Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-25 / 250. szám

Konferencia a Kárpát-medence népeiről Elbúcsúzik Tambovtól Az atomfizikus minikoncertje a megyei önkormányzat? Egy perces néma tisztelet- adással emlékezett meg teg­napi ülésén Tolna megye ön- kormányzata az 1956-os forra­dalomról és szabadságharcról, majd a napirend szerint a lejárt határidejű határozatokról adott tájékoztatást Priger József el­nök. A következő napirend, mely a települési önkormányza­tok és a megyei önkormányzat együttműködéséről szólt, min­den gond nélkül nyerte el a résztvevők szavazatát, s ugyanerre a sorsra jutott az ön- kormányzat szerződéses kap­csolatait taglaló rész is. Érde­kességként megemlíthető, hogy a testület a volt kelet-né­met Karl Marx-Stadt megyével, a mai Chemnitz-cel továbbra is fenn kívánja tartani a már kiépí­tett kapcsolatokat, ugyanez vi­szont nem vonatkozik a Szovje­tunió Tambov megyéjére. Ehe­lyett egy magyar lakosságú Kárpát-Ukrán megyével kívánja az önkormányzat felvenni az összeköttetést. Az első félévi költségvetés módosult - derült ki az újabb tá-. jékoztatóból, s mindez a de- koncentrált szervek kiválásá­nak következménye. Kérdés, hogy az önkormányzat által biz­tosított költségekből mit fog megtéríteni a Belügyminiszté­rium. A jövő évi gazdálkodás koncepciója a céltámogatási pályázattal képez egységes egészet, s a céltámogatás egyebek mellett a szekszárdi kórházra, a gyönki szociális otthon felújítására vonatkozik. A résztvevők a nyitott Európa koncepciójának megfelelően csatlakoztak az Európai Régiók Gyűléséhez, majd átvették azon közoktatási intézménye­ket, melyeket néhány település - Gyönk és Szekszárd - adott át a megyének. Némi vita után döntés született a Tolna megyei Sportszékház eladásáról is: az intézmény fenntartása gazda­ságtalan, s azt egy vállalkozó most még hajlandó megvásá­rolni 23 millió forintért. Az egyebekben került elő az egyik képviselő érdeklődésére a szekszárdi Német Színház, a Deutsche Bühne ügye, ahol éppen vizsgálat van folyamat­ban. A kérdésre Priger József válaszolt, aki cáfolta, hogy a színház igazgatóját, Dránovits Istvánt bárki is üldözné. Aki tisz­tességgel, becsülettel dolgozik, azt nem üldözzük el, aki viszont szabálytalanságot követett el, annak vállalnia kell a felelőssé­get - hangsúlyozta a közgyűlés elnöke, hozzátéve: előzetesen, bizonyítékok nélkül semmit sem szabad állítani, viszont az elője­lek nem túl biztatóak. Két héttel a karrendezesi igények lejárta előtt megkérdez­tük a postát, a földhivatalokat és a megyéi levéltárat a meg­növekedett ügyfélforgalomról, il­letve az igények kielégítéséről. A szekszárdi 1-es számú postahivatalban Patkós István hivatalvezető elmondta, hogy állandó vesszőfutásban élnek a kárrendezéshez szükséges pa­pírok beszerzése miatt. Annál is inkább, mert a a megyét is ők latjak el a keresett lapokkal. A hét elején nyolcezer darabot kaptak belőle, de pár nap alatt, csütörtökre már a fele elfogyqJJ. A legkeresettebbek az „F” la­pok, akadt olyan ügyfél is aki ötvenet vásárolt belőle. A Pécsi Postaigazgatóság, mint fel­ügyeleti szerv, engedélyezte, hogy az egységcsomagokat megbontva, az „F” lapokat kü­lön is árusíthassák. (Folytatás a 3. oldalon.) Szállítás előtti válogatás Nem létező boszorkányok Teller Ede látogatása Pakson Teiler Ede a tőle megszokott humorral beszélt hallgatóinak. Dicsérte a magyarországi tö­rekvéseket, miszerint „a felvilá­gosító munkát a gyermekekkel kezdik”, merthogy a „gyerekek okosabbak”, mint a felnőttek. A professzor kijelentette, hogy túlzott a sugárzástól való fé­lelem. Hangsúlyozta, hogy a paksi erőmű biztonságos, s ezt a tényt világszerte elismerik. Egy kérdésre válaszolva kije­lentette, hogy a világ nem a tu­dománytól bonyolult, ugyanak­kor elismerte, hogy némely ku­tatók bonyolultan fejezik ki ma­gukat. A kérdésre, hogy hogyan célszerű meggyőzni a „zölde­ket” az erőművek „ártalmatlan­ságáról”, az előadó a termé­szetvédőkkel folytatott vitáiról beszélt. Elmondta, hogy na­gyon élvezté a kritikájukat. Megszokta ugyanis, hogy tá­madták a hidrogénbomba miatt. Azzal is vádolták, hogy „kiirtotta az amerikai indiánokat”. A meggyőzésre egyébként legha­tékonyabb eszközként a „tréfát” ajánlotta, ami meghatározása szerint „egy váratlan kijelentés, ami egy kicsit fáj, de nem na­gyon”. Hozzátette: nem szabad úgy támadni, hogy az nagyon fájjon, és nem szabad azt mon- (Folytatás a 2. oldalon) A paksi energetikai főiskolán fizika, kémia és matematika szakos tanárokkal találkozott tegnap délelőtt Teller Ede pro­fesszor. Az intézmény igazgatója, Kováts Balázs köszöntötte az egybegyűlteket, majd a világhírű tudós tartott rövid elő­adást. A „művész megköszöni a tapsot. Kagylóembléma a Tartsay utcában Shell benzinkút nyílt Szekszárdon Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között adták át rendel­tetésének a megyeközpontban megnyílt Shell benzinkutat, melyhez korszerű shop és snack-bár, valamint a központi épület emeletén panzió is tarto­zik. A szekszárdi Tartsay utcai új benzintöltő állomás újabb bizo­nyítéka annak, ha nehezen is, de csak-csak szaporodik me­gyénkben a befektetők száma. A vállalkozó szellemű Gyurkó Lászlónak és a Megaker kft-nek bizony sok nehézséggel kellett megküzdenie, mire a városköz­ponthoz közel eső területen tankolhatott a kagylóemblémás cég kútjából az első autós. Ezt megnyitóbeszédében Kocsis Imre Antal polgármester is megerősítette, aki hangsú­lyozta: minden nehézség elle­nére, az önkormányzat valóban vállalkozásbarát. A Megaker és Shell-lnterag kft-k között létre­jött megállapodás eredménye ez az új kút, mely sorrendben a 67. ilyen létesítmény Magyaror­szágon. A Shell cég nemzet­közi hálózatában 105 ország 100 ezer kútja várja az autóso­kat, s mint hangsúlyozták, a név kötelezi őket a magas szín­vonalú szolgáltatásra. A polgármester átadta a használatbavételi engedélyt, miközben az égbolton megje­lent a Shell kutak nyitásánál elmaradhatatlan repülőgép, maga mögött vontatva a már ismert szlogenű transzparenst: Go Well! Go Shell!-szs- Fotó: Ótós R. Közel a városközponthoz Tele kérem a tankot! Nem jön olaj az Adrián Az Adria-kőolajvezetéken to­vábbra sem érkezik nyersanyag Magyarországra, a vezeték hét­fői üzembehelyezése magyar szempontból csak annyiban lé­nyeges, hogy ezek szerint a polgárháború nem rongálta meg a csőrendszert - mondták a Dunai Kőolajipari Vállalatnál. Buda Dénes szóvivő el­mondta, hogy továbbra is csak a Barátság-vezetéken érkezik nyersanyag, igaz, megnövelt mennyiségben, így a hazai kő­olaj- és motorbenzin-ellátás biz­tosított. A MÓL Rt. illetékese azt közölte, hogy novemberben és decemberben is a Barátság-ve­zetéken át kívánják pótolni a ki­esett mediterrán eredetű kő­olajszállításokat. Tatarozás ’91 fesztivál Megnyílt a Tatarozás ’91 című fesztivál a két és fél évre bezáró Műcsarnokban. A négy­napos fesztivált a NOVUS Mű­vészeti Egyesület - a művészeti főiskolások hallgatóinak és a pályakezdő fiatal művészek szakmai egyesülete - szer­vezte. A Műcsarnokban három színpadon zajlanak majd zenei, színházi és mozgásszínházi produkciók. A termeket a külön­böző szakmák hallgatói a ma1 guk módján „tatarozzák”. A fesztiválon operabemutató is lesz; a művészek a közönség előtt alkotják majd a festménye­ket, a szobrokat, filmeket és fo­tókat. Beindult a tolipiac Létrejött az első ma- gyar-amerikai-japán vegyes vál­lalat, a Univis Japan Kft. Megje­lenésével új szereplő lép a toll- piacra, amely igen jó jövede­lemszerzési lehetőségeket kí­nál. A Hungarotex, a Naturtex mellett a Hungavis volt eddig a legfőbb közvetlen exportőr, ez utóbbi amerikai vállalata, a Uni­vis International hozta létre most Tokióban az új vegyes vál­lalatot. Tizenöt millió jenes - mintegy 8 millió forintos - alap­tőkével jegyezték be az új cé­get, amelyben a másik két part­ner az ismert japán vállalat, a Toshoku, illetve az amerikai United Feder and Broen. A tájékoztatón ott volt For­gács András magyar nagykövet is. Hiánycikk az „F” lap Magyarok és nem magyarok a Kárpát-medencében, a XX. században címmel kétnapos történészkonferencia kezdődött tegnap Szigetvárott. A TIT, a Janus Pannonius Tudománye­gyetem, a Baranya Megyei Le­véltár, a Pedagógiai Intézet és a Magyar Történelmi Társulat hagyományos őszi történészta­nácskozásán egyebek között a párizsi békekonferencia nemze­tiségi tárgyalásairól, a Népszö­vetség kisebbségi rendszeré nek nemzetközi jogi vonatkozó sairól, a vajdasági kisebbség 1918 utáni helyzetéről tartottal előadásokat a régió jeles törté nészei. A konferencián ma í romániai nemzetiségi kisebb ségek 1918 és 1929 közötti tör ténelmével, Románia kisebb . ségi politikájával, a Szlovákia magyarság 1918 utáni helyze tével foglalkoznak a történé szék, levéltárosok és kutatók. Bonyhád és környéke Az időjárás megtréfálta a Hónig-pusztai halászokat, akik napokig álltak a hideg vízben, miközben hullott rájuk az égi áldás is. Götz János halász­mester az idén is jó termésről adhat számot. A bonyhádi olda­lon Ótós Réka képein követhe­tik mindezt nyomon. Mi a gond­juk a mozgássérülteknek? A szétlőtt, földig rombolt Vukovár­ról érkezett emberek István- majorban szüreteltek, ott be­széltek megpróbáltatásaikról. Ötven ember kerül utcára, mert bezárják a hidasi tégla­gyárat. Sorsukról és bizonyta­lanság-érzetükről vallanak né- hányan. Az alpolgármesterrel, Böte Gergellyel készült inter­júnkat is olvashatják a negyedik oldalon. -szs-

Next

/
Thumbnails
Contents