ezt a szerepet vállalni. — Kezdettől fogva szimpatikus volt Kanalovics úr ötlete, és biztosak vagyunk abban, hogy hosszú távon ennek a vállalkozásnak van perspektívája, hiszen aki a versenyben csak termel és nem kínálja portékáit, az lemarad. -/—s Ács Zoltán festett üvegei Kérdőjelek Igen? Nem? Ritkán kerül szembe a magyar diplomácia és a politikai vezetés olyan kényes dillemmával, mint amilyen a Szlovéniából kivonandó jugoszláv csapatok esetleges magyarországi átvonulásának ügye. Annyi bizonyos, hogy a kérdésben nem a HM illetékes, s a kormány is csak azt vitatja meg, hogy a parlament elé terjeszti-e a problémát, hiszen az idegen csapatok hazánk területére lépéséhez - akár fegyvertelenül is - mindenképpen a törvényhozás hozzájárulása szükséges. Lehetnek-e előnyei egy igenlő válasznak? Bizonyára, elvégre elősegíti a szlovének biztonságát, a kerülő útvonal kedvező lehet a szorongatott Horvátországnak, s nem elképzelhetetlen, hogy ez a gesztus még a vajdasági magyaroknak is jól jönne. Am mi a helyzet a hátrányokkal? Mi kerül a mérleg másik serpenyőjébe? Egy parlamenti beleegyezés - bár a jelenlegi párterőviszonyok és a kérdés rendkívül összetettsége miatt ez meglehetősen kétséges - veszélyesen eltávolí- tana minket az eddigi hirdetett „nem belekeveredni” alapelvtől, s ki tudja, akad- e olyan előny, amely ezzel a tehertétellel szembeállítható. A kérdés valójában, hogy ebben a helyzetben lehetséges-e egyáltalán jó döntés. Aligha. De ha elkerülhetetlen az állásfoglalás, annak indokait érteniök kell az embereknek, s szükséges, hogy magunk mögöt tudjuk Európát. Mindenesetre tény, hogy egy hasonló belgrádi kérést Olaszország a napokban elutasított. (FEB) Boross Péter a régi rendszer jelképeinek eltávolítását sürgeti Fidesz-Gábriel segítség a menekülteknek A hazájukat, az otthonukat szeretnék Ha nem menekülnek, szétlövik őket A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint az illeték levonása után a telelottó októbei havi nyereményei a következők: öttalálatos nem volt. Négytalálatosra egyenkéni 420.785 forint. A hármasokra 2.855 forintot, a kettesekre 113 forintot fizet. A közölt adatok nem véglegesek. A 41. hétre átvitt 5 találatos nyereményalap nettó értéke: 44.544.086 forint.
