Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-09 / 237. szám
PUJSAG Dombóvár és környéke Amiről szó lesz A város képviselőtestülete holnap 17 órai kezdettel tartja következő ülését, és úgy tűnik, megint alig megoldható feladatra vállalkoznak, ha változatlanul fogadják el a napirendi javaslatot. Tizenkét napirend keretében, még ennél is több témával kapcsolatban kellene állást foglalni, véleményt mondani, illetve dönteni, az ügyek természetétől függően a városatyáknak. Konszenzus kellene Több olyan téma is soron van, amelyben egyetértésre kellene jutnia a testületnek. Ezek közé tartozik a szervezeti és működési szabályzat, amely akár önmagában is kitölthetné egy hosszabb ülés időtartamát. A városban azt a megoldást választották, hogy több részletben tárgyalják a szabályzatot, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a végén nem fogják egységben látni az egészet, illetve ez csak akkor lehetséges, ha minden képviselő kellő alapossággal felkészül a vitára. Újabb forduló? Ha a képviselőtestület úgy dönt, hogy visszatér a témára, akkor megint olyan ügyet vállal magára, aminek a megoldására, illetve az egyetértés kialakítására kevésnek bizonyulhat a délután. A városi televízió nézői ismerik a képviselőtestület és a rendőrkapitány vitáját. A legutóbbi ülés egyéni indítványa az volt, hogy nézzék meg közösen az akkor közvetített műsort és ennek alapján formáljanak véleményt. Ízelítő Csak néhány azok közül a témák közül, amelyek a város lakosságát, vagy egy részét közvetlenül is érintik, és amelyekben előbb-utóbb dönteni kell: a város állami tartalékterületeinek hasznosítása, a Fűtőmű Részvénytársaság megalapítása, vezetőjének a kinevezése. Szinte ugyanez a helyzet a városi televízió ügyében, el kell dönteni, hogy mi legyen a városi televízió sorsa, jövője. Ha az önkormányzat azt szeretné, hogy legyen és fejlődjön, akkor gondoskodnia kell működésének jogi formájáról, az anyagi és tárgyi feltételekről. A televízió vezetőjére szóló pályázatot már kiírták, a munkák beérkeztek, csak a döntés van hátra. Napirenden szerepel még egyedi ügyek elbírálása, és néhány szóbeli bejelentés. Krimikrónika Sörétes gyilkos Sörétes lőfegyverrel ismeretlen tettes 1991. október 3-án éjszaka dombóvári szőlőhegyen lévő présházában agyonlőtte Sonkoly János 51 éves, Dombóvár, Gyenis András utca 17. szám alatti lakost. Az emberölés bűntettében nyomozást folytató rendőrség kéri a lakosságot, hogy aki a bűncselekménnyel kapcsolatban bármilyen információval rendelkezik, illetve a kérdéses időpontban a szőlőhegyen idegen személyt látott, az értesítse a városi rendőrkapitányságot vagy a Tolna megyei Rendőr- kapitányság bűnüldözési osztályát. Ez a rács nem rács Ez a rács nem rács, jutott a kézenfekvő következtetésre az a betörő, aki ablakrácslefeszí- tés és kirakatüveg-betörés módszerével hatolt be vasárnap reggel virradóra Csibrákon az italboltba. Az ismeretlen elkövető cigarettát és csokoládéféleségeket vitt el összesen 25 ezer forint értékben. Csaló kerestetik! Csalás bűntettének alapos gyanúja miatt folytat nyomozást a rendőrség Tóth János, Tékes, Petőfi utca 81. szám alatti lakos ellen. Nevezett alaposan gyanúsítható azzal, hogy a Baranya megyei Zöldért Vállalat Dombóvári Kirendeltségének bélyegzője birtokában csalás- sorozatot követett el. Tóth János ugyanis a bélyegzőt felhasználva 977 ezer 800 forint értékben vásárolt árut, de fizetni elfelejtett... A rendőrség csalás ügyében folytatja a nyomozást. Betörés Ablakrácskifesz ítésének módszerét választotta az az ismeretlen személy is, aki szeptember elseje és huszonharmadika között a dombóvári szeszfőzde épületébe behatolt és onnan egy lemezvágógépet tulajdonított el. Az okozott kár értéke 85 ezer forint. Kocsifeltörések Szinte menetrendszerűen az elmúlt hétvége is „meghozta” a soros gépkocsifeltöréseket. Ezúttal némely tulajdonos is hibáztatható, mivel elfelejtette bezárni az autóját. Zarándoklat Máriagyűdre zarándokoltak a dombóvári hívők Far- kasdi András esperes-plébánossal kedden. Az úthoz Varga Gyula térítésmentesen biztosított autóbuszt. Mi a véleménye? Szigethy István, vállalkozó, alpolgármester Az alpolgármester a törvény erejénél fogva lett az önkormányzat tagja. Már alpolgármester, amikor belép a Magyar Demokrata Fórumba. — Ez volt az ára az alpol- gármesterségnek? — Ezt nem mondja komolyan, már legalább huszonnyolcszor elmondtam, hogy semmiféle politikai alkuról nem volt szó! — Miért most lépett be az MDF-be? — Mert egész eddigi életemben azok mellé álltam, akiket mindenki bántott. — Ezt meg Ön nem mondja komolyan. — Miért, nem így van? A Fórumot most most divat szidni. A párt dombóvári politikája fogott meg és a személyiségei vonzottak. Kezdettől kapcsolatban voltam velük, alapító tag is lehetnék. A dolognak egyébként hosszú története van. Először az MSZP keresett meg, hogy szerepeljek a listájukon, nem is az utolsó előtti helyen, nyilván a KISZ-es múltam alapján. Később alapító tagja lettem a Polgári Körnek, de szerepet ott sem nem vállaltam, aztán a jött a Vállalkozók Pártja, természetesnek vettem, hogy ott a helyem, hiszen vállalkozó vagyok, bár soha életemben nem készültem annak. Más kérdés, hogy nem termett a párt számára babér. Utána kért fel a Demokrata Fórum polgármesterjelöltnek. Ezt vállaltam, de végül távollétemben 13-6 arányban vesztettem — Több képviselő is azt mondta, azért nem szavazott Önre, mert el sem jött az ülésre. — Úgy látszik fordítva működik az agyberendezésem ebben is. Azt gondoltam jogom van elmenni nyaralni életemben másodszor. Ha megakarnak választani nem kell nekem itt nyüzsögni az ülésen. Tévedtem. Aztán a kereszténydemokrata polgármester kért fel alpolgármesternek, de később ezt valamilyen meggondolásból, vagy nyomásra visszavonta. — A váltakozónak mi az előnye az alpolgármester- ségből? — Ha csak hátrányom nincsen! Azóta egyetlen új vállalkozást nem indítottam, mert nem tartanám etikusnak. — Mégis miért érdemes ma Magyarországon közfunkciót vállani? — Ez lehet, hogy furcsa kérdés, de a misszionárius miért megy el Afrikába? — Biztosan azért, hogy a hitéről másokat is meggyőzzön. — Kimondta, amit én csak gondoltam. — Miben hisz? — Abban, hogy van kiút! Ha dolgozunk, csináljuk, lesz változás. Hiszek abban, hogy az egyén boldogulása nem mond ellent a közösség gazdagodásának. Biztos ebben is fordítva gondolkodom, de talán egyszer megfordul a világ, és akkor már nem kell nekem a fejemen áll- nom. Addig is szükség van a tudatformálásra. — Jézusom, ez most nagyon "bolsevikül" hangzott. — Végig sem gondoltam hogyan fogalmazok, de én az előző negyven év gyermeke vagyok, hogyne hagyott volna nyomot bennem a stílusa, szellemisége. Az azért biztos, hogy változnia kell az emberek szemléletének, s most már azt legalább tudjuk, hogy ez nem megy rövid idő alatt. — Mi a feladatköre? — Az én feladatom nem nagyon hálás, mert kifelé nem látszik mindaz ami történik. Nem az ügyintézés a dolgom, bár sokszor ezt is meg kell tenni, hanem a koncepciók kidolgozása, a jövendő gazdasági változások előkészítése, ezek feltételeinek a megteremtése. Tárgyalunk a fűtőműről, kábel- televízióról, a telefonfejlesztésről, a szennyvíztisztítóról, egy rakás kisvállakozásról. Majd ha jönnek az eredmények, akkor kiderül, mit végeztünk, és hogy érdemes volt-e. — Család? — Két gyerekem van, a fiam a vállalkozásomban dolgozik, a lányom gimnazista Kaposváron. Ihárosi Ibolya Az utókor is megtekintheti Kőtárba kerül a régi címer A mai önkormányzat, a /volt városi tanács/ épülete előtt, mint valami oltár díszelgett a kőből faragott városi címer. A múlt héten kerítettek sort rá, hogy eltávolítsák. Szerencsére Dombóvárott nem úgy gondolkodnak, hogy minden le kell rombolni, ami a múltra emlékeztet, vagy vonatkozik. Azt is tudják, hogy a múltat "retusálással", nem lehet megváltoztatni. Inkább építkezni szeretnének, nem pedig rombolni. Ez az oka annak, hogy a műalkotásnak ugyan nem tekinthető régi városcímert, az azt tartó fallal együtt, mint helytörténeti dokumentumot, a gimná- zum "kőtárában" helyezik el. Nem dicséri az akkori építőket, hogy a belülről meg nem erősített téglafal, amikor a daruskocsi kiemelte - az alaposan körbeásott, és a vigasztalanul zuhogó esőben még le is ázott betonalapot - már elkezdett repedezni. A lebontott régi helyére nem kerül új városcímer, ehelyett zászlórudakat állítanak. Levegőben a régi címer fotó: Ótós Az olvasó írja Vesztes vállalkozók Tisztelt Szerkesztőség! Az „Újra a piacról” című cikkükhöz szeretnék hozzászólni, mivel én is egyike vagyok a piactéri 10 részes pavilonsor tulajdonosainak. Sietek kijelenteni, az épületek nem építési engedély nélkül épültek! Legjobb tudomásunk szerint építési engedély volt az építkezés előtt, volt az egész építkezés alatt, csak valahogy az átadásra, hogy úgy mondjam, „hatályát vesztette”. Az egész herce-hurca 1990. augusztusában kezdődött, amikoris előszerződést kötöttünk a leendő építési vállalkozóval, kinek birtokában volt az aláírt, hiteles, érvényes építési engedély, melyet a Városi Tanács arra felhatalmazott dolgozói írtak alá, hogy egy üzlethelyiséget megveszünk. Ezért akkor fizettünk százezer forintot, az átadási határidő 1990. október 15-e volt. Szeptember elején két hétre leállt a munka, akkor még alig a földmunkáknál tartottak, hogy azt a VB-ülést megvárjuk, amelyen szóban is engedélyezik az építkezést. Az épület kisebb akadályok miatt csak 1990 november végére készült el, akkor mi befizettük a maradék 200.000 forintot, megkaptuk a végleges szerződést az építtetőtői, hogy mienk az épület, csak az átadást kell megvárni. Igen ám, csakhogy időközben megtörtént a a „NAGY RENDSZERVÁLTÁS”. A Városi Tanácsból Városi Ön- kormányzati Hivatal lett, nagyjából ugyanazon személyekkel. Viszont az az aláírás, ami régen jó és szabályos volt, most „fekete mumusként” hat a papíron, már nem jó, nem érvényes. Csoda, ha a tulajok - úgymond - zaklatják az Önkormányzati Hivatalt, a Kormánymegbízottat és minden illetékesnek vélt szervet ebben az ügyben? Miért nem világosítottak fel bennünket kellőképpen akkor, amikor az építési engedélyt aláírták, vagy később, a VB ülés alatt, illetve után, hogy arra a helyre nem tervezett a város piacot, csak lakóépületeket? Miért ne lehetne olyan komromisz- szumra jutni, hogy az üzletsor maradna, üzemelne, elvégre egy lakótelepre elkél egy ilyen is! Csupán csöppnyi jóindulat és egy kis megértés kellene az Önkormányzat részéről. Vagy tán olyan gazdag az ország, hogy egy 3 millióért felépült épületet minden további nélkül a földdel lehet egyenlővé tenni, ugyanis egy éve nem lehet benne csinálni semmit, olyan, mintha nem is lenne. Mindenhol a vállalkozókról zengedeznek, meg hogy mennyi a munkanélküli! Nos, itt munkanélküli vállalkozókról van szó, olyan emberekről, akik keservesen ösz- szekuporgatott forintjaikat fektették ebbe az üzletsorba. Az indulásra szánt tőke egy év alatt lassan elfolyt, feléltük, így a tulajok vállalkozónak már túl szegények lettek, munkanélkülinek viszont túl „gazdagok". A huza-vona 1990 novembere óta folyik. Lassan eltelik egy év, s az ügyben semmiféle döntés nem született. Ha akkor engedélyezik az üzlet megnyitását, akkor a tulajdonosok a tervezett lebontásba is köny- nyebben nyugodtak volna bele, mivel a befektetés részben vagy egészben megtérült volna. Na, de így? A Polgármesteri Hivatalnak úgy tűnik megülte a gyomrát ez a pavilonsor, mely színesítené a városban a silány választékot és bevételt jelentene az Önkormányzatnak, ráadásul csökkentené a leendő munkanélküliek számát. Név és cím: a szerkesztőségben. 1991. október 9. Múlt idő Kutatjuk a többszáz, többezer évvel ezelőtti eseményeket, miközben a néhány évvel, évtizeddel ezelőtti történések feledésbe merülnek, pedig a közelmúlt dolgai mai valónkat jobban befolyásolják, mintsem azt gondolnánk. Az alábbiakban szemelvényeket bocsátunk közre Dombóvár 1969.december 1. óta vezetett krónikájából. 1981. december Városunk fejlesztése az 1981 - es esztendőben. A szerényebb anyagi lehetőségek ellenére az év folyamán számos olyan kisebb beruházásra és felújításra került sor, melyek előmozdították a várto- siasabb kép kialakulását. Az év folyamán befejeződött a Szakmunkásképző Intézet felújítása és egy sor szociális kulturális intézmény korszerűsítése. Fokozódott a városiasodás azzal is, hogy 146 lakás került átadásra, igaz ezek fele családiház volt, de a többi épület a városias központot gyarapította. Az új házak körül 9600 négyzetméter parkolásra és közlekedésre egyaránt alkalmas burkolat készült el. Átadásra került a Berzsenyi utca és a Kinizsi út felső szakasza, valamint a KPM beruházásában a 61-es bekötőút bevezető szakaszának négysávossá történő átépítése is. Mintegy ezer méter aszfaltborítást kapott az Engels út és a Hunyadi tér nyugati oldalán lévő egyirányú útszakasz is. Az új épületek körül járda és közel 4300 négyzetméter alapterületű parkosítás is történt. Megoldódott az Allende úti lakótelep közvilágítása és a kertvárosban az új házhelyeket energiahálózattal látták el. A lakosság jobb ellátása érdekében megyei támogatással került átadásra az áfésszel közös beruházásban épülő új ABC áruház az Ady Endre utcában. A nagyobb választék biztosítása érdekében létesült a Hunyadi téren a Népbolt Vállalat keretében működő hangulatos szaküzlet is, sajnos kis alapterülettel. Fejlődést jelent a Patyolat Gyorstisztító szalonja és a bonyhádi Cipőgyár szalonja. A szolgáltatás javítását segítette elő a kisiparosok és kereskedők tevékenysége is. Az egészségügyi ellátás terén jelent komoly előrelépést a Hunyadi téren megnyílt körzeti és gyermekfogászati szakrendelő átadása. Ugyancsak az év folyamám adták át a gunarasi gyógyfürdőnél a Camping éttermet és tovább gyarapodott a hétvégi házak sora is. Az év során történt kisajátítások pedig megteremtették a következő év építési lehetőségeit. Eredményesen folytatódtak az év során a nagyobb beruházások is. 1982. május 27. Az MSZMP Politikai Főiskola 1982-ben végző hallgatóinak bejegyzése. Az oldalt szerkesztette: F. Kováts Éva
