Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-08 / 236. szám
1991. október 8. TOLNÁL NEPU PUJSAG 5 Az agárdi szüreten Elfáradtam A szekszárdi történelmi borvidék részének tekinthető akár az agárdi Leányvár is, melynek domboldali szőlősei épp úgy nem gazdát, sokkal inkább napszámost igényelnek, mint bárhol másutt a szőlők. S ilyentájt, szüret idején azért jut egy hétvége az ünneplésre, a vigadalomra is. Ünneplőbe öltözik a falu ap- raja-nagyja, feldíszítik a hintó- kat, kocsira ültetik a bírót, bírónőt, jegyzőt és feleségét, no meg a zenekart, s elindul a menet a faluban, hogy minden keresztutcánál meg-megállva, táncolva jussanak a faluházig. Kísértük őket mi magunk is, s az idén a szegedi fúvósok oly jól játszották a talpalávalót, hogy az embernek akár még táncraperdülni is lett volna kedve. Ezzel pedig illik falun addig várni, míg a mulatság helyén jelt nem adnak a zenészeknek a bálkezdésre. Itt Sió- agárdon előtte azonban még történt egy s más. Kísérőnk, Pesti Gyuláné nagy szeretettel mesélt a múltról, arról az időről, amikor még maguk is ott voltak a menetben, miközben most az unokát meglesni jöttek el.- A sárköziek viseletéhez hasonlóan, szép díszes az agárdi ruházat, s a falut a váral- jaiakhoz tudnám hasonlítani. Ott is olyan szépen őrzik a hagyományokat - mesélte. Ő valamikor Kelebián lakott, s a férje, bizony a férj... Hej, de nagyon tudott valamikor táncolni. Meg a színjátszásban is jeles személyiség volt, tudjuk meg.- Szép volt az, szép ám ... De nagyon jó, hogy ezek a gyerekek is folytatják a hagyományt - búcsúzik el. Csak egy perdülöre A szegedi fúvósok munkában Apró leány rángatja a legénynek valót, míg a társa, akit nem hoz izgalomba a szegedi fúvósok tényleg príma zenéje sem, az agárdi népviseletben szépen eljátszott a piros kis Matchbox autójával. Szent Mihály napján volt a szüreti felvonulás, s az illem is úgy járja, hogy köszöntsék a Mihályokat. Megtették. A sióagárdiak időtlen idők óta megtartják ezt a gzép ünnepet, s remélik, nyoma sosem vész ennek. —SZS— Fotó:Ótós R. Iskola— és szakmakereső Népzenei találkozó A fővárosi Kolompos együttes Struktúra Datacenter Kft. Lap- és Könyvkiadója gondozásában megjelent az Iskola- és Szakmakereső című pálya- választási tanácsadó. E kiadvány már az új tanév kezdetén megvásárolható, elegendő „gondolkodási időt” ad a pályaválasztó fiatalok és a szülők részére. A tanácsadó az általános iskola 8. osztályát végző fiatalok részére nyújt segítséget azzal, hogy megyei (fővárosi) bontásban tartalmazza a középfokú iskolákat, s az ott oktatott szakokat, szakmákat. A megfelelő tájékoztatás érdekében, a megfelelő szak, szakma kiválasztásának megkönnyítésére közölték a jelenleg Magyarországon oktatható szakok, szakmák jegyzékét is. A jegyzék részletes áttanulmányozása után a következő kérdésekre kapnak váálaszt az érdeklődők:- mi a szak, szakma pontos megnevezése (a felvételi lapon pontos nevet kell megjelölni);- milyen ágazathoz tartozik a szak, szakma;- milyen iskolatípusban szerezhető ilyen képesítés (szakmunkásképző iskola, középiskola);- mennyi a képzési idő;- mennyi a felvételi korhatár. A kiadvány részletesen ismerteti a felvételi eljárást és foglalkozik a tanulóknak járó kedvezményekkel, juttatásokkal is. A füzetek az általános iskolákban szerezhetők be. — A népzenei találkozó gondolata bonyhádi specialitás. Tíz éve fogant meg az ötlet, s először csak dél-dunántúli találkozó volt, majd csak azt követően lett országos - mondja Szabó László népművelő, aki a IV. országos népzenei találkozónak is egyik fő szervezője volt. A hétvégén megrendezett kétnapos színvonalas eseménynek mára olyan szponzorai vannak, mint a Magyar Rádió, a Művelődési Minisztérium, a Táncházi Kamara, a Tolnatáj Szövetség vagy éppen a Tolna Megyei Önkormányzat, s természetesen Bonyhád városa is. A rendezvényen ezúttal 13 zenekar és 20 szólista képviselSzabó Anikó Berettyóújfaluról tette magát. A népzene tehetségkutató fórumáról már van esélye a legjobbaknak bekerülni az országos köztudatba, melyet több korábbi példa is méltán igazolhat. Az eddigi legnagyobb formátumú rendezvény győztese a zenekarok között a Csík zenekar Kecskemétről, második a székesfehérvári Borsó Banda, harmadik a szombathelyi Boglya zenekar lett. A szólisták vetélkedőjét az egri Okos Tibor nyerte, megelőzve a veszprémi Juhász Katalint és a debreceni Juhász Erikát. A harmadik díjat szintén megosztva nyerte a berettyóújfalui Lisztes Gyula és a bonyhádi Szilágyi Adél. A Magyar Rádió különdíját a veszprémi Juhász Katalin kapta, a zenekarok közül a Csík zenekar vehette át ugyanezt a díjat. A Babits Művelődési Ház különdíját a kémesi Tarr István és a fővárosi Kolompos zenekar nyerte el. A Tolnatáj Szövetség díjazottja a tamási városi fúvószenekar lett. A szövetség díját vehette át Szabó Józsefné medinai és a szekszárdi Csácsi Vorba együttese. Közönségdíjas lett a bonyhádi Szőts Viola és a budapesti Borkőm zenekar.-szs- Fotó: Ótós R. TV-napló Ádám Megrendítő film, ahogy ma mondják, sokkoló. Készítői, Pápai Judit, Ágoston Gábor, Hollós János, mindent elkövettek, hogy nyugtalan éjszakánk legyen, s azóta is kísértsen a szerencsétlen kisfiú tragédiája. Megrendülésünkkel azonban nehezen tudunk mit kezdeni, megdöbbenésünk magáért való, a dokumentumfilm számos kérdést vet fel, de meg sem próbál válaszolni egyikre sem. Vagy az élet valóban ilyen iszonyatos, \ hogy az igazán nagy kérdések mindig megválaszolhatatlanok? Adám, a szeretetre méltó kisfiú, szülei szemefénye. Későn- jött gyerek, s elhalmozzák mindennel, életük reménysége és egyetlen értelme. A kisfiút azonban váratlan baleset éri, egy faág letörik alatta - de melyik kisfiú nem mászik szívesen fára? -, leesik, elveszti eszméletét, s olyan agykárosodás éri, hogy többet nem is tér magához. Ami kis életéből hátravan, keserves tetszhalál a lélegeztető készülék alatt, s bár orvosok és szülők mindent megtesznek érte, szíve végül felmondja a szolgálatot. Az orvosok már az első vizsgálatok után lemondanak róla, az anyai szeretet azonban szembeszáll a tudománnyal, s azt mondja, Ádámnak élnnie kell. A szülők minden idejüket ágya mellett töltik, ennél többet nem lehet tenni, a tények azonban az orvosokat igazolják, az élet apró jelei végül kihunynak. Felesleges volt a harc a kisfiú életéért, az első biztos jelek után abba kellett volna hagyni a kezelést, hisz a ritka gépre másutt lehetett volna szükség? Meddig van joga az on/osnak mesterségesen fenntartani egy látszatéletet, jogunk van-e, hogy kételkedjünk a szülői szeretet kimeríthetetlenségében? Az agyról készített röntgenfelvételek félreérthetetlenül muatták, hogy fel kell adni a reményt, s mégsem adta fel senki, hősiesen küzdött az utolsó pillanatig, bízva a csodában, ami azonban ezúttal is elmaradt. Most angyal ő, ha vannak angyalok - írta kisfia halálakor Márai Sándor. A kétely és remény között pedig ott áll a szülői \ szretet, kiolthatatlanul, mindörökre. Mi megrendülve állunk a tények előtt, amelyek kérlelhetetlenek, s csak a könny közt villan fel a remény, mint Illyés Gyula versében. Nürnberg A német koncentrációs táborokban viszont olcsó volt az élet. Róna Péter dokumentumfilmje Burton C. Andrus, a nürnbergi börtönparancsnok visszaemlékezésén alapszik, amelyben megírta a német háborús bűnösök perét. Kicsit nehézkesen indul: mit tudnak a fiatalok a nácizmusról, Hitlerről? Nem mondanak semmi meglepőt, így felesleges volt egy diszkóból indítani a rétnséges történetet. A többi dokumentum, s volt miből válogatni, mert 22 ezer méter filmanyag készült a perről. Ádám tragédiája azt mutatta, milyen drága az, emberélet, a nürnbergi per pedig, hogy milyen olcsó. Gyerektetemek fekszenek végeláthatatlan tömegben, mások kegyetlen kísérletekben pusztultak el. A hitleri hatalom mérlege: hatmillió meggyilkolt ember, akinek egyetlen bűne egyedül léte volt. Nem lehet elégszer figyelmeztetni arra, hogy hova vezet a kritikátlan önkényuralom, amelyben csak gyilko-. sok vannak és áldozatok. A világtörténelemben példátlan méretű tömeggyilkosság, de példátlan az is, hogy a bűnösök felett nemzetközi bíróság ítélkezzék. Az ítélet nem lehetett más: Tod durch den Strang, kötél általi halál. A kivégzettek tetemét hajnalban Dachauba vitték, ahol még egyszer begyújtották a kemencéket. A magyar dokumentumfilm végigkíséri a pert, tanukat idéz, s hallhatjuk azt is az ítéletben: meg kell akadályozni, hogy hasonló még egyszer megtörténjék bárhol a világon. A szovjet ügyész is erről beszélt. Ez azonban visszásán hangzott, kétszínűén. Ma már tudjuk, hogy Sztálin már Hitler előtt felállította koncentrációs táborait, ahol milliók pusztultak el, s a nürnbergi per idején is zavartalanul működtek. Erről azonban a filmben nem esett szó, igaz, nem is volt közvetlen feladata, de az is tény, hogy a film készítése idején még nem volt tanácsos ilyesmiről beszélni. Nürnbergben szót kapott a remény, hogy soha többé nem engednek meg hasonlót. A reményre ma is szükség van, de talán a mi nemzedékünk mégis csak megéri, hogy senkit nem üldöznek vallási, faji okokból, vagy egyszerűen azért, mert mást gondol, mint amit a hatalom megkövetel. De jogos ez a remény? Csányi László Hegyóriások versenye Alpinisták, akik meg akarják hódítani a világ legmagasabb hegycsúcsát, újabb kalandra indulhatnak - 150000 év múlva. A jelenleg 8 126 méter magas - és ezzel csak a kilencedik helyet elfoglaló - pakisztáni Nanga Parbat akkorra fogja „lehagyni” a ma 8 845 méter magas Mount Everestet Nepálban. — A verseny a két hegycsúcs között körülbelül 30 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor első ízben alakult ki a Himalája hegyvonulata - nyilatkozta Nigel Harris geológus, hozzátéve, hogy ez mintegy 20 millió évvel azután történt, hogy India „összeütközött” Ázsia többi részével. Az angliai Open University földtudományi professzora szerint India eredetileg a nyugati féltekén terült el. Ha a bohóc kesereg Gálvölgyi Jánost és Antal Imrét szeretni kell. Mert a mieink, a szó legnemesebb értelmében. Szeretni kell őket akkor is, ha hibáznak. Az, hogy lemezre énekelték szomorkás titkaikat, hiba volt. Egyrészt azért, mert szokatlan, irritáló, sőt, félelmet keltő dolog az, ha a bohóc kesereg (mi lesz itt, ha már ők is elkámpicsorodnak?!), másrészt, mert nincsen se kellemes, se frivol énekhangjuk. Valahogy, olyan közepesek ezek a nagylemezek. A régebbi keltezésű, a Gálvölgyié éppúgy, mint a mostani, az Antal Imre-féle. Márpedig nagyszerű emberektől kizárólag zseniális produkciót fogad el a közönség. Alább adni tilos! A kritikák nem túl hízelgőek. Lehet, hogy ők nem is állnak többé ilyen céllal mikrofon elé, de a lemezkiadási kedv fokozódik. (Mert üzletnek sem utolsó.) Már meg is született az ide illő vicc: A következő szólóalbumon Torgyán József dalol... - Wy -
