Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-30 / 254. szám

1991. október 30. Kisvállalkozók oídala PÚJSÁG 5 Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás Vámmentes kivitel Kelet-Németországba A Lancia Tolnán Keleti, nyugati, használt vagy új? A hazai autópiac kérdőjelei egy vállalkozás kapcsán Vevőre váró használt kocsik az udvaron Figyelembe véve a volt KGST-országokba irányuló ex­port visszaesését, fontos, hogy az új német szövetségi tarto­mányok területére (volt NDK) irányuló export az Európai Kö­zösség átmeneti szabályozása alapján 1992. december 31-ig vámmentes és engedély nélkül történhet, amennyiben a ko­rábbi kereskedelmi egyezmé­nyekből eredő szállítások foly­tatásáról van szó. Ezzel az in­tézkedéssel a hagyományos kereskedelmi kapcsolatok to­vábbi kiépítését kívánják meg­könnyíteni. A vámmentesség a Szövet­ségi Ipari Gazdasági Hivatal, Eschborn (Frankfurt/Main köze­lében) engedélyéhez van kötve, és az éves maximált mennyi­ségek ill. értékek keretében tör­ténik, melyek Magyarország ko­rábbi kereskedelmi egyezmé­nyeiből adódnak. Előfeltétel, hogy az áruk a volt NDK terüle­tén maradnak vagy kerülnek felhasználásra. A továbbeladás az Európai Közösség többi terü­letére csak akkor lehetséges, ha ezek az áruk az új szövet­ségi tartományok területén olyan fokú megmunkálásra vagy feldolgozásra * kerülnek, hogy a Közösségből szárma­zóknak tekinthetők. Figyelemre méltó, hogy a német behozatali statisztika alapján az EK nevezett vám- és beviteli könnyítései még mindig igen csekély mértékben kerül­nek kihasználásra. A magyar vállalatoknak tehát meg kell vizsgálniuk, hogy mennyiben folytatható a korábbi export, esetleg új vállalatok felé Kelet- Németországba. A gyakran újonnan alapított szakmabeli vállalatok címei az új szövet­ségi tartományok Ipari és Ke­reskedelmi Kamaráinál tudha­tok meg. Tájékoztatók az érvényes törvényi előírásokkal és a jogi helyzet rövid leírásával a Né­metországi Szövetségi Köztár­saság Pécsi Főkonzulátusán (7633 Pécs, Szántó Kovács J. u. 1/b.) és Magyarországon a helyi gazdasági kamaráknál kérhetők. Tolna központjában kék-fe­hér Lancia-zászlók lobognak. Ismét egy vállalkozás a látvá­nyosan fejlődő hazai autópia­con, ismét egy vállalkozó, aki a fejlődés, növekedés híve, aki keresi az új lehetőségeket és évtizedek óta kitartóan építi sa­ját „birodalmát’’. Heitzmann Já­nosról van szó, aki első iparen­gedélyét 1967-ben váltotta ki, 1976-tól főállású vállalkozó, közben a „Rózsában” leérett­ségizett és a karosszérialaka­tos, autófényező, autóápoló szakmákat sajátította el. 1984-ben vásárolta meg a vá­rosközpontban levő épületet a tolnai Asztalos Ktsz-től, s ide költöztette családi házából a műhelyt. — A nagyobb hely lehetősé­get adott a bővítésre - mondta a vállalkozó -, komplett autó­szervizt alakítottunk ki a szere­Heitzmann János léstől a karosszériamunkán át a fényezésig. Közben a Hungária Biztosító megbízott kárszakér­tője lettem, így egy-egy baleset, ütközés, koccanás esetén a tel­jes folyamatot végigvisszük az autómentéstől kezdve egészen addig, hogy a helyreállított ko­csit átadjuk a tulajdonosnak. — Hogyan alakult ki a Lan- cia-kapcsolat? — Először egy német part­nerrel csináltunk egy kft-t, s ez­után kerestünk kapcsolatokat Olaszországban is. Ezt a Mi­lánó melletti Treviglioban talál­tuk meg az Otauto cégben, amely Lancia kocsik forgalma­zásával, valamint használt au­tók adás-vételével foglalkozik. Kapcsolatunk pillanatnyilag ab­ból áll, hogy az Otauto használt kocsikat - nemcsak Lanciákat, -szállít hozzánk, forgalmazunk Lancia alkatrészeket és vállal­juk a szervizmunkát. Csak forin­tért árusítunk, a pénzt az Ot­auto itt nyitott számlájára utal­juk át. — Mit kezdenek az olaszok a forinttal? — Nem tudom, talán elköltik itt Magyarországon. — Uj kocsik árusítására, Lancia autószalon nyitására nem gondoltak? — De, gondolkodunk rajta és vizsgáljuk ennek lehetőségeit. Ez a hely nem alkalmas rá, de például a szovjet laktanya egyes részei megfelelőek len­nének, csak ki kell várnunk, amíg privatizálásra kerülnek. Másrészt viszont nem vagyok benne biztos, hogy időszerű-e ez most. Úgy gondolom, hogy vannak ennél fontosabb fejlesz­tési területek. — Például? — Szerintem az emberek többségének még sokáig nem lesz pénze új nyugati kocsira, használtra hosszú távon na­gyobb igény lesz, ezt kell tehát fejleszteni. Tervezzük haszon- járművek behozatalát is. Nagy fantáziát látok az autóbontás­ban, hiszen rengeteg használt nyugati kocsi áramlik be az or­szágba, amelyekhez szükség lesz olcsó alkatrészekre. A Fiat egyik mérnöke érkezik hamaro­san hozzánk, hogy a hátsó ud­vari részen felmérje a fejlesztés lehetőségeit. Tervezzük, hogy a nálunk vásárolt, 3-4 évesnél nem öregebb használt autókra garanciát is adunk, ehhez azonban korszerű szervízmű- hely, biztos alkatrészellátás kell. Fejlesztési lehetőségben és tennivalóban tehát nincs hi­ány. Emellett más jellegű elképze­léseink is vannak. Kialakulóban van egy román, illetve orosz kapcsolatunk, pontosabban egy-egy új kft szervezése, ame­lyek célja, hogy Magyarország­ról ezekbe az országokba szál­lítsunk használt gépkocsikat. — A hazai használtautó-piac viszont bedugulni látszik, az árak zuhannak, a fizetőképes kereslet gyenge. Nem túl nagy kockázat most ilyen üzletbe kezdeni? — Az élet nem áll meg ná­lunk sem, s a magyar autósok éhesek a jó kocsikra. Ki kell menni nyugatra és körülnézni! Minden utcasarkon autót árul­nak vagy javítanak és mindénki jól megél belőle. Nálunk is ez a jövő. -áa­Fotó: Gottvald Károly Vállalkozó nők az USA-ban Rövidesen három magyar vállalkozó nő utazhat az Amerikai 'Egyesült Államokba, hogy ott tanulmányozza a kisvállalkozói gyakorlatot. Kamarás Györgyi, Kovács Szabolcsné, Szigeti Anna készítette el a legjobban azt az üzleti tervet, amely az egyik felté­tele volt a kiutazásnak. Emellett kiválóan beszélnek angolul, és vállalják azt is, hogy együttműködnek az akciót szervezőkkel: az Amerikai Nők Gazdasági Szövetségével, és a Magyar Vállalkozó Nők Egyesületével. A kiutazás feltétele volt az is, hogy hazatérve ismereteiket, tapasztalataikat átadják, és felhasználják már meg­lévő üzleti kapcsolataikat is. Mindezt az Atrium Hyatt Szállóban tartott sajtótájékoztatón jelentette be Patricia Harrison, az Ameri­kai Nők Gazdasági Szövetségének elnöke. Első Magyar Vállalkozásszervező és Tanácsadó Hálózat Védnök: az Alisca Patent Részvénytársaság Ismét egy vállalkozásszer­vező tanácsadó menedszer cég, amely kinőtte városunk, megyénk határait és töretlenül fejlődik azon a piacon, amelyen bizony régóta erős túlkínálat, kemény verseny van. Ki ne is­merné Szekszárdon - legalábbis a vállalkozók köré­ben - az Alisca Patent Szelle­mitermék Hasznosító Rész­vénytársaságot? Azt is tudjuk, hogy a cég tagja az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) által pályázati úton életre hívott hálózatnak, amely kedvezményes szolgáltatások­kal igyekszik a kisvállalkozások számát szaporítani. — Az OMFB ismert támoga­tási rendszere azonban - amely úgy működik, hogy az innovatív kisvállalkozások számára nyújtott szolgáltatása­ink díjának felét az OMFB állja - csak erre az évre érvényes, januártól megszűnik - mondta Rigler István, az rt. elnöke. — A jövő évtől csak konkrét pályáza­tokra ad támogatást az OMFB. A lényeg azonban az, hogy az országos hálózat létrejött, mű­ködik, önálló életre kelt, sőt, nagy reményekre jogosítanak bennünket a benne rejlő lehe­tőségek. Nemrégiben megtör­tént a hivatalos bejegyzés Első Magyar Vállalkozásszervező és Tanácsadó Hálózat néven. — Milyen előnyüket nyújt ez? — A hálózatot 14 profi vál­lalkozásszervező és mene­dzselő magánvállalkozás hozta létre, a létszámunk azóta 17-re bővült. Ez azt jelenti, hogy a há­lózat az egész országot átfogja, mindenütt vannak tagszerveze­tek, amelyek a saját területükön maximális helyismerettel ren­delkeznek. Azoknak a hazai és külföldi cégeknek, befektetők­nek, akik üzleti kapcsolatokat akarnak kiépíteni Magyaror­szágon, az egész hálózat szol­gáltatásait tudjuk kínálni, illetve segítjük a kapcsolatfelvételt az­zal a tagszervezettel, amely a leginkább otthon van az adott területen, illetve témában. Természetesen más haszon is származik a hálózat létéből. Rendszeresen, évente kétszer találkoznak a tagszervezetek - a legutóbbi összejövetel éppen a múlt hét második felében volt Szilvásváradon - és segítjük egymást a tapasztalataink át­adásával, információ- és mód­szercserével, illetve közvetlen üzleti kapcsolatok is kialakul­hatnak. — Milyen témák kerültek szóba ezen a legutóbbi találko­zón? — Megbeszéltük a Start-hi­tel, az oktatóprogramok, illetve a kisvállalkozások menedzse­lésének tapasztalatait, s emel­lett konkrét témák, előadások is szerepeltek a háromnapos programban. így például eljött a Magyar Franchise Szövetség elnöke, Haraszti Miklós, aki természetesen a franchise-ról, mint a legbiztonságosabb vál­lalkozási módról beszélt. Né­hány amerikai tanácsadó, tőke- befektető cég képviselője is vendégünk volt, akik részt kí­vánnak venni a hazai privatizá­ciós folyamatokban, illetve üz­leti partnereket keresnek pél­dául a szerszámgépgyártás, bi­otechnológia, környezetvéde­lem területén. Megbeszéltük a kisvállalko­zások finanszírozási kérdéseit is, amely a hazai vállalkozási szféra allergikus pontja to­vábbra is. Nagy jelentőséget tu­lajdonítunk annak a jövő héten megrendezésre kerülő OECD konferenciának, amely Ke­let-Európábán elsőként Buda­pesten zajlik le. Ezen a 24 leg­fejlettebb ország pénzügyi szakemberei mellett részt vesz hálózatunk képviselője is, a téma pedig éppen egy működő finanszírozási rendszer kidol­gozása lesz. — Milyen lenne ez a hálózat, véleménye szerint? — A jelenlegi magyarországi megoldások nem jók, ez már számtalan, nagy csinnadrattá­val beharangozott hitelkonst- rukcó esetén bebizonyosodott. A cél az, hogy a külföldről a kis­vállalkozások támogatására ér­kező pénzek valóban közvetle­nül az érintettekhez kerüljenek, ne vesszenek el a nagy köz­ponti kalapban, egyáltalán ne is kerüljenek be a hazai bank- rendszerbe. Ehelyett lépjen elő­térbe a befektetési jellegű fel- használás és gondoskodjanak nosulásáról azok a szerveze­tek, amelyek már bizonyították, hogy képesek rá. — Az Első Magyar Vállalko­zásszervező és Tanácsadó Há­lózat ismertetőjében olvasom, hogy a hálózat védnöke az Alisca Patent Rt. Pontosan mit jelent ez? — Szervezési, kapcsolattar­tási és adminisztrációs felada­tokat, lényegében képviseleti szerepet jelest. A hálózat központja az Alisca Patent budapesti irodája, ügy­vezető elnöke én vagyok, tiszte­letbeli elnöke pedig dr. Her­mann Imre, a budapesti iroda vezetője.- árki ­Vállalkozóképzés svájci mintára Svájc érdeklődéssel és szim­pátiával figyeli a kelet-európai országok gazdasági és politikai erőfeszítéseit, azonban tudja, hogy csak tényleges tapaszta­lati és anyagi támogatással le­het a régió segítségére. A Svájci Konföderáció kormánya 1989-ben 270 millió svájci fran­kot ajánlott fel Lengyelország­nak, Magyarországnak és Csehszlovákiának, majd az összeget 800 ezer frankkal megtoldva bevonta a támoga­tási körbe a balti államokat, va­lamint Romániát és Bulgáriát is. A pénz egy része oktatásra, képzésre fordítható, ennek ke­retében a neuchateli egyetem alapítványt hozott létre Ma­gyarországon Svájci-Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány néven. Az alapítvány célja, hogy támogatást nyújtson a magyar gazdaság motorja, a kis- és középvállalkozási szféra fejlesztéséhez. Pénzügyi és szakértői segítséget ad képzési kurzusok beindításához, többek között üzletfejlesztéshez és partnerkutatáshoz. Az alapít­vány vagyona 18 millió forint. Az alapítvány most kezdi meg működését, ebből az alka­lomból sajtótájékoztatót tartot­tak csütörtökön a Budapesti Közgazdaságtudományi Egye­temen. Kovács Sándor, a kuratórium elnöke, egyetemi dékán el­mondta: novemberben már megindulnak az alapítvány által támogatott 144, illetve 300 órás kurzusok. Ezek vállalkozói ala­pon szerveződnek, elsősorban kisvállalkozók, illetve vállal­kozni akarók számára. A tan­terv kidolgozása a svájci egye­tem vállalkozóképző tapaszta­latainak felhasználásával törté­nik. Az oktatás Budapesten kí­vül számos vidéki városban - köztük Pécsett, Szolnokon, Salgótarjánban, Egerben, stb. - is megkezdődik. (MTI) Tanuljunk könnyen, gyorsan vállalkozni! Mi kell a jó üzletmenethez? Az üzlet - alkotás, a jó üzlet­hez pedig alkotókészség kell, ami nem feltétlenül műveltség, tanultság kérdése.’ Maugham híres novellahőse, az írástudat­lan sekrestyés úgy lett vállal­kozó, hogy az új lelkész elbo­csátotta. Áz utcára került egy­házfi fialtatni akarta megtakarí­tott pénzét, s fölfedezte, hogy Londonban sokhelyütt nincs tra­fik. Nyitott hát itt is, ott is dohányárudét, s jómódú em­berré vált. Maugham .hősének sas- szeme volt a piaci hézagok felfedezésére, érzéke új igé­nyek felkeltéséhez. Az efféle tehetséget fejleszteni lehet, de megszerezni nem. Lehet és érdemes viszont megtanulni a széles értelemben vett üzleti adminisztrációt. Tan­folyamokon vagy akár távokta­tás formájában viszonylag rövid idő alatt elsajátíthatók a min­dennapi üzleti élet megköve­telte jogi, kereskedelmi, levele­zési, szervezési, számviteli, pénzügyi és tárgyalási-alkudo­zási ismeretek. Bármilyen is a tarifa, olcsóbb, mintha valaki­nek saját kárán kell megtanul­nia a különbséget a szándékle­vél és a megrendelés vagy a várható és a realizált nyereség között - mert míg kitapasztalja, könnyen fizetésképtelenné vá­lik és csődbe megy ... Ami a számítógépeket illeti: segítségükkel viszonylag nagy üzleti forgalmat lehet nyilvántar­tani, adminisztrálni, elemezni - aránylag kevés költséggel és idővel. Az adatok könnyűszerrel csoportosíthatók a legkülönbö­zőbb szempontok szerint, s így mindig naprakészen ismerhet­jük cégünk állapotát. Az említett és kínált tantár­gyakból annyit érdemes meg­tanulni, amennyi eligazít a fő elvekben, az alapvető módsze­rekben. A számvitelben például a mérlegösszeállításban, a pénzügyekben a pénzforgalom megtervezésében, általában pedig abban, hogy mit, hogyan kérdezzünk a szakemberektől, miként ellenőrizzük válaszuk szakszerűségét és - a tiszte­letdíj nagyságát. S még egy gyakorlati tanács: a főbb pénzügyi ismeretekhez hozzátartozik, hogy megismer­jük a tőke- és hitelkínálat teljes palettáját, tudjuk, hogy mihez férhetünk hozzá, mihez nem. S az adott esetben jól tudjunk dönteni a magasabb vagy ala­csonyabb kamat, a rövidebb vagy hosszabb törlesztési idő dilemmájával szembesülve.

Next

/
Thumbnails
Contents