Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-29 / 253. szám

Gránátok zuhantak Barcsra Vasárnap este jugoszláv ka­tonai repülőgép sértette meg a Magyar Köztársaság légterét, ennek során kis magasságról kumulatív töltetű gránátokat ol­dott ki, amelyek Barcs települé­sen csapódtak be - tájékozta­tott Keleti György ezredes. Rá­diótechnikai mérések alapján két esetben észlelték a jugo­szláv légierő repülőgépeinek határközeli, jugoszláv terület fe­letti légi tevékenységét. Mind­két esetben riasztották a ma­gyar vadászrepülőgépeket. Az egyik jugoszláv katonai repülő­gép - eddig még ismeretlen okokból és céllal - nagyobb mennyiségű kumulatív töltetű gránátot oldott ki, amelyek a ha­tár közvetlen közelében lévő magyar településre, Barcsra csapódtak be. Ennek következ­tében személyi sérülés nem tör­tént, azonban több lakóházban károk keletkeztek. A vizsgálat a szakemberek bevonásával azonnal megindult. A lakosság biztonsága érdekében a szük­séges intézkedéseket megtet­ték, ennek részleteiről azonban nem tájékoztattak. — A sugárzás Csernobilban megölt 32 embert, Európában viszont 45 ezret! Ennyi indoko­latlan terhességmegszakítás Megszilárdultak az önkormányzatok A régió polgármesterei Pécsett Kérdőjelek a Paksi Atomerőmű kapcsán A tudatlanság veszélyesebb a sugárzásnál Dr. Czeizel Endre a sugárzások genetikai hatásairól Diáksportolók köszöntése Második országos konferen­ciájukat tartották tegnap Pé­csett a Városi Sportcsarnokban a magyar önkormányzatok pol­gármesterei. Pontosabban a dél-dunántúli régió, Baranya, Somogy és Tolna megye pol­gármesterei, hiszen a tavalyi tapasztalatokból okulva idén az országos konferenciát már ré­giókra tagozva szervezte meg a Belügyminisztérium. Nem nagyszabású népgyűlés volt tehát a tegnapi tanácskozás, de így is több mint 500-an foglaltak helyet a sportcsarnok küzdőte­rén. Az önkormányzatok műkö­désének országos helyzetképét elsőként dr. Kara Pál, a Bel­ügyminisztérium helyettes köz- igazgatási államtitkára tárta a hallgatóság elé, s ehhez az el­nöklő dr. Verebélyi Imre, a Bel­ügyminisztérium közigazgatási államtitkára fűzött megjegyezé­seket. Hangsúlyozták, hogy a baljós prognózisokkal ellentét­ben a tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az önkormányzatok megerősödtek, az önkormány­zatiság megszilárdult Magyar- országon. Dr. Sivák Ferenc a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezetője kifejtette: az ön- kormányzatok idei működési költsége - meghaladva 368 mil­liárdos előirányzatot - várha­tóan 380 milliárd forint lesz, 37-38 százalékkal több, mint 1990-ben. A költségvetési tör­vény előkészítése során az a kalkuláció alakult ki, hogy jö­vőre összesen 447 milliárd fo­rint működési költséggel szá­molhatnak az önkormányzatok és az 20-21 százalékos bővü­lést jelent . Ebből a költségve­tési támogatás 214 milliárd fo­rint lesz, amelynek 80 száza­léka normatív úton jut az ön- kormányzatokhoz. A címzett és céltámogatások köre 68 száza­lékkal növekszik. Priger József Herczig Judit és Herczig Gabriella asztaliteniszezöknek gratulál A nagyszerű teljesítményt nem mindig követi a hivatalos elismerés, ezt a diáksportolók eredményeiről is elmondhatjuk. Az. országos diákolimpiákon eredményesen szereplő tanu­lók az élsportolókkal összeha­sonlítva ritkán kerülnek reflek­torfénybe, pedig megérdemlik a nagyobb figyelmet, hisz a foko­zott tantervi követelmények mellett a sportpályán is átlagon felülit nyújtanak. A Tolna Me­gyei Diáksport Tanács és a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal úttörő jellegű kezdemé­nyezésének köszönhetően teg­nap Szekszárdon a Művésze­tek Házában megyénk legjobb diáksportolóit jutalmazták. (Folytatás a 6. oldalon.) Szovjet import A Szovjetunió élelmiszerim­portja az 1989. évi 12 milliárdról tavaly 11 milliárd rubelre csök­kent, idén a behozatal nem ha­ladja meg a 8 milliárdot. Világkiállítás 1996 - a csoda éve? „A világ felé tártuk ki karjainkat” Interjú Barsiné Pataky Etelkával (2. oldal) Antall József Brüsszelben A NATO és Magyarország közötti kapcsolatok elmélyítése és kiszélesítése mellett szálltak síkra mind Antall József, mind az atlanti szövetség vezetői annak a látogatásnak az alkal­mából, amelyet a magyar mi­niszterelnök tett tegnap az Észak-atlanti Tanácsban. A kormányfő a NATO főtitká­rával folytatott, különmegbeszé- lés után az Észak-atlanti Ta­nács ülésén vett részt, ahol mind a főtitkár, mind Pinheirp portugál külügyminiszter, a tes­tület soros elnöke melegen üd­vözölte és megerősítette azokat az elveket, amelyeket a szövet­ség az elmúlt másfél évben dolgozott ki a közép-kelet-eu- rópai térséggel kapcsolatban. A miniszterelnök beszédében elmondta: Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelor­szág megérdemli, hogy a nyu­gati világ felelősséggel kezelje. Tamási és környéke Két felvétel, két község, két generáció. Igaz, az egyik csak jelképesen van jelen, de végül is ott van az épülő házban a keze munkája, így ő is. A másik viszont teljes valójában megje­lenik és mint mindig, most is úton van. Most is megy előre, csak megáll néhány szóra — nem a fényképezés , sokkal inkább a mondanivaló, kérdeznivaló(?) kedvéért -, aztán újra nekilen­dül, megy az úton. így szokta meg. Erre tanította az élet. Nézegetem a képen lévő, bo- tozó idős embert, aztán könnybe lábad a szemem, mert eszembe jutnak az öreg legör­dülő könnyei, a zokogása, ami­vel ki tudja, hányadszor siratta el már - ezúttal nekünk - a fiát. Megértem a bánatát és legszí­vesebben vele együtt sírnék. Sok község, sok város, több generáció: mind-mind eszembe jut a két felvétel kapcsán, mert tudom azt, hogy a hét végén, Mindenszentekkor és a halottak napján mindnyájan gyertyát gyújtunk szeretteink sírján és - jól kisírva magunkat - könnyí­tőnk egy kicsit a lelkűnkön. Mert - bár ezt nem örökíttetett meg, de - ilyenek is vagyunk. Szíves figyelmébe ma sem ajánljuk a 4. oldalon lévő Ta­mási és környéke című összeál­lításunkat. Az Alkotmány- bíróság az európai szervezetben A magyar Alkotmánybírósá­got felvették az európai alkot­mánybíróságok konferenciájá­nak teljes jogú tagjai közé. Erről az európai alkotmánybíróságok IX. konferenciájának előkészítő ülésén határoztak az elmúlt hé­ten Párizsban. Néhány európai ország al­kotmánybíróságának képviselői- jugoszláv kezdeményezésre- először 1972-ben ültek tár­gyalóasztalhoz Dubrovnikban, hogy megvitassák a testületek hatáskörét és döntéseik társa­dalmi szerepét. Eleinte két, majd három évenként rendez­tek tanácskozásokat, a soron következő 1993-ban Párizsban lesz. A konferencia 11 teljes jogú tagországa 5-6 fős dele­gációkkal képviselteti magát. A párizsi tanácskozáson - mun­kájának elismeréseként - részt vesznek a magyar Alkotmány- bíróság küldöttei is. Sztrájkoltak Lajosmizsén Tegnap délelőtt kétórás fi­gyelmeztető sztrájk kezdődött Lajosmizsén, a Vízgépészeti Vállalat III. számú gyáregysé­gében. A helyi szakszervezeti bizottság és a gyáregységveze­tők által szervezett sztrájkhoz a száznegyven dolgozó kivétel nélkül csatlakozott. E lépéssel a gyáregység önállóságával kap­csolatos döntést kívánják ki­kényszeríteni, mivel ez irányú kezdeményezéseik sorra ered­ménytelennek bizonyultak. Titkárnő - Júliának Verona városa titkárnőt ke­res, aki megválaszolná a Júliá­nak címzett szerelmes levele­ket. Shakespeare Romeo és Jú­liájának színhelyén a városi ta­nács tegnap pályázatot írt ki tit­kárnői állás betöltésére. A le­endő titkárnő egyetlen feladata az lenne, hogy megválaszolja a Júlia címére a világminden ré­széből naponta százszámra ér­kező szerelmes leveleket... Kohl a dzsungelban Helmut Kohl német kancellár az elmúlt hétvégén látogatást tett az Amazonas vidékének őserdejében. A kancellár az éj­szakát egy dzsungel-hotelben töltötte. Ismeretes, hogy Kohl kancellár nemzetközi rendsza­bályokat sürget az Amazonas trópusi erdőségeinek megmen­tése érdekében. Németország több millióval járul hozzá az ilyen rendeltetésű tervekhez. Önkéntesek a francia határon Francia földművesek mintegy 20 főnyi csoportja „önkéntes vámosként” buzgólkodik tegnap óta Lille közelében, a belga­francia határon, hogy ellenőr­zésnek vesse alá a Kelet-Eu- rópából érkező hús- és élőállat szállítmányoakt. A francia gaz­dálkodók azzal az ürüggyel állít­ják meg a kelet-európai szállít­mányokat, hogy azokat előze­tesen nem vetik alá állategész­ségügyi ellenőrzésnek. Sissy tejfoga, Hitler tűje A Hermann Historica mün­cheni árverési csarnok a hét végén, hagyományos őszi auk­ciója keretében, nagy számban árverezett el történelmi érde­kességeket - Sissy (Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné) egyik tejfogától Hitler nyakkendő tűjéig. A kalapács alá került nyolcezer tárgy nagy többsége elkelt. Sissy tejfogá­ért, amelyet anyja, Ludovika ba­jor hercegnő címeres, koronás, zománcozott rézfoglalatban őr­zött meg egy müncheni ma­gánmúzeum tulajdonosa 48.000 schillinget fizetett ki. A legnagyobb összeget a 30 éves háború hadvezérének, Wallensteinnek a tábori ágyáért fizettek: 875 ezer schillinget. történt ugyanis kifejezetten amiatt, hogy a terhes kismamák féltek a sugárzás miatti rendel- (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents